Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

1995. április 27., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN A nyugdíjkorhatár nem politika Együttes erővel hatásosabb lehet az érdekvédelem, vallják megyénkben Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az ed­digiek mellé újabb érdekvé­delmi szervezet alakult és csatlakozott Szabolcs-Szat- már-Beregben. A Dialóg Nyugdíjas Egyesület nemrég tartotta azt a találkozót, amelyen a párbeszédre, a kölcsönös együttműködésre szólították fel az időseket. Párbeszédre egymással, pár­beszédre a társadalommal, el­sősorban önmaguk, az idősek és a majdan nyugdíjba vo­nulók érdekében. Közel hárommillóan A megye közel 170 ezer nyug­díjasa számíthat arra, hogy ez­után a kevésből is többet kap­hat, többre számíthat. Az alakuló rendezvényre vendégül hívták dr. Kovács Pál egykori népjóléti minisz­tert, MSZP-s országgyűlési képviselőt, aki szívesen és szeretettel beszélt az időseket foglalkoztató problémákról, gondokról. Mint bevezetőjé­ben hangsúlyozta, örül annak, hogy akárcsak az országban, Szabolcs-Szatmár-Beregben is szerveződnek, együttes munkára készülnek az egyesü­letek. Annál is inkább, mert az ország közel 2 millió 900 ezer nyugdíjasából majd’ egymillió az úgynevezett kisnyugdíjas, 670 ezer a rokkantsági nyugdí­jasok száma. Rajtuk segíteni, az ő gondjaikat felvállalni nem kevés munka, de igen szép fel­adat. A továbbiakban dr. Kovács Pál hangsúlyozta: A rokkant­sági nyugdíjasok számának folyamatos emelkedése azt bi­zonyítja, társadalmunkban je­lenleg igen nagy a zűrzavar, a rokkantsági nyugdíj igénylése egyfajta szelet a foglalkozta­tási gondok levezetésére. A kisnyugdíjak viszonylag ma­gas aránya abból is következik — derült ki a továbbiakban —, hogy a munkaadók szán­déka jelenleg is az, minél ala­csonyabb bérért foglalkoztas­sák az embereket, amiből kö­vetkezően majdani nyugdíjuk is minimális lesz. Nehezedő viszonyok Nehezíti a dolgot, hogy a tár­sadalombiztosítás ügyében ma még számtalan tisztázatlan kérdés tapasztalható. Tisztá­zatlan mi lesz a kimenetele an­nak a vitának, amely az állam és a társadalombiztosítás kö­zött zajlik, rendezetlen a költ­ségvetés ügye. Márpedig álla­mi garanciára szüksége van a szervezetnek, hiszen az állam­polgárt a tb-járulékok fizetésé­re törvény kötelezi, joggal vár­ható el tehát, hogy öreg korra a biztos megélhetést jelentő nyugdíj is garantált legyen. A tb-vagyonról szólva Kovács Pál kiemelte: a tb 1949-es va­gyonát mai áron közel 900 milliárd forintra becsülhetjük, ekkora az az összeg, amely an­nak idején államosításra ke­rült. 1989, a tb önállósodásá­nak éve volt az egyetlen, ami­kor többletbevételről beszél­hetünk, azóta a helyzet foko­zatosan romlott. Ma 214 mil- liárddal tartoznak a tb-nek, s ha ehhez a gyógyszerek és egyéb költségek fokozatos emelkedését is hozzászámít­juk, rögvest érthető, mekkorák a gondok. Fontos lenne tehát, hogy legyen önálló gazdálko­dása a biztosítónak, jusson mielőbb vagyonhoz, hogy an­nak hozadékiból gazdálkod­hasson, pótolhassa a növekvő kiadásokat. Igaz, a nyugdíjbiz­tosítás mellett ma az egészség- biztosítás is hasonló gondok­kal küszködik, a megoldás igencsak sürgős. Tisztázandó az is, milyen legyen a viszony az egészség- és nyugdíjbizto­sító, illetve a biztosítók és a kormány között. Megoldás sokféle lehet, egy dolognak nem szabad megtörténnie: hogy a nemrég önállósuló szervezetek a kormányzat alá kerüljenek vissza. A nyugdíjemelés sok me­gyénkbeli idős ember problé­mája. A volt népjóléti minisz­ter szerint örvendetes lenne, hogy a mostani kétszeri eme­lés helyett egyszer, lehetőleg januárban történjen meg, mér­tékét pedig állandó szabályok­nak kellene meghatároznia. El kell dönteni — hangsúlyozta Kovács Pál — mi legyen a viszonyítási alap, tisztázni, hogy az előző évi keresethez vagy az infláció mértékéhez igazítsák azokat. A nyugdíj- emelésnek nem politikai ügy­nek, hanem kiszámítható, irányítható folyamatnak kell lennie, hiszen az nem ado­mány, minden magyar állam­polgárnak törvényesen jár. Emelés átgondoltan A nyugdíjkorhatár emelése jó ideje foglalkoztatja a nőket. A téma körül jó ideje zajlik a vi­ta, mely bizonytalanságot, ki- látástalanságot kelt az embe­rekben. Kovács Pál szerint minden parlamenti párt állás­pontja az, tisztázni kell végre a feltételeket, s a nyugdíjkor megállapításánál figyelembe venni a munkanélküliség ala­kulását, a nyugdíjrendszer te­herbíró képességét, s azt, hogy a nyugdíjba készülők­nek, de az aktív dolgozóknak is alapvető szükségük van ar­ra, hogy életüket tervezni tudják. Kórházsors Nyíregyháza (KM - K. É.) — Bezárnak egyes me­gyei kórházakat, részben vagy egészében befejezhe­tik küldetésüket — terjed a hír, melynek valóságáról ma igen nehéz meggyő­ződni. A veszély állítólag megyénk néhány egész­ségügyi intézményét is fe­nyegeti, de arról, hogy ez a veszély hol fenyeget és mennyire reális, konkrétu­mot nehezen hallani. Egy bizonyos: a magyar gazda­ság súlyos anyagi gondok­kal küszködik, miközben szociális juttatásai némely területen megközelítik a gazdag Nyugatét. Almom végre valóra vált Nyírbátori idős emberek látogatása a Parlamentben Gyerekkori álmom vált valóra — mondta egyik klubtagunk, amikor meghallotta a hírt, hogy öreg korára eljuthat a Parlamentbe. Csodálatos él­ményben volt részünk azon a csípős tavaszi napok, amikor nyugdíjasklubunk tagjai Bu­dapesten jártak: Meghívóink­nak, s egyben kirándulásunk szervezőinek hálás köszöne- tünket fejezzük ki, amiért olyan nagy odaadással készí­tették elő programunkat. Név szerint dr. Veres János ország- gyűlési képviselő úrnak és Le- hoczky Péter MSZP városi el­nöknek. Jó hangulatban utaz­tunk Budapestre. Délelőtt a Budai Várban sétálgattunk, s gyönyörködtünk a főváros ne­vezetességeiben, melyre jó rá­látásunk volt a várfalról. 13 órakor léphettünk a Parla­mentbe, ahol rövid tájékoztató és séta után az országgyűlés plenáris ülésén vehettünk részt. A karzatról szemléltük a parlament munkáját, s egyben gyönyörködhettünk a díszes teremben. Micsoda élmény volt látni a híres politikusokat, akiket eddig csak a tv-ben néz­hettünk. Sőt ha szerencsénk volt, néhányukkal a folyosón is összefutottunk. Ha én ezt a „Eletet az éveknek!" — minél tovább Szövetségben az ország nyugdíjasklubjai • Rendezvények, események Nyíregyháza (KM) — A rendszerváltozással egyidőben alakult meg a Nyugdíjasklu­bok és Idősek „Eletet az évek­nek” Országos Szövetsége. A szervezetet létrehozó 139 nyugdíjasklub vezetője túl a lelkesedésen, az összefogás­ban látta az erőt. Az Országos Szövetség ma a falvak és vá­rosok 635 nyugdíjasklubját képviseli. Sok klub van olyan településen, ahol ezernél is ke­vesebben élnek. Az időseket összefogó kü­lönféle csoportosulások hasz­na nemcsak a magány elleni összefogás, olyan információ ismerete és cseréje is, melyek­nek hasznát mindenki élvez­heti. Az országos mozgalom e felismerés mentén jött létre, s számíthat sikerre. Az élet fontos része A mozgalom ,a magyar tár­sadalmi és politikai élet fontos részévé vált. A jelszó: „Eletet az éveknek!” tiszta gondolat, amely megtette a maga hatá­sát. Egy jellemző példa: ami­kor 10 évvel ezelőtt Kárpát­alján — Munkácson — az ot­tani idősek elhatározták, hogy nyugdíjasklubot hoznak létre, „Életet az Éveknek!” néven alapították meg azt. Bizonyít­va, a televízióban 1970-ben e címen indított műsornak a po­litikai határok nem szabhattak gátat, és az ott élő idős ma­gyarok úgy érezték, hogy en­nél jobb nevet nem választhat­nak a nyugdíjasklubjuknak. A műsor 15 éven keresztül ha­vonta 1/2-1 óra hosszat foglal­kozott a nyugdíjasok problé­máival. Sajnos 1985-ben meg­szűnt. Nagyszerű lenne, ha a mozgalom negyedszázados ju­bileuma feltámasztaná a sokak által közkedvelt „Életet az éveknek” műsort — derül ki Knoll Istvánnak, a szövetség elnökének szavaiból. A szövetség az idősek, a nyugdíjasok, a klubok együtt­működésének erősítésére és fejlesztésére törekszik. Mind­ezt kiegészíti a generációk közti „egymással egymásért” gondolattal, amelynek szeret­ne érvényt szerezni a hétköz­napokban. Az ország kétharmada A megyei szervezetek átfog­ják az ország kétharmadát. Bennük több mint 2 millió időskorú és nyugdíjas tömö­rül. A tagszervezetek között ott található a nyugdíjasok ér­dekvédelmi szervezeteinek, csoportjainak és rétegének szinte valamennyi képviselő­je, ráadásul a regionális és me­gyei képviseletek, kamarák száma is mindegyre gyarapo­dik. Nemrég megalakult Az idősek tanácsa, amelyet azért hoztak létre, hogy szervezeti formát adjanak a falu, város idős lakossága és az önkor­mányzatok együttműködésé­nek. Már csak azért is, mert idősek és fiatalok egymásra utaltsága nyilvánvaló, van aki ebben, van aki másban tud se­gíteni. Az önkormányzatok különösen jó helyszínei az ef­féle összefogásnak. A városi és községi polgár- mestereknek, az önkormány­zati képviselőknek, a szociál­politikai tisztségviselőknek és a nyugdíjasklubok vezetőinek részvételével idén márciusban pedig megalakult az „Önkor­mányzatok az idősekért” Or­szágos Tanács is, mely héttagú titkárságot választott. A közel­jövőben regionális tapasztalat- cseréket, konferenciákat, to­vábbképzéseket szerveznek, hogy minél többet tehessenek az idős lakosság életkörülmé­nyeinek jobbításáért. Felhív­ják a városok, a községek pol­gármestereit, az önkormány­zatokat, csatlakozzanak hoz­zájuk. Jönnek külföldről is A Nyugdíjasklubok Szövetsége Budapesten rendezi meg az „Európai Idősek I. Baráti Találkozóját”, 1996. június 15-18. között. A rendezvény fővárosi eseményeit követően Magyarország sok városában, falujában kínálnak programot a találkozó résztvevőinek. A külföldről érkező nyugdíjasok megismerkedhetnek a magyar tájakkal, a világhírű magyar népművészettel, muzsikával, dallal, tánccal, faragással, ke­rámiával és kézimunkával is, a történelmi és művészeti érté­kekkel s tapasztalhatják a ma­gyar emberek vendégszerete­tét, élvezhetik a híres magyar ételeket és italokat. Találkoz­hatnak magyar és más ország­beli kortársaikkal, s ez bizo­nyára új baráti kapcsolatok ki­épüléséhez is vezet. Hiszen társra, jóbarátra az idős em­bernek éppúgy szüksége van, akárcsak a fiataloknak. A (volt) minisztertől kérdezték Nyíregyháza (KM — K. É.) — A napokban Nyír­egyházán megtartott nyugdíjas-találkozón dr. Kovács Pál volt népjóléti miniszter nemcsak az idő­sek aktuális gondjairól beszélt, a résztvevők kér­déseire is készséggel vá­laszolt. Alább ezekből kö­töttünk össze egy csokrot. □ Mi az oka annak, hogy 30 éves munkaviszony és két gyermek felnevelése a nyugdíj szempontjából „alig ér többet”, mint né­hány ledolgozott év és négy-öt gyerek? A magyar nyugdíjrend­szer egyik legnagyobb hi­bája, hogy nem veszi figye­lembe a ledolgozott éveket, a befizetett nyugdíjjárulé­kokat. 1991-ben született döntés a résznyugdíjakról, ahol a gyermekek számát is figyelembe veszik, de a mi- nimálnyugdíjat azok is megkapják, akik életükben munkaviszonyban alig dol­goztak. □ Mi lesz, ha megszűnik az előnyugdíj rendszere, s lehet-e megadott jogot utó­lag visszavonni? Kovács Pál lemondása egyik okának nevezte a fen­ti mondatot, mert úgy tartja, az előnyugdíj és a gyed megadott jogok, melyeket utólag nem lehet visszavon­ni. A Népjóléti Minisztéri­um programja úgy szólt — derült ki a továbbiakban —, hogy a szerzett jogok áta­lakítása idejére választhas­son az ellátási formákból az illető. Az előnyugdíj viha­ros tempójú megszüntetését nem helyesli, olyan átme­netre van szerinte szükség, amely figyelembe veszi a területi és egyéni specialitá­sokat is. □ Mi lesz az özvegyi nyugdíjjal? Optimizmusra ad okot, hogy a téma minden párt programjában szerepel. El­képzelés az, hogy ne egy évig, hanem folyamatosan járjon az elhunyt élettárs nyugdíjának egy része. A tavasz folyamán elkészül az a koncepció, melyben az özvegyi nyugdíj teljes áta­lakítása is szerepel. A téma fontosságát jelzi, hogy Ma­gyarországon a családok 18 százaléka egyszülős, illetve egygyermekes család, s en­nek a ténynek a majdani nyugdíjrendszerben min­denképpen érvényesülnie kell. klubban elmesélem — suttog­ták néhányan közülünk. Ha csak egy rövid időre mi is nagy embernek érezhettük magunkat. Hazafelé nagy meglepetésünkre egy hangula­tos étteremben meleg vacso­rára invitáltak bennünket a szervezők. Ez már szinte hab volt a tortán, ami rendkívül jólesett mindenkinek. Vidám nótázástól hangos buszunk a késő esti órákban érkezett Nyírbátorba. Még egyszer na­gyon köszönjük a szervezők­nek ezt a szép napot. Nyírbátori Nyugdíjasklub Tavaszi munka a fóliasátorban Harasztosi Pál felvétele |-------------------------------------------------------------------------------1 Gyorssegély... ...a kórházaknak. A parla­ment legutóbbi ülésén dön­tött arról, hogy a társada­lombiztosítás költségveté­sének elfogadásáig átmene­ti jogszabályként tíz száza­lékkal megemeli az egész­ségügyi intézmények finan­szírozására fordítandó ösz- szeget. A január elsejétől visszamenőleg járó külön- bözetet az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár egy összegben utalja át a kórhá­zaknak, valamint a vérellá­tó és mentőszolgálatnak. (Népszava) Nagy árat fizetett... ...az emberiség a civilizáció kényelméért: a fejlett társa­dalmakban olyan betegsé­gek jelentek meg, amelyek Afrika őserdeinek lakói, vagy az Andok szikláin élő indiánok között teljesen is­meretlenek. A szív és ér­rendszeri panaszok, a cu­korbetegség, az emésztési zavarok mellett a magas- vérnyomás is ilyen kór. Földárverések... ...kezdődnek májustól, mert sok szempontból hibás a kárpótlási törvény. A mó­dosítás célja a helyben la­kók érdekeinek biztosítása. (KM) Tőkés László... ...Királyhágó-melléki püs­pök öt éve még nemzeti hős volt, nemrég azonban már a Magyar Református Egy­házak Tanácskozó Zsinata sem választotta be elnök­ségébe, holott annak létre­jöttében elévülhetetlen ér­demeket szerzett. (Új Ma­gyarország) A KPVDSZ Művelődési Ház nyugdíjasklubjában gyógyteadélutánt tartottak, ahol Bojda Valéria ter­mészetgyógyász a tavaszi fáradtság leküzdéséről, a gyógyteák erejéről, az ízületi fájdalmakról és az idős­kori nyavalyákról beszélt Amatőr felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom