Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

1995. április 27., csütörtök 12 Kelei-Magyarország SZINLAP István, a király Budapest, Nyíregyháza — (KM) — Az István, a király című rockopera először szerepel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mű­során, Koltay Gábor rende­zésében. A produkció főbb szerepeiben többnyire azok lépnek színpadra, akik az 1983-as ősbemutatón ját­szottak. Az érdeklődők Varga Miklóst, Császár An­gélát, Kováts Krisztát, Var­ga Klárit, Victor Mátét, Vértes Attilát, Sasvári Sán­dort, Földes Tamást, Deák Bili Gyulát, Nagy Ferót, Sebestyén Mártát, Makrai Pált, Balogh Mártont, és regősként ismételten Brády Jánost láthatják és hallhat­ják. A rockoperát tizenhat alkalommal játsszák a szi­geten: június 24-étől 30­áig, valamint július 1-jén, 2-án, 27-én. 28-án, 29-én, 30-án, illetőleg augusztus 17. és 20. között. Az első magyar rock­opera ősbemutatója tizen­két évvel ezelőtt volt a vá­rosligeti Királydombon. Szörényi és Bródy rockope­ráját az elmúlt években be­mutatták a Népstadionban, és a produkció vendégsze­repeit a sevillai világkiállí­táson, valamint játszották a budapesti Nemzeti Szín­házban is. Az István, a ki­rály című produkciót a Ma- nadala színház is szeretné műsorára tűzni: premierje előreláthatólag a nyíregy­házi szabadtéri színpadon a nyár vége felé lesz. A dara­bot Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója rendezi. Nyíregyháza (KM) — Kis kihagyással április 30-án is­mét jelentkezik a nyíregy­házi Művészkör. Az izgal­masnak ígérkező kínálat láttán az az érzése támad az embernek, mintha a szer­vezők némiképp kárpótolni kívánnák a megszokottól kicsit hosszabb várakozásra kárhoztatott közönséget. Lesz vidámság, izgalmas politikai kerekasztal, iro­dalmi műsor és sok-sok zene. A 18 órától kezdődő nyitóprodukció akár egy színházi ősbemutatónak is felfogható. A GNM Színi­tanoda Görgey Gábor: Ko- mámasszony hol a stukker? című művét mutatja be a színház kisszínpadán Ádám Tamás rendezésében. Szereplők Masa Attila, Hajtó Aurél, Pozsonyi Ta­kács László, Szabó P. Szil­veszter és Róbert Gábor. 19.30 órától beszélgetést hallunk Fekete György és Jánosi György országgyű­lési képviselőkkel a mű­Pregitzer... ...Fruzsina előadói estjét láthatja a Móricz Zsigmond Színház Kamaraszínpadán a közönség április 27-én 19 órától. A műsor bevételét a Dómján Edit Alapítvány tá­mogatására kívánják fordí­tani. (KM) Vendégjáték... ...lesz a Móricz Zsigmond Színházban május 4-én. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Jacques Prevert: Éjjeli láto­gatók című darabját mutatja be. (KM) Két színházi... ...bemutató lesz még az idei évadban a vásárosanamé- nyi művelődési központ­ban. A Jó estét nyár, jó estét vészklubban. 21 órai kez­dettel kivételes ajándékban részesülhetnek a Művész­kör vendégei Varjú Olga színművésznő zenés-verses összeállítását hallhatjuk ab­ból a műsorból, amelyet a Dómján Edit Alapítvány Tatabányán megrendezett gálaműsorára készített. A Dómján Edit díjról mosta­nában elég sok szó esett a Móricz Zsigmond Színház házatáján. A díjat odaítélő alapít­ványt 1991-ben hozták létre Dómján Edit nevének, mű­vészetének megőrzésére, s tehetséges, fiatal vidéki szí­nésznők művészetének el­ismerésére. A díjat már má­sodszor nyert el nyíregyhá­zi színésznő: Pregitzer Fru­zsina és legutóbb a most fellépő Varjú Olga. A mű­vésznő műsorában közre­működnek Kazár Pál és vendégei. Az es^ szerkesz­tője Pankotay Éva, házi­gazdája pedig Verebes Ist­ván. szerelem és a Bál a Savoy- ban című produkciók kerül­nek színre hamarosan Be- reg fővárosában. (KM) Új musikel... ...próbáit kezdi el ha­marosan a Mandala Dal­színház. A társulat a Doktor Herz című darabbal készül nyári premierre. (KM) Maksa Zoltán... ...önálló Portré című mű­sorával lép fel a nyíregyhá­zi művelődési központban május 19-én. (KM) A Revizor... ...című színművel tájol leg­közelebb, május 11-én a mátészalkai művelődési központban a Móricz Zsig­mond Színház társulata. Csepürágó ünnep Budapest (MTI) — Thalia papjai másodszor foglalják el a budai Várat. A Magyar Színész Kamara szervezé­sében idén június 5-én ren­dezik meg a Csepürágó ün­nepet. A komédiásoknak ez évben is a Vámegyed pati­nás műemléki környezete szolgáltatja a méltó játszó­helyeket. Az egész napos rendez­vényen tizenhárom szín­padon játszanak a hazai tár­sulatok, az előadások reg­géltől estig követik egy­mást. Az ünnepélyes ese­ményen adják át a magyar színésztársadalom szakmai elismerését, a Hecuba díjat, két művésznőnek, illetőleg két színművész úrnak. Érettségire készülnek a színházban Varjú Olga és Csorna Judit az Érettségi című darab próbáján Harasztosi Pál felvétele MOOMOSSOOMeOOOCmOfOOWCmCCCOWMOCCMOCOOWMCOOWHOÍOOeOOtHWCONCOMO«» Matyasovszki József Nyíregyháza — Egy színház társulata sok tekintetben ha­sonlít egy tanári karhoz. —- nyilatkozta nemrégiben egyik színművészünk interjújában. Kétségtelenül igazat kell ad­nunk neki, hiszen úgy tűnik, az iskola, mint társadalmi kör­nyezet, immár visszavonhatat­lanul befészkelte magát a nyír­egyházi teátrum kulisszái kö­zé. Még nem régen csengettek ki e falakon belül, s máris itt a legújabb suli-buli. Fodor László Érettségi című darabja kerül bemutatásra a nagyszín­padon. S bizonyára a játék ren­dezője sem lesz ismeretlen a közönség számára. Tusnádi Csaba ugyanis egyszer már betette a bogarat a fülünkbe egy korábbi rendezésével. O állította színpadra két évvel ezelőtt a Bolha a fülben című, nagy sikert aratott vígjátékot. O Mi, nézők korábban még egy bálba voltunk hivatalosak, hogyan lett ebből végül is ta­nári szoba? — Amikor kiderült, hogy Mohácsi János mégsem tudja most megcsinálni a Bál a Sa- voybant, akkor keresett meg Verebes István, mert tudta, hogy éppen most fejeztem be az Operett Színházban a Vö­röslámpás házat, s áprilisban tulajdonképpen szabad va­gyok. Örömmel vettem a fel­kérést, mert régóta szó volt róla, hogy dolgozzam újra Nyíregyházán. Egy hét alatt kellett darabot választani, sze­repet osztani, felkészülni, ami persze első hallásra rémisztő. Felmerült pl. a Bál a Savoyban is, de mivel zenésre már kevés volt az idő, így prózai művek között keresgéltünk. Végül Verebes István ajánlotta az Érettségit, mert kedvező emlé­kei voltak róla, s ráadásul Fo­dor László neve — mint a Kasszasiker (Helyet az ifjú­ságnak) társszerzője — már sikerrel debütált ezen a szín­padon. O Ez már a második tanári kar rövid időn belül. Az em­bernek olyan érzése van, mint­ha a Kicsengetés folytatódna. — Igen, nekem is megfor­dult ilyesmi a fejemben. A do­log pikantériája továbbá, hogy a Kicsengetést eredetileg én rendeztem volna, csak nem tudtunk egyeztetni. A sors ke­gye folytán mégis megkaptam itt egy hasonló zsánerű törté­netet. O Azért — valljuk be — a Kicsengetés mégiscsak egy értékesebb alkotás. Fodor Lászlót — mint Molnár epi- gont — nem illette valami hí­zelgő jelzőkkel az irodalom- történet. Mit szól majd ezek után a kritika? Nem fél ettől a rendező? — Szerencsére én már egy kicsit túl vagyok azon, mit szól majd a kritika, esetleg a vájtfülű szemlélő. Egyetlen dolog lényeges: a hatás, a vég­eredmény — az, hogy a néző mit szól. Persze ez nem jelenti azt, hogy első olvasás után ne lettek volna fenntartásaim, félelmeim. De tudomásul kell venni, hogy az embereknek szükségük van efféle történe­tekre, mesékre. A súlyos, ve­retes problémák mellett kife­jezetten jóleshet olyan érzel­mekben megmártózni, ami nem végletes, nem mindent fölforgató, csak egy kedves könnyebben föloldható, embe­ri történet. Mi igyekszünk ko­molyan venni, szeretnénk jól elmesélni egy épkézláb törté­netet, miközben eszünk ágá­ban sincs abba túl mélyen le­ásni. O Hogyan fogadták a fel­adatot a színészek? —Természetesen valameny- nyien úgy vagyunk vele, hogy nagyobb rangnak tartjuk, ha a színlapon egy klasszikus név, egy elismert szerző van kiírva. A színész is ilyen. De utána ál­talában elkezdi érdekelni a konkrét feladat. S úgy gondo­lom, színészileg izgalmas pró­batétel az a fajta karakter­teremtés, amit egy ilyen társal­gási dráma megkíván. Más­felől pedig a szerepek egy pi­cit alul vannak osztva a megírt életkorokhoz képest. Fiatalab­bak játszanak, mint ami reális lenne, s ez egy plusz kihívás. Úgy érzem, sikerült elfogad­tatnom a színészekkel, hogy mivel a szituációk nem annyi­ra mélyek és erősek, ezért csak egy nagyon finoman, aprólé­kosan kiérlelt játék tudja hi­hetővé tenni ezt az első látásra tingli-tanglinak tűnő történe­tet. Bízom benne, hogy egy szerencsés rendezéssel és jól felépített színészi játékokkal ki tudjuk küszöbölni a darab dramaturgiai gyengéit. l~J Mai környezetbe kerül át a mese, vagy megmarad a har­minca$ évek világában? — Csak a mától nagyon ide­gen, avitt elemeket formáljuk át frissé, fogyaszthatóbbá, egyébként pedig abszolút kor­ban fogjuk tartani díszletben, jelmezben, s szövegében egy­aránt. El is hangzik a szín­padon, hogy az 1934—35-ös tanévről van szó. Az emberek megjelenési formájában, vizu- alitásában is szeretik a régi történeteket, meséket, a kosz­tümöket, hangulatos díszlete­ket, nosztalgikus kulisszákat. Az legyen az első benyomás, hogy ez egy régi történet, aztán már nem baj, ha időn­ként magunkra ismerünk be­lőle. Mert az alapprobléma tu­lajdonképpen mai, pontosab­ban az alapötlet minden kétsé­get kizáróan kortalan. Finis előtt a fesztivál Kisvárdán Bodnár István Kisvárda (KM) — Alig egy hónap múlva megkezdődik Kisvárdán a Határon Túli Ma­gyar Színházak Fesztiválja. A hetedik alkalommal rende­zendő seregszemle az idén is nagy feladatot ró a szerve­zőkre, a városra, hiszen 15 tár­sulat a tájelőadásokkal közel hetven produkciót mutat be Kisvárdán, a megyében; sőt, néhányat a megye, az ország határain túl. Elsősorban a szer­vezésről kérdeztük Nyakó Bélát, a Várszínház igazgató­ját. — A május 26-án kezdődő fesztivál idején még inkább benépesül Kisvárda, hiszen a társulatokkal mintegy 800 szí­nész, kritikus és más színházi szakember érkezik és tartóz­kodik tíz napig városunkban. Szerencsére már nagy gyakor­latunk van a szervezésben, és sok segítséget is kapunk. l7 Hol helyeznek el és ét­keztetnek ennyi embert? — Kisvárda minden lehet­séges szálláshelyét igénybe vesszük, a kollégiumi szállás­helyeket, a motelt és a Bástya szállodát is. Sőt még Dombrá- don is lesz szálláshely, több vállalat is felajánlotta ott lévő nyaralóját. Nagyon jó min­denkinek a hozzáállása, a leg­több helyen csak rezsiköltsé­gen számítják fel például az étkeztetést. A kisvárdai polgá­rok is örömmel várják a mű­vészvendégeket, sok jó barát­ság alakult ki. A demecseriek évek óta a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat látják vendégül, a művészeket itt is nagy szeretettel fogadják. OA színházkedvelők örömé­re a korábbi években sok tá­jelőadás volt. Az idei nehe­zebb gazdasági helyzetben lesz-e ugyanannyi? — Sajnos nem. A megyei önkormányzat korábban jelen­tősen hozzájárult a vidéki táj­előadások költségeihez. Most ez elmaradt. A kisebb telepü­lések sajnos nem tudják meg­fizetni az előadások költségeit. Ennek ellenére több város az idén is várja a társulatokat: így Mándok, Tuzsér, Nagykálló, Baktalórántháza, Demecser, Záhony, Nyíregyháza és Tokaj lakosai az idén is részesei lehetnek a színház varázsának. O Tavaly több társulat a szomszédos országok néhány városába is ellátogatott. — Most is így lesz. A ko­máromi színház Szatmárné­metiben, a sepsiszentgyörgyi Beregszászon, a szabadkai Szatmárnémetiben és Nagyvá­radon tájol majd. Fesztiválunk tehát jó alkalmat biztosít arra is, hogy a környező országok magyar lakói más társulatokat is megismerhessenek. Nyakó Bélától megtudtuk, hogy elkészült a színházi fesz­tivál programtervezete. Eszerint a megnyitó ünnep­séget május 26-án 19 órától tartják, majd ezt követően a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Goldoni A hazug című produkcióját viszi színre. Másnap a sepsiszent­györgyi társulat tolmácsolásá­ban Jevgenyij Svarc Az árnyék című darabja látható Kisvár­dán. Válságban hallgatnak a múzsák Beregszász — A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat a régió legfiatalabb társulataként tartják számon. Fennállásának alig két és fél esztendeje alatt számos sike­res előadást tudhat magáénak, több rangos elismerés birto­kosa. Tavaly a szevasztopoli Chersonesos Játékokon, majd a lembergi Arany Oroszlán fesztiválon a zsűri különdíját nyerte el. Ám az ukrajnai gaz­dasági válság miatt immár a színház alapvető működési feltételei sem biztosítottak. — Kezdem azzal, hogy a ki­jevi Színház- és Filmművé­szeti Főiskolán végzett 17 fős csapatból az első idényünk kezdetére hellyel-közzel tizen­négyen maradtunk — emléke­zik vissza az indulásra Vid- nyánszky Attila főrendező. — Ennek ellenére sikerrel vittük színre Illyés Gyula Bál a pusztán című vígjátékát, Be- cket Godotra várva című ab- szurdját, Shakespeare halha­tatlan költői játékát, a Szent- ivánéji álmot és Brecht Kol­dusoperáját. — A repertoárból kitűnik, hogy már a kezdetek kezdetén igazán nagy fába vágtuk a fej­szénket, s valóban komolyan gondoltuk: a Kárpát-medence majd legkisebb, határon kívül­re szorult nemzetrészének a színészeiként valami mara­dandót hozzunk létre. Gondol­junk csak bele, a sok keserű­ség, nélkülözés és nyomorú­ság mellett ezeknek a fiatalok­nak megadatott, hogy nem kellett hosszú évekig várniuk a nagy szerepekre, csupán a te­hetségükön és szorgalmukon múlik, hogy mikor válnak a közönség kedvenceivé. Már akik itt maradtak... O Merthogy? — Merthogy januárban öten ismét elmentek tőlünk. Ma­gyarázatként ezernyi okot le­hetne felsorolni: a beígért szí­nészlakásokból továbbra sincs semmi, hol itt, hol ott fűtetlen termekben próbálunk, az elő­adások költségeinek fedezésé­re pénzt fél éve nem kaptunk, színészeink az ideig nem lát­ták legutóbbi kéthavi bérüket. Más táján a világnak ez döb­benetét keltene, s azt mondaná mindenki, hogy nincs tovább. O Mégis, meddig társulat egy társulat? — Megvallom sokan felte­szik mostanában ezt a kérdést. Hivatkozhatnám arra, hogy néhány évvel ezelőtt Kijevben vendégszerepeit egy Krakkó­ból érkezett színészgárda: összesen heten voltak. Vagy mondjam azt, hogy a klasz- szikus görög drámairodalom remekei 5-6 szereplőre épül­nek? No meg természetesen a kórusra. Mindenesetre tény, hogy eddigi repertoárunk nagy részét fel kell újítani. O Mikor látja a társulatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye közönsége? — A nyíregyházi színházlá­togatók tavaly már látták elő­adásunkban a Szentivánéji ál­mot, ugyancsak részt vettünk a határon túli magyar színházak Kisvárdán megrendezésre ke­rülő hagyományos fesztivál­ján. E rangos rendezvényre is­mét meghívást kaptunk, május végén tehát itt ismét találkoz­hatunk. Kör-be, kör-be

Next

/
Oldalképek
Tartalom