Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-02 / 102. szám
1995. május 2., kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Nem szűnt meg, csak szorongatják Lerobbant házak, csökkentett létszámok, szűkös programok • Pénztelenség Sok tábornak ad otthont nyáron Harangod Elek Emil felvétele Fehérgyarmat, Nagykálló (KM — B. I. - M. K.) — Szomorú kórtünet: évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a művelődési házak. Az idén újabb szorítás történt, még kevesebb tárnom gatást kapnak az intézmények, és a bérkeret is csökkent. Félő, hogy a megvonások a működőképességet veszélyeztetik. Megyénk két városában, a fehérgyarmati és nagykállói művelődési központban annak néztünk utána, ott vajon hogyan látják saját helyzetüket. Miként a megye több városában, Fehérgyarmaton is komoly gonddal küzd az önkormányzat. Dicséretes, hogy a nehéz helyzetben sem került sor művelődési intézmények megszüntetésére. Létszámcsökkentés A fehérgyarmati városi művelődési központ 1994-ben 9,4 millió forintból gazdálkodhatott, ebből 5,8 millió volt az önkormányzati támogatás, a VMK-nak pedig 3,0 millió saját bevételt kellett volna teljesítenie. Az elmúlt évben a saját bevételi tervet minden erőfeszítés ellenére sem tudták „hozni”, s így az önkormányzatnak újabb félmillió forinttal kellett besegítenie az intézmény éves munkájába. Hónapok óta téma a bizottságokban a különböző megszorító intézkedések ügye. Ez érzékenyen érinti a közművelődést is. Mindösszesen 5,3 milliós támogatást élvezhet idén a Kossuth téri intézmény úgy, hogy 3,5 milliós saját bevételt kell produkálnia. A mai viszonyok között erre az ösz- szegre tanfolyamok tartásával, előadások szervezésével, a helyiségek bérbeadásával lehet szert tenni. Ám ezek a tevékenységek sem szaporíthatok vég nélkül. Ugyanis a város és környéke nem bővelkedik eredményesen gazdálkodó üzemekben, vállalkozásokban, amelyek gazdag bevételi forrásokat jelentenének. Nem maradt más, mint a legfájdalmasabb megoldáshoz folyamodni: az intézmény eddigi 8,5-es létszámát (félműszakos karbantartó) 4 dolgozóval csökkenteni kell. Igaz, ez ebben az évben csak mintegy 800 000 Ft-os megtakarítást eredményez, hiszen a végkielégítés és a felmondás tetemes összeget emészt fel. Szabadtéri: nem A későbbiekben azonban milliókat jelenthet a város gazdálkodásában. Nem marad más megoldás: e minimális létszámmal kell teljesítenie a művelődési háznak a feladatát. Természetszerűen 1995-ben is elmarad a szabadtéri színpad kialakítása, nem oldódik meg a helyi mozi áthelyezése a művelődési házba, marad a régi bútorzat, marad az elektromos hálózat és a hangosítás gondja. Úgy tűnik, félbemarad az a kapcsolat is, mely egy-két határon túli színházzal, illetve a Mandala Dalszínházzal kialakulni látszott. Stock Gyula, a nagykállói művelődési központ vezetője szerint az intézménynek úgy kellene működnie, hogy ne látszódjék a munkán a gör- csösség, a feszültség. Ez nem megy könnyen. Az intézmény költségvetéséből az idén 658 ezer forintot vontak el, és emellett 5 százalékkal csökkentették a bérköltséget. Nincs pénz túlórára, munkaruhára, de még az ebédköltséghez sem járulnak hozzá. A művelődési központ viszont azt szeretné, hogy minden megszokott és igényelt rendezvény, klub és szakkör megmaradjon, az intézmény az elvárásoknak megfelelően működjön. Kockázatos vállalkozás Már magával a művelődési központ épületével is sok gond van, hiszen évek óta szükség lenne festésre, a vizesblokk átalakítására. Festegetésre ugyan némi leleménnyel és társadalmi munkával még sor kerül, de ez csak néhány kisebb helyiséget érint. A legtöbb iroda és foglalkoztatóterem viszont sürgős szépítésre vár. Márpedig igényes szórakozásra, művelődésre csak ott kerülhet sor, ahol jól érzi magát a vendég. Ami pedig a ház munkatársait illeti, ők kedvetlenek, hiszen a létszámhiány miatt a túlmunkát legtöbbször még túlórában sem tudják kiadni... Nagykálló ékessége a Harangod, aminek külön költség- vetése nincs. Pedig Harangod országra szóló rendezvények színhelye volt, és remélik, hogy a jövőben is az lesz. Kockázatos vállalkozás viszont megrendezni a népszerű nyári TÉKA napokat. Nem tudni: vajon lesz-e rá fedezet? Elő kell teremteni a másik nagy rendezvénynek, az ősszel tartandó Kállai Kettős táncfesztiválnak a költségeit is, ami szintén nem kevés. Nagykálló változatlanul részese szeretne lenni a kisvár- dai színházi fesztivál tájoló előadásainak és a nyírbátori zenei napok rendezvénysorozatának. A nagykállói művelődési központra egyelőre még nem tették ki a táblát, hogy pénz hiányában az intézmény zárva. Ám nem mindenki biztos benne, hogy az év végén nem kerül-e elő az a tábla. A lányok mosolyában a május kibomló örömeinek az ígérete. Hajuk hullámzó zuhatagában a szelek játékos kedve, a meglóduló virágillatáramlatok izgalma. A szépség, a test és lélek mesterkéletlen harmóniája. Lendület, magabiztosság; vállalkozás valamire, amitől az élet emberhez méltó tartalma kiteljesedhet: a barátságra, a szeretetre, a szerelem mindenen felülkerekedő sodrására — a jövőt mégiscsak előlegező cselekedetekre Balázs Attila felvétele Antal Attila tárcája M egvan a forrás! — csendül felénk a visszhangos völgyben az előreszaladt gyerekek hangja. — Végre!—sóhajt egy emberként kis csapatunk; a váltakról lekanyarodnak a hátizsákok, tarisznyák nyílnak meg, s már csörögnek is a bádogpoharak, kulcsok. Az áhított helyhez érve annál nagyobb a csalódás: a forrás fölé ácsolt kis házikó beomolva, a víz tele hordalékkal, szeméttel. Egyesek le is mondanak az ivásról, mások nekilátnak a vízfelszín óvatos megtisztításának, s töltögetni kezdik edényeiket. Iszom én is egy keveset, majd a kút melletti, napsütötte kőre telepedve elgondolkodom. Mennyi kellemetlen benyomás egyetlen napon! Az Erdei gyalogtúra egyik falu mellett a hegyoldalon derékban eltört növendék fácskák tucatjait számláltuk össze, Máshol szakszerűtlenül kivágott fák maradványaiba botlottunk, tönkretett esőbeállókba, eligazító táblákba. Az erdésztanyára, gyerekkorom színhelyére, nem ismertem rá. A valamikor sárga kaviccsal felszórt utakat benőtte a gyom, a nyírott sövények elvadulva, a volt kovácsműhely gazzal tele, omladozó- ban. Az erdőt tisztelő, óvó turista egyre kevesebb. Hol vannak már a zöld térnad- rágos, bakancsos, faragott bottal járó öregurak, akik halkan és érzéssel még énekeltek is egy-egy pihenő alkalmával! Akik a vízről — íze alapján — megmondták, melyik forrásból való, s a füttyögő, láthatatlan madarakat nevükön szólították, akárhány hang is keveredett az erdő alkalmi koncertjébe. Én még ismertem néhányat e kihalófélben lévő típus-ból. Ettem szalonnát múzeumba illő bicskájukkal, hallgattam mellettük órák hosszán át, amikor annak volt épp az ideje, s nevettem anekdotáikon a tábortüzek mellett... Csoportunk felkerekedik, indulunk tovább. A tavaszi napfény ferdén zúdul be a fák közé; a zsenge lombok világítanak — mintha fátyolból szőtt lampionok lengenének felettünk. Induláskor, odalent, nyarat előlegező meleg volt, a csúcson viszont még havat is találtunk a bokrok, s nagyobb kövek északi oldalánál. Ezúttal tehát a télből masírozunk a tavaszon át a nyárba. y C ticélunkhoz közel I / előőrsünk egyik tagL2 ja, egy kislány, ajkára szorított ujjal néz vissza ránk, a másik kezével pedig a közeli tisztás felé mutat. Áfák között jól látni az izgalom okozóját: egy gyerekképű, legelésző őz az, vagy száz lépésre tőlünk. A farán fehéres folt, barna teste karcsú, törékeny. Lényéből végtelen nyugalom és természetes báj sugárzikfelénk. Önkéntelenül is meglassítjuk a lépteinket, s oly csendben surranunk el mellette, hogy a feje meg se rezzen. Magyaros módi Szőke Judit D erék pénzügyminiszterünk már megint kitett magáért. Nem tudja elképzelni, sőt mi több, elfogadni az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalának azon szerény javaslatát, hogy ugyan, ne vessenek ki 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot az üzemi étkeztetésre, a végkielégítésre, valamint a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységre. Eléggé el nem ítélhető módon, ragaszkodnak ahhoz is, hogy a kormány tegyen le az ötnapos táppénzmentes beteg- szabadság bevezetéséről. Bokros úr viszont körömszakadtáig ragaszkodni látszik, elegánsan fogalmazva, stabilizációs intézkedéseihez, melynek egy részét, ha fájdalommal is, de kénytelenek vagyunk elfogadni. De ami sok, az sok. Az már igaz, meg is lepett volna, ha éppen azzal állt volna elő, hogy — ígéreteinek híven, vagy nem is tett ilyen könnyelmű kijelentéseket? — megszülettek az első feljelentések a feketegazdaság zavarosában halászók ellen, avagy végre elkapták a társadalombiztosítási járulékot nem fizetőket, vagy a formálisan létminimum szinten sínylődő milliomosokat. De nem, mert velük bezzeg nem bírnak! Mint ahogy a saját hatáskörükbe tartozó intézmények átvilágítását is csak arról az oldalról tekintik, mint minden mást mostanság, hogy jelent-e pillanatnyilag többletkiadást. Ha nem, akkor mindent lehet. Arról azonban elfeledkezni látszanak: valami attól még nem feltétlenül jó, hogy momentán nem kerül többe. Vigyázat! A „racionalizálás" fogalom jelentése nem „létszámleépítés". A szervezetek, úgymond korszerűsítésének mai egyetlen magyar módja pedig csak ez. De hogy esetleg mennyivel többe kerül holnap, arról— több más egyéb mellett — még nem láttam hatásvizsgálatot előterjeszteni! Most mondd! Ilyen milliárdos palotára van, nyugdíjemelésre meg az egészségügyre nincs pénz Ferter János rajza Pár osztálynyi erő Kállai János M ivel minket, sza- bolcs-szatmár-be- regieket is húsba vágóan érint az iskolakérdés, engedtessék meg, hogy e kis eszmefuttatásban két közelmúltbeli tanácskozás megállapításaira utaljak vissza. Az egyiken az iskolafenntartó önkormányzatok tisztségviselői, oktatási szakemberei adtak randevút egymásnak, s volt alkalmuk meghallgatni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatóját néhány kardinális kérdésről. Honti Mária — egyebek mellett—kifejtette: az előző kormányzat hibásan döntött a kisközségi iskolák visszaállításának segítése dolgában; ez irányú lépéseinek, közvetlenül a rendszerváltás után, inkább politikai és érzelmi okai voltak. Mostanra az akkori visszaönállósulás öröme alábbhagyott, és bizony sok kisközségi önkormányzat erején felül próbálja fenntartani a falu iskoláját. A másik összejövetel, melynek tematikája akár az előbbi függvénye lehetne, itt zajlott le, Nyíregyházán. Az iskolaszerkezet-váltás igen aktuális problematikáját vették alaposabban szemügyre a konferencia résztvevői. Halász Gábor, az Oktatáskutató Intézet főigazgató-helyettese kitért a jövő szempontjából fontos feladatokra. Nevezetesen arra, hogy a településközi együttműködési formák mielőbbi kialakítása hozhat megoldást a kistelepülési iskolák felgyorsult ellehetetlenülésének az ügyében. Az alapkérdés — mint mondotta — nem az, hogy egy parányi falucskában le- gyen-e iskola, vagy sem. Mert erre a válasz: legyen! De a méretek, az már nem mindegy! A beleszakadási kísérleteknek véget kell vetni. A „kicsik” önkormányzata azt mérlegelje: hány osztályt képes feltételekben —jó színvonalon — ellátni. Vagyis, nem kell törekedni a teljes vertikum kiépítésére, ha nincs meg hozzá a pénz. Egy picinyke községben, ha négy osztálynyira futja, akkor annyi éljen, ha kettőre, annyi, ha tízre, ki mondja, hogy ne. A szövetségre lépés a többi hasonszőrűvel ebben a látszólag lezser kezelésben is biztonságot adhat. Márpedig, arra nagy szükségünk lenne. llf i 4 * j *T»111 3
