Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-25 / 97. szám
1995. április 25., kedd Kelet-Magyarország 3 HÁTTÉR Térségi fejlesztés a végeken Józan megfontolásból döntöttek a határszéli és az erdőháti települések Csenger régi és új arca Elek Emil felvétele Tóth Kornélia Csenger (KM) — Település- közösség-fejlesztés címmel rendzett konferenciát a Közösségszolgálat Alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet közösségfejlesztési osztálya, a BM településfejlesztési és lakásügyi főosztálya, valamint a Postabank Rt. támogatásával a közelmúltban. A két munkanapon közel harminc referátum hangzott el, melyek többsége egy-egy helyi folyamat, kezdeményezés bemutatására vállalkozott. Az ország tíz. bemutatkozó régiójának sorában ott találhatták a résztvevők Csengert, amelynek térségi fejlesztéséről Apáti György polgármester adott számot. Öt kérdeztük arról: mit jelent a határszéli régiónak, hogy az ország nyilvánossága előtt számolhat be a fejlesztési elképzelésekről? Erős kötelék — Mi mindig is azt vallottuk, hogy a legszélesebb nyilvánosság segíthet számunkra elérni a ma már látható eredményeket — kezdi kicsit korábbról Apáti György. — Amikor megkerestük Mako- vecz Imre építészt és csapatát, akkor is abban bíztunk, hogy a fővárosban élő és alkotó művészek is fantáziát látnak a város rekonstrukciójában, amihez szabad kezet és gondolataik valóra váltásának lehetőségét kínáltuk. Noha a járásokat leradírozta a legújabbkori történelem hazánk térképéről, Apáti György mégis arról beszél: az egykori csengeti járás falvait és a központjának minősülő várost erős kötelék fűzi össze. Nem politikai vagy közigazgatási hozzárendelés eredményeként, hanem józan megfontolásból döntöttek úgy az erdőháti települések és a város környéke, hogy a kistérségi társulásban megpróbálnak a sokszoros hátrány ellenére is kézzel fogható eredményt felmutatni. A kistérségi egyesülést 1993-ban hozták létre, Csenger székhellyel és Apáti Györgyöt bízták meg a szervezet irányításával. Komplex fejlesztési programot dolgoztak ki, ennek jóváhagyása megtörtént. A gazdaság élénkítése — A legfontosabbnak a gazdaság megújítását, élénkítését tartjuk — folytatta a polgár- mester —, hisz a világon semmit nem tudunk elérni, ha a gazdasági élet pang. A szociálpolitika terén sem lennénk képesek ötről a hatra jutni, a fejlesztésekről már nem is beszélve. Elsőként rendbetettük a térség településein az infrastruktúrát, a víz-, gáz-, telefonhálózatot és az út már nem okoz gondot Csengerben, Sza- mostatárfalván, Szamosan- gyaloson, Csengerújfaluban, Csengersimán, Urában, Tyúkodon, Porcsalmán, Komlód- tótfaluban és az erdőháti falvak közül Csegöldön, Ga- csályban, Zajtán, Méhteleken, Tisztaberekén, Nagy- és Kishódoson. Ahol még nem fejeződött be a fenti fejlesztés, ott a közeljövő programja ez lesz. A határmenti régió, érthetően, a határátkelés technikai feltételeit is javítani akarja. Pályázatokat adtak be és nyertek hétmillió forintot a csen- gersimai határátkelő bővítésének megterveztetésére. Ha az idei tervezés és a jövő évi indítás után megszépül a göröngyös simái átkelő, akkor a teherforgalom számára is megnyitják, az utasok pedig sokkal kényelmesebb körülmények közt juthatnak át a határon. Erősödő közösség A település-közösség-fejlesz- tés témája köré csoportosított előadások, valamint a rendezők szándéka azt tükrözte: ha egy település, egy emberi közösség élni és fejlődni akar, elöljáróinak nemcsak a természeti és tárgyi-gazdasági erőforrásokat kell számba venniük, hanem az embereket is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munka nélküli szakmunkást nem csupán „szociális problémaként” kell kezelni, hanem „emberi tőkeként”, amelynek megfelelő befektetési formát kell találnunk, s ezzel mellesleg a szociális probléma is megoldódik. E társadalompolitikai program, elképzelés lényege, hogy az élő embert azonos értékű erőforrásnak tekinti a településfejlesztés tárgyi elemeivel, s e „humántőkét” a közösségfejlesztés szakmai eszköztárával igyekszik minél hatékonyabbá tenni — miközben az erősödő közösség tagjainak az életminőségét is magasabb szintre emeli. Más szóval, a közösségfejlesztők olyan helyi közélet és civil kurázsi megteremtését tekintik feladatuknak, amely abban erősíti az állampolgárt, hogy a saját maga által is formált közösségekben önmaga, azaz tervező-cselekvő személyiség legyen, s ne puszta statisztikai vagy egyéb számadat valamilyen elidegenedett politikai gépezet nyilvántartásában. A településpolitikában ne tárgya, hanem alanya legyen a tervezésnek és a tervek végrehajtásának. E szellemben munkálkodnak a kistérségi társulás révén előbbrevinni a hozzájuk kapcsolódó települések fejlesztésének ügyét. Kincsek a restaurátorok Szinyéri Péterné a Sóstói Falumúzeum kerámia tárgyait restaurálja ri műhelyben Varga Ágnes textíliát állít helyre műhelyében Honfoglalás kori arany, ezüst csat Elek Emil felvételei Nyíregyháza (KM) Évente sok ezren csodálják meg megyénk múzeumaiban a régészeti, néprajzi, textilgyűjteményekből rendezett kiállításokat. Amíg a vitrinekbe, az állandó és időszakos bemutatók helyére kerülnek ezek a tárgyak, addig a restaurátorok sok-sok órát töltenek a helyre- állításukkal. A nyíregyházi megyei múzeum restaurátor műhelyében három főállású dolgozó foglalkozik ezekkel a munkákkal. Szakosodtak, van aki a fémekkel, kerámiákkal, mások a textíliák, néprajzi tárgyak helyreállításával foglalkozik. Ezekben a napokban a Budapesti Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő honfoglalást bemutató kiállítás mintegy háromszáz anyagát készítik. Erőn felül Kováts Dénes A márciusi kormány- határozatok nem kis feladatokat rónak a települési önkormányzatokra. A belügyminiszter körlevelet intézett a polgármesterekhez, ajánlásokat fogalmazva meg azzal a céllal, hogy a maguk módján az önkormányzatok is járuljanak hozzá a gazdasági stabilizációhoz. Az intézkedéscsomag egyik — az élet számos területén jelentkező — eleme a létszámcsökkentés, ezért át kell tekinteni a foglalkoztatottak számát a költségvetési intézményekben, majd meghozmi a szükséges döntéseket. Márcsak azért is, mert az önkormányzatok forrásbővülésének lehetősége csökken. A jelek szerint újabb kör- zetesítési törvekvés indul el, melynek okaként az intézmények alacsony kihasználtságát nevezik meg jó néhány településen. Ez — mégha logikusnak is látszik — ellentétes azzal a néhány éve ismét felszínre tört törekvéssel, hogy minden település önálló iskolát, vagy egyéb intézményt működtessen az utaztatások elkerülése érdekében. Nem is az ésszerűsítési törekvések okoznak fejtörést az önkormányzatoknak, hanem az a veszély, hogy a takarékosság a szakmaiság rovására megy majd. Hiszen az említett belügyminiszteri levél úgy fogalmaz: „...a szakmai színvonal, követelmények teljesítése esetén az önkormányzat erőn felül vállal közszolgáltatást, ezzel végső soron veszélyeztetheti az egész gazdálkodásának a működőképességét. Erőn felül vállal tehát az önkormányzat, ha helyben igyekszik megfelelő szakmai színvonalon működtetni intézményeket (mondjuk iskolákat), ez viszont ellentétes a racionális gazdálkodással. Tehát vagy elfelejtkeznek a szakmaiságról, s a hatékonyságot, mondjuk ki: a jelentős mértékű spórolást tekintik elsődleges célnak, vagy a csodára várnak annak érdekében, hogy megfelelő hátteret biztosítsanak intézményeik korszerű működtetéséhez. Ha ugyan vannak még csodák... Kritika Ferter János rajza Kisdiákok vetélkednek Bodnár István T zekben a hetekben Lj sok iskolában tarta- JUj nak különböző rendezvényeket. A rozsréti általános iskolában nemrég fejeződtek be a Váci-napok, amelyen szavalóverseny, különböző kulturális programok, játékok, vetélkedők várták a kisdiákokat. A múlt hét végén a nagykállói Korányi gimnázium szervezett szavalóversenyt, Ratkó József emléke előtt tisztelegtek. Szavalóversenyt rendeztek Tiszabercelen is. A nyíregyházi élelmiszeripari szakmunkás iskolában szintén több napos program várta a fiatalokat, vendégeket. A rendezvénysorozat szép eseménye volt az élelmiszer- ipari termékbemutató, ahol olyan termékeket láthattunk, amelyeknek a gyártásában az intézmény tanulói is részt vesznek. A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Móra Ferenc Általános Iskolában pedig már több hónapja tart a jubileumi rendezvénysorozat. Az iskola tanulói hétfőn például kulturális gála műsort adtak, szerdán pedig névadó ünnepség lesz. A nyíregyházi művelődési központban pedig számos hasonló program várja majd az érdeklődőket. Hasznosak és jók ezek a rendezvények, amelyek többnyire megmozgatják az iskolák tanulóinak nagy részét. A szavalóversenyeket hosszas készülődés előzi meg, a különböző műsorokban az iskola legtehetségesebb gyerekei lépnek fel, a sportvetélkedőkön pedig a mozgékonyabb iskolások mérhetik össze erejüket. A programok még azokat a passzívabb tanulókat is megmozgatják — ha másképp nem, hát nézőként — akiket nehezebb megnyerni valamilyen közösségi ügynek. Tulajdonképpen ezek a programok adják az iskolai élet sava-borsát. A jól szervezett iskolai rendezvények olyan események lehetnek, amelyekre felnőtt korában is szívesen emlékszik vissza az ember. Ne sajnáljuk ilyenkor az elismeréseket sem. A tehetséges, valamiben kiemelkedő diákok kapják meg a maguk kis ajándékát, oklevelét vagy serlegét, amelyeket büszkén vihetnek haza. x.
