Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-26 / 98. szám
1995. április 26., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Fontos volt Önökön keresztül szeretnék egy pár sorban köszönetét mondani a Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság azon dolgozóinak, akik rokkantnyugdíjam elintézésében közreműködtek és munkájukat több, mint precízen, lelkiismeretesen végezték. Csak az aláírásuk volt a leveleken ezért csak így köszönöm meg Tuli- pánné, Ólmaim Zoltánné, Chriszt Éva, Brém I né. Erőt, egészséget kívánok további munkájukhoz. Batta Béla Mátészalka, Kórház u. 24. A síkság is szép A húsvéti ünnepeket családommal együtt óvodásköri barátomnál töltöttem Nyíregyházán. Kromcsik Sándor vendéglátóm tállyai születésű és amikor mintegy húsz éve a Nyírség központjába költözött, nem nagyon értettem, hogyan képes valaki egy hegyekkel koszorúzott helyről az egyhangú síkságra költözni. Aztán többször meglátogattam a panelházak sűrűjében. Lassan nekem is megtetszett a város szépsége, a rengeteg park, a díszes, múltat idéző épületek. De még nem éreztem a vonzerőt. Nagyszombaton rövid kirándulásra mentünk Orosra. Sándor barátom feleségének, Szatmári Marikának lakik ott özvegy édesanyja, testvérei, rokonsága. Amikor leszálltunk a buszról, már éreztem, valahogy kezd megváltozni az előzőekben kialakult véleményem a síkságról. Rendezett házak előtt vonultam, csaholó ,A tisztább városért" jelszót is adhatnánk annak, ami az elmúlt napokban Kisvárdán történt. A város utcáin 150 új szemétgyűjtőt (képünkön) helyeztek el, melyeket a VULKÁN Öntödei Vállalat készített Vincze Péter felvétele kutya poroszkált a homokos úton. Szatmári néni háza előtt leblokkoltam. A nagyon ízlésesen emelt falusias lak egyszerűsége, az udvarra épített magas kéményű nyári konyha, a hátsó udvar lécből összeállított gazdasági helyisége, a nádtető, a mérges kuvasz, a míves fakerítés elé helyezett pad lenyűgözött. Szomszédok jöttek üdvözölni a ritkán látott fiatalokat és ízes beszéddel, egymás szavába vágva meséltek a régi élményekről, elcsattant néhány poén, és egy öregúr az anyósának kívánta, hogy kisliba legeljen a hantján. Közben sirály húzott el felettünk — vajon hová repült? — és susogtak az akácok a kert végében. Ekkor a lelkivilágomban az egyhangú róna azonos szintre emelkedett azzal, amit megszoktam a Zempléni-hegyek között. Megértettem azt a ragaszkodó lelkesedést, amely kicseng Petőfi Alfölddel kapcsolatos költeményeiből és megtanultam, hogy ember ne alkosson véleményt egy tájról látatlanban, mert mindenkinek saját szülőföldje szép és kedves, amihez lehet csatlakozni, de kritizálni nem érdemes. Viszont meg lehet szeretni az idegen embert és vidéket, azonban előtte meg kell tanulni látni és hallani. Serfőző László Tállya, Kazinczi út 20. Fordítva jobb lesz?! Szeretném az alábbi történetet a nyilvánosság elé tárni. 1994 decemberében közölte munkahelyem szakszervezeti bizottsága, hogy aki szakszervezeti díjat fizet, egy doboz szaloncukorral ajándékozza meg. Az enyémet odaadták egy olyan dolgozónak, aki sohasem volt tag. Amikor érdeklődtem, azt mondták, jogsérelem ért, és ezt valamilyen módon korrigálják. Miután érdeklődtem, mert erre nem került sor, 1995. április 15-én megajándékoztak egy doboz szaloncukorral, melynek még két nap szavatossági ideje volt. Lehet, hogy a nagykállói ÁFÉSZ-nál hús- vétkor jár a mikulás és karácsonykor jön a nyuszi? B. Sándorné ÁFÉSZ-dolgozó Végre megoldódik Nyírtelek nagyközség polgárainak nagy gondot jelent Nyíregyháza megközelítése a KGST-piac miatti 38-as főúti túlzsúfoltság miatt. Habár őszszel szalagkorlátokat helyeztek ki, amelyek lehetetlenné teszik a padkán való parkolást, de a „megállni tilos” táblát sokan figyelmen kívül hagyják, különösen a forgalmat nagymértékben akadályozó külföldi illetőségű kamionok és autóbuszok. Mai nap reggel 8 óra 15 perckor a városból hazafelé jövet, nagy örömmel tapasztaltam, hogy három motoros rendőrjárőr a szabálytalankodókat a forgalom gyorsítása érdekében a kritikus területről elirányította, majd feltehetően meg is bírságolta. A gyors és hathatós rendőri intézkedést a nagyközség lakói és magam nevében köszönöm és kérem, hogy hasonló akciókat szervezzenek más alkalommal is, főleg a kritikus reggeli, déli órákban, valamint a piaci napokon. Dr. Komor György alpolgármester Tanyás történet tanulságokkal Kötélhúzás • Már a szomszéd is haragszik • Osztatlan közös tulajdon Györke László Gyulaháza (KM) — „Volt egyszer — és most is van — egy tanya Nyírkárász és Gyulaháza határában, melynek tulajdonosa a mi néhai nagyapánk volt” — kezdik levelüket a Végh testvérek Gyulaházáról, nevezetesen: Végh Gyula, Lengyelné Végh Klára és Váradiné Végh Erzsébet. Majd így folytatják: „Még a húszas évek közepe táján szerezte, melynek áráért hét éven át robotolt Amerikában. A terület mindössze 10 magyar hold, melyet gyermekei segítségével körülültetett akácfával és az északkeleti csücskét, mintegy 800 négyszögölnyi területet erdősített, mindössze 2,2 AK értékűt. Nem egészen a közepére épített egy tanyához illő házikót. Itt éldegélt családjával 1947-ig, néhai nagymamánk 1957-ig.” Nem egyértelmű A helyszínen Végh Gyuláné- val és Váradiné Végh Erzsébettel az okmányok között kutatunk. Előkerül a hivatalos értesítés arról, hogy milyen földterületre lehetett 1992 tavaszán kárpótlási jeggyel licitálni. Ezen szerepel a Márton- tag, amely lényegében a levélben szereplő nagyapa, azaz Végh Jenő tulajdona volt. — Azt jól tudtuk — mondja Váradiné Végh Erzsébet —, hogy a nagyapánk tanyája a Márton-tag volt. Licitáltunk hát nemcsak a 0321/1 helyrajzi számú B alatt jelzett földre, hanem a C-re is. A hivatalos papírból egyértelműnek látszott, hogy a C jelű, amely összesen 5,93 aranykoronaértéket képviselt, az is a Már- ton-taghoz tartozik. Tehát erre is licitáltunk, szerettük volna, ha nagyapánk tanyája teljes egészében visszakerül a családhoz. Csak később derült ki, hogy a szomszéd tanyának két aranykoronáját vittük el. A Márton-tag, illetve néhai levélben — újra megpróbáltuk részarány-tulajdonban 5,4 AK fejében kikérni a tsz.-től, újra csak elutasító választ kaptunk Király Géza elnök úrtól, hivatkozva szabályokra és elmulasztott lehetőségekre. Felsőbb fórumokhoz fordultunk ez ügyben, ahol tájékoztattak, hogy ez csupán a Király úr emberségén múlott és múlik.” Azt a kis erdőt a nagyapám ültette — mutatja Váradiné Végh Erzsébet A szerző felvétele Végh Jenő birtokához tartozó, annak szerves részét alkotó A jelű, 2,15 aranykorona-értékű erdő viszont nem szerepelt az árverési listán. — Ennek aztán az lett az eredménye: a szomszéd megharagudott ránk — mondja Végh Gyuláné —, hogy el akartuk venni a földjét. Körülkerítette, tlem is enged fel rá, mert az az ő tulajdona. Hát nekünk nem is kell a másé. Nekünk csak az kell, ami a nagyapánké volt. Késő bánat „Másodszor 1995 januárjában — olvashatjuk a már idézett Király Géza, a földkiadó bizottság elnöke, a helybeli Reform Szövetkezet elnöke, alpolgármester: — Az azért nem egészen úgy van, hogy az én emberségemen múlik a dolog. Valóban itt voltak a felső fórumoktól, két órán át magyaráztuk Végh Gyulának, hogy az ügy nem ilyen egyszerű. Hiszen annak idején a kárpótlásra kijelölt földalapban erdő egyáltalán nem szerepelt, tehát nem is lehetett rá licitálni. Az összesen mintegy 74 hektárnyi erdő osztatlan közös tulajdonban maradt. Tehát sem én, sem más nem oszthatja, nem rendelkezik vele, mivel az a tagtulajdonosoké együtt. A május 5-ei közgyűlésen a téma valószínűleg fel fog merülni. Én önkényesen semmilyen döntést nem hozhatok, hiszen az törvénytelen lenne. A Végh testvéreknek módjukban állt annak idején visz- szakémi az erdőt, mikor arra a törvényadta lehetőség volt. Ők viszont akkor ezzel nem éltek. Most már a visszaadás azért nem egyszerű, mert az erdő valakiknek a tulajdoni hányadát képezi. Én nem vállalhatom annak a következményét, hogy bárki is az erdőtulajdonosok közül azt mondja: az ő tulajdoni hányadával gazdálkodtam. A tanya Végh Gyulánéval és Váradiné Végh Erzsébettel tekintjük meg a tanyát, amely még ma is olyan, mint a mesében. Akácfákkal körülkerített, a ház előtt — ma már nem laknak benne — szépen rendben tartott almáskert. A sarokban — nem is néz ki erdőnek, csak inkább egy szélesebb fasornak — a kötélhúzás tárgya: a 800 négyszögölnyi akácos. Vajon, ha tudta volna annak idején Végh Jenő, hogy unokáinak ez ennyi bonyodalmat okoz, talán el sem ültette volna ....... De hát erdőnek számít, mert négy méternél szélesebb. így aztán annak idején, a hatvanas években, mikor a téeszé volt, erdőművelési ágba került. S így szerepel ma is a „vágásra érett erdő” (az elnök úr szavai szerint). — Még az a szerencse, hogy eddig nem nyúltak hozzá — mondja Váradiné Végh Erzsébet. Tekintettel arra,... ...hogy a mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt férje 1994. évben csatolta be, ezért kérelmére a támogatás megállapítása ez időtől volt teljesíthető — válaszolta Berkesz Önkormányzat Körjegyzősége Boross G.- né berkeszi lakosnak. 1995. április 6-án... ...személyesen beszéltem a bejelentővel és felajánlottam, hogy tanult szakmájában segítem. Most azonban nem kíván munkába állni, mivel édesanyja ápolásra szorul, illetve otthon négyszáz csirkét gondoz. Mint mondta, az egyszeri átmeneti segély számára nem megoldás, rendszeres segélyt kér, aminek jogalapját viszont megnevezni nem tudja. Ezt a választ adta Pi- ricse jegyzője Sz. Szilvia helyi lakos részére. Az újsághoz írt... ...levelében nem említette azt a tényt, hogy 1993. VI. 21-én kelt aláírásával Ön is kérte az ivóvíz-csatlakozás kiépítését. Mivel az ivóvíz társulás formájában valósult meg, a beruházás befejezését követően a hivatalnak kötelessége beszednie a hátrálékokat. Akik ezt többszöri felhívásra sem teljesítik, nincs más megoldás, mint letiltani — üzenik az illetékesek Gemzsére „Egy ügyfelünk” jeligére. Pontosítás... ...A Kelet-Magyarország ez év március 29-i számában, a Szerkesztői üzenetekben helytelenül jelent meg: „nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az elmaradt szabadságot pénzben megváltsa, de erre kötelezni nem lehet.” Helyesen: amíg a munkaviszony fennáll, a szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnését követően lehet. S az április 5-ei számban: „a 30 éves jubileumi jutalom nem évül el”. Helyesen: a 30 éves jubileumi jutalom iránti igény nem évül el. Erdőtakarítás A Föld Napján, április 22- én a sóstói erdőben egy teherautónyi szemét gyűlt össze az autósok által is kedvelt erdei utak mentén. Azok a gyerekek és felnőttek, akik eljöttek szebbé tenni az erdőt, már megtanulták, hogy a szemét nem olyan nehéz, hogy ne lehetne az első kukáig elvinni. Az autósok nagy része azonban sajnos ma még nem így gondolkodik... A takarítást a Megyei Természetvédelmi szolgálat és Természetbarát Bizottság szervezte. Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása I. Nagy Mihály A közalkalmazottak besorolásával kapcsolatos jogviták lassan nyugvópontra jutnak. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításával kapcsolatos szerkesztőségünkhöz írott levelek száma azonban nem csökkent. Erre elsősorban az időközben módosított jogszabályok eltérő értelmezése és alkalmazása ad okot. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők számítása eltérő a fizetési fokozatba való besorolásnál, a jubileumi jutalomnál és a végkielégítésnél. Fizetési fokozat A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időn túlmenően 1996. január 1-től az 1992. július 1. előtti munkaviszonyban töltött időt be kell számítani. Ennek megfelelően ezeket a munkaviszonyokat az egyes munkaviszonyok megszűnésének módjától, a kiesett idő hosszától függetlenül egybe kell számítani. Továbbra sem számítható be a hároméves várakozási időbe a szabadság- vesztés, a szigorított javítónevelőmunka. a javító-nevelőmunka időtartama, a 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság időtartama, kivéve a közeli hozzátartozó és a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetésnélküli szabadságot. A hároméves várakozási idő egy évvel csökkenthető, a tartósan magas színvonalú, vagy kiemelkedő munkavégzés esetén. Csökkenteni kell a várakozási időt, ha a közoktatási intézmény alkalmazottja törvény, vagy miniszter által alapított kitüntetésben, illetve díjban részesül. Ezen túlmenően a kollektív szerződésben előírt feltételeket teljesíti. A várakozási idő minden fokozatban egyszer és egy évvel csökkenthető, de a következő fokozatban újra alkalmazni lehet, illetve kell. 13. havi illetmény Az alaptörvény a 13. havi illetmény kifizetéséhez a tárgyévben legalább hat havi közalkalmazotti jogviszony megszerzését írta elő. A munkából távol töltött idő közömbös volt. Az 1994. január 1-től hatályban lévő módosítás szerint a jogviszony számítása mellett a munkában töltött időt is figyelembe kell venni. Teljes 13. havi illetmény azt a közalkalmazottat illeti meg, aki a tárgyévet végigdolgozta. Időarányos illetmény illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a tárgyévben a jogviszonya fennállása mellett, legalább hat hónapot munkában töltött. Nem jár illetmény azok részére, akik a munkából táppénzes állomány, szülési szabadság, 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság, tartalékos katonai szolgálat és átlagkeresetfizetéssel hat hónapot meghaladóan voltak távol. Következik: Jubileumi jutalom és végkielégítés
