Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-17 / 115. szám
12 Kelet-Magyarország " I Ki kivel, hol, miért 1995. május 17., szerda Stratégia számokra, emberekre Vannak térségek, ahol intézményeket kell megszüntetni és ahol újat kell nyitni Az optimális tanuló-tanár arány kiszámítása nem csak matematikai feladat Balázs Attila felvétele KULTÚRA Cselényi György y j ihart kavart megye- 1 / székhelyünk egyik \ iskolájában a felsőtagozatosokkal íratott cetli. A „röpdolgozat” nem a tananyag ismeretét volt hivatva felmérni, hanem a gyerekek tanintézményen belüli és azon kívüli magatartásáról kívánt tájékozódni. Az apropót az adta, hogy az egyik nyíregyházi szórakozóhelyen az iskola valamelyik tanulóját megverték. Továbbá: a tanárok néhány gyerek cigarettázásáról, kétes hírű személyekkel kialakult baráti kapcsolatairól, valamint kifogásolható pénzszerzési technikáiról értesültek. Hogy konkrétan kikről lehet szó, a „vallomásokból" igyekeztek megállapítani. A papírokon legtöbbször szereplő tanulók szüleit behívták a suliba, hogy velük a gyerekük dolgairól elbeszélgessenek. Néhány apuka, anyuka kifogásolta, hogy a cetlik szerzői névtelenek maradtak, s így az egész felelősség nélküli árulkodás- nak tűnik. A felnőttek tudaMaksa Zoltán... ...humorista Portrék című hangkazettájának számaiból hangzik el összeállítás a művész talk-show estjén május 19-én 19 órától Nyíregyházán, a Városi Művelődési Központban. (KM) Gyermeknapi... ...rendezvény lesz május 20-án 10 órától a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. A programban helyet kapott többek között haditechnikai bemutató, ügyességi kerékpárverseny, bohócparádé, balettshow, tóban bizonyosan visszaköszönnek azok az esetek és idők, amikor névtelen levelek és besúgások tragédiákhoz vezettek. A tanárok közül többen viszont úgy tartják: nem véletlen, hogy a gyerekek kiket neveztek meg feljegyzésükben. Az író anonimitását pedig azért tartották szükségesnek megőrizni, mert így nagyobb az esélye az őszinteségnek, s nem kell tartaniuk utólagos megtorlásoktól. Jómagam a dolgokat feltáró és tisztázó megbeszélésre az egyik szülő révén jutottam be. Amint kiderült, honnan jöttem, lett némi riadalom; az összejövetelnek nem kívántak publicitást adni. A konkrét helyszínt—nem szívesen — ezért hallgattam el. Megértem a pedagógusok és a szülők eltérő motivációjú aggodalmát, melynek azért a végkicsengése csaknem azonos. Jobban kell figyelni a felnövekvők környezetére, az őket érő hatásokra. Ehhez a cetlik önmagukban nyilván nem elegendőek. A szókimondó konzultációknak a szülők, a tanárok és a gyerekek között sokkal nagyobb hasznuk lehet. majorett- és néptáncszámok. (KM) Agyagból gyúrt... ...szomorúság címmel nyílt tárlat a Máriapócsi Galériában. Az érdeklődők a kiállításon Orbán Judith erdélyi agyagszobrász kisplasztikáit tekinthetik meg. (KM) Normantas Paulius... ...fotóművész Tibeti napló című kiállítását május 19- én 17 órakor nyitják meg a Budapest Galéria kiállító- termében (Szabad sajtó u. 5.) (KM) Kuknyó János Nyíregyháza — Divatos érv ma a gyerek- és a pedagóguslétszám egybevetése, annak európai összehasonlításban tálalása. Sokszor idézett — a közoktatás fejlesztésére kidolgozott tanulmányból átvett — az adatsor, mely szerint nálunk ezer gyerekre csaknem kétszer több pedagógus jut, mint egyikmásik, kevésbé iskolabarát, jóléti államban. Meghökkentő és leszerelő adatok. Ám gyanúsak. Az embernek az az érzése, hogy nincs körülöttük minden rendben. Úgy tűnik, mintha ebből az összehasonlításból elfelejtették volna a napközis gyereklétszámot kivonni és az ottani fejlett pedagógiai asszisztenciát hozzáadni. Ha ugyanis e két adattal korrigálták volna a pedagógus-gyerek aráhyt, akkor plusz-mínusz tíz százaléknál aligha lehetne nagyobb differenciát prezentálni. Gyanús adatok Kételyeimet személyes tapasztalataim (és a velem utazó iskolaigazgatók élményei) is alátámasztják. Pl. Finnországban, Dániában, Hollandiában, Angliában, Franciaországban amint egy iskolába betettem a lábam, első kérdéseim (kérdéseink) a gyerek, tanári, tanulócsoporti stb. létszámok áttekintésére irányultak. Ezekben az országokban egy-egy iskolában a diák-pedagógus arány kb. 10-14 között alakult, ahogy nálunk is. De ott is találkoztam, pl. Dániában, Angliában, kisiskolákkal, ahol 5-10 közötti gyerek jut csak egy tanerőre. Nem tudom, hogy mennyire szabályozott, de ott elfogadott pedagógiai, iskolaszervezési elv az egy tanulócsoportra jutó tanulólétszám 20 körüli nagyságrendje. Középfokon, ahol ennél több tanulót íratnak egy osztályba, ott viszont készség-, gyakorlati-, fakultatív- és nyelvi tárgyakban természetes a tanulócsoportok megbontása, a Kismarton (MTI) — Esterházy Melinda, az 1989-ben Zürichben elhunyt Esterházy Pál herceg özvegye nyitotta meg a család gyönyörűen felújított kismartoni kastélyában az Esterházy hercegek — mágnások, diplomaták és műpártolók című kiállítást. Összesen 750 kiállítási tárgy — festmények, porcelánok, bútorok, fegyverek, térképek, úti emlékek — vezetnek végig a nemesi család életének 300 évén, a térség szétválaszthatat- lanul közös történelmén. Tizenkét Esterházy herceg gyűjteményét fogja át a kiállítás, amelynek anyaga 95 százalékban a család tulajdona, de osztrák, magyar és olasz múzeumokból is kerültek kölcsönzött tárgyak a kastély 23 termébe, és az először ilyen célra rendelkezésre bocsátott istálló hatalmas helységébe. A dinasztia 300 éven át meghatározó volt e térség életében; Burgenland területének legnagyobb része ma is a Zürichben élő Melinda hercegnő tulajdona. Az osztrák tartomány sokat köszönhet az utolsó Esterházy herceg özvegyének, aki nem első ízben járul hozzá ilyen kiállítás rendezéséhez. A herpedagógiailag kezelhető kisebb csoportok kialakítása. Emiatt is ezekben az iskolákban a zsúfoltságnak nyoma sincs. Az intézményi térszerkezet, a tanulóifjúság belső tanulásszervezési rendje, annak keretei mind a tanításhoz és tanuláshoz nélkülözhetetlen nyugalmat és stabilitást sugallják. Infrastruktúra A pedagógus-tanuló arány megítélésében a statisztikus ítélkezésen túl még azt is figyelembe kellene venni, hogy a polgári társadalmak iskolarendszerében az iskola mellett fejlett szakmai infrastruktúra működik, ahol ugyancsak pedagógusok dolgoznak, de mint szakértők, szaktanács- adók, szakfelügyelők, konzulensek, pszichológusok, szociológusok, oktatásszervezők, iskolafejlesztők. Ők nemcsak látogatói és még kevésbé ellenőrei az iskoláknak, hanem, ha kell, időlegesen az iskola, a tantestület belső munkatársaivá válnak. Hollandiában tapasztaltam, hogyha egy osztályban az átlagnál nehezebb nevelési szituáció adódott, akkor a tanító, a tanár ennek megoldására a nevelési tanácsadóból külső szakmai cegnő a más forrásból kapott tárgyak helyreállításához is jelentős összegeket bocsátott rendelkezésre. A birtok kezelője a kiállítás kapcsán elmondta azt is, hogy tervezték Eszterháza bevonását is, ehhez azonban a magyar fél a felújításhoz hiányzó eszközök miatt — nem járult hozzá. Könnyebb dolguk volt az Esterházyak több, Magyarországon őrzött egykori tulajdonával, ezeket ugyanis a kommunista rendszer — amely Esterházy Pált 1948 és 1956 között egy kirakatperben hozott ítélet után börtönbe zárta — gyakorlatilag államosította. A műkincseket Pál herceg eredetileg csak megőrzésre adta át a Nemzeti Múzeumnak, ám azokat a család soha nem kapta vissza. Most minden probléma nélkül, a tartomány kezessége mellett kerültek a kiállítás anyagába ezek a tárgyak. A dinasztia nagy gyűjtője az 1795-ben született Nikolaus II. herceg volt, aki a pompát igencsak kedvelő nagyapjához hasonlóan nagy udvart vitt. Ő alapította az Esterházy képgalériát és grafikagyűjteményt, több ezer kötettel gyarapította a könyvtárat, Európa sok országában szerzett műgyűjteményeket, és neves segítséget kapott. Az így odarendelt pszichológus, ha kellett, több héten át a pedagógussal együtt dolgozott. Mindezeket egy szemlélettel, egy éppen nekünk aktuális statisztikai mutató túlfavori- zálásával vitatkozva mondom el. Mert a pedagógus, diák, tanulócsoport arány rideg latolgatása mögött végül is több financiális momentum (ez átkerül a közgondolkodásba), valamint a magyar iskolarendszer túlfejlesztettségé- nek hamis teóriája húzódik meg. Amelyre aztán könnyen rásüthető, hogy drágán és kis hatékonysággal működik, ezáltal pazarló, s mint ilyen, máris bűnbak lehet bajaink egy részének magyarázatára. Persze tudnunk kell: egy ilyen nagy rendszerben, mint a közoktatás, mindig akadnak olyan területek, olyan szintek és elemek, amelyek korrekcióra szorulnak. Vannak térségek, ahol intézményeket kell megszüntetni, vannak ahol újat kell nyitni, s a rendszeren belül vannak intézménytípusok, amelyeket át kell szervezni, bizonyos elemeit ki kell ejteni. Egyszóval a rendszert — hangsúlyozom a szakmai szempontok elsődlegessége elve alapján és egy koherens szobrászokat, építészeket, festőket foglalkoztatott. Kicsit többet is költött ezekre, mint amennyire az uradalom bevételeiből telt — a gyűjtemény jelentős része azonban fennmaradt. A kiállítás kevésbé összpontosít az Esterházyak legendás zeneszeretetére — a Haydn- terem az egyetlen, amelyet nem vontak be a látnivalók bemutatásába. Szenzációszámba megy azonban az Esterházy- gyűjtemény és a kincstár megnyitása a nagyközönség előtt. Érdekes része a kiállításnak a tudomány iránt érdeklődő hercegek gyűjteménye, a térképek, földgömbök, messzi utazásokról hazahozott akkor újdonságnak számító technikai csodák. Az istállóban két hintót is kiállítottak, és térképek mutatják, hol volt a családnak birtoka, kastélya. A kiállítás — amelyet a tartomány, a város és a szövetség egyaránt támogat, s amely egyúttal Kismarton fennállásának 70. jubileumát is ünnepelni hivatott — gondol a határon túlról érkezőkre is. Bár a feliratokat nem készítették el magyarul, rövid összefoglaló rendelkezésre áll, és a magyar látogatók a jegyváltásnál diákkedvezményben té- szesülnek. fejlesztési logika mentén — folyamatosan korrigálni kell. Ennek hiányában az valóban pazarlóvá és kis hatékonyságúvá válhat, és egyes elemeiben — valljuk meg — azzá is vált. Fűnyíróval...? Mindezt elismerve — a költségvetés gondjaitól szorongatott átvilágításokkal és a mögöttük meghúzódó spórolási szándékkal egyet is lehetne érteni, ha ez valamilyen mértékben szelektív volna, ha nem a fűnyíró elv alapján működne, s ha végeredményként a fájdalmas elvonások mellett valamilyen rendszerfejlesztő, tartalmi, innovatív stratégiák is megfogalmazódnának. Azt azonban, hogy ez a rendszer túlfejlesztett, a magyar társadalom szociális valóságának, a településhálózat sokszínűségének és az iskolarendszer ellátottságának ismeretében nem lehet elfogadni. A túlfejlettség csak a fejletlen gazdaság relációjában igaz, ami arra utal, hogy egy rosszul működő gazdaság még egy ilyen közepesen, sőt egyes elemeiben fejletlen, de korántsem rossz hatékonysággal működő iskolarendszert sem tud eltartani. Technika Vásárosnamény (KM) — Május elején a vásáros- naményi Eötvös József Általános Iskolában megyei technikaversenyt tartottak 6. osztályosok részére, melyre 13 iskola nevezett csapatot. A vetélkedőt Tóth György József emlékére szervezték, aki egykoron a nyíregyházi tanárképző főiskola technika tanszékének volt vezetője, s elmúl- hatatlan érdemeket szerzett e a tantárgy elfogadtatása és bevezetése terén. A vetélkedő kezdetén Ferenczi Imre, a verseny szervezője emlékezett meg Tóth tanár úr életéről. Ezt követően a tanulók elméleti feladatokat oldottak meg, majd egy modell készítése során bizonyíthatták alkotói fantáziájukat és ügyességüket. Ä verseny eredményei: (egyéni) 1. Toldi Gergő, Vásárosnamény; 2. Parányi Anikó, Nyíregyháza, 14. Sz. Ált. Isk.; 3. Tóth Péter, Nyírmada és Bori Norbert V.namény; (csapatban) 1. V.namény, Eötvös; 2. Ny.háza, 14. Sz. Ált. Isk.; 3. Jánkmajtis. Huszár téri tusák Nyíregyháza (S. J.) — Cigány tanulók részére rendeznek vetélkedőket május 17. és 19. között Nyíregyházán, a Huszár téri általános iskolában. A háromnapos rendezvény célja, hogy ezzel is lehetőséget biztosítsanak a tehetséges roma gyerekek számára képességeik megmutatására. A „Roma tusa” néven ismertté vált versenyeket immár negyedik alkalommal rendezi meg az intézmény. A házigazdák várják a város más általános iskoláiból azokat a nebulókat, akik össze kívánják mérni tudásukat a szaktárgyi versenyeken, meg akarják mutatni képességeiket a kulturális élet és a sport területén. A háromtusa első napján 13.30-tól tartják a helyesírási és olvasási versenyt, a matematika- és természettudományi vetélkedőt. A második napon 9 órától kerül sor a kulturális szemlére: vers, próza, ének, tánc és az egyéb kategóriában. A rendezvények zárónapja a sporté. Nagy Imre és kora Nyíregyháza (KM) — A Nagy Imre Társaság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete közös pályázatot hirdet Nagy Imre és kora I. címmel, általános és középiskolások részére. A szervezők a témakörhöz kapcsolódóan várnak megyei vonatkozású, irodalmi színvonalú írásokat, visszaemlékezéseket (családagok, ismerősök, szemtanúk elbeszélései alapján), archív fotókat, tárgyi dokumentumokat, személyes találkozás megörökítését bemutató dolgozatokat. A pályamunkákat a pedagógiai intézet címére kell küldeni: 4400 Nyíregyháza, Búza utca 5. Határidő 1995. október 23. Az I—III. helyen végző munkák készítői értékes tárgyjutalmat kapnak, a legjobb dolgozatokat publikálják. Esterházy-kiállítás Kismartonban
