Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-05 / 81. szám

1995. április 5., szerda TÚL A MEGYEN Kelei-Magyarország fi Mozgásban a külügy A megállapodás a szerződésben rögzített jogokat részletezi Bizalom­vesztés Kijev (MTI) — Az ukrán parlament kedden nagy többséggel — csak 15-en szavaztak ellene — úgy döntött, hogy megvonja a bizalmat a jelenlegi kor­mánytól, mert nem hajtotta végre a törvényhozás és az államfő határozatainak többségét. Az ukrán alkot­mány értelmében ez gyakorlatilag a kabinet menesztését jelenti. Leonyid Kucsma állam­fő, aki gyakorlatilag a vég­rehajtó hatalom csúcsán állva a kormányt is ellen­őrzi, előzetes nyilatkoza­taiban jelezte, hogy szemé­lyi változásokat tervez a kabinetben. Budapest (MTI) — Ma- gyar-horvát kisebbségvédel­mi megállapodást ír alá szer­dán Eszéken a két ország kül­ügyminisztere, Kovács László és Mate Granic. A magyar külügyminiszter április 10-én Luxemburgban részt vesz az Európai Unió tagállamai, il­letve a társult közép- és kelet­európai országok soros kül­ügyminiszteri találkozóján, amelynek napirendjén szere­pel a bebocsáttatásra várók al­kalmazkodását segítő úgyne­vezett Fehér Könyv összeál­lítása, valamint a regionális együttműködés. Szent-lványi István államtitkár — a Ma- igyar-Bajor Kormányközi Ve­gyesbizottság magyar társel­nöke — április 7-én tájékozó­dó megbeszélést folytat a hazánkban tevékenykedő ba­jor nagyvállalatok vezetőivel — jelentette be tájékoztatóján Szentiványi Gábor, a Külügy­minisztérium szóvivője. A magyar-horvát kisebb­ségvédelmi megállapodás kapcsán a szóvivő emlékezte­tett arra, hogy a két ország kontaktusai rendezettek; 1992 decemberében alapszerződést írtak alá, és Horvátország is csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozat­hoz. A szerdán aláírandó ki­sebbségvédelmi megállapodás az alapszerződésben röviden rögzített kisebbségi jogokat részletezi. Szentiványi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy először születik kisebbség- védelmi megállapodás olyan országgal, amely kevesebb magyarnak ad otthont, mint ahányan az adott nemzetiség­ből Magyarországon élnek. Horvátországban 25 ezer ma­gyar él, hazánkban pedig .csak­nem 100 ezerre becsülik a horvát kisebbség lélekszámát. Az EU és a társult országok külügyminisztereinek soros találkozóján szóba kerül a Fe­hér Könyvön, illetve a regio­nális együttműködés mellett a határokon átnyúló (PHARE) együttműködés, valamint idő­szerű nemzetközi kérdések — közölte a szóvivő. A tárca politikai államtitká­ra, Szent-lványi István és a Magyarországon tevékenyke­dő bajor nagyvállalatok veze­tőinek találkozóján a vállala­tok helyi tapasztalatairól lesz szó. HIRDETÉS-kai kevesebb fűtési energia-kai kevesebb habarcs­felhasználás-kai kevesebb építési idő Ha Ön építőanya- 90t keres házához, ■* *r I I . 1 M fontos szempont a 111 I 'I gazdaságosság. | I I I IA POROTHERWT II | 1 *1 nutfeder téglapnd- Jll pi* szerrel takarékosan építkezhet. Gazdaságossága három pontban foglalható össze: 1., 28% fűtési energiát takaríthat meg, mivel hőszi­getelő értéke kitűnő. Télen jól tartja a meleget, nyáron óv a túlzott felmelegedéstől. fc, 57% -kai kevesebb habarcs szükséges a falak épí­téséhez, mivel a téglák függőleges illesztéséhez nem kell habarcsot használni. (Az ún. nutfederes megoldás- , Kéremi küldjenek címemre részietesebb információt nál a téglák oldalt horonnyal és eresztékkel kapcsolód­nak egymáshoz.) 3,38% -kai lerövidül az építési idő. mivel a téglák egy­máshoz illesztése egyszerű és gyors. Ezzel időt, azaz pénzt takaríthat meg. E három szempont alapján látható, hogy a megtakarítás rendkívüli. Egy életen át hasznot hoz Önnek, ellenáll az Inflációnak. * A POROTHERM® nutfederes tégiarendszer minden ele­me kiváló élettani hatású. A láthatatlan jövedelem mellett láthatóan óvja családja egészségét. tervező kivitelező HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. magánvásárló J Hungária Wienerberger Téglaipari Rt I 1502 Budapest, Ff: 384 I Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Magyar békeillúziók (1945-1947) Kertész István Budapest (MTI-Press) — A második világháború győztesei a francia fővá­rosban határozták meg Európa jövőjét. A fél év­századdal ezelőtti béke- szerződés magyar vonat­kozásai elsősorban a kö­vetkezményei révén vál­tak ismertté. Kertész Ist­ván, a Külügyminisztéri­um Békeelőkészítő Osz­tályának vezetőjeként, majd a tárgyaló küldött­ség főtitkáraként azonban hiteles tanúja volt annak is, ami a színfalak mögött történt. Az emigrációban írt könyvében ismeretlen dokumentumokat tár fel egyebek között a kisebb­ségbe kényszerített ma­gyarság sorsa feletti alku­dozásról, s arról, hogy a nagyhatalmak ellentétei hogyan jelentek meg a magyar békeszerződés­ben. Kertész István könyve az Európa Kiadó gondozásá­ban jelenik meg, ebből köz­lünk részleteket. 2. Szovjet porhintés Amikor a fegyverszüneti egyezmény érvénytelennek nyilvánította az 1940. au­gusztus 30-i bécsi döntést, a magyar kormány más uta­kat keresett az erdélyi prob­léma megoldására. A bécsi döntés alapjául szolgáló et­nográfiai érvek felelevení­tése értelmetlennek bizo­nyult, már a kezdet kezde­tén elutasították őket. Bár sokféle megoldási tervezet készült, jobbnak találtam volna, ha pontosan körül­határolt igények helyett ál­talánosabb jellegű elgondo­lásokkal lépünk fel mindad­dig, amíg meg nem győző­dünk róla, hogy milyen tá­mogatást kaphat Magyaror­szág a nagyhatalmaktól. Engem azonban leszavaz­tak, s a külügyminiszter úgy döntött, hogy Jakabffy Imrének, a Teleki Tudomá­nyos Intézet tagjának a ter­vét fogadja el. E terv célki­tűzése az volt, hogy 'mint­egy 22 ezer négyzetkilomé­ternyi területet körülbelül egymillió-hatszázezer la­kossal visszacsatoljanak Magyarországhoz. Az 1930-as népszámlálás sze­rint ezt a területet 865 620 román és 495 106 magyar lakta. Az 1941-es népszám­lálás nagyobb magyar számarányt mutatott, de ez sem változtatott az alapvető különbségen. Ugyanakkor több mint egymillió magyar román fennhatóság alatt maradt volna. Az elgondo­lás az volt, hogy kerüljön egyensúlyba a magyaror­szági román és a romániai magyar kisebbség. Április elején a szovjet kormány meghívta a ma­gyar kormány vezetőit Moszkvába, s ez jó alka­lomnak tűnt az erdélyi kér­dés felvetésére. A moszk­vai utazás előestéjén a köz- társasági elnök vezetésével megbeszélést tartottak, ahol jóváhagyták a Jakabffy-ter- vet, ugyanakkor azonban egy olyan döntés is szüle­tett, hogy a delegáció tar­talékként vigyen magával egy alternatív megoldási javaslatot is, amely csupán az egyértelműen magyar többségű határmenti terü­leteket foglalja magában. Utasítást kaptam, hogy az­nap éjjel készítsem el ezt az alternatív tervet. Bár nekem az volt a véleményem, hogy nem jó ötlet kétféle javasla­tot vinni az oroszok elé anélkül, hogy az ő szándé­kaikat ismernénk, megtár­gyaltam a dolgot a Teleki Intézet Erdély-szakértőivel, akik kidolgoztak egy másik tervezetet. Eszerint Ma­gyarország 11 800 négyzet­kilométernyi területet ka­pott volna vissza 967 ezer lakossal. Az 1930-as romá­niai számadatok szerint ezen a területen a magyarok valamelyest többségben voltak: 442 ezren, 421 ezer románnal szemben. A dele­gáció mindkét javaslatot az oroszok elé terjesztette. A küldöttség optimiz­mussal telve tért vissza Moszkvából, mivel ott jól fogadták őket. A szovjet vendégszeretet határtalan és bőkezű volt a magyar de­legáció iránt. Sztálin jóin­dulatúnak látszott, és több területen engedményeket tett. Gyöngyösi beszámolt a külügyminisztérium veze­tőinek az Erdélyre vonatko­zó tárgyalásokról. Eszerint Sztálin meghallgatta a ma­gyar érveket és kéréseket, majd Molotovhoz fordult és megkérdezte tőle, van-e alapjuk a területi igények­nek, mire Molotov korrek­tül úgy válaszolt, hogy a ro­mán fegyverszüneti egyez­mény 19. cikke utat nyitott Magyarország Erdélyt érin­tő területi aspiráció előtt. Másnap Vlagyimir G. De- kanozov külügyminiszter­helyettes azt tanácsolta a magyar külügyminiszter­nek, hogy a területi követe­lések felvetése előtt próbál­janak közvetlenül tárgyalni a román kormánnyal. A be­szélgetés légköre olyan ba­rátságosnak és Sztálin ma­gatartása annyira jóindula­túnak látszott, hogy a dele­gáció meg volt győződve a szovjet támogatásról. A baráti légkörön túl volt még egy ok, ami hihetővé tette Moszkva nyilvánvaló jóindulatát a magyar igé­nyek iránt. Mint már emlí­tettük, Vorosilov és Puskin arra biztatta Gyöngyösit és Tildyt, hogy vesse föl Ro­mániával, egy másik volt német csatlós állammal szemben támasztott területi követeléseit. Valójában Molotov mind a magyar de­legáció moszkvai látogatá­sa előtt, mind utána határo­zottan ellenezte a Külügy­miniszterek Tanácsában felvetett kisebb mértékű magyar-román határmódo­sításra vonatkozó amerikai javaslatot. A valódi szovjet politikáról, amely a Kül­ügyminiszterek Tanácsá­ban a magyar-román határ­revíziónak még a tanulmá­nyozását is elvetette, egyet­len szó sem esett. Moszkvá­ban tökéletes volt a porhin­tés. A Kreml politikusai 1945 márciusában egész Erdélyt átadták a Groza- kormánynak, s ezzel kiját- szották az adut: konszo­lidálták az ottani bábrezsi­met és megtagadták a határ­módosításról szóló tárgya­lásokat. Számukra romániai uralmuk biztosítása volt az egyetlen fontos szempont. Következik: 3. A magyarok kiűzése Szlovákiából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom