Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-27 / 99. szám
1995. április 27., csütörtök 12 Kelei-Magyarország SZINLAP István, a király Budapest, Nyíregyháza — (KM) — Az István, a király című rockopera először szerepel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad műsorán, Koltay Gábor rendezésében. A produkció főbb szerepeiben többnyire azok lépnek színpadra, akik az 1983-as ősbemutatón játszottak. Az érdeklődők Varga Miklóst, Császár Angélát, Kováts Krisztát, Varga Klárit, Victor Mátét, Vértes Attilát, Sasvári Sándort, Földes Tamást, Deák Bili Gyulát, Nagy Ferót, Sebestyén Mártát, Makrai Pált, Balogh Mártont, és regősként ismételten Brády Jánost láthatják és hallhatják. A rockoperát tizenhat alkalommal játsszák a szigeten: június 24-étől 30áig, valamint július 1-jén, 2-án, 27-én. 28-án, 29-én, 30-án, illetőleg augusztus 17. és 20. között. Az első magyar rockopera ősbemutatója tizenkét évvel ezelőtt volt a városligeti Királydombon. Szörényi és Bródy rockoperáját az elmúlt években bemutatták a Népstadionban, és a produkció vendégszerepeit a sevillai világkiállításon, valamint játszották a budapesti Nemzeti Színházban is. Az István, a király című produkciót a Ma- nadala színház is szeretné műsorára tűzni: premierje előreláthatólag a nyíregyházi szabadtéri színpadon a nyár vége felé lesz. A darabot Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója rendezi. Nyíregyháza (KM) — Kis kihagyással április 30-án ismét jelentkezik a nyíregyházi Művészkör. Az izgalmasnak ígérkező kínálat láttán az az érzése támad az embernek, mintha a szervezők némiképp kárpótolni kívánnák a megszokottól kicsit hosszabb várakozásra kárhoztatott közönséget. Lesz vidámság, izgalmas politikai kerekasztal, irodalmi műsor és sok-sok zene. A 18 órától kezdődő nyitóprodukció akár egy színházi ősbemutatónak is felfogható. A GNM Színitanoda Görgey Gábor: Ko- mámasszony hol a stukker? című művét mutatja be a színház kisszínpadán Ádám Tamás rendezésében. Szereplők Masa Attila, Hajtó Aurél, Pozsonyi Takács László, Szabó P. Szilveszter és Róbert Gábor. 19.30 órától beszélgetést hallunk Fekete György és Jánosi György országgyűlési képviselőkkel a műPregitzer... ...Fruzsina előadói estjét láthatja a Móricz Zsigmond Színház Kamaraszínpadán a közönség április 27-én 19 órától. A műsor bevételét a Dómján Edit Alapítvány támogatására kívánják fordítani. (KM) Vendégjáték... ...lesz a Móricz Zsigmond Színházban május 4-én. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Jacques Prevert: Éjjeli látogatók című darabját mutatja be. (KM) Két színházi... ...bemutató lesz még az idei évadban a vásárosanamé- nyi művelődési központban. A Jó estét nyár, jó estét vészklubban. 21 órai kezdettel kivételes ajándékban részesülhetnek a Művészkör vendégei Varjú Olga színművésznő zenés-verses összeállítását hallhatjuk abból a műsorból, amelyet a Dómján Edit Alapítvány Tatabányán megrendezett gálaműsorára készített. A Dómján Edit díjról mostanában elég sok szó esett a Móricz Zsigmond Színház házatáján. A díjat odaítélő alapítványt 1991-ben hozták létre Dómján Edit nevének, művészetének megőrzésére, s tehetséges, fiatal vidéki színésznők művészetének elismerésére. A díjat már másodszor nyert el nyíregyházi színésznő: Pregitzer Fruzsina és legutóbb a most fellépő Varjú Olga. A művésznő műsorában közreműködnek Kazár Pál és vendégei. Az es^ szerkesztője Pankotay Éva, házigazdája pedig Verebes István. szerelem és a Bál a Savoy- ban című produkciók kerülnek színre hamarosan Be- reg fővárosában. (KM) Új musikel... ...próbáit kezdi el hamarosan a Mandala Dalszínház. A társulat a Doktor Herz című darabbal készül nyári premierre. (KM) Maksa Zoltán... ...önálló Portré című műsorával lép fel a nyíregyházi művelődési központban május 19-én. (KM) A Revizor... ...című színművel tájol legközelebb, május 11-én a mátészalkai művelődési központban a Móricz Zsigmond Színház társulata. Csepürágó ünnep Budapest (MTI) — Thalia papjai másodszor foglalják el a budai Várat. A Magyar Színész Kamara szervezésében idén június 5-én rendezik meg a Csepürágó ünnepet. A komédiásoknak ez évben is a Vámegyed patinás műemléki környezete szolgáltatja a méltó játszóhelyeket. Az egész napos rendezvényen tizenhárom színpadon játszanak a hazai társulatok, az előadások reggéltől estig követik egymást. Az ünnepélyes eseményen adják át a magyar színésztársadalom szakmai elismerését, a Hecuba díjat, két művésznőnek, illetőleg két színművész úrnak. Érettségire készülnek a színházban Varjú Olga és Csorna Judit az Érettségi című darab próbáján Harasztosi Pál felvétele MOOMOSSOOMeOOOCmOfOOWCmCCCOWMOCCMOCOOWMCOOWHOÍOOeOOtHWCONCOMO«» Matyasovszki József Nyíregyháza — Egy színház társulata sok tekintetben hasonlít egy tanári karhoz. —- nyilatkozta nemrégiben egyik színművészünk interjújában. Kétségtelenül igazat kell adnunk neki, hiszen úgy tűnik, az iskola, mint társadalmi környezet, immár visszavonhatatlanul befészkelte magát a nyíregyházi teátrum kulisszái közé. Még nem régen csengettek ki e falakon belül, s máris itt a legújabb suli-buli. Fodor László Érettségi című darabja kerül bemutatásra a nagyszínpadon. S bizonyára a játék rendezője sem lesz ismeretlen a közönség számára. Tusnádi Csaba ugyanis egyszer már betette a bogarat a fülünkbe egy korábbi rendezésével. O állította színpadra két évvel ezelőtt a Bolha a fülben című, nagy sikert aratott vígjátékot. O Mi, nézők korábban még egy bálba voltunk hivatalosak, hogyan lett ebből végül is tanári szoba? — Amikor kiderült, hogy Mohácsi János mégsem tudja most megcsinálni a Bál a Sa- voybant, akkor keresett meg Verebes István, mert tudta, hogy éppen most fejeztem be az Operett Színházban a Vöröslámpás házat, s áprilisban tulajdonképpen szabad vagyok. Örömmel vettem a felkérést, mert régóta szó volt róla, hogy dolgozzam újra Nyíregyházán. Egy hét alatt kellett darabot választani, szerepet osztani, felkészülni, ami persze első hallásra rémisztő. Felmerült pl. a Bál a Savoyban is, de mivel zenésre már kevés volt az idő, így prózai művek között keresgéltünk. Végül Verebes István ajánlotta az Érettségit, mert kedvező emlékei voltak róla, s ráadásul Fodor László neve — mint a Kasszasiker (Helyet az ifjúságnak) társszerzője — már sikerrel debütált ezen a színpadon. O Ez már a második tanári kar rövid időn belül. Az embernek olyan érzése van, mintha a Kicsengetés folytatódna. — Igen, nekem is megfordult ilyesmi a fejemben. A dolog pikantériája továbbá, hogy a Kicsengetést eredetileg én rendeztem volna, csak nem tudtunk egyeztetni. A sors kegye folytán mégis megkaptam itt egy hasonló zsánerű történetet. O Azért — valljuk be — a Kicsengetés mégiscsak egy értékesebb alkotás. Fodor Lászlót — mint Molnár epi- gont — nem illette valami hízelgő jelzőkkel az irodalom- történet. Mit szól majd ezek után a kritika? Nem fél ettől a rendező? — Szerencsére én már egy kicsit túl vagyok azon, mit szól majd a kritika, esetleg a vájtfülű szemlélő. Egyetlen dolog lényeges: a hatás, a végeredmény — az, hogy a néző mit szól. Persze ez nem jelenti azt, hogy első olvasás után ne lettek volna fenntartásaim, félelmeim. De tudomásul kell venni, hogy az embereknek szükségük van efféle történetekre, mesékre. A súlyos, veretes problémák mellett kifejezetten jóleshet olyan érzelmekben megmártózni, ami nem végletes, nem mindent fölforgató, csak egy kedves könnyebben föloldható, emberi történet. Mi igyekszünk komolyan venni, szeretnénk jól elmesélni egy épkézláb történetet, miközben eszünk ágában sincs abba túl mélyen leásni. O Hogyan fogadták a feladatot a színészek? —Természetesen valameny- nyien úgy vagyunk vele, hogy nagyobb rangnak tartjuk, ha a színlapon egy klasszikus név, egy elismert szerző van kiírva. A színész is ilyen. De utána általában elkezdi érdekelni a konkrét feladat. S úgy gondolom, színészileg izgalmas próbatétel az a fajta karakterteremtés, amit egy ilyen társalgási dráma megkíván. Másfelől pedig a szerepek egy picit alul vannak osztva a megírt életkorokhoz képest. Fiatalabbak játszanak, mint ami reális lenne, s ez egy plusz kihívás. Úgy érzem, sikerült elfogadtatnom a színészekkel, hogy mivel a szituációk nem annyira mélyek és erősek, ezért csak egy nagyon finoman, aprólékosan kiérlelt játék tudja hihetővé tenni ezt az első látásra tingli-tanglinak tűnő történetet. Bízom benne, hogy egy szerencsés rendezéssel és jól felépített színészi játékokkal ki tudjuk küszöbölni a darab dramaturgiai gyengéit. l~J Mai környezetbe kerül át a mese, vagy megmarad a harminca$ évek világában? — Csak a mától nagyon idegen, avitt elemeket formáljuk át frissé, fogyaszthatóbbá, egyébként pedig abszolút korban fogjuk tartani díszletben, jelmezben, s szövegében egyaránt. El is hangzik a színpadon, hogy az 1934—35-ös tanévről van szó. Az emberek megjelenési formájában, vizu- alitásában is szeretik a régi történeteket, meséket, a kosztümöket, hangulatos díszleteket, nosztalgikus kulisszákat. Az legyen az első benyomás, hogy ez egy régi történet, aztán már nem baj, ha időnként magunkra ismerünk belőle. Mert az alapprobléma tulajdonképpen mai, pontosabban az alapötlet minden kétséget kizáróan kortalan. Finis előtt a fesztivál Kisvárdán Bodnár István Kisvárda (KM) — Alig egy hónap múlva megkezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A hetedik alkalommal rendezendő seregszemle az idén is nagy feladatot ró a szervezőkre, a városra, hiszen 15 társulat a tájelőadásokkal közel hetven produkciót mutat be Kisvárdán, a megyében; sőt, néhányat a megye, az ország határain túl. Elsősorban a szervezésről kérdeztük Nyakó Bélát, a Várszínház igazgatóját. — A május 26-án kezdődő fesztivál idején még inkább benépesül Kisvárda, hiszen a társulatokkal mintegy 800 színész, kritikus és más színházi szakember érkezik és tartózkodik tíz napig városunkban. Szerencsére már nagy gyakorlatunk van a szervezésben, és sok segítséget is kapunk. l7 Hol helyeznek el és étkeztetnek ennyi embert? — Kisvárda minden lehetséges szálláshelyét igénybe vesszük, a kollégiumi szálláshelyeket, a motelt és a Bástya szállodát is. Sőt még Dombrá- don is lesz szálláshely, több vállalat is felajánlotta ott lévő nyaralóját. Nagyon jó mindenkinek a hozzáállása, a legtöbb helyen csak rezsiköltségen számítják fel például az étkeztetést. A kisvárdai polgárok is örömmel várják a művészvendégeket, sok jó barátság alakult ki. A demecseriek évek óta a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat látják vendégül, a művészeket itt is nagy szeretettel fogadják. OA színházkedvelők örömére a korábbi években sok tájelőadás volt. Az idei nehezebb gazdasági helyzetben lesz-e ugyanannyi? — Sajnos nem. A megyei önkormányzat korábban jelentősen hozzájárult a vidéki tájelőadások költségeihez. Most ez elmaradt. A kisebb települések sajnos nem tudják megfizetni az előadások költségeit. Ennek ellenére több város az idén is várja a társulatokat: így Mándok, Tuzsér, Nagykálló, Baktalórántháza, Demecser, Záhony, Nyíregyháza és Tokaj lakosai az idén is részesei lehetnek a színház varázsának. O Tavaly több társulat a szomszédos országok néhány városába is ellátogatott. — Most is így lesz. A komáromi színház Szatmárnémetiben, a sepsiszentgyörgyi Beregszászon, a szabadkai Szatmárnémetiben és Nagyváradon tájol majd. Fesztiválunk tehát jó alkalmat biztosít arra is, hogy a környező országok magyar lakói más társulatokat is megismerhessenek. Nyakó Bélától megtudtuk, hogy elkészült a színházi fesztivál programtervezete. Eszerint a megnyitó ünnepséget május 26-án 19 órától tartják, majd ezt követően a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Goldoni A hazug című produkcióját viszi színre. Másnap a sepsiszentgyörgyi társulat tolmácsolásában Jevgenyij Svarc Az árnyék című darabja látható Kisvárdán. Válságban hallgatnak a múzsák Beregszász — A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat a régió legfiatalabb társulataként tartják számon. Fennállásának alig két és fél esztendeje alatt számos sikeres előadást tudhat magáénak, több rangos elismerés birtokosa. Tavaly a szevasztopoli Chersonesos Játékokon, majd a lembergi Arany Oroszlán fesztiválon a zsűri különdíját nyerte el. Ám az ukrajnai gazdasági válság miatt immár a színház alapvető működési feltételei sem biztosítottak. — Kezdem azzal, hogy a kijevi Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 17 fős csapatból az első idényünk kezdetére hellyel-közzel tizennégyen maradtunk — emlékezik vissza az indulásra Vid- nyánszky Attila főrendező. — Ennek ellenére sikerrel vittük színre Illyés Gyula Bál a pusztán című vígjátékát, Be- cket Godotra várva című ab- szurdját, Shakespeare halhatatlan költői játékát, a Szent- ivánéji álmot és Brecht Koldusoperáját. — A repertoárból kitűnik, hogy már a kezdetek kezdetén igazán nagy fába vágtuk a fejszénket, s valóban komolyan gondoltuk: a Kárpát-medence majd legkisebb, határon kívülre szorult nemzetrészének a színészeiként valami maradandót hozzunk létre. Gondoljunk csak bele, a sok keserűség, nélkülözés és nyomorúság mellett ezeknek a fiataloknak megadatott, hogy nem kellett hosszú évekig várniuk a nagy szerepekre, csupán a tehetségükön és szorgalmukon múlik, hogy mikor válnak a közönség kedvenceivé. Már akik itt maradtak... O Merthogy? — Merthogy januárban öten ismét elmentek tőlünk. Magyarázatként ezernyi okot lehetne felsorolni: a beígért színészlakásokból továbbra sincs semmi, hol itt, hol ott fűtetlen termekben próbálunk, az előadások költségeinek fedezésére pénzt fél éve nem kaptunk, színészeink az ideig nem látták legutóbbi kéthavi bérüket. Más táján a világnak ez döbbenetét keltene, s azt mondaná mindenki, hogy nincs tovább. O Mégis, meddig társulat egy társulat? — Megvallom sokan felteszik mostanában ezt a kérdést. Hivatkozhatnám arra, hogy néhány évvel ezelőtt Kijevben vendégszerepeit egy Krakkóból érkezett színészgárda: összesen heten voltak. Vagy mondjam azt, hogy a klasz- szikus görög drámairodalom remekei 5-6 szereplőre épülnek? No meg természetesen a kórusra. Mindenesetre tény, hogy eddigi repertoárunk nagy részét fel kell újítani. O Mikor látja a társulatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közönsége? — A nyíregyházi színházlátogatók tavaly már látták előadásunkban a Szentivánéji álmot, ugyancsak részt vettünk a határon túli magyar színházak Kisvárdán megrendezésre kerülő hagyományos fesztiválján. E rangos rendezvényre ismét meghívást kaptunk, május végén tehát itt ismét találkozhatunk. Kör-be, kör-be
