Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-25 / 97. szám

1995. április 25., kedd TÚL A MEGYEN Kelel-Magyarország 11 Sikertelen év a jegybankban A szakemberek szerint júliustól érezhetően javulhat az ország pénzügyi helyzete Budapest (ISB - D. Zs.) — Nem volt sikeres az 1994-es üzleti év a Magyar Nemzeti’ Bank számára — derült ki az MNB tegnap megtartott közgyűlésén. A jegybank célja ugyanis az infláció mérséklése és az ország fizetési mérlegének egyensúlyban tartása volt, s ezeket nem tudta elérni, hiszen az infláció és a fizetési mérleg hiánya egyaránt nőtt. Szapáry György, az MNB alelnöke a közgyűlést követő sajtótájékoztatón kifejtette, már tavaly tettek néhány olyan intézkedést, amely a költség- vetési hiány csökkentését és az infláció lassítását célozta. Pél­dául emelték a kamatokat, hogy megtakarításokra ösz­tönözzék a lakosságot, s ezen­kívül felhívták a kormány fi­gyelmét az elkerülhetetlen szi­gorító lépések megtételére. Ennek hatására dolgozta ki a kormány a március 12-én be­jelentett intézkedési csoma­got, amely megvalósulása ese­tén egyértelműen a költség- vetési hiány csökkenését ered­ményezi. Szapáry ezzel kap­csolatban kijelentette, 1995 második félévében már érez­hető lehet a javulás, egyrészt az infláció lassulásában, más­részt a fizetési mérleg javu­lásában. Hárshegyi Frigyes, az MNB másik alelnöke az ország nemzetközi pénzügyi viszony­latairól elmondta, hogy a tava­lyi 3,9 milliárd dolláros költ­ségvetési hiány nagyobb, mint amivel év közben számoltak. (Ebből 2,8 milliárdot a hitel- törelesztések tettek ki.) Vi­szont 1,1 milliárd dollár mű­ködötöké érkezett hazánkba, s a devizamegtakarítások mérté­ke sem csökkent (6,7 milliárd dollár). Összességében el­mondható, hogy az MNB adósságrészesedése az ország összadósságából folyamato­san csökken, s ezzel párhuza­mosan a vállalkozói szektoré és a kereskedelmi bankoké nő. Vagyis: a bankok és a vállal­kozók közvetlenül a külföldi bankokhoz fordulnak hitelért, s így az MNB-nek kevesebb kölcsönt kell felvennie. Az idei tervekről szólva Hárshegyi kifejtette, a fizetési mérleg hiányát 2,5 milliárd dollárban határozták meg. En­nek teljesüléséhez azonban szükség van a privatizációs bevételekre, valamint arra, hogy a vállalatok és a bankok továbbra is közvetlenül kül­földről vegyenek fel hiteleket. Az év első négy hónapja egyébként igazolja ezeket az utóbbi várakozásokat. Az MNB által felvett hitelek tör­lesztésére így is 3 milliárd dol­lárt kell fordítanunk az idén. Ezt az összeget mindenképpen hitelből fogja fedezni a jegy­bank. Lesújtó látványt nyújt az Oklahoma Cityben, szerdán elkövetett merénylet célpontja, a szövetségi kormányhivataloknak helyet adó hatemeletes épület. A legfrissebb jelentések több, mint 80 halálos áldozatról számolnak be, de a mentőalakulatok tovább végzik munkájukat. Vasárnap, a robbantás áldozatainak emlékére rendezett gyászmisén beszédet tartott és részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak Bili Clinton AP-felvétel Magyar-lengyel egyetértés SZDSZ­nemek Budapest (MTI) — Az SZDSZ képviselőcsoportja hétfői ülésén úgy döntött, hogy a társadalmi szerve­zetek költségvetési támo­gatásáról egy parlamenti bizottság által előkészített, eredeti javaslatot támogat­ja, és egyet sem szavaz majd meg a tervezethez benyújtott 107 módosító indítványból — mondta el Pető Iván pártelnök-frak­cióvezető az ülést követő­en rögtönzött sajtótájékoz­tatón. Fidesz­frakció Budapest (MTI) — A Fidesz véleménye szerint házszabályellenes a gaz­dasági megszorító intéz­kedéseket tartalmazó ja­vaslatcsomag tárgyalási rendje — hangsúlyozta Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn, a képviselőcsoport ülését követő sajtótájékoztatón. Szájer szavai szerint a szűkre szabott tárgyalási határidő korlátozza az el­lenzék jogait. A párt egyébként mintegy 50-60 kérdést intézett különböző tárcákhoz a megszorító in­tézkedésekkel kapcsolat­ban. Szájer József elmond­ta, hogy a minisztériumok egy része nem is volt haj­landó válaszolni a feltett szakmai kérdésekre, más részük pedig nem adott részletes, lényegi választ. A Fidesz megállapítása szerint a tárcák ezen eljá­rása szintén törvénysértő. Budapest (MTI) — Magyar- ország és Lengyelország részt kíván venni az Európai Unió­hoz való csatlakozás feltételeit összegező úgynevezett Fehér Könyv összeállításában. A két ország céljai ugyanis azono­sak az EU-hoz való csatla­kozás és a NATO-tagság el­nyerése érdekében, s ez hatá­rozza meg ezen országok kül­politikáját. Horn Gyula ma­gyar miniszterelnök és Józef Oleksy lengyel miniszterelnök így összegezte a délelőtti ple­náris tárgyalás eredményét a Parlamentben hétfőn megtar­tott közös sajtótájékoztatóju­kon. A Lengyel Köztársaság miniszterelnöke Horn Gyula meghívására tartózkodik Ma­gyarországon. A két miniszterelnök abban is egyetértett, hogy fenn kell tartani a visegrádi négyek együttműködését, mert nem szabad lemondani erről a ré­gión belüli kapcsolatról. Mindkét miniszterelnök véle­Kigali, Bandung, Vatikán- város (MTI) — Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn Ban- dungban határozottan elítélte a ruandai kormányt a Kibehó- ban történt mészárlás miatt és a túlélőknek felajánlotta a nemzetközi szervezet segítsé­gét —jelentette a Reuter. Gáli az indonéziai Bandung- ban tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy hivatala a mé­szárlással kapcsolatban New Yorkban közleményt adott ki, amelyben a ruandai kormány­csapatokat tette felelőssé a történtekért. Az ENSZ főtitkára hangsú­lyozta: a gyilkosságok ném se­gítik elő a béke megteremtését az országban. — Nem tudom milyen dön­tést hoz a Biztonsági Tanács, de megpróbáljuk a lehető leg­ménye az, hogy a két ország NATO-hoz való csatlakozása nem veszélyezteti Oroszorszá­got; a párbeszédet ez ügyben Lengyelország és Oroszország között, illetve Magyarország és Oroszország között is foly­tatni kell. A két ország közötti együtt­működésről egybehangzóan elmondták: a párbeszéd folya­matos, de a gazdasági kapcso­latok rendszere a piacgazda­ság új igényeihez kapcsolódó­an még nem alakult ki. Józef Oleksy a sajtótájékoz­tatón hangsúlyozta: megvá­lasztása után, brüsszeli látoga­tását követően jött Magyaror­szágra, hiszen a két ország mindig nagyon jól szót értett egymással. Ez vonatkozik az európai integrációra is. A len­gyel miniszterelnök elmondta: nemcsak a belépés dátumát várják, hanem azt is, hogy most már megszólalási lehe­tőséget kapjanak azokban a kérdésekben, amelyek a kö­több humanitárius segítséget nyújtani az áldozatok hozzá­tartozóinak és a mészárlás túlélőinek — mondta Gáli. Nagy-Britannia megértésé­ről biztosította a ruandai kor­mányt a kibehói menekülttá­borban elkövetett mészárlás kapcsán. — A tábor tele volt hutu szélsőségesekkel és fegy­verekkel —jelentette ki Lynda Chalker, a londoni külügy­minisztérium illetékese. — Amikor a kormánycsapatok megpróbálták kiüríteni a tá­bort, a szélsőségesek el akar­tak menekülni. Kibehóban pá­nik tört ki, amire a kormány­csapatok meggondolatlanul reagáltak — hangsúlyozta Chalker, a fejlődő országok­nak nyújtott hitelekkel foglal­kozó osztály vezetője. A Vatikán hétfőn iszonya­zép-európai országok számára fontosak. így közvetlenül be­kapcsolódhassanak az Európai Unión belüli megbeszélések­be. Józef Oleksy a NATO-tag- sággal kapcsolatban kifejtette: sem a NATO, sem Lengyel- ország senkit nem veszélyez­tet. A lengyel miniszterelnök azt is elmondta: magyar part­nerével egyetértettek a sza­badkereskedelmi övezet kér­déseiben is; a CEFTA kibőví­tésében Romániával és Bul­gáriával, s szóba kerültek a balti államok is. 1998-ra sze­retnék elérni, hogy a vámtari­fák nullára csökkenjenek, bár mint fogalmazott, a magyar fél ebben a kérdésben óvatos. A Magyarországgal való kapcso­latról a lengyel miniszterelnök kifejtette: egyes megállapodá­sokat át kell tekinteni, meg kell gyorsítani a kulturális egyezmény aláírását, fel kell állítani a tankönyvbizottságot, segíteni kell a tőkepiacok kooperációját. tosnak nevezte a több ezer hu­tu menekült lemészárlását. Az Osservatore Romano című va­tikáni lap szerint a tömeggyil­kosság „a lelkeket felkavaró gyűlölet és az emberséget el­homályosító kegyetlenség” eredménye. A kibehói mészárlás áldo­zatainak számáról megoszla­nak a vélemények. Az ENSZ ruandai segélymissziója (UNAMIR) vasárnap este közölte, hogy becslései szerint 2000 embert öltek meg és 600- at sebesítettek meg a mene­külttáborban. Az. UNAMIR korábban 5000 áldozatról be­szélt, míg az ENSZ más kép­viselői 8000 ember haláláról számoltak be. Pasteur Bizi- mungu ruandai elnök szerint csak 300-an haltak meg Kibe­hóban. Több ezer halott Ruandában Bíznak a vasutasok Budapest, Nyíregyháza, Nyírbátor (KM-N. L.) — A kollektív szerződés alá­írásával megteremtődött a jogi feltétele annak, hogy a MÁV a piacgazdasági ala­pon működő társaságként működjön. Mindez csak ke­ret. Cél az ország javát szolgáló vasút kialakítása. A vasutasok bíznak abban, hogy ügyfeleik bizalmát a sztrájk nem rendítette meg. Mindezt Rigó Zoltán ve­zérigazgató nyilatkozta la­punknak hétfőn. Suszter Csaba, a Vas utasok Szakszervezetének nyíregyházi körzeti bizott­ságának titkára mondta: — A szakszervezet sike­reként könyveli el a szerző­dés aláírását. A kisebb hi­ányérzet ellenére mindkét fél elégedett lehet. A szer­ződés előre mutat. Varga János, a nyírbátori állomás főnöke: — A szerződés hosszabb távra mindkét félnek garan­ciát jelent. Megnyugodtunk a sztrájk után. A félelemér­zés még nem múlt el a dol­gozókban, a létszámleépí­tésről még nincs konkrét döntés. Az izraeli... ...hadsereg hétfő reggel fel­oldotta a palesztin területek zárlatát, amely a zsidó hús­vét miatt volt érvényben tíz napig. (AFP) tusban egy frankfurti bor­délyban a magyar szárma­zású tulajdonost, Bartos Gábort és feleségét, vala­mint négy orosz prostituál­tat — írja hétfőn a Bild cí­mű lap. (MTI) Kuncze Gábor... ...belügyminiszter és Do­nald Blinken, az Amerikai Egyesült Államok budapes­ti nagykövete aláírta a Nemzetközi Rendészeti Akadémia létesítéséről szó­ló kormányközi egyez­ményt. (MTI) A korábbi... ...feltételezésekkel ellentét­ben nem az orosz leányke­reskedő maffia, hanem egy rabló gyilkolta meg augusz­Három asszony... ...és egy gyermek sebesült meg egy pokolgépes me­rénylet következtében va­sárnap este Dusanbéban. (MTI) Hetven spanyol... ...értelmiségi és művész kö­vetelte, hogy mondjon le Felipe González szocialista kormányfő, és tartsanak előrehozott választásokat Spanyolországban. (MTI) Ukrán feltételek Kijev (MTI) — Ukrajna ra­gaszkodik ahhoz, hogy a korábban ismertetett összes feltételt teljesítsék a nyu­gati államok, csak ebben az esetben lehet véglegesen bezárni a csernobili atom­erőművet. Ezt Leonyid Kucsma államfő erősítette meg hétfőn, amikor felavat­ta a kilenc évvel ezelőtti baleset sérültjeinek ápolá­sára szolgáló új kórházi szárnyat. Kucsma leszögezte: gon­doskodni kell a kieső ener­gia pótlásáról, ukrán elkép­zelés szerint ezt egy gáz­erőművel megoldhatják. Állást kell keresni az atom­erőmű személyzetének; meg kell kezdeni az új szarkofág, illetve az újra­hasznosító részleg építését. Ezekhez a munkálatokhoz legalább 4 milliárd dollár szükséges, aminek túlnyo­mó részét a nyugati orszá­goknak kell fedezni. Kucs­ma szerint az Európai Unió képviselői hajlandóságot mutattak erre, bár hivatalos választ még nem adtak. A legutóbbi konzultációk során Kijev megígérte, hogy legkésőbb május 15- ig elkészíti a csernobili erő­mű leállítására vonatkozó menetrendet, hogy a nyu­gati országok nyári csúcs- értekezletükön már a pénz­ügyi hozzájárulás mértéké­ről is dönthessenek. Ukrán kormányzati ve­zetők később azt is hangoz­tatták, hogy a kijevi kor­mány az egész energiaipar korszerűsítését szeretné elérni, emellett azt szorgal­mazza, hogy ne pusztán a csernobili reaktorok leál­lítására összpontosítsanak, hanem az új szarkofágra, il­letve az ott létesítendő nuk­leáris újrahasznosító üzem­re is. Szorosak a szálak Dublin (MTI) — Régi ba­rátként üdvözölte egymást hétfőn az ír és a magyar el­nök. Göncz Árpád és vendég­látója, Mary Robinson im­már harmadszor találko­zott, ezúttal az ír főváros­ban, ahol a magyar köztár­sasági elnök hétfőn kezdte meg háromnapos látogatá­sának hivatalos programját. Az ír elnök 1993-ban járt Budapesten, és a két poli­tikus 1995 elején a davosi Világgazdasági Értekezle­ten is megbeszélést tartott. A hétfői tárgyaláson az elnök kifejtette Mary Ro­binsonnak: Magyarország elkötelezett az euroatlanti együttműködés iránt. Ez olyan stratégiai cél, amely­ben valamennyi párt egyet­ért csakúgy, mint abban, hogy Budapest csatlakoz­zék az európai integrációs szervezetekhez. Ennek nincs alternatívája — tette hozzá Göncz Árpád. Az államfő kijelentette: a magyar közvéleménnyel alaposabban meg kell is­mertetni az EU-csatlakozás feltételeit és várható hatá­sait és ebben a magyar fél szeretne támaszkodni az 1973 óta közös piaci tagál­lamnak számító Írország tapasztalataira. A két államfő szót ejtett a kisebbségi kérdésekről is. Magyarország szeretné szorosabbra fűzni az össze­kötő szálakat a külföldi ma­gyarsággal és e téren is meg akar ismerkedni az ír ta­pasztalatokkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom