Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-07 / 83. szám

J995. április 7., péntek TÚL A MEGYÉN Marad a személyi szám 1999-ig A kormány csütörtökön véglegesítette a gazdasági stabilizációs csomagot Budapest (MTI) — A kor­mány március 12-i ülésének szellemében áttekintette a gaz­dasági folyamatokat és megál­lapította, hogy a helyzet szük­ségessé tette a vállalkozásösz­tönző, ugyanakkor fogyasztás­csökkentő és szigorító intéz­kedések meghozatalát. A kabi­net ennek alapján véglegesí­tette a gazdasági stabilizációs csomagot és azt egységes ja­vaslatként pénteken benyújtja az Országgyűlésnek. A kor­mány a csomaggal összefüg­gésben megtárgyalta a pót­költségvetést is, amelyet ki­sebb finomítások után a jövő hét elején terjeszt a törvény- hozás elé —jelentette be Csák Elemér szóvivő a csütörtöki kormányülést követő sajtóér­tekezleten. A pótköltségvetéssel kap­csolatosan a szóvivő elmond­ta, hogy a kormánycsomag in­tézkedéseiből fakadó pénz­ügyi módosításokat vezetik át számszakilag a költségvetési törvénybe. A pótköltségvetés egyúttal azt is célozza, hogy a központi költségvetés az első negyedév végéig valamivel javítson egyensúlyi helyzetén. A pót­költségvetés ennek értelmében a korábban előirányzott hiány 127 milliárd forintos csökken­tését javasolja, így a várható hiány aránya a GDP-hez viszonyítva 5,4 százalékról 3 százalékra mérséklődne. A be­vételekkel kapcsolatos intéz­kedések révén 157 milliárd fo­rint lenne a többlet. Ebben a vámpótlék hatása a meghatá­rozó. Emellett a feketegazda­ság visszaszorításából 16 mil­liárd forintos bevétellel szá­mol, az adózási fegyelem szi­gorításából pedig 4 milliárd forintot vár a kormányzat. A kiadásokban 48 milliárd fo­rintnyi megtakarítást javasol a kabinet. A pótköltségvetés szerint a költségvetési főösz- szegek a következőképpen alakulnak: a kiadási főösszeg — az adósságtörlesztési ki­adások nélkül — 1944 mil­liárd 674 millió forint, míg a bevételi főösszeg 1788 mil­liárd 738,8 millió forint lesz. A stabilizációs csomagba tartozik az a törvénymódosító javaslat is, amelyet a belügy­miniszter és az igazságügy­miniszter terjesztett elő a pol­gárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásá­ról szóló törvény megváltozta­tására. A kabinet ebben azt in­dítványozza — eleget téve az Alkotmánybíróság ez ügyben hozott korábbi határozatának is —, hogy a személyi szám használatát az Országgyűlés 1999. december 31-ig tegye lehetővé azokon a közigazga­tási területeken, amelyeken a törvény ma is megengedi. A kabinet meghallgatta Ko­vács László külügyminiszter előterjesztését a magyar-szlo­vák alapszerződés megerősí­téséről és a dokumentumot ra­tifikálásra átadja az Ország- gyűlésnek. A kormány tájé­koztatást hallgatott meg azok­ról a szakértői tárgyalásokról is, amelyek Magyarország és Szlovákia között folynak a Dunát, illetve a Mosoni-Duna- ágat érintő műszaki megoldá­sokról, illetve vízhozampótlá­sokról. Csák Elemér ezzel kapcsolatosan bejelentette: Horn Gyula kormányfő csü­törtök délelőtt telefonon meg­kereste Vladimír Meciar szlo­vák kormányfőt és kérte köz­benjárását a szakértői tárgya­lások meggyorsítására. Meciar ígéretet tett erre. Budapest (ISB - D. Zs.) — Az OTP-folyószámlával ren­delkező kisbefektetőknek kí­nál új lehetőséget a folyó­számlakötvény. Az értékpa­pír érdekessége, hogy a ka­mataihoz havonta hozzá lehet jutni. Az Első Hazai Faktorház Rt. már öt éve tevékenykedik Ma­gyarországon, de eddig csak gazdálkodó szervezetekkel állt kapcsolatban. Mostani konst­rukciójához — amellyel a la­kosság elé lép — két szerve­zetet sikerült megnyernie: az OTP Bankot, mint a legna­gyobb hálózattal rendelkező pénzintézetet és az Allied In­vestments, mint ismert érték­papír-forgalmazó céget. Folyószámlakötvény formá­jában a hazai piacon először kapcsolódik össze valamilyen értékpapír banki folyószámlá­val. Vagyis azok jegyezhetnek kötvényt, akik az OTP-nél fo­lyószámlával rendelkeznek. Ok a számlájukról is átutal­hatják a jegyezni kívánt össze­get. Persze, aki most nyit ilyen számlát, azonnal jegyezhet is az értékpapírból. A kötvény futamideje 30 hónap. A kama­tokat azonban havonta jóváírja az OTP a folyószámlán. így, aki akarja felveheti, elköltheti, ám ha a számlán hagyja, úgy tovább kamatozik! A kamato­kat 90 naponként felülvizsgál­ják a kibocsátók, vagyis meg­nézik, hogy az ország 20 leg­jobb bankja mekkora kamato­kat fizet, s ennél a Havi Folyó­számla Kötvény hozamát 1,5 százalékkal magasabban álla­pítják meg. így 30 hónap eltel­tével akár több mint 34 száza­lékra is rúghat a kamat mérté­ke. Az induló kamat 25 száza­lék. A kötvény a lejárat előtt bár­mikor visszaváltható. (Ez azonban legalább 30 napos át­futási időt igényel.) A kibo­csátók szerint ilyenkor sem veszít semmit a befektető, hi­szen a kamatokhoz előzőleg már havonta hozzájutott. A kötvény névre szól. Je­gyezni 10 ezer forintos címle­tekben lehet, 1995. április 10- től május 5-ig az OTP-fiókok- ban. A kibocsátás összege 300 millió forint, de — 3 milliárd forintig — túljegyzéseket is elfogadnak a bankfiókok, A kibocsátók szándéka szerint azonban ez csak a kezdet! Vagyis, ha az első sorozat si­keres lesz, folytatása követ­kezik. Budapest (KM) — Komái János professzor nyilatkozik a Duna Televíziónak a ma­gyar gazdaság időszerű kérdé­seiről 1995. április 9-én (vasár­nap) este 22 órakor Komái János, a Collegium Budapest és a Harvard Egyetem pro­fesszora mondja el vélemé­nyét a kormány legújabb in­tézkedéseivel kapcsolatban. A világhírű közgazdász, aki az év egyik felében Buda­pesten, másik felében pedig az Egyesült Államokban tanít és kutat, a Duna Televíziónak adott exkluzív interjújában összegzi azokat az okokat, amelyek hazánk gazdaságában a jelenlegi súlyos helyzethez vezettek, és kifejti, hogy meglátása szerint miért éppen most születtek meg az ismert döntések. Komái János értelmezi a makrogazdasági mutatók kö­zötti összefüggéseket, és állást foglal a növekedés és/vagy egyensúly problémája körül az utóbbi időben kialakult vi­tában. A neves szakember elmond­ja, mit is jelent a koraszülött jóléti állam általa először leírt fogalma, illetve hogyan kép­zeli el a szociális ellátórend­szerek jövőbeni átalakítását. Kitér a munkabérek és a szak- szervezetek viszonyára, vala­mint kifejti, miért is lenne fontos, hogy helyreálljon a külföldi és hazai befektetők bizalma. Komái János 1994 nyara óta most osztja meg először gondolatait a szélesebb nyil­vánossággal is. A műsor szerkesztő-riportere Szabó László Zsolt. Meredek úton Veszteség nélkül visszaváltható Magyar békeillúziók (1945-1947) Kertész István Budapest (MTI-Press) — A második világháború győztesei a francia fővá­rosban határozták meg Európa jövőjét. A fél év­századdal ezelőtti béke- szerződés magyar vonat­kozásai elsősorban a kö­vetkezményei révén vál­tak ismertté. Kertész Ist­ván, a Külügyminisztéri­um Békeelőkészítő Osz­tályának vezetőjeként, majd a tárgyaló küldött­ség főtitkáraként azonban hiteles tanúja volt annak is, ami a színfalak mögött történt. Az emigrációban írt könyvében ismeretlen dokumentumokat tár fel egyebek között a kisebb­ségbe kényszerített ma­gyarság sorsa feletti alku­dozásról, s arról, hogy a nagyhatalmak ellentétei hogyan jelentek meg a magyar békeszerződés­ben. Kertész István könyve az Európa Kiadó gondozásá­ban jelenik meg, ebből köz­lünk részleteket. 4. A magyar címer nem tárgyalási téma A magyar indítvány tartal­mazta a magyarokkal szem­be érvényesített valameny- nyi diszkriminatív rendel­kezés azonnali eltörlését, s ezzel együtt az érintettek teljes kártalanítását és kár­pótlását. Arról a csehszlo­vák javaslatról, hogy a la­kosságcserét követően a csehszlovákiai magyar la­kosságot távolítsák el az or­szágból, a magyar delegá­ció még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Ezeknek a magyaroknak az áttelepíté­se csak úgy lett volna meg­valósítható, ha lakóterüle­tüket egyidejűleg átengedik Magyarországnak. A ma­gyar delegáció kijelentette, hogy a lakosságcsere elve csak abban az esetben lát­szik elfogadhatónak, ha a csehszlovákiai magyarok sorsát megfelelő intézkedé­sek szabályozzák. A csehszlovák és a ma­gyar emlékeztető kicserélé­se után nyilvánvalóvá vált, hogy nincs mód a mege­gyezésre. A csehszlovák delegáció minden magyar indítványt elutasított. A tár­gyalások december 6-án a magyar külügyminiszter nyilatkozatával értek véget, aid a demokrácia nevében és a humanizmus szellemé­ben arra kérte a csehszlo­vák kormányt, hogy ne fo­ganatosítsanak újabb meg­különböztető intézkedése­ket a szlovákiai magyarok­kal szemben, mindenek­előtt pedig vessenek véget üldözésüknek. A szabványos diplomá­ciai kapcsolatok két epizód­ja élénken megmaradt az emlékezetemben, mert jól jellemezte az 1945. decem­beri prágai légkört. Magyarország csehszlo­vákiai képviselője, Rosty- Forgách Ferenc magánta­lálkozót szervezett szá­momra a csehszlovák kül­ügyminisztérium gazdasági osztályának vezetőjével, akit magyarbarátnak tartott. Elmondtam a cseh diplo­matának, hogy szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Duna menti országokkal, különösen Csehszlovákiával, s beszá­moltam neki elképzelése­inkről. Azt válaszolta, hogy először is el kellene fogad­nunk a szlovákiai magyar kérdés rendezésével kap­csolatos prágai követelése­ket, azután teljesítenünk a fegyverszüneti egyezmény­ben foglalt pénzügyi köte­lezettségeinket. Ha mind­ezek és más, függőben lévő problémák elintéződnek, akkor a csehszlovák kor­mány majd talán fontolóra veszi az 1938-ban Magyar- ország és Csehszlovákia között létrejött kitűnő ke­reskedelmi egyezmény mű­ködésbe léptetését. E válasz után nem sok megbeszélni­való maradt. Egy másik beszélgetés, amit Clementisszel folytat­tam, más szempontból volt meglepő. A magyar delegá­ció számára rendezett bú­csúösszejövetelen négy­szemközti eszmecserére in­vitált, melynek során el­mondta, hogy jó szolgálatot tenne a magyar-csehszlo­vák megbékélés ügyének, ha Magyarország elhagyná címeréből a szlovákiai fo­lyókat és hegyeket jelképe­ző sávokat és dombokat. Csodálkozásomnak adtam hangot, s azt mondtam, hogy a magyar címer nem tárgyalási téma. Groteszk dolog volt azt látni, hogy a kegyetlen magyarüldözé­sek közepette az üldözés egyik előmozdítója — amellett kommunista veze­tő — ilyen különös javas­lattal akar javítani a ma­gyar-szlovák viszonyon. Nyilvánvalóan úgy képzel­te, hogy egy történelmi jel­képen végrehajtott heraldi­kai változtatással tíz évszá­zad emléke egyszerűen ki­törölhető. Azzal a meggyőződéssel hagytam el Prágát, hogy a szlovák sovinizmus és a te­hetetlen cseh bürokrácia között nem sok hely maradt a diplomácia és a józan ész számára, amelyek pedig a tartós politikai rendezés szükséges elemei. Magyarország sokat bí­rált nemzetiségi politikájá­nak sok hibája volt, de ösz- sze sem lehetett hasonlítani az új Csehszlovákiában zaj­ló és a kormány által irányí­tott módszeres üldözéssel. Masaryk humanizmusa he­lyett a szélsőséges faji gyű­lölet vált a második világ­háború utáni csehszlovák politika központi eszméjé­vé. Nyilvánvaló volt, hogy a cseh és a szlovák politikai vezetők visszaéltek kedve­ző hatalmi pozíciójukkal, s szétzúzták a szomszédok­kal, különösen a magyarok­kal való együttműködés le­hetőségét. A tárgyalások során em­lékeztettem Clementist, hogy a történelem kereke gyorsan forog, valamennyi Duna menti nemzet tör­ténetében volt már a kerék fent is, lent is, és ideje lenne a magyar-szlovák kapcso­latokat hosszú távon ren­dezni. Clementis azt felelte, hogy Csehszlovákia, amely mind a Szovjetunió, mind a nyugati hatalmak támo­gatását élvezi, ilyen vagy olyan módon mindenkép­pen eltávolítja a magya­rokat. Következik: 5. A békemű: a közép-eu­rópai szovjet rezervátum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom