Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-26 / 98. szám
KULTÚRA 1995. április 26., szerda Néprajzi sorozat Fehérgyarmat (M. K.) — A közelmúltban jelent meg a Sárvíz Művészeti Alapiskola kiadásában egy fiatal szatmári népművelő-pedagógus könyve Tavaszi szél vizet áraszt címmel. Mint a szerző, a fehér- gyarmati születésű Fehér Csaba, megfogalmazta: ez a könyv első darabja kíván lenni annak a néprajzi sorozatnak, amely nem kifejezetten a hagyományos értelemben vett kutatásokat vállalja fel, hanem a kutatásokból olyan általános érvényű gondolatokat próbál újraéleszteni, amelyek egy hajdani világ szellemi és lelki gazdagságát sugározhatják át mai életünkbe. A Székesfehérvártól alig húsz kilométerre levő Aba lakói — a szerző tanárként az ottani művészeti alapiskolában dolgozik —, s mindazok, akik kézbe veszik a kilencven oldalas könyvet, közelebb juthatnak Szat- már-Bereg népszokásaihoz. Vajhagyó vasárnaptól húsvét harmadnapjáig terjedő rituálékat tanulmányozhatunk gulácsi, kölesei, matolcsi, panyolai, pe- nyigei és tarpai hagyományápolók jóvoltából. A szerző bemutatja a tojásíró módszereket, eszközöket, s megfogalmazza gondolatait a szokáskör eseményeiről. Abban bízik, hogy iskolájában továbbra is megteremthetik a lehetőségét, hogy a szatmári-beregi néphagyományok újabb írásos megjelenítésére sor kerülhessen. Rozsréti versnapon Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Váci Mihály Általános Iskolában a névadó emléke és munkássága előtt tisztelegve, városi szavalóversenyt rendeztek a napokban. A két kategóriában (5-6. és 7-8. osztályosok) meghirdetett vetélkedőre tizenöt kisdiák nevezett be egy-egy szabadon választott költeménynyel. A mindvégig egyenletesen jó színvonalú bemutatón több tehetséges tanuló produkciójára figyelhetett fel a közönség és a zsűri. A döntnökök végül is a következő helyezetteket díjazta, jutalmazta. Az 5-6. osztályosok csoportjában első lett Kondra Laura, a 7. Számú Általános Iskola tanulója; második helyen végzett Erdősi Edina a 17. Számú Általános Iskola versenyzője. A két harmadik díjas: Szabó Ildikó (Jókai Mór Általános Iskola) és Bartók Roxana (17. Sz. Általános Iskola). A 7-8. osztályosok közül a legjobban szerepelt Varga Júlia (Bem József Általános Iskola); második lett Faragó Zsolt, a Jókai Mór Általános Iskola diákja; a harmadik helyen itt is két veresenyző „osztozkodott”: Filipás Ramóna, a 22. Számú Általános Iskolából és Kiss György a Báthory István Általános Iskolából. Varga Júlia — aki József Attila Iszonyat című versével nyert — a díj átvétele után Harasztosi Pál felvétele Merényi Oszkár... ...irodalomtörténészre emlékeztek — születése századik évfordulóján — a Bessenyei Társaság legutóbbi összejövetelén. A jeles Bessenyei- és Berzsenyikutató sokoldalú munkásságának jelentőségét fia, dr. Merényi László méltatta. (KM) A Benczúr... ...Gyula amatőr képzőművészeti szakkör alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás a nyíregyházi tiszti klubban április 26-án 17 órakor. Kollégista... ...általános iskolások szavalóversenyét rendezik meg április 27-én 15 órától a nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthonban. A vetélkedőn a nyírszőlősi, a nyíregyházi Bessenyei és a házigazda — bentlakásos — intézmény felsőtagozatosai vesznek részt. (KM) Az Árnyékkötők... ...elnevezésű csoport elekt- rografikai műveiből válogatott tárlatot nyitnak meg április 26-án a győri Művészeti Múzeumban. (KM) Táncdalénekes... ...kategóriában — az AranymikroTon-díj elnyeréséért — rendez tehetségkutató versenyt a nyíregyházi Városi Művelődési Központ és a Roland Hangszerbolt. Jelentkezni április 28-ig lehet. További információk: a VMK-ban. (KM) Szívütem táncokban dalolva Nagyon fontos számomra, hogy bebizonyítsam az itt élőknek az igazságát Pregitzer Fruzsina (mint a Három nővér című Csehov- darab Olgája) Csutkái Csaba felvétele Matyasovszki József Nyíregyháza — Táncreakció. Nagy Gáspár egyik lé* legzetnyi versének címe ez, s egyben Pregitzer Fruzsina előadóestjének mottója, melyet április 27-én 19 órától láthatunk majd a színház kamaratermében. Táncreakció. Egy aprócska vers, amely most váratlanul előkerült, hogy ismét tükrös parkettára kérjen valamennyiünket, felkavaró, szédítő táncra. Nem mindennapi bál lesz, holt költők, s szelíd, simogató énekek megszentelt találkozója. Különleges este, szívet melengető ajándék, mely gyógyír volt egykor a léleknek, s az lesz bizonnyal holnap is. O Hogyan született ez a műsor? — 1989 telén Romániában kitört a forradalom. Sohasem felejtem el: autóztam a városban, s az Árpád-híd pesti oldalán, a Duna-parton ölelkeztek az emberek Ceausescu bukásának hírére. Korábban sokat jártam Erdélyben a barátaimhoz, s most sem haboztam, hogy segélyeket vigyek a rászorultaknak. Aztán kilencven tavaszán érlelődött meg bennem konkrétan az önálló műsor gondolata. A Nemzeti Színház tagjaként, éppen mély szakmai és emberi mélyponton voltam, amikor Szávai Géza író barátom javasolta, hogy csináljak valami hasznosat: olyat, ami érték, s még nekem is javamra válik. Különös segély így aztán a következő segély- szállítmányom már egy műsor volt, amit harmincötször mutattam be. Felléptem pajtában, ahová beesett az eső, mint Déryné korában, s voltam színházban is, profi viszonyok között. De mindkettőben egyforma élmény volt kilépni az emberek elé. O Volt e valamilyen tematikád, valamilyen konkrét szándékod a versek, szövegek válogatásánál? — Én nem ismerem az erdélyi hagyományokat, ezért nem akartam direkt módon rájuk hasonlítani, vagy rokonnak látszani. Déja vu akartam lenni a számukra, egyszerűen csak hatni szerettem volna. Az összeállításnak kvázi nincs sztorija, törekedtem arra, hogy megcsillanjon benne a humor, a derű, s természetesen hangot kap a magyarságkérdés, mint ahogyan a menni-maradni problematikája is. De úgy gondoltam: semmi közöm hozzá, hogy egy kisebbség, egy hagyomány meg akar e maradni vagy sem, pontosabban szólva nem akartam beleszólni az életükbe, s bármiféle „tanácsokat” osztogatni. Csak azt a szívfájdalmat akartam megosztani velük, amit a tragikus események láttán éreztem. O Ugyanazt halljuk majd 27-én este, mint ami öt évvel ezelőtt elhangzott? — Ez a műsor — amelynek bevételét egyébként a Dómján Edit Alapítvány támogatására kívánjuk fordítani — egy picit már más lesz, mint amit Erdélybe vittem. Azóta sokan bizonyos szavakat lejárattak, túl sokat mondták, illetve sokszor használták olyan dolgokra, ami mögött nem volt tartalom. Emiatt most csak konganak... De az én „táncreakcióim” is megváltoztak kissé, s másfajta közérzetet sugároznak. Más intonációval S az embereket sem lehet ma már úgy megszólítani, mint akkor, sokkal lágyabban, visz- szafogottabban, töprengőbben kell tenni. Persze az est most is arról fog szólni, ahogyan én látom a körülöttem levő világot, csak ma már más az intonációja. S ami még új, hogy az erdélyi népdalokkal díszített verseket szövegeket ezúttal Ancsel Éva finoman, nőiesen töprengő, emberi melegséget árasztó gondolataival fűzöm össze. O Ha most visszatekint Pregitzer Fruzsina arra az öt évvel ezelőtti előadássorozatra, volt e annak valamiféle személyes tanulsága? — Rájöttem, hogy akkor az az ügy valami fantasztikusan ragyogó fényes csillag volt a lelkemben, s nem vettem észre, hogy itthon is vannak még feladatok. Kötődés Ma már tudom: nem kell Erdélybe menni azért, hogy valamiféle nyomot hagyjunk az életben, hiszen itt Nyíregyházán, vagy Szabolcs megyében is van mit, lenne mit csinálni. Ugyanúgy végigjárhatom a környékbeli településeket, s szólhatok az emberekhez. Talán divatos is volt akkor a romániai magyarokért fenni valamit. Nyíregyháza pedig még mindig nem egészen olyan divatos hely, mint ami megilletné. Ma már legalább olyan fontos számomra, hogy bebizonyítsam ennek a városnak, az ittlétnek, az itt élőknek az igazságát. Mert én közülük, általuk lettem ismert ember, s ide mindenhonnan, s mindig hazavágyom. Fogyókúrán az oktatási intézmények A város anyagi helyzete minden szempontból indokolja a felülvizsgálatot Nyíregyháza (S. J.) — A város nehéz anyagi helyzetével indokolják az illetékesek azt a felülvizsgálati folyamatot, melyet április 7-től június 15-ig kívánnak elvégezni Nyíregyháza óvodáiban, általános és középiskoláiban. A munkacsoport az intézmények létszám- és bérgazdálkodását tekinti át; ezzel összefüggésben vizsgálják az ott folyó tartalmi tevékenységet. Énnek alapján javaslatot dolgoznak ki a vezetési szerkezet átalakítására, a gazdaságosabb és takarékosabb működés kialakítására. A zsugorítást az évek óta tartó gyermeklét- szám-csökkenés is szükségessé teszi. Zárt borítékban Békési Elemér, az oktatási-, kulturális és sportiroda helyettes vezetője, a felülvizsgálatot végző munkacsoport irányítója az eddigi tapasztalatokról a következőket mondta. — Az intézményvezetőkkel az 1995. március 29-i értekezleten ismertettük a felülvizsgálati programunkat. Ezt követően javaslatokat kértünk az óvodák, iskolák Vezetőitől az általuk elképzelt megvalósítási formákról. Ezeket április 5-én 10 óráig adhatták be hozzánk az általános iskolák, így azonos eséllyel vesznek részt az átvilágítási folyamatban. A vizsgálat megállapításairól, eredményeiről és az ott elhangzott javaslatokról emlékeztető készül. Az ebben foglaltakat az intézmény vezetője köteles ismertetni a testületével. Ott fel van sorolva az intézmény javaslata alapján az is, név szerint, várhatóan kikre nem lesz szükség a következő tanévtől. A beérkezett vezetői javaslatokról általánosságban elmondható, az igazgatók többsége jól felkészült, de azért nem mindegyik a program szellemében íródott. Akadt köztük kifejezetten „puha” is. Az első vizsgálatra április 7-én került sor, s azóta szünet nélkül tart. Volt, ahol nem találták az ének-zene tagozat működtetéséhez szükséges minisztériumi engedélyt. Más általános iskolában például furulya vagy tánc szakkört működtettek, holott az nem szerepelt az iskola programjában. Az egyeztetés során akadt, aki az előnyugdíjat választotta, de egyhetes türelmi időt kért. Olyat is tapasztaltak, hogy felzárkóztató csoportot működtettek felső tagozatban, pedig ez csak alsóban indokolt. Máshol megemelt óraszámmal tömegsportot tartottak. Pedagógus-álláshely elvonást az eredményez, ha azt az osztályok számának csökkenése indokolja. Az összes többi csökkentés a túlórák redukálását, leszállítását jelenti. Elvonják az üres álláshelyeket. Visszalépések Kezdeményezik a nyugdíjas kort elérők nyugdíjazását, a szerződéssel, vagy nyugdíjasként tovább dolgozók munka- viszonyának megszüntetését. Megválnak azoktól, akik a munkájukat nem a kívánt színvonalon végzik, illetve az osztályösszevonások miatt válnak feleslegessé. Mennyibe is kerül egy tanuló? Ez iskolánként változó. Függ attól, hogy az adott gyereklétszámra hány tanító, tanár és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó jut. Függ az épület jellegétől, korától, állagától, fűtési rendszerétől, az üzemeltetés költségeitől. A Huszár telepen például 226 ezer forintba kerül egy gyerek, máshol ennél sokkal kevesebbe. Nem hallgathatjuk el azt sem, bizony ellenérzést vált ki a tanítókból, tanárokból, hogy most inkább ők válnak feleslegessé a spórolás miatt, mint az iskolákban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak. — A fejkvóta nem fog emelkedni — mondja Békési Elemér. — így ugyanabból az összegből nehéz lesz azonos színvonalon működtetni az oktatási-nevelési intézményeket. A karcsúsítás, sajnos szakmai visszalépést is jelent. Azért ebben a helyzetben is támogatjuk a prioritásokat, méghozzá csoportbontásokkal. Ilyen az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelv és a számítástechnika. Dokument jeszty? A szakosított tantervű, tagozatos osztályok működtetését persze csak ott engedjük továbbra is, ahol — egyedi tanterv alapján — arra annak idején megkapták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyét, és ezt fel tudják mutatni. Minden más esetben az óraterv által előírt keret a mérvadó. A mostani szűkítés kényszer, ami nemcsak az önkormányzattól függ. Az oktatási szférán túl kiterjed a kulturális, közművelődési és szociális intézményekre. Az önkormányzat hivatalának a felülvizsgálata is folyik. Az elkészült anyag a közgyűlés elé kerül, s ott születik meg a végső döntés? Mikor? Még mindenképp az új tanév indítása előtt.
