Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-26 / 98. szám

1995. április 26., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Fontos volt Önökön keresztül szeretnék egy pár sorban köszönetét mondani a Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság azon dolgozóinak, akik rokkant­nyugdíjam elintézésében köz­reműködtek és munkájukat több, mint precízen, lelkiis­meretesen végezték. Csak az aláírásuk volt a leveleken ezért csak így köszönöm meg Tuli- pánné, Ólmaim Zoltánné, Chriszt Éva, Brém I né. Erőt, egészséget kívánok további munkájukhoz. Batta Béla Mátészalka, Kórház u. 24. A síkság is szép A húsvéti ünnepeket csalá­dommal együtt óvodásköri ba­rátomnál töltöttem Nyíregyhá­zán. Kromcsik Sándor ven­déglátóm tállyai születésű és amikor mintegy húsz éve a Nyírség központjába költö­zött, nem nagyon értettem, ho­gyan képes valaki egy hegyek­kel koszorúzott helyről az egy­hangú síkságra költözni. Az­tán többször meglátogattam a panelházak sűrűjében. Lassan nekem is megtetszett a város szépsége, a rengeteg park, a díszes, múltat idéző épületek. De még nem éreztem a vonz­erőt. Nagyszombaton rövid ki­rándulásra mentünk Orosra. Sándor barátom feleségének, Szatmári Marikának lakik ott özvegy édesanyja, testvérei, rokonsága. Amikor leszáll­tunk a buszról, már éreztem, valahogy kezd megváltozni az előzőekben kialakult vélemé­nyem a síkságról. Rendezett házak előtt vonultam, csaholó ,A tisztább városért" jelszót is adhatnánk annak, ami az elmúlt napokban Kisvárdán történt. A város utcáin 150 új szemétgyűjtőt (képünkön) helyeztek el, melye­ket a VULKÁN Öntödei Vállalat készített Vincze Péter felvétele kutya poroszkált a homokos úton. Szatmári néni háza előtt le­blokkoltam. A nagyon ízlé­sesen emelt falusias lak egy­szerűsége, az udvarra épített magas kéményű nyári konyha, a hátsó udvar lécből összeállí­tott gazdasági helyisége, a nádtető, a mérges kuvasz, a míves fakerítés elé helyezett pad lenyűgözött. Szomszédok jöttek üdvözölni a ritkán látott fiatalokat és ízes beszéddel, egymás szavába vágva mesél­tek a régi élményekről, elcsat­tant néhány poén, és egy öregúr az anyósának kívánta, hogy kisliba legeljen a hant­ján. Közben sirály húzott el felettünk — vajon hová re­pült? — és susogtak az akácok a kert végében. Ekkor a lelkivilágomban az egyhangú róna azonos szintre emelkedett azzal, amit meg­szoktam a Zempléni-hegyek között. Megértettem azt a ra­gaszkodó lelkesedést, amely kicseng Petőfi Alfölddel kap­csolatos költeményeiből és megtanultam, hogy ember ne alkosson véleményt egy tájról látatlanban, mert mindenkinek saját szülőföldje szép és ked­ves, amihez lehet csatlakozni, de kritizálni nem érdemes. Viszont meg lehet szeretni az idegen embert és vidéket, azonban előtte meg kell tanul­ni látni és hallani. Serfőző László Tállya, Kazinczi út 20. Fordítva jobb lesz?! Szeretném az alábbi történetet a nyilvánosság elé tárni. 1994 decemberében közölte munka­helyem szakszervezeti bizott­sága, hogy aki szakszervezeti díjat fizet, egy doboz szalon­cukorral ajándékozza meg. Az enyémet odaadták egy olyan dolgozónak, aki sohasem volt tag. Amikor érdeklődtem, azt mondták, jogsérelem ért, és ezt valamilyen módon kor­rigálják. Miután érdeklődtem, mert erre nem került sor, 1995. április 15-én megajándékoztak egy doboz szaloncukorral, melynek még két nap szava­tossági ideje volt. Lehet, hogy a nagykállói ÁFÉSZ-nál hús- vétkor jár a mikulás és kará­csonykor jön a nyuszi? B. Sándorné ÁFÉSZ-dolgozó Végre megoldódik Nyírtelek nagyközség polgá­rainak nagy gondot jelent Nyíregyháza megközelítése a KGST-piac miatti 38-as főúti túlzsúfoltság miatt. Habár ősz­szel szalagkorlátokat helyez­tek ki, amelyek lehetetlenné teszik a padkán való parkolást, de a „megállni tilos” táblát so­kan figyelmen kívül hagyják, különösen a forgalmat nagy­mértékben akadályozó külföl­di illetőségű kamionok és autóbuszok. Mai nap reggel 8 óra 15 perckor a városból ha­zafelé jövet, nagy örömmel tapasztaltam, hogy három mo­toros rendőrjárőr a szabályta­lankodókat a forgalom gyor­sítása érdekében a kritikus te­rületről elirányította, majd fel­tehetően meg is bírságolta. A gyors és hathatós rendőri in­tézkedést a nagyközség lakói és magam nevében köszönöm és kérem, hogy hasonló ak­ciókat szervezzenek más alka­lommal is, főleg a kritikus reggeli, déli órákban, valamint a piaci napokon. Dr. Komor György alpolgármester Tanyás történet tanulságokkal Kötélhúzás • Már a szomszéd is haragszik • Osztatlan közös tulajdon Györke László Gyulaháza (KM) — „Volt egyszer — és most is van — egy tanya Nyírkárász és Gyulaháza határában, mely­nek tulajdonosa a mi néhai nagyapánk volt” — kezdik levelüket a Végh testvérek Gyulaházáról, nevezetesen: Végh Gyula, Lengyelné Végh Klára és Váradiné Végh Erzsébet. Majd így folytatják: „Még a húszas évek közepe táján sze­rezte, melynek áráért hét éven át robotolt Amerikában. A te­rület mindössze 10 magyar hold, melyet gyermekei segít­ségével körülültetett akácfával és az északkeleti csücskét, mintegy 800 négyszögölnyi területet erdősített, mindössze 2,2 AK értékűt. Nem egészen a közepére épített egy tanyá­hoz illő házikót. Itt éldegélt családjával 1947-ig, néhai nagymamánk 1957-ig.” Nem egyértelmű A helyszínen Végh Gyuláné- val és Váradiné Végh Erzsé­bettel az okmányok között ku­tatunk. Előkerül a hivatalos ér­tesítés arról, hogy milyen föld­területre lehetett 1992 tava­szán kárpótlási jeggyel licitál­ni. Ezen szerepel a Márton- tag, amely lényegében a levél­ben szereplő nagyapa, azaz Végh Jenő tulajdona volt. — Azt jól tudtuk — mondja Váradiné Végh Erzsébet —, hogy a nagyapánk tanyája a Márton-tag volt. Licitáltunk hát nemcsak a 0321/1 helyraj­zi számú B alatt jelzett földre, hanem a C-re is. A hivatalos papírból egyértelműnek lát­szott, hogy a C jelű, amely összesen 5,93 aranykorona­értéket képviselt, az is a Már- ton-taghoz tartozik. Tehát erre is licitáltunk, szerettük volna, ha nagyapánk tanyája teljes egészében visszakerül a csa­ládhoz. Csak később derült ki, hogy a szomszéd tanyának két aranykoronáját vittük el. A Márton-tag, illetve néhai levélben — újra megpróbáltuk részarány-tulajdonban 5,4 AK fejében kikérni a tsz.-től, újra csak elutasító választ kaptunk Király Géza elnök úrtól, hivat­kozva szabályokra és elmu­lasztott lehetőségekre. Fel­sőbb fórumokhoz fordultunk ez ügyben, ahol tájékoztattak, hogy ez csupán a Király úr emberségén múlott és múlik.” Azt a kis erdőt a nagyapám ültette — mutatja Váradi­né Végh Erzsébet A szerző felvétele Végh Jenő birtokához tartozó, annak szerves részét alkotó A jelű, 2,15 aranykorona-értékű erdő viszont nem szerepelt az árverési listán. — Ennek aztán az lett az eredménye: a szomszéd meg­haragudott ránk — mondja Végh Gyuláné —, hogy el akartuk venni a földjét. Körül­kerítette, tlem is enged fel rá, mert az az ő tulajdona. Hát ne­künk nem is kell a másé. Ne­künk csak az kell, ami a nagy­apánké volt. Késő bánat „Másodszor 1995 januárjában — olvashatjuk a már idézett Király Géza, a földkiadó bi­zottság elnöke, a helybeli Re­form Szövetkezet elnöke, al­polgármester: — Az azért nem egészen úgy van, hogy az én embersé­gemen múlik a dolog. Valóban itt voltak a felső fórumoktól, két órán át magyaráztuk Végh Gyulának, hogy az ügy nem ilyen egyszerű. Hiszen annak idején a kárpótlásra kijelölt földalapban erdő egyáltalán nem szerepelt, tehát nem is le­hetett rá licitálni. Az összesen mintegy 74 hektárnyi erdő osztatlan közös tulajdonban maradt. Tehát sem én, sem más nem oszthatja, nem ren­delkezik vele, mivel az a tag­tulajdonosoké együtt. A május 5-ei közgyűlésen a téma való­színűleg fel fog merülni. Én önkényesen semmilyen dön­tést nem hozhatok, hiszen az törvénytelen lenne. A Végh testvéreknek mód­jukban állt annak idején visz- szakémi az erdőt, mikor arra a törvényadta lehetőség volt. Ők viszont akkor ezzel nem éltek. Most már a visszaadás azért nem egyszerű, mert az erdő valakiknek a tulajdoni há­nyadát képezi. Én nem vállal­hatom annak a következmé­nyét, hogy bárki is az erdőtu­lajdonosok közül azt mondja: az ő tulajdoni hányadával gaz­dálkodtam. A tanya Végh Gyulánéval és Váradiné Végh Erzsébettel tekintjük meg a tanyát, amely még ma is olyan, mint a mesében. Akácfákkal körülkerített, a ház előtt — ma már nem lak­nak benne — szépen rendben tartott almáskert. A sarokban — nem is néz ki erdőnek, csak inkább egy szélesebb fasornak — a kötélhúzás tárgya: a 800 négyszögölnyi akácos. Vajon, ha tudta volna annak idején Végh Jenő, hogy unokáinak ez ennyi bonyodalmat okoz, talán el sem ültette volna ....... De hát erdőnek számít, mert négy méternél szélesebb. így aztán annak idején, a hatvanas években, mikor a téeszé volt, erdőművelési ágba került. S így szerepel ma is a „vágásra érett erdő” (az elnök úr szavai szerint). — Még az a szerencse, hogy eddig nem nyúltak hozzá — mondja Váradiné Végh Erzsé­bet. Tekintettel arra,... ...hogy a mozgáskorláto­zottság tényét igazoló or­vosi szakvéleményt férje 1994. évben csatolta be, ezért kérelmére a támogatás megállapítása ez időtől volt teljesíthető — válaszol­ta Berkesz Önkormányzat Körjegyzősége Boross G.- né berkeszi lakosnak. 1995. április 6-án... ...személyesen beszéltem a bejelentővel és felajánlot­tam, hogy tanult szakmájá­ban segítem. Most azonban nem kíván munkába állni, mivel édesanyja ápolásra szorul, illetve otthon négy­száz csirkét gondoz. Mint mondta, az egyszeri átme­neti segély számára nem megoldás, rendszeres se­gélyt kér, aminek jogalapját viszont megnevezni nem tudja. Ezt a választ adta Pi- ricse jegyzője Sz. Szilvia helyi lakos részére. Az újsághoz írt... ...levelében nem említette azt a tényt, hogy 1993. VI. 21-én kelt aláírásával Ön is kérte az ivóvíz-csatlakozás kiépítését. Mivel az ivóvíz társulás formájában való­sult meg, a beruházás befe­jezését követően a hivatal­nak kötelessége beszednie a hátrálékokat. Akik ezt többszöri felhívásra sem teljesítik, nincs más megol­dás, mint letiltani — üzenik az illetékesek Gemzsére „Egy ügyfelünk” jeligére. Pontosítás... ...A Kelet-Magyarország ez év március 29-i számában, a Szerkesztői üzenetekben helytelenül jelent meg: „nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az el­maradt szabadságot pénz­ben megváltsa, de erre kö­telezni nem lehet.” Helye­sen: amíg a munkaviszony fennáll, a szabadságot ter­mészetben kell kiadni, pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűné­sét követően lehet. S az áp­rilis 5-ei számban: „a 30 éves jubileumi jutalom nem évül el”. Helyesen: a 30 éves jubileumi jutalom iránti igény nem évül el. Erdőtakarítás A Föld Napján, április 22- én a sóstói erdőben egy te­herautónyi szemét gyűlt össze az autósok által is kedvelt erdei utak mentén. Azok a gyerekek és felnőt­tek, akik eljöttek szebbé tenni az erdőt, már megta­nulták, hogy a szemét nem olyan nehéz, hogy ne lehet­ne az első kukáig elvinni. Az autósok nagy része azonban sajnos ma még nem így gondolkodik... A takarítást a Megyei Természetvédelmi szolgá­lat és Természetbarát Bi­zottság szervezte. Közalkalmazotti jogviszony­ban töltött idő számítása I. Nagy Mihály A közalkalmazottak beso­rolásával kapcsolatos jog­viták lassan nyugvópontra jutnak. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításával kapcsolatos szerkesztőségünkhöz írott levelek száma azonban nem csökkent. Erre elsősorban az időközben módosított jogszabályok eltérő értel­mezése és alkalmazása ad okot. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők számítása eltérő a fizetési fokozatba való besorolás­nál, a jubileumi jutalomnál és a végkielégítésnél. Fizetési fokozat A közalkalmazotti jogvi­szonyban töltött időn túl­menően 1996. január 1-től az 1992. július 1. előtti munkaviszonyban töltött időt be kell számítani. Ennek megfelelően ezeket a munkaviszonyokat az egyes munkaviszonyok megszűnésének módjától, a kiesett idő hosszától füg­getlenül egybe kell számí­tani. Továbbra sem számít­ható be a hároméves vára­kozási időbe a szabadság- vesztés, a szigorított javító­nevelőmunka. a javító-ne­velőmunka időtartama, a 30 napot meghaladó fizetés­nélküli szabadság időtarta­ma, kivéve a közeli hozzá­tartozó és a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolá­sa címén igénybe vett fize­tésnélküli szabadságot. A hároméves várakozási idő egy évvel csökkenthető, a tartósan magas színvo­nalú, vagy kiemelkedő munkavégzés esetén. Csök­kenteni kell a várakozási időt, ha a közoktatási in­tézmény alkalmazottja tör­vény, vagy miniszter által alapított kitüntetésben, il­letve díjban részesül. Ezen túlmenően a kollektív szer­ződésben előírt feltételeket teljesíti. A várakozási idő minden fokozatban egyszer és egy évvel csökkenthető, de a következő fokozatban újra alkalmazni lehet, illet­ve kell. 13. havi illetmény Az alaptörvény a 13. havi illetmény kifizetéséhez a tárgyévben legalább hat havi közalkalmazotti jogvi­szony megszerzését írta elő. A munkából távol töl­tött idő közömbös volt. Az 1994. január 1-től ha­tályban lévő módosítás sze­rint a jogviszony számítása mellett a munkában töltött időt is figyelembe kell ven­ni. Teljes 13. havi illetmény azt a közalkalmazottat illeti meg, aki a tárgyévet végig­dolgozta. Időarányos illet­mény illeti meg azt a közal­kalmazottat, aki a tárgyév­ben a jogviszonya fennállá­sa mellett, legalább hat hó­napot munkában töltött. Nem jár illetmény azok ré­szére, akik a munkából táp­pénzes állomány, szülési szabadság, 30 napot meg­haladó fizetésnélküli sza­badság, tartalékos katonai szolgálat és átlagkereset­fizetéssel hat hónapot meg­haladóan voltak távol. Következik: Jubileumi ju­talom és végkielégítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom