Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-05 / 81. szám
1995. április 5., szerda TÚL A MEGYEN Kelei-Magyarország fi Mozgásban a külügy A megállapodás a szerződésben rögzített jogokat részletezi Bizalomvesztés Kijev (MTI) — Az ukrán parlament kedden nagy többséggel — csak 15-en szavaztak ellene — úgy döntött, hogy megvonja a bizalmat a jelenlegi kormánytól, mert nem hajtotta végre a törvényhozás és az államfő határozatainak többségét. Az ukrán alkotmány értelmében ez gyakorlatilag a kabinet menesztését jelenti. Leonyid Kucsma államfő, aki gyakorlatilag a végrehajtó hatalom csúcsán állva a kormányt is ellenőrzi, előzetes nyilatkozataiban jelezte, hogy személyi változásokat tervez a kabinetben. Budapest (MTI) — Ma- gyar-horvát kisebbségvédelmi megállapodást ír alá szerdán Eszéken a két ország külügyminisztere, Kovács László és Mate Granic. A magyar külügyminiszter április 10-én Luxemburgban részt vesz az Európai Unió tagállamai, illetve a társult közép- és keleteurópai országok soros külügyminiszteri találkozóján, amelynek napirendjén szerepel a bebocsáttatásra várók alkalmazkodását segítő úgynevezett Fehér Könyv összeállítása, valamint a regionális együttműködés. Szent-lványi István államtitkár — a Ma- igyar-Bajor Kormányközi Vegyesbizottság magyar társelnöke — április 7-én tájékozódó megbeszélést folytat a hazánkban tevékenykedő bajor nagyvállalatok vezetőivel — jelentette be tájékoztatóján Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. A magyar-horvát kisebbségvédelmi megállapodás kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a két ország kontaktusai rendezettek; 1992 decemberében alapszerződést írtak alá, és Horvátország is csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. A szerdán aláírandó kisebbségvédelmi megállapodás az alapszerződésben röviden rögzített kisebbségi jogokat részletezi. Szentiványi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy először születik kisebbség- védelmi megállapodás olyan országgal, amely kevesebb magyarnak ad otthont, mint ahányan az adott nemzetiségből Magyarországon élnek. Horvátországban 25 ezer magyar él, hazánkban pedig .csaknem 100 ezerre becsülik a horvát kisebbség lélekszámát. Az EU és a társult országok külügyminisztereinek soros találkozóján szóba kerül a Fehér Könyvön, illetve a regionális együttműködés mellett a határokon átnyúló (PHARE) együttműködés, valamint időszerű nemzetközi kérdések — közölte a szóvivő. A tárca politikai államtitkára, Szent-lványi István és a Magyarországon tevékenykedő bajor nagyvállalatok vezetőinek találkozóján a vállalatok helyi tapasztalatairól lesz szó. HIRDETÉS-kai kevesebb fűtési energia-kai kevesebb habarcsfelhasználás-kai kevesebb építési idő Ha Ön építőanya- 90t keres házához, ■* *r I I . 1 M fontos szempont a 111 I 'I gazdaságosság. | I I I IA POROTHERWT II | 1 *1 nutfeder téglapnd- Jll pi* szerrel takarékosan építkezhet. Gazdaságossága három pontban foglalható össze: 1., 28% fűtési energiát takaríthat meg, mivel hőszigetelő értéke kitűnő. Télen jól tartja a meleget, nyáron óv a túlzott felmelegedéstől. fc, 57% -kai kevesebb habarcs szükséges a falak építéséhez, mivel a téglák függőleges illesztéséhez nem kell habarcsot használni. (Az ún. nutfederes megoldás- , Kéremi küldjenek címemre részietesebb információt nál a téglák oldalt horonnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz.) 3,38% -kai lerövidül az építési idő. mivel a téglák egymáshoz illesztése egyszerű és gyors. Ezzel időt, azaz pénzt takaríthat meg. E három szempont alapján látható, hogy a megtakarítás rendkívüli. Egy életen át hasznot hoz Önnek, ellenáll az Inflációnak. * A POROTHERM® nutfederes tégiarendszer minden eleme kiváló élettani hatású. A láthatatlan jövedelem mellett láthatóan óvja családja egészségét. tervező kivitelező HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. magánvásárló J Hungária Wienerberger Téglaipari Rt I 1502 Budapest, Ff: 384 I Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Magyar békeillúziók (1945-1947) Kertész István Budapest (MTI-Press) — A második világháború győztesei a francia fővárosban határozták meg Európa jövőjét. A fél évszázaddal ezelőtti béke- szerződés magyar vonatkozásai elsősorban a következményei révén váltak ismertté. Kertész István, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának vezetőjeként, majd a tárgyaló küldöttség főtitkáraként azonban hiteles tanúja volt annak is, ami a színfalak mögött történt. Az emigrációban írt könyvében ismeretlen dokumentumokat tár fel egyebek között a kisebbségbe kényszerített magyarság sorsa feletti alkudozásról, s arról, hogy a nagyhatalmak ellentétei hogyan jelentek meg a magyar békeszerződésben. Kertész István könyve az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg, ebből közlünk részleteket. 2. Szovjet porhintés Amikor a fegyverszüneti egyezmény érvénytelennek nyilvánította az 1940. augusztus 30-i bécsi döntést, a magyar kormány más utakat keresett az erdélyi probléma megoldására. A bécsi döntés alapjául szolgáló etnográfiai érvek felelevenítése értelmetlennek bizonyult, már a kezdet kezdetén elutasították őket. Bár sokféle megoldási tervezet készült, jobbnak találtam volna, ha pontosan körülhatárolt igények helyett általánosabb jellegű elgondolásokkal lépünk fel mindaddig, amíg meg nem győződünk róla, hogy milyen támogatást kaphat Magyarország a nagyhatalmaktól. Engem azonban leszavaztak, s a külügyminiszter úgy döntött, hogy Jakabffy Imrének, a Teleki Tudományos Intézet tagjának a tervét fogadja el. E terv célkitűzése az volt, hogy 'mintegy 22 ezer négyzetkilométernyi területet körülbelül egymillió-hatszázezer lakossal visszacsatoljanak Magyarországhoz. Az 1930-as népszámlálás szerint ezt a területet 865 620 román és 495 106 magyar lakta. Az 1941-es népszámlálás nagyobb magyar számarányt mutatott, de ez sem változtatott az alapvető különbségen. Ugyanakkor több mint egymillió magyar román fennhatóság alatt maradt volna. Az elgondolás az volt, hogy kerüljön egyensúlyba a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség. Április elején a szovjet kormány meghívta a magyar kormány vezetőit Moszkvába, s ez jó alkalomnak tűnt az erdélyi kérdés felvetésére. A moszkvai utazás előestéjén a köz- társasági elnök vezetésével megbeszélést tartottak, ahol jóváhagyták a Jakabffy-ter- vet, ugyanakkor azonban egy olyan döntés is született, hogy a delegáció tartalékként vigyen magával egy alternatív megoldási javaslatot is, amely csupán az egyértelműen magyar többségű határmenti területeket foglalja magában. Utasítást kaptam, hogy aznap éjjel készítsem el ezt az alternatív tervet. Bár nekem az volt a véleményem, hogy nem jó ötlet kétféle javaslatot vinni az oroszok elé anélkül, hogy az ő szándékaikat ismernénk, megtárgyaltam a dolgot a Teleki Intézet Erdély-szakértőivel, akik kidolgoztak egy másik tervezetet. Eszerint Magyarország 11 800 négyzetkilométernyi területet kapott volna vissza 967 ezer lakossal. Az 1930-as romániai számadatok szerint ezen a területen a magyarok valamelyest többségben voltak: 442 ezren, 421 ezer románnal szemben. A delegáció mindkét javaslatot az oroszok elé terjesztette. A küldöttség optimizmussal telve tért vissza Moszkvából, mivel ott jól fogadták őket. A szovjet vendégszeretet határtalan és bőkezű volt a magyar delegáció iránt. Sztálin jóindulatúnak látszott, és több területen engedményeket tett. Gyöngyösi beszámolt a külügyminisztérium vezetőinek az Erdélyre vonatkozó tárgyalásokról. Eszerint Sztálin meghallgatta a magyar érveket és kéréseket, majd Molotovhoz fordult és megkérdezte tőle, van-e alapjuk a területi igényeknek, mire Molotov korrektül úgy válaszolt, hogy a román fegyverszüneti egyezmény 19. cikke utat nyitott Magyarország Erdélyt érintő területi aspiráció előtt. Másnap Vlagyimir G. De- kanozov külügyminiszterhelyettes azt tanácsolta a magyar külügyminiszternek, hogy a területi követelések felvetése előtt próbáljanak közvetlenül tárgyalni a román kormánnyal. A beszélgetés légköre olyan barátságosnak és Sztálin magatartása annyira jóindulatúnak látszott, hogy a delegáció meg volt győződve a szovjet támogatásról. A baráti légkörön túl volt még egy ok, ami hihetővé tette Moszkva nyilvánvaló jóindulatát a magyar igények iránt. Mint már említettük, Vorosilov és Puskin arra biztatta Gyöngyösit és Tildyt, hogy vesse föl Romániával, egy másik volt német csatlós állammal szemben támasztott területi követeléseit. Valójában Molotov mind a magyar delegáció moszkvai látogatása előtt, mind utána határozottan ellenezte a Külügyminiszterek Tanácsában felvetett kisebb mértékű magyar-román határmódosításra vonatkozó amerikai javaslatot. A valódi szovjet politikáról, amely a Külügyminiszterek Tanácsában a magyar-román határrevíziónak még a tanulmányozását is elvetette, egyetlen szó sem esett. Moszkvában tökéletes volt a porhintés. A Kreml politikusai 1945 márciusában egész Erdélyt átadták a Groza- kormánynak, s ezzel kiját- szották az adut: konszolidálták az ottani bábrezsimet és megtagadták a határmódosításról szóló tárgyalásokat. Számukra romániai uralmuk biztosítása volt az egyetlen fontos szempont. Következik: 3. A magyarok kiűzése Szlovákiából.
