Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-03 / 103. szám

1995. május 3., szerda 10 Keiet-Magyarorszag CSUPA ERDEKES Fogjunk össze! Cservenyák Katalin M íg sokan már bol­dogan tervezgetik a nyári vakációt, mások rettegve várják a jú­liust, amikor virágzani kezd a — köznyelvben tévesen vadkendernek nevezett — parlagfű, mert tudják, attól kezdve csak zsebkendővel a kezükben közlekedhetnek. Allergiájuk zavarja, akadá­lyozza őket munkájukban, nem szívesen járnak társa­ságba, mert kényelmetlenül érzik magukat az örökös orr- fúvás miatt. Talán nincs is köztünk olyan, akinek családtagja, barátja, vagy ismerőse ne szenvedne a szénanáthától. Ezért is közös érdekünk, hogy segítsünk rajtuk: irt­suk, pusztítsuk a lassan útón-útfélen burjánzó par­lagfüvet! Legfontosabb, hogy érezze mindenki kutya kötelességének: a saját há­za táján írmagja se marad­jon a veszélyes gyomnö­vénynek. Ne legyünk restek, se szé­gyenlősek lehajolni, ha valahol parlagfüvet látunk: tépjük ki tövestül, ne vár­junk a másikra. Mert so­hasem tudhatjuk: holnap nem mi kezdünk-e tüsszögni a pollenjétől. Alábbi összeállításunk­ban a parlagfű okozta ve­szélyekre, a védekezésre szeretnénk felhívni az olva­sók figyelmét. Cél: a védekezés Nyíregyháza (KM) — A parlagfű elleni védekezést a nyíregyházi önkormányzat idén kiemelt céljai között szerepelteti — a gyom irtá­sával a Köztisztasági Kft.-t bízta meg. A cég a legveszélyesebb területek kezelését már meg is kezdte, ebben kiemelt fel­adat Örökösföld környeze­tének rendbetétele. A város környezetében lévő össze­függő fertőzött területek gyomirtására, kaszálására konkrét intézkedéseket tet­tek. A hatásos védekezés­hez azonban lakossági ösz- szefogásra, az itt élők ak­tív közreműködésére van szükség, ezért szórólapo­kat, felhívásokat készítet­tek, amelyek segítségével szeretnék elérni, hogy a fel­nőttek és a gyermekek is­merjék meg a parlagfüvet, az általa okozott veszélye­ket, s vegyenek részt az ir­tásban. Az irtásban eredményt azonban csak úgy érhetünk el, ha a környező települé­sek is csatlakoznak a par­lagfű elleni védekezéshez. Ezért fordult Nyíregyháza polgármestere a megyei közgyűlés elnökéhez, kérve ebben közreműködését. Az asztma formái Nyíregyháza (KM) — Az asztmának több formája van. Egyik a különböző al­lergénekre (virágpor, házi­por, állati szőrök) létrejövő asztma. A szervezet saját anyaga­ira (különböző vég-anyag­csere termékekre) is túlér- zékennyé válhat. Az asztma kialakulásában az arc- és homloküreg-gyulladásnak, gennyes manduláknak is szerepük lehet. Megkülönböztetünk fog­lalkozási asztmákat, ilyen lehet a pék, a molnár liszt- érzékenysége, a fodrász asztmája a dauervízre. Ér­dekes, hogy ők nem nap­közben, hanem éjszaka ful­ladnak — így talán eleinte nem is tudják, mi okozza panaszaikat. Ilyenkor nincs más választásuk, mint fel kell hagyniuk szakmájuk gyakorlásával. Az aszpirin is indukálhat aszmát (szalicil-érzékeny­séget), de bizonyos ételek (hal, tojás, tejtermékek, föl­dieper, málna) és fizikai terhelés is, illetve beszé­lünk még pszichogén aszt­máról, amikor a rohamtól való félelem váltja ki a ful- ladásos köhögést. Szakszerű kivizsgálás so­rán pontosan meg tudják ál­lapítani, mi okozza a beteg­séget. Nagy baj, hogy igen kevés megyénkben a diag­nosztikai hely. A kórházak­ban nincsenek pulmonoló- giai osztályok, a belgyó­gyászatok pedig nem ké­szültek fel a betegek foga­dására. Míg Hajdú-Bihar- ban öt, addig megyénkben csak két helyen végeznek ilyen vizsgálatokat. Aszt­maellátás felnőtteknél a Sóstói úti kórház 1. pulmo- nológiai osztályán, illetve a mátészalkai tüdőgondozó­ban, gyerekeknél Nyíregy­házán, a Szent István utcán a 2. gyermekosztályon van. A jellemző tünetek Nyíregyháza (KM) — Már kezdeti stádiumában felis­merhető a betegség. A hörgi asztma tünete gyakran éjszaka jelentke­zik. Először hajnali köhö­gési rohamokkal, vagy ful­ladásokkal. Különösen a ki­légzés nehezített — a tüdők felett sípoló hang hallható. Kezdeti asztmások egy ré­sze csak terhelésre fullad, később már éjszaka, majd napközben is. A szénanátha tünete az égő szem és orrfolyás (a vá­ladék vízszerű). Mennél koraibb stádiumban észle­lik az orvosok a betegséget, annál jobb eredményeket érhetnek el a kezelésben. Nem meglepő, hogy a szénanáthás betegek nagy része gyermek vagy értel­miségi felnőtt. (Nem egy­szerű ugyanis zsebkendő­vel a kézben kapcsolatot teremteni, tárgyalni, elő­adást tartani.) De ez egyál­talán nem jelenti azt, hogy ne lenne ugyanennyi meg­betegedés a mezőgazdaság­ban dolgozók, vagy a házi­asszonyok között. Nyíregyháza (KM) — A par­lagfű (Ambrosia Elatior L.) egyéves kifejlett növényként 20-150 centiméter magas, fel­álló szárú, dúsan ágas. Szára szőrös, tompán négyélű. Le­velei egy-kétszeresen szár­nyaltán szeldeltek, bemetszet­tek, fonákuk és a levélnyél pelyhesen szőrözött. A száron fűzérben álló porzós és levél- számyalji termős sárga virágai vannak. Igen hatékony kom­petitiv képességei vannak, ezért rendkívül káros, veszé­lyes gyomnövény. Észak-amerikai eredetű, fészkes virágzatú gyomnö­vény. Magja 8-10 fokon csírá­zik. Az 1-1,5 méter magasra is megnövő, lágyszárú növény jól tűri a száraz meleget. Ked­vező körülmények között júli­ustól októberig milliárd szám­ra termeli allergén virágporát, s ötvenezer magot is érlel. Magjai harminc évig is megőr­zik csírázó képességüket. Európában 130 éve jelent meg, hazánkba dél felől jutott el. Tiszántúlra az 1950-es, me­gyénkbe az 1960-as évek­ben hurcolták be, feltehetően szennyezett vetőmaggal. El­terjedési területe az utóbbi há­rom évben megkétszereződött. Legnagyobb területi arányban Nyíregyháza térségében talál­ható az elhanyagolt területe­ken, utak mentéri, parkok­ban, erdőszélen, építkezések­kel megbolygatott területeken. A parlagfű további rohamos terjedésének biológiai korlátái nincsenek. A rajta kárt tévő ro­varfajok, betegségek nem ke­rültek át hozzánk, a nálunk őshonosak pedig nem károsít­ják. A parlagfű irtását talajmű­veléssel (gyomirtás, kapálás, tárcsázás), kaszálással (1-2 cm-es tarlómagassággal) illet­ve vegyszerrel végzik a nö­vény 15-20 cm-es fejlettségé­ig­A parlagfű elleni legjobb védekezés az irtás. Vagy tö­vestül kell kiszedni, vagy ka­szálni, de még a virágzás előtt! Virágzási időszakban — júli­usban, de ha meleg az idő, már június végén is — semmikép­pen nem ajánlott gyermekek­kel szedetni, mert asztmássá válhatnak. Parlagon hagyott, gazdátlan területeken, gondozatlan erdő­széleken burjánzik legjobban a parlagfű, illetve olyan része­ken, ahol eltolták a feltalajt (például Sóstóhegyen, a Ko­rányin, az Örökösföldön), s a megmaradt homokos illetve savanyú földön jó táptalajra lel. Ismerjük fel és irtsuk Európában 130 éve jelent meg • Júliustól októberig Felhívás Nyíregyháza (KM) — Felhívást intézett a város intézményeihez és iskolái­hoz az önkormányzat ne­vében Csabai Lászlóné polgármester, a Köztiszta­sági Kft. nevében Soltész József ügyvezető igazgató: csatlakozzanak a parlagfű kiirtására szervezett ak­cióhoz. A parlagfű elleni fellé­pés egyik döntő láncszeme a növény ismerete, maga­biztos felismerése. Az is­meretterjesztés leghatéko­nyabb eszköze, ha a gyer­mekek, tanulók ismerik a növényt, az általa okozott betegségeket, s ők hívják fel erre szüleik, hozzátar­tozóik figyelmét. Javasol­ják: építsék be a tananyag­ba az ismeretterjesztést — az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat városi intézete segéd­anyagot készített ehhez. Az irtási akcióhoz, mely május 2-28-áig tart, csatla­kozhatnak az intézmények, iskolák oly módon, hogy egy általuk kiválasztott fertőzött terület felett „védnökséget” vállalnak, vagyis azt, hogy ott irtják a gyomot. A csatlakozást írásban kell jelezni a Köz- tisztasági Kft. címén (Nyíregyháza, Bokréta u. 22.). Az öt legeredménye­sebb iskolát összesen száz­ezer forint értékű sportfel­szereléssel jutalmazzák. A Köztisztasági Kft.-nél megszervezték a parlagfű­telefonügy eletet. A forró d- rót száma: 42/409-617. A betegségért főbűnös a parlagfű A vizsgálatok 700 ezerre teszik az országban szénanáthától szenvedőket Nyíregyháza (KM) — A szakemberek véleménye sze­rint a jövő évszázad népbe­tegsége az allergiás megbete­gedések lesznek. Különösen igaz ez az állítás, ha figye­lembe vesszük az ipariíag fejlett országokban a légzési megbetegedésekben szenve­dők — a miénknél rosszabb — adatait. Franciaország­ban például a lakosság 5,4, Svédországban 2,8, Ausztrá­liában 5,9 százaléka asztmás — tudjuk meg mindezt dr. Szűk Béla megyei tüdőgyó­gyász főorvostól. Magyarországon ez az arány 0,7 százalék. Összesen 72 855 beteget tartanak nyilván, de a betegek száma ennek duplája is lehet, hiszen nem fordul mindenki orvoshoz. Me­gyénkben az asztmások ará­nya lényegesen magasabb az országos átlagtól: 0,9 száza­lék, s összesen 4781 beteget tartanak nyilván. Elkeserítőbb azonban a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1980 óta nő ro­hamosan az asztmás betegek száma. Országosan „csak” megduplázódott, megyénkben hatszorozódott. Ide tartozik a tüdőasztmán kívül a szénanát­ha is, aminek pontos számát nem ismerik, hiszen a betegek nagy része nem jelentkezik kivizsgálásra. Reprezentatív vizsgálatok 700 ezerre teszik az országban szénanáthától szenvedőket. Magyarországon a legtöbb asztmás beteg a dunántúli me­gyék közül Zalában, Somogy­bán és Fejér megyében él, míg a Tiszán innen Jásznagykun- Szolnok, és Szabolcs-Szat- már-Bereg emelkedik ki. A megyei adatokat vizsgál­va kitűnik Nyíregyháza és kör­nyéke, valamint Újfehértó, ahol a lakosság több, mint 1 százaléka szenved asztmától. A legkevesebb pedig Csenger és környékén, 0,6 százalék. Még mielőtt valaki is azt gon­dolná, arrafelé tisztább a leve­gő, jobbak a feltételek, nagyot téved. Hisz a megye területe nem olyan nagy, ráadásul a pollent több tíz kilométer tá­volságra is elviszi a szél. Inkább arra lehet következtet­ni, hogy a távolabb eső terüle­tekről kevésbé jutnak be az emberek kivizsgálásra. A legtöbb asztmás beteg (az összesnek 37 százaléka) 30 és 50 év közötti. Asztmás meg­betegedés azonban a kisgyer­mekkortól az idősebb korig bármikor előfordulhat, kiala­kulhat. Kicsi gyermekkorban azonban igen nehézkes a kór­megállapítás, valamint a beje­lentések nem megfelelő volta miatt alacsonyabb a részará­nyuk, mint a felnőtteknél. A tüdőasztmások és széna­náthások mintegy 70 százalé­ka külső allergénekre válik túlérzékennyé. Megyénkben, de különösen Nyíregyházán és környékén ebben a parlagfű játszik vezető szerepet. Felmérések szerint a külső allergénekre túlérzékeny bete­gek 70 százaléka parlagfű-túl- érzékeny. Allergiájukért vagy egyedül a parlagfű felelős, vagy társul hozzá egyéb pollen is, mint fű, virágzó fák, bok­rok. Fontos még megjegyezni a házipor és háziporatka szere­pét, ami, sajnos, lényegesen több tünettel és rohammal jár, mint a parlagfűasztma, hisz az egyének egész éven át ful­ladhatnak. Ez ellen két dolgot tehetünk: igen szigorú és nagyfokú takarítás (bár ezzel sem érnek el mindig célt), vagy lakáscsere, teljesen új bútorokkal — ezt pedig saj­nos, nagyon kevesen enged­hetik meg maguknak. Gyakori az allergia az állati szőrökre is (macska, nyúl, ku­tya), illetve a tolira (párna, dunyha). Ilyenkor egyedüli megoldás eltávolítani a beteg közeléből az állatot, illetve az ágyneműt kicserélni. Az asztmás megbetegedés meggyógyítása ma még nem megoldott. Bár vannak kísér­letek, hogy a túlérzékenységet csökkentsék, de ez csak a megbetegedés kezdeti stádiu­mában vezethet sikerre. Hosz- zabb ideje fennálló asztma meggyógyításában eredményt már nagyon nehéz elérni. Legtöbbet a beteg tehet a pa­naszmentesség, vagy a pana­szok csökkentése érdekében. A kivizsgálás során közlik a betegekkel, hogy mire túlérzé- kenyek. Mivel a parlagfű július első felétől október végéig virág­zik, az erre érzékenyeknek ez idő tájt nem ajánlatos olyan területeken sétálniuk, futniuk, ahol köztudott a parlagfűin­vázió. Nagyon fontos: mennél több pollent szívunk be, annál nagyobb a reakció, ami az asztmás roham kiváltója is lehet. A szénanáthás betegek mintegy fele asztmás beteggé válhat, ezért igen fontosak a megelőző rendszabályok. Gyermekek esetében az asztmás megbetegedések tü­neteinek egy része az idő elő­rehaladtával csökkenhet — ahogy a köznyelv fogalmaz: kinövik —, s hasonló helyzet figyelhető meg a hatvan év fölöttieknél. Ma már igen jó, és hihetetlenül kitűnő gyógy­szereket ajánlanak és írnak fel az orvosok. Egy részük sajnos külföldi gyógyszer, de vala­mennyire érvényes a 95 száza­lékos TB-támogatás, így még megfizethetők. Fontos az előírt gyógysze­rek szedésének pontos betartá­sa. Az orvosok igyekeznek felhívni a betegek figyelmét a szakszerű fizikoterápia jelen­tőségére is. Sokan fordulnak orvos helyett természetgyó­gyászhoz, ami önmagában még nem baj. Csak előfordult már nem egyszer, hogy virág­por-allergiát virágporral igye­kezett kikúrálni a természet- gyógyász, s nagyon súlyos ál­lapotban kerültek kórházba, akiknek propoliszt ajánlottak az allergiájuk ellen. Igen fontos az inhalációs ke­zelés az asztmánál. A hagyo­mányos „fazékmódszemek” azonban semmi jelentősége nincsen, mert a forró vízben feloldott gyógyszer így hatás­talan. Társadalombiztosítási hozzájárulással viszont igen modem aerosolgépeket írnak fel az orvosok. Ezek a sóolda­tokat, gyulladáscsökkentő ol­datokat bejuttatják a tüdőbe, a tüdőhólyagocskákba. A lé­nyeg ugyanis az, hogy a por­lasztásnak kb. öt mikronnyi- nak kell lennie, különben a szájban marad az anyag. Ezek az eszközök ugyanolyan elvek alapján működnek, mint azok a spray-k, amelyeket a betegek a rohamok megelőzésére, vagy csökkentésére kapnak. A bő folyadékbevitel lénye­ges az asztmás megbetegedé­seknél, mert a kiszáradás au­tomatikusan asztmás rohamot produkál. Lényeges, hogy a háziorvos időben ismerje fel a betegséget, s már gyanú esetén is küldje be kivizsgálásra, hogy szakszerű kezelést kap­hasson. Száraz, meleg időben meg­növekszik a levegő pollentar­talma, pár napos viszonylagos megkönnyebbülést jelent az allergiás betegeknek egy ki­adós eső, ami „leveri” a port. Az oldalt összeállította: Cservenyák Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom