Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-11 / 110. szám

1995. május 11csütörtök ZÖLDÖVEZET Székelyben áldás és átok Talán meg lehet mielőbb találni az arany középutat a különböző érdekek között A csodálatos Orosz-kastély előtti útszakasz különösen veszélyes A szerző felvétele Keiet-Magyarország 7 Madárodú-város Faoszlopot állítottak Matty határában Orémus Kálmán Székely (KM) — Világszerte folyik a vita, meddig lehet úgy fejleszteni az úthálóza­tot, növelni a gépjármű-for­galmat, hogy ez ne okozzon környezeti katasztrófát. Az egyik oldalon a gazdasági té­nyezők állnak, a másikon pe­dig a környezetvédelem ér­vei. Az arany középutat nem csupán a világvárosokban nehéz megtalálni, hanem még az olyan kistelepülése­ken is, melyek nagyforgalmú utak mellett fekszenek. Ezek közé tartozik például megyénkben Székely, mely­nek épületei szinte rátapadnak a 4-es számú főútra. Legalább húsz éve felvetődött már, hogy kerülőutat építenek, mely el­kerülné a lakott településeket, ám ez nem valósult meg. Pe­dig akkoriban a forgalom a je­lenleginek csupán a töredékét képezte. Hiszen néhány éve, a határok megnyitása óta, ezer és ezer külföldről érkező gép­jármű is ezt az útvonalat vá­lasztja. Betársulnak A forgalom ugrásszerű növe­kedésével szinte állandósult a zaj, jóval több lett a szemét, sőt, a közúti baleset is. Ennek ellenére úgy tűnik, a kerülőút megépítését ma már senki sem forszírozza, igaz, pénz sem igen lenne rá. Mert a főút nem csupán átok, hanem áldás is. — A nagy átmenő forgalom számos kisebb vállalkozásnak ad kenyeret — mondja Mold- vay László jegyző. — Innen egyszerűbb az ingázás is, így nagyon sokan dolgoznak Nyíregyházán. Ezért inkább a Sáfrány Mátészalka (KM) — Az Or­szágos Biológiai Tanulmányi Versenyen természetvédelmi témájú dolgozatával nemrég negyedik helyezést ért el Mester Attila, a mátészalkai Baross László Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola tanulója, akit lapunkban már bemu­tattunk. Az alábbiakban pályamunkájából közlünk részleteket. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet 1982-ben hozták lét­re. Ez a mozaikos elrendezésű terület több mint 22 000 hek­táron terül el. A tájvédelmi körzet része a magosligeti Cserköz-erdő is, ahol ottjár- tunkkor, március elején, ha­zánk védett növényritkaságát, a kárpáti sáfrányt vizsgál­tuk. Ez az erdő a Kárpátok lábá­nál, a Batár folyó mentén, Ma­gosliget határában található. A tájvédelmi körzet határát a bozótban elhelyezett tábla jel­zi. Az erdő nagy részét gyer­tyános-tölgyes alkotja, de a nedvesebb részeken és a nyila­dékokban megtelepedett a fűz, a kőris és az éger is. A legidő­sebb fák kora 90-100 év. A kárpáti sáfrány a tavaszi aszpektus geofita növénye. Ez a kárpáti-balkáni flóraelem hazánkban csak a Bakonyban, Kairó (MTI) — A bűnözéssel foglalkozó ENSZ-konferen- ciák 40 éves történetében a mostani kairói tanácskozáson eddig példa nélkül álló átfogó módon vitatják meg a termé­szettel szembeni ártalmak forgalom káros következmé­nyeit próbáljuk csökkenteni. Nincs tanú Nemrég tették például rendbe a szeméttelepet, mely most már megfelel az előírásoknak. Ez azonban csak átmeneti megoldás, mert a telep a szá­mítások szerint két-három éven belül megtelik. Ezt a szé- kelyiek nem akarják ölbe tett kézzel várni. Tudomásukr a ju­tott, hogy a szomszédos De- mecser képviselő-testülete pá­lyázatot nyújtott be egy kor­szerű, a legszigorúbb követel­ményeknek is megfelelő sze­méttelep építésére. Most sze­retnének ebbe betársulni. Per­sze, nagy kérdés, hogy ez mi­lyen anyagi áldozatot jelente­ne, és honnan teremtenék elő a szükséges összeget. Mert pénz az nincs, miként másutt sem. Ezért a Vöröske­reszthez is benyújtottak egy pályázatot, hogy az önkor­mányzat egy traktort vásárol­hasson. Ezzel már meg lehetne a tarpai Téb-erdőben és a ma­gosligeti Cserköz-erdőben él. A nősziromfélék családjába tartozik. Levelei közepén egy fehér sáv húzódik végig. Virá­ga három porzóból, három ter­mőlevélből összenőtt ter­mőből, és hat, két körben ren­deződő lepellevélből áll. A porzók és a termő sárgák. Bi­béjét régen ételek színezésére használták. A lepellevelek szí­ne — a talaj kénhatásától füg­gően — a világoslilától a sö­tétliláig változik. A lepel csú­csa közelében egy jellegzetes V alakú rajzolat található. Reggel a virágtakaró zárt, de a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan kinyílik. Csopor­büntethetőségét. A konferen­cia célja, hogy választási lehe­tőségeket adjon a büntetőjogi felelősségre vonásra. A szándékos környezeti ár­talmak esetén a vállalatok megérdemlik a büntető szank­teremteni a szervezett szemét- szállítást. Csak ez jelentene végleges megoldást. Koráb­ban ugyan a közmunkások rendszeresen összeszedték a szemetet, ám ez az út most aligha járható, mert az ilyen jellegű foglalkoztatás lehető­ségei erősen lecsökkentek. Sajnos, a lakosság egy ré­szének hozzáállása is hagy né­mi kívánni valót maga után, vannak, akik illegálisan, a leg­különbözőbb helyekre hordják ki a szemetet. És hiába van rendelet, mely az ilyen szeme­telést szankcionálná. Mint az már lenni szokott, sohasem akad tanú, aki bizonyítaná az illegális szemételhelyezés té­nyét. Az önkormányzat, lehetősé­geihez mérten, sokat tesz a forgalom egyéb következmé­nyei, a zaj és a balesetveszély csökkentése érdekében is. A közúti igazgatóság szakembe­reivel együttműködve 40 kilo­méteres sebességkorlátozást vezettek be. Ezt azonban ke­tosan, vagy magányosan is nőhet. Számuk négyzetméte­renként helyenként meghalad­ta a 20-at. A kárpáti sáfrány hegyvidé­ki faj. Megtelepedését a Kár­pátok közelsége tette lehetővé. Ilyen hegyvidéki fajok még az aljnövényzetet alkotó odvas keltike, galambvirág, berki szellőrózsa, és a kétlevelű csil­lagvirág is, melyek gyakran egyszerre virágoznak a kárpáti sáfránnyal. Ahogy az erdőben barangol­tunk, egy kis tócsában eldo­bott virágokra bukkantunk. Rövid kutatás után az ásónyo­mokat is megtaláltuk. Az in­nen elvitt virágok egy része ciókat — vélekedett Herman Woltring, az ENSZ bűnözés­sel és igazságszolgáltatással foglalkozó kutatóintézetének (UNICRI) igazgatója. Az eset­leges büntetőjogi felelősségre vonás komoly elrettentő erő a vesen tartják be, pedig a közle­kedésrendészet rendszeresen végez ellenőrzéseket. Él a remény Különösen veszélyes az egy­kori Orosz-kastély előtti sza­kasz, mivel ebben az épület­ben jelenleg iskola működik. Az önkormányzat most egy korlátot szeretne elhelyezni az út mentén, ehhez már be is szerezték a vasanyagot. Ez megakadályozná, hogy a gye­rekek kilépjenek az úttestre. Persze, igazi megoldást egy új iskola építése jelentene, va­lami csöndesebb, kevésbé for­galmas helyen. Erre annál in­kább szükség lenne, mert Szé­kelyben örvendetesen nő az iskolásgyermekek száma. Jö­vőre csaknem harmincán lesz­nek az első osztályban, ami egyáltalán nem kevés, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a la­kosság alig haladja meg az ezer főt. Az új iskola építéséhez a tsz már korábban ingyenesen ajánlott fel az önkormányzat­nak egy területet. Az építkezés azonban anyagiak hiányában egyelőre nem kezdődhetett el. A székelyiek most abban re­ménykednek, hogy az állam kártalanítja őket az egyházi in­gatlanok visszaadásáért. Szá­mításaik szerint ez bő negy­venmillió forintot jelentene, amiből már bele tudnának vágni az iskolaépítésbe. Igaz, sok még a feltételes mód, meg a tennivaló is. De él a remény, hogy a főút forgal­ma egyszer még csak áldás lesz a falunak és nem átok. Hogy egyszer sikerül meg­találni azt a bizonyos arany középutat a gazdasági és a környezetvédelmi • érdekek között. vagy kiskertbe kerül, vagy a piacokra, ahol olcsón értékesí­tik. A Cser-patakon átkelve hamarosan az erdőszélre jutot­tunk, majd a környék híres te­rületére, a Bajnok-mezőre ér­keztünk. Ezt a mezőt arról ne­vezték el, hogy Rákóczi ezen a területen vívott csatát. A kör­nyékbeliek az erdőben emlék­helyet alakítottak ki. A monda szerint e hely közelében sütött szalonnát Rákóczi a Bajnok­mezei ütközet után. Az emlék­tábla mellett egy kis emlékház található, amelyet a csatában elesett paládi vitézek emlékére állítottak. Az erdő a kárpáti sáfrány veszélyeztetettsége és az elha­nyagoltság miatt több figyel­met érdemelne. Bizonyítja az elhanyagoltságot a bozóttól megközelíthetetlen és olvas­hatatlan tábla is. Én azt javasolnám a terület kezelőjének, a Hortobágyi Nemzeti Parknak, hogy állít­sanak egy új táblát, amely be­mutatná a kárpáti sáfrányt és felhívná az emberek figyelmét arra, hogy ez egy védett faj, melynek eszmei értéke 10 000 forint. Ha az anyagi lehetőség megengedné, legalább a virág­zás idejére őrt kellene állítani, aki a virágtolvajokat távoltar­taná. környezeti vétségekkel szem­ben, ugyanis egy büntetőjogi ítélet tönkreteheti a vállalatok számára oly fontos image-et. A hagyományos büntető szank­ciók azonban nem elégségesek — vélekedett Woltring. Pécs (MTI) — Öt évvel ezelőtt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium Természetvé­delmi Hivatala társadalmi segítséggel tizenhárom fa­ragott faoszlopot állított fel Matty község határában, a Madár Emlékparkban. Ezek emlékeztetnek arra a tizenhárom madárfajra, amelyek örökre kipusztul­tak hazánkból. Ebben az esztendőben a Természetvédelem Éve al­kalmából ugyanott felépítik a „Madárodú Várost”. Sze­retnék, ha minden iskola egy-egy odú készítésésével venne részt az odúváros ki­alakításában. A legcélsze­Velence (MTI) — Stabili­zálódott a Velencei-tó víz­minősége. Vízszintje elérte a 150 centimétert, s meg­kezdődött a tó alacsony víz­állása miatt korábban leen­gedett pátkai tározó-tó fel­töltése is. A vízügyi szak­emberek szerint éppen ezért egyelőre késleltetni lehet a két éve megkezdett víz­pótlás újbóli megkezdését. Amennyiben a tó állapota romlana, vízmélysége pe­dig 10 centiméterrel csök­kenne, megkezdik, s öt hó­nap alatt elvégzik az idei évre tervezett 3,3 millió köbméter rákhegyi karszt­víz tóba juttatását, melynek költsége 100 millió forint. A környezetvédelmi szak­emberek tucatnyi ponton el­lenőrzik rendszeresen a tó vízminőségét. A mérések Kiszáradás... ...fenyegeti az Ebi tavat az északnyugat-kínai Hszin- csiang tartományban folyta­tott intenzív mezőgazdasági művelés és városfejlesztés miatt, és ez jelentős klíma- változásokat okozhat a tér­ségben. A tartományban végzett geológiai kutatások feltárták, hogy az utóbbi 40 év során a tó 1020 négyzet- méteres területe 500 négy­zetméterre csökkent. (MTI) A Kiskunsági... ...Nemzeti Park kapta az idei Eurosite-díjat. Az Eu- rosite nemzetközi termé­szetvédelmi szervezet 1987-ben alakult. Célja a legértékesebb európai ter­mészetvédelmi területek kezelőinek egymással való megismertetése, szakmai együttműködésük megte­remtése és a természetvéde­lem szakmai előmozdítása. (MTI) Kéthetes... ...küzdelem után elérte az Északi-sarkot az első kínai expedíció. Tagjai kutyaszá­Lancaster (MTI) — Tilta­kozásul egy autóút építése miatt százötven környezet­védő felmászott a fára az angliai Lancasterben. A ha­tóságok fára mászó kom­mandósokat vetettek be el­lenük és egyenként leszed­ték őket a fák tetejéről. Lent a rendőrség várt rájuk és két személyt letartóztatott, rűbb, leghangulatosabb ké­szítmények díjazásban ré­szesülnek, s a legjobb mun­kák készítői elnyerik a Ma­dár Emlékpark bronz em­lékplakettjét. Az odú bármely formá­ban elkészíthető (hengeres, hasáb, vagy egyéb), külső mérete azonban legfeljebb 20x20x30 centiméter lehet. Bármely anyagból készül­het, mely az időjárás hatá­sainak ellenáll. Az odúkat személyesen vagy postai úton 1995. júni­us 20-ig kell a következő címre eluttatni: Dél-Dunán­túli Természetvédelmi Igaz­gatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. tanúsága szerint a két éve megkezdett vízpótlás, vala­mint a csapadékos tavasz hatására a tó egész területén csökkent a só- és a szerves- anyagtartalom, megszűntek a korábbi kedvezőtlen je­lenségek, s magához tért, ismét fejlődésnek indult az élővilág. A tó védett termé­szeti értékei, az elmúlt években „leült” úszólápok, a tavat az eutrofizáció ellen védő természetes tápanyag­szűrőként ismét lebegnek a víz színén. A javulás érde­kében azonban szükség len­ne a tónál a rendszeres — mégpedig nem géppel tör­ténő — nádvágásra. Egyéb­ként a Pákozd környéki tér­ségek védetté nyilvánításá­val bővíteni kívánják a Ve­lencei-tavi természetvédel­mi területet. non szelték át a befagyott Jeges-tengert. 350 kilo­méteres útja során a hét tu­dós vizsgálta a jég, a víz és a levegő minőségét. (MTI) Viperák... ...bukkantak fel tömegével az utcákon, a forgalmas he­lyeken a közép oroszorszá­gi Vlagyimirt területen, il­letve a hasonnevű ősi vá­rosban. A térségben ember- emlékezet óta nem fordult elő hasonló kígyóinvázió, amelyre egyelőre nem talál­nak magyarázatot. (MTI) Ózonriadót... ...rendeltek el a légkör na­gyon magas ózontartalma miatt Németország két tar­tományában, Alsó-Szászor- szágban és Brémában. Az ózonriadó első fontos lépé­seként a közúti forgalom­ban sebességkorlátozást ve­zettek be. Az egészségügyi szervek felszólították a gyengébb fizikai állapotban lévő embereket, hogy ke­rüljék a nagyobb igénybe­vétellel járó munkát a sza­badban. (MTI) mert ellene szegült a kom­mandósoknak. A zöldeket főként az há­borítja fel, hogy az útépítők egy négyzetkilométernyi erdőt is el akarnak pusztíta­ni, hogy felépítsék azt az utat, amellyel összekap­csolhatják Lancashire ke­leti részét az országos úthá­lózattal. Elítélendő a bűnözés a is nő a Cserköz-erdőben Ezeket a sáfrányokat a piacon foglalták le Amatőr felvétel környezettel szemben Javuló vízminőség Akció a fa tetején

Next

/
Oldalképek
Tartalom