Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-05 / 81. szám

1995. április 5., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Falfirkáló művészek Sokat utazom autó­busszal Nyíregyházán és egyre több helyen lá­tom, hogy a buszmeg­állókban lévő menet­rendeket „ismeretlen művészek” összefirkál­ják. Hiába cserélik ki az illetékesek, újból jön a rajzoló és ész nélkül összemázolja a táblát. Sajnos, nemcsak egy­két helyen, hanem módszeresen, az egész Ebből a menetrendből sem le- város területén hasonló hét sokat kiolvasni! jelenséggel Amatőr felvétel zunk. találko­Áldozatul esnek az alkotó kedvű „tehetségeknek” a telefonfülkék, a házak falai, a hirdetőoszlopok is. Termé­szetesen igyekeznek olyan festékeket használni, hogy még csak véletlenül sem lehet letörölni a papírról, a falról, de még az üvegről sem. A rádióban hallottam, hogy Budapesten kampányt indítanak a falfirkálók ellen. Jó lenne hasonló akciót szer­vezni városunkban is. Név és cím a szerkesztőségben Nincs kép Segítséget kérek Önöktől 50 család nevében. Kisvárdán, a Mártírok út 7. szám alatt la­kunk. Már másfél éve nem tu­dunk televíziót nézni. Anten­nahiba miatt csak hang jön be a készülékeken. Fizetjük a nagy összegű televízió- és kar­bantartási díjat és nem látunk semmit. Ez a lakótömb a pol­gármesteri hivatal tulajdona, mi csak bérlők vagyunk. Már mindent elkövettünk, ide-oda jelentettük az ügyet, de senki sem csinál semmit. Egyik helyről küldözgetnek a másik­ra. Tehát nincs gazda. Utolsó elkeseredésünkben kerestük meg a Kelet-Magyarországot, mert úgy tűnik, most már tehe­tetlenek vagyunk. Reméljük, Önöknek sikerül megtalálni a baj elhárítóját. A névsor az in­gatlankezelő vállalatnál talál­ható. 50 lakó Kisvárda, Mártírok út 7. Rendszám Nyugdíjas vagyok, Tavaly ok-, tóber 15-től ez év január köze­péig beteg voltam, így az autó­mat nem tudtam használni. Februárban bementem Nyír­egyházára, az Állami Biztosí­tóhoz megérdeklődni, hogy mi van a kötelező biztosításom­mal. AIII. negyedévet kifizet­tem, de mivel a negyedikben lettem beteg, gondoltam, talán elengedik az esedékes díjat. A biztosítónál úgy nyilatkoztak, hogy fizetni kell, hiába nem használtam az autómat, mert a rendőrségen nincs leadva a rendszám. Ha levétetem a rendszámot, az is pénzbe ke­rül, de ki tudja meddig leszek beteg? S. Istvánná Nyíregyháza Az ÁB-AEGON Általános Biz­tosítási Rt. nyíregyházi fiókjá­tól kapott tájékoztatás szerint: rendelet szabályozza a díjfize­tés módját, összegét, annak esedékességét, valamint azt, hogy mikor tekinthetnek el a befizetéstől. A „szünetelte­tést" előre be kell jelenteni, s azt hivatalosan igazolni. Lé­nyeg, a kötelező biztosítást minden esetben fizetni kell, ki­vételt képez, amikor a gépjár­művet a forgalomból ideigle­nesen vagy véglegesen kivon­ják, vagyis a rendszámot a rendőrhatóságnak leadja az illető. Vérebek Nyíregyházán, az Ady Endre utcában a napokban két, póráz nélkül sétáltatott „véreb” rio­gatja az arrajárókat. Már az ál­latok külső megjelenése is fé­lelmet kelt, különösen, hogy úgy tűnik, mintha gazda nél­kül rohangálnának le-fel. A televízióban gyakran lehet hallani kutyák okozta tragé­diáról, úgy látszik, egyesek nem tanulnak belőle. Nem tu­dom, ki az ügyben az illeté­kes? Kinek lenne a feladata megfékezni az ebeket, de legfőképpen felelőtlen gazdái­kat? Jó lenne mielőbb csele­kedni, míg nem történik vala­milyen nagyobb baj, mert ak­kor már késő felelőst keresni. B. A. Nyíregyháza Megegyezés helyett per Az idő megy és csak a kedélyek borzolódnak • Nincs meg a működési feltétel A kiültetett fák még lombkorona nélkül Harasztosi Pál felvétele Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — Van­nak ügyek, melyekre jó lenne megoldást találni, mégpedig úgy, hogy a „kecske is jóllak­jon és a káposzta is megma­radjon”. Nyíregyházán, a Vas­gyár utca 2. szám alatti lakók és üzlettulajdonosok vitája, úgy tűnik, nem a fenti szólás szellemében rendeződik. Pe­dig, ha megvizsgáljuk az ese­tet, igazából nem is nekik kel­lene vitatkozni. — Két évvel ezelőtt vásá­roltuk az üzleteinket több mint másfél millió forintért — fo­gadott Vránszki János, az egyik tulajdonos. — A gond, hogy a létesítményeknek nin­csenek meg a működési felté­telei. A történet lényege: a Vasgyár utca végén „Megállni tilos” tábla van kihelyezve, így a padkára sem lehet felhaj­tani. Magyarán az áruszállító autók nem tudják megközelí­teni a boltokat. Az úttest és az épület között a járda és egy szélesebb terület található. (Bár az utóbbi tulajdonviszo­nya még nincs tisztázva.) Ko­rábban erre álltak fel az áru­szállító autók. Most a lakók földet hozattak, befüvesítették és fákat ültettek arra a részre. Nem elég, hogy elzárták a fel­hajtást, félő, később a fák lombkoronája eltakarja a cég­táblákat is. Megoldást az je­lentene, ha az üzlet előtti rész szilárd burkolatot kapna, s eh­hez mi is szívesen hozzájárul­nánk, még anyagilag is. Karók és korlátok —- Panaszunkkal már több fórumhoz fordultunk — vette át a szót Gödény né Barbócz Katalin, a Suli Butik tulajdo­nosa. — A válaszokból az de­rül ki, az egész épületet rosz- szul tervezték. Nem vették fi­gyelembe a leendő üzleteket. Egyetlen szerződésben sem szerepel, hogy a Vasgyár utca felől a boltokat nem lehet feltölteni. Az idő megy és csak a kedélyek borzolódnak. Ka­rók és korlátok kerültek ki, a lakók és az üzlettulajdonosok között rendszeres a veszeke­dés. Az egész hercehurca elri­asztja a vevőket, nem tesz jót a forgalomnak sem, ezért kár­igényt nyújtottunk be az OTP- hez. A városi műszaki irodától azt a választ kaptuk, hogy ők az üzletek árufeltöltését a „belső feltáró illetve kiszol­gáló útról” írták elő — az en­gedélyezett tervnek megfele­lően. A probléma ezzel kap­csolatban, az üzleteknek nincs hátsó bejárata (garázs van mögöttük), a lépcsőházon ke­resztül az' áthordást pedig épí­tési szabályzat tiltja, de a la­kók sem igen járulnának hoz­zá. A legközelebbi parkoló pe­dig több mint száz méterre található. Az épület előtt valóban szembetűnik a párkosítás. A lakók is védik az igazukat, itt élnek, szeretnék, ha nem be­tontenger venné körül ottho­nukat. Különben is, az Önkor­mányzat felszólítására tették rendbe a környéket, állítják. Nagy szükség volt már rá, mert eső esetén, a sár és po­csolya miatt még a járdán sem lehetett elmenni, nyáron pedig por lepett el mindent. Zavarta őket a rendetlenség, az autók zúgása, féltették a gyerekei­ket. Bár a beültetett terület egy része közös, mivel ők vannak többségben, úgy érzik, dönté­sük jogos. Még a cégtáblák felszereléséhez is engedélyt kellett volna kérni az üzlet- tulajdonosoknak. Funkció nélkül Ez tehát a jelenlegi helyzet. Nos, az illetékesek közül elő­ször az OTP Ingatlanközvetítő Rt.-től érdeklődtünk. Asztalos József területi főmérnök vá­laszából kiderült: — Az üzletek és a lakások értékesítését a Nyírinköz Kft. végezte. A leendő tulajdono­sok szerződéskötés előtt meg­nézték a létesítményt, a vásár­lás óta pedig nem változtak a feltételek. Azon ma nem lehet vitatkozni, miért nincs hátsó feltöltési lehetőség. Az ut­cafrontra eső földszinti részt eredetileg is üzletnek tervez­ték, viszont funkció nélkül, mivel nem lehetett előre tudni, mit fognak ott forgalmazni. Véleményem szerint, a lakók­nak és az üzlettulajdonosok­nak érdemes lenne kiegyezni, hisz egymásrautaltságuk elvi­tathatatlan. A Nyíregyházi Közúti Igaz­gatóság szakemberei megál­lapították, az érintett üzletek előtt a Vasgyár utca (a Nagy­körút) két forgalmi sávból áll, s egy autóbuszmegálló is talál­ható ott. A csomóponti ág vé­delme érdekében van érvény­ben a megállási tilalom. Mind­ezeket figyelembe véve a cso­mópont forgalmi rendje nem módosítható. Az érintett sza­kaszon közlekedési kapcsolat (becsatlakozás) nem létesíthe­tő, mert ez a gépjárműforga­lom felduzzasztását és az át­eresztőképesség csökkenését jelentené. Úgy ítélik meg, a gyalogjárda és az épület kö­zötti keskeny közterület — te­hergépjárműveket is fogadó — szervizút kiépítésére nem alkalmas. Sakk-matt helyzet Nagy Károly, a városi műszaki iroda csoportvezetője kifejtet­te: az ügyben már tavaly volt egy bejárás, amit az iroda kez­deményezd, s melyen szinte minden érdekelt részt vett. A tervezési és építési engedélye­zési előírások az üzletek fel­töltését, kiszolgálását a ki­épített tömbbelsőből írták elő. Ennek tudatában volt, illetve kellett, hogy legyen az építtető (OTP), valamint minden maj­dani tulajdonos. A szakember szerint is, a lakóknak és az üzlettulajdonosoknak kellene megegyezni, bár az érdekük merőben különbözik. Egyik oldalon az üzleti tevékenység minden áron, másikon pedig a nyugodt lakás feltételei. A megbeszélésen több alternatí­va is felmerült, amit a hivatal is támogatott volna, például az udvarról egy szervizút kiépíté­sét. De ezek közül az üzlet- tulajdonosok és a lakók egyet nem értése, vagy a pénztelen­ség, vagy az esetenként ér­vényben lévő merev szabá­lyozások miatt egyik sem lett kivitelezhető. Úgy tűnik, hogy sakk-matt helyzet alakult ki — mivel itt is egy meglévő álla­pot határozza meg a megoldás formáját —, ami nagyon gyak­ran előfordul az utólagos fog- híj-beépítéseknél. 30 éves... ...jubileumi jutalom nem évül el, ezért azt joggal kér­heti most is — üzenjük M. Tibornénak Kisvárdára. A közlekedési... ...kedvezményt a 179/1993. (XII.29.) Korm. számú ren­delet 1. számú mellékleté­ben felsorolt betegségben szenvedők vehetik igénybe — válaszoljuk Gacsályra. Ha az építtető... ...a régi feltételekkel meg­kötötte a kölcsön-, illetve szociálpolitikai kedvez­mény nyújtásáról szóló szerződését, de még nem került sor az engedélyezett összegből folyósításra, to­vábbá az alapfeltételeknek is megfelel, akkor a szerző­dés felbontásának nincs akadálya — tájékoztatjuk N. Károly Mátészalkán. A vízbekötéssel... ...kapcsolatos problémájá­val csak akkor tudunk ér­demben foglalkozni, ha pontos adatokat közöl — válaszoljuk „Egy rokkant nyugdíjasának. Panaszával... ...és észrevételével csak ak­kor tudjuk az illetékeseket megkeresni, ha közli a ne­vét és címét — üzenjük „TISZA” jeligére. A végrehajtásról 2. Dr. Bartha Sándor A végrehajtás elrendelésé­ről az adós miként értesül és mennyiben tud eleget tenni az önkéntes teljesítés­re való felhívásnak, amit ál­talában a végrehajtható oki­rat is magában foglal. Ezért a mostani törvény a korábbi helyzettől eltérően általá­nossá teszi azt az eljárást, hogy a végrehajtó az adós előzetes értesítése nélkül jelenik meg annak laká­sán, a helyszínen. Itt átadja a végrehajtható okiratot, és ha az adós nem teljesíti nyomban a kötelezettségét, a végrehajtó azonnal elvég­zi a végrehajtást. Az eljárásban a végrehaj­tást kérő is részt vehet. A törvény egyrészt tekintettel van az adós személyiségi jogaira, másrészt a végre­hajtásnak, mint kényszerítő eljárásnak a céljára, amikor úgy rendelkezik: a végre­hajtási cselekményeket a munkaszüneti napok kivé­telével bármely napon reg­gel hat óra és este tíz óra között lehet elvégezni. Elő­fordulhat, hogy az adós az említett napokon vagy nap­szakban rendszeresen nem tartózkodik a lakásában. Erre az esetre nézve a tör­vény kivételt állapít meg. A végrehajtást foganatosító bíróság elnökének a hatás­körébe tartozik annak az engedélyezése, hogy a vég­rehajtó rendkívüli időpont­ban, tehát nem munkana­pon, továbbá bármely na­pon reggel hat óra előtt, vagy este tíz óra után járjon el. Az engedélyt az elnök írásban adja és konkréten megjelöli, hogy a végrehaj­tó az engedély alapján me­lyik napon és milyen idő­pontban járjon el. Az Alkotmány az alapve­tő jogok és kötelességek között szabályozza az em­beri méltósághoz és a ma­gánlakás sérthetetlenségé­hez való jogot. Ezzel van­nak összhangban a végre­hajtó által alkalmazható kényszerítő intézkedések törvényben meghatározott általános szabályai. Az em­lített alkotmányos jogok korlátozását jelenti, hogy a végrehajtó megtekintheti, és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyisége­it, bármely vagyontárgyát, továbbá a gazdasági tevé­kenységével kapcsolatos iratait. A végrehajtó ezt az eljárást a titokvédelmi és adatvédelmi szabályokkal összhangban végzi. Az adósnak a titoktartási köte­lezettség alóli felmentését azon szabályok szerint ér­heti el, melyek a bírósági eljárásban egyébként is irányadók. A végrehajtó kényszerin­tézkedései dolgokra irá­nyulhatnak, de nem érint­hetik közvetlenül az adós személyét. A személyi mo­tozás tilalmából követke­zik, hogy a végrehajtó az adós ruházatát, zsebeit nem vizsgálhatja át. Nem szólít­hatja fel az adóst arra, hogy zsebét ürítse ki, és a benne levő dolgokat mutassa meg, vagy a testén hordozott tár­gyakat, órát, ékszert adjon át. Az adós által hordott ilyen tárgyakat a végrehajtó nem foglalhatja le. A végre­hajtó szükség esetén fel­nyithatja az adós lezárt la­kását, egyéb helyiségét, és a hozzájuk vezető bejáratot. Ugyanígy felnyithatja az adós lezárt bútorát, vagy más ingóságát, tárolót, tar­tályt, ládát, ékszerdobozt. Ha ilyenkor az adós, vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A lezárt helyiség, bútor fel­nyitásához és újbóli lezárá­sához a végrehajtó szakem­ber közreműködését veszi igénybe. Az ezzel járó költ­ség a végrehajtási költségek közé tartozik. A törvényben említett ellenszegülés azt a magatartást jelenti, amely- lyel megakadályozza, hogy a végrehajtó a feladatát tel­jesítse, az eljárási cselek­ményt elvégezze. Ellensze­gülés esetén a tanúk közre­működése nélkül is fordul­hat a legközelebbi rendő­ri szervhez, és ez köteles haladéktalanul megadni a szükséges segítséget. A végrehajtó a rendőrség közreműködésének igény- bevételét feltünteti a végre­hajtási cselekményről ké­szült jegyzőkönyvben. A bíróság a végrehajtást fel­függesztheti, ez azt jelenti, hogy a végrehajtást nem le­het tovább folytatni. A bíró­ság köteles felfüggeszteni a végrehajtást, ha ezt kívánja a végrehajtást kérő, és a fel­függesztés másnak a jogát nem sérti. A végrehajtási jog a vég­rehajtandó követeléssel együtt évül el. Az elévülést akkor lehet hivatalból fi­gyelembe venni, ha az alap­jául szolgáló követelés el­évülését is hivatalból kell figyelembe venni. Fő sza­bályként tehát a bíróság a végrehajtási jog elévülését csak kérelemre veszi figye­lembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom