Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-20 / 93. szám
1995. április 20., csütörtök KULTÚRA Vasút, mindhalálig Nyíregyháza (KM - K. J.) — Könyvpremier lesz Nyíregyházán április 21-én 11 órától. A bemutatóval egybekötött sajtótájékoztató helyszínéül a szervezők a megyeházát választották, ahol az első emeleti 135. számú szoba fogadja be a friss kiadvány iránt érdeklődőket. A könyv szerzője Filep Tibor, aki Szűcs Sándor Záhony állomásfőnök 1954 és 1957 közötti élettörténetét írta meg művében. A kötet szerekezetéről, elbeszélés-technikájáról maga az alkotó így nyilatkozik: — A történetet Szűcs Sándor mondja el, a monológba az elmondottakat erősítendő eredeti dokumentumokat építettem be. így pl. az 1956-os fejezeténél a Magyar Rádió korabeli adásait, az újságok Záhonyra vonatkozó cikkeit, peranyagokban fellelhető dokumentumokat. A deportálásokra vonatkozó utóbbi időben napvilágra került szovjet KGB-s dokumentumokat. Ellenpontként Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott... című könyvének 1956-ra és Szűcs Sándorra vonatkozó részleteit, illetve a Fehér Könyv passzusait. Az utolsó két fejezetben pedig hivatalos MÁV-dokumentu- mokat. A négyoldalas képmelléklet pedig eredeti dokumentumokat, fotókat tartalmaz. A könyv egyrészt egy magyar vasutas sajátos életpályája a kisebbségi léttől az ötvenes éveken majd a forradalom napjain át az emigrációs évekkel bezárólag. Másrészt a magyar forradalom egy teljesen ismeretlen, elhallgatott, rendkívüli fejezetének feldolgozása. A szerző útba igazító mondataihoz csupán annyit fűzünk hozzá: az élettörténet főszereplője — Szűcs Sándor — ma is él. Itthon több publikáció foglalkozott ’56-os szerepével, de egykori cselekedeteinek elismerése késett. Végül — volt köztársasági elnöki megbízottunk közbenjárására — az oslói követségen átvehette az 1956-os emlékérmet. Az utóbbi időkben többször járt Magyarországon, s önzetlenül igyekezett segíteni a MÁV észak-európai tevékenységét. (Filep Tibor: A vasútért mindhalálig) Hírcsokor Magyar siker... ...született az V. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen. Nagydíjas lett a Jubi- láte Leánykar és az együttes karnagya, ifj. Sapszon Ferenc. A rangos zenei fesztiválon 17 ország 62 kórusa vett részt. (MTI) Még jó, hogy... ...nem léptünk bele címmel turnéra indul május 1-jén a három ismert humorista: Markos György, Nádas György és Boncz Géza. Május 2-án — a tervek szerint — Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidőcsarnokban lépnek fel. (MTI) A Hangsúly... ...irodalmi folyóirat élő adására — rádiófelvételre — kerül sor április 21 -én 19 órától a nagykállói művelődési központban. (KM) Táncház... ...és néptáncműsor lesz — az Alvégesi Művelődési Ház szervezésében — április 23-án a nyíregyházi Open Doors-ban. (KM) Kultúra és... ...közösség címmel jelenik meg — negyedévenként — periodika Vitányi Iván fő- szerkesztő és B. Vörös Gizella .jegyzésével”. A mutatványszám egyik legizgalmasabb írása Szabó István tanulmánya az átalakuló színházi struktúráról. (KM) A Gyepsorról indult Budapest (MTI) — Veres Péter halálának 25. évfordulója alkalmából április 15-én megkoszorúzzák az író sírját a Kerepesi temetőben. Veres Péter 1897-ben született Balmazújvároson. Négy elemit végzett, cselédként, bojtárként és napszámosként dolgozott. 1914-től részt vett az agrár- szocialista mozgalomban, 1917-től katonáskodott az olasz fronton. A balmazújvárosi földosztó bizottság tagja volt. A megszálló román katonák Brassóba internálták. 1921-ben hazatért, ekkor Debrecenben egy évi fogházra ítélték. Alapító tagja volt az MSZDP helyi szervezetének és a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének. A csendőrség többször zaklatta. Első könyve, Az Alföld parasztsága 1936-ban jelent meg. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja, majd 1945-től elnöke. A háború alatt munkaszolgálatra vitték. 1947-48-ban honvédelmi miniszter volt. 1948-tól kiszorult a politikából, az irodalommal foglalkozott. A népi írói mozgalom tagjaként cikkeket, szociográfiákat, elbeszéléseket írt. A balladás halála Seattle (MTI) — Nyolcvanöt éves korában a Washington állambeli anacor- tes-i otthonában elhunyt Bioi íves énekes-színész. Eredeti nevén Burle Ivan- hoe, az Illinois állambeli Huntban született. Ifjúkorában gitárral járta az országutakat, hobóktól és farmeroktól tanulva a folk-dalo- kat. Carl Sandburg költő szerint ő volt e század legnagyobb balladaénekese. 1938-ban lépett fel először a Broad way n. Legemlékezetesebb alakítását az Elia Kazan rendezte Macska a forró bádogtetőn című darabban nyújtotta 1955-ben. Vendég professzor Moszkvából Európa-szerte újra nagy az érdeklődés • Itthon: piacképes profilokkal tovább Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi tanárképző főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszéke az 1995/96, tanévben folytatja a szakmai (külföldi) kapcsolatai fejlesztését. Már korábban is szakértőket hívtak meg az egységes tanárképzés és a fordítóképzés fejlesztése keretében Franciaországból, Finnországból, Németországból és Oroszországból. Bizonyítva látták a külföldi kollégák beszámolói, előadásai alapján, hogy az orosz nyelv iránt Európa-szerte újra nagy az érdeklődés, ugyanakkor Moszkva — az ismert gazdasági nehézségei miatt — nem tud a nyelvoktatáshoz olyan hathatós, új tartalmú segítséget adni, mint a német, osztrák, francia kulturális központok a saját nyelvük magyarországi oktatásához. Új kihívások Ezért is folytatták a nyíregyháziak a szakemberek meghívását, részben a legújabb szakmai információk megszerzése, terjesztése érdekében, részben további együttműködés, kutatás, tankönyvírás céljából. A múlt hónapban több napon át a vendégük volt Armel- le Groppo professzor asszony, a Nanterre-i Egyetem Orosz Tanszékének tanára és Cser- nyavszkaja Tatjana Nyikola- jevna, a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet vezető munkatársa. Előadást tartottak kultúratörténeti, szakmódszertani témakörökből, orosz nyelvi órákat látogattak a Kereskedelmi Szakközépiskolában és a Kölcsey Gimnáziumban, a hallgatók tanítási gyakorlatán. Részt vettek „Az új kihívások az orosz nyelv oktatása előtt” című konferencián, amelyre a régió három megyéjéből, Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza vonzáskörzetéből hívott meg a rendező tanszék gyakorló tanárokat, s nemzetközi szaktekintélyeket a két vendégen kívül is. így Bakonyi István kandidátust a Budapesti Közgazdasági Egyetem Idegennyelvi Intézetéből, Visinszkij Gleb Boris- zovicsot, az Orosz Kulturális Központ főigazgatóját, Rosz- tova Jevgenyija Gelijevnát, a Puskin Intézet budapesti fili- ájának új vezetőjét. Tanszéki számadás Még a tanulmányi időszak e féléve során, májusban újabb orosz nyelvi kutatók fogadását tervezik. Andrea Ottogalli professzor a Trieszti Egyetem tanszékvezetője és Grebenyev Alekszej Leonyidovics Moszkvából segíti a munkát. Ezeket a látogatások egyben jó alkalmak az érdeklődő általános és középiskolai tanárok nyelvi szakmai továbbképzésére. Ilyenkor számolnak be a tanszék oktatói is hasonló célú külföldi tanulmányútjaikról. A tanév során dr. Éva Érzsébet a brüsszeli Tolmácsképző Központban tanulmányozta az oroszoktatást, dr. Kiss Kálmán a Düsseldorfban rendezett tankönyvvásáron összegyűjtötte a német kiadású orosz nyelvkönyvek kínálatát. Dr. Cs. Jónás Erzsébet a freiburgi Albert Ludwigs Universität Szláv Intézetében tartott előadást és hozta haza a német szlavisták kínálta további együttműködési lehetőségeket. Még ebben a tanévben kölcsönösen kutatók cseréjét bonyolítják le a Trieszti Egyetem Fordító Tanszékével. Ezekhez a kutatást és oktatást fejlesztő kapcsolatokhoz pályázati forrásokból igyekeznek az anyagi feltételeket előteremteni. hiszen a felsőoktatás beszűkült anyagi lehetőségei központi erőből ezeket nem tennék lehetővé. Meggyőződésük: nekik magunknak kell kínálatukkal a nyelv- tanulás iránt érdeklődők elé sietni, s ez motiválja az új lehetőségek felkutatását a kapcsolatok erősítése közben. Jóllehet az igényes napi oktatói munka, a hallgatók tanári pályára való felkészítése és az egyéni tudományos feladatok teljesítése mellett ez a tevékenység külön energiákat von el és örömmel vállalt pluszkötelezettségeket is ró a tanári karra, mégis készséggel ragadnak meg minden újabb alkalmat az együttműködésre. Pontos célok Céljaik pontosan leírhatók: a napi gyakorlatban használható új követelményeknek, körülményeknek megfelelő, szélesebb profilú, piacképes orosz nyelvi oktatást kiépíteni. A profilbővítésben az idegennyelvi szakfordítói képzés, az idegenforgalmi, közgazdasági ügyintézői orosz nyelvi felkészítés jelenti az új kínálatot, amelyet 1995 szeptemberétől tanfolyamként, majd folyamatosan a nappali főiskolai képzés részeként realizálnak. Ehhez kapnak a tanszék oktatói e látogatások alkalmával is újabb indíttatásokat, ötleteket és nem kevés külföldi tapasztalatot. A hihetetlen borzalmak Mindenkinek, aki a politika közelébe kerülhet, látnia kell Karádi Zsolt Nyíregyháza (KM) — Aligha vetítettek valaha a Magyar Televí- ' zióban ennél fel- kavaróbb filmet. Kegyetlenebb, rettenetesebb, elképesz- tőbb, félelmetesebb filmet. Ami ezeken a kockákon látszott, arra nincs szó. Annak a borzalomnak a kimondására nincs megfelelő nyelvi anyag. Mert a pokol elbeszélhetetlen. A pokol leírhatatlan. Amiről — megfelelő nyelvi jelek híján — nem lehet beszélni, arról hallgatni kell — tanította Wittgenstein. De lehet-e hallgatni erről? De lehet-e beszélni erről? A táborok emlékezete című amerikai dokumentumfilmhez foghatót nemigen produkált még a mozgókép története. A brit és amerikai csapatokkal együtt érkező híradó operatőrök forgatták le a tekercseket a náci haláltáborokban. Az elkészült anyagot több mint négy évtizedig a londoni Háborús Múzeum archívumában őrizték, míg végül elkészült hozzá a kommentárokat tartalmazó hanganyag. Sidney Berusteich, Sergei Nolbanov, Colin Wills, és Alfred Hitchcock munkája a „század botrányának” örök időkre szóló mementója. Memento, amely a névtelen halottak ezreinek állít emléket. A táborok udvarán százával heverő meztelen holttestek szörnyű látványát alig lehet fokozni. Ám amikor a felszabadító amerikai és angol katonák parancsára a lágerek SS őrei és hóhérai elkezdik egyenként bevonszolni a legkülönfélébb pózokba merevült és olykor már oszladozó tetemeket az óriási tömegsírba, amelynek feneketlen gyomra számolat- lanul nyeli el a szerencsétlenek porhüvelyét, nos akkor a legerősebb idegzetű nézők is megborzonganak. Mert ez már túl van az elviselhetőség határán. Túl az elképzelhetőség határán. Túl azon, amivel emberként szembesülni lehet. (És aki ott volt? Aki visszajött — mert akadtak túlélők is —, aki visszatért a gázkamrák és krematóriumok világából? Az hogyan tud(ott) tovább élni?) A film nem ítélkezik. Nem bosszút lihegő mű. Kísérőszövege, amely az utókor bölcsességének birtokában készült, tárgyilagosságra törekszik. A táborok emlékezete egyetlen elhangzó mondat nélkül is az lenne, ami. A képek önmagukban, vágatlanul is olyan iszonyatot tárnak föl, hogy hozzájuk képest, a vizualitás döbbenetes erejéhez képest a narrátor mondandója elenyészik. Auschwitz után nem lehet verset írni — hirdette Adorno. És mi jött még Auschwitz után ebben a förtelmes században? Hirosima, Nagaszaki, Vietnám, Afganisztán, — s ki tudná felsorolni a maga teljességében mindazokat az eseményeket, amelyeknek a hatása Auschwitzhoz köthető. Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene. A Holocaust tagadóinak, a halálgépezet létét kétségbevonóknak éppúgy, mint a harcos baloldalnak. Mindenkinek, aki a jövőben a politika közelébe kerülhet, vagy aki már most ott van. A mű megtekintése óta már eltelt néhány nap, ám a hatás ma sem kisebb, mint a bemutató után volt. A filmet követően, hogy valamiféleképpen elviselhető legyen a látvány, Pilinszkyt mormoltam magamnak: „És fölzúgnak a hamuszín egek, / hajnalfele a ravensbrücki fák / És megérzik a fényt a gyökerek. / És szél támad. És fölzeng a világ. / Mert megölhették hitvány zsoldosok, / és megszűnhetett dobogni szíve — / Harmadnapra legyőzte a halált. / Et resurrexit tertia die.” Tábor Pilisszentkereszt (MTI) — Megkezdődött a hátrányos helyzetű tehetséges iskolások nyári püspökszilágy t táborának előkészítése. Szervezője — a Humanitás Alapítvány a gyermekekért kuratóriuma — vasárnap Piiisszentkereszíen tartott sajtótájékoztatóján elmondták: az alapítvány 1992-től működik. Pest, Nógrád, Jász-Nagykun- I Szolnok megyében és határon túl élő különösen nehéz sorsú gyerekek — mozgássérültek, alkoholista szülői környezetben felnövekvők és az állami gondozottak — részére évente három alkalommal megnyíló táborában pedagógusok, orvosok, jogászok közreműködésével a toleranciára, a szeretette, a másság elfogadására nevelik a fiatalokat. Az idén júliusban — a Honvédelmi Minisztérium felajánlása alapján — a püspöksztlágyi katonai bázis épületeiben rendezik majd meg a tábort, egyelőre azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem tudni pontosan, hogy 100 vagy esetleg 240 gyereket tudnak majd fogadni. rnMmrnmrmmm .
