Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-19 / 92. szám
KULTÚRA 1995. április 19., szerda Diák Expo 1995 Nyíregyháza (KM - Gy. A.) — Tolnai Sándor, a salgótarjáni Derült Zsömlék Alapítvány egyik vezetője a közelmúltban a nyíregyházi tanárképző főiskolán ismertette az idén második alkalommal megrendezendő Diák Expo programját. Az expóra június 2. és 4. között kerül sor Nógrád megye székhelyén. Az ország összes középiskolájának, valamint felsőfokú oktatási intézményének képviselőit meghívják. Ezenkívül várják nyelviskolák, átképző központok jelentkezését is. A fő cél: a pálya- választási segítségnyújtás. Ugyanúgy, mint 94-ben, megrendezik A legjobb iskola címért folyó vetélkedőt. A kiemelkedő teljesítményt százezer forinttal díjazzák. A következő versenyszámokban indulhatnak az intézmények: bemutatkozás pavilonokban (minden jelentkező számára felkínálnak egy 7 négyzetméteres pavilont ingyen. A további négyzetméterekért fizetni kell); színpadi bemutatkozás; képzőművészeti pályázatok; ifjú feltalálók pályázatai; sportvetélkedők. A zsűri a diákokat is díjazza, egyénileg. Akik nem versenyezni jönnek, háromféle konferencián vehetnek részt: az egyik (elsősorban ifjúsági) civil szervezetek fóruma lesz. Témái: a nonprofit törvény, a munkanélküliség és az oktatás. Ehhez támogatást nyújt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ifjúsági Főosztálya. További információkat a Közösségszolgálati Alapítványnál, a (32)310-029-es telefonon adnak. A másik tanácskozás a diákpatronáló tanárok találkozója, melyről bővebb felvilágosítást a Baloldali Ifjúsági Társulás (l)/210-0035-ös számán mondanak. A harmadik eszmecsere az AIDS- és drogkonferencia, melyről a Nógrád Megyei Tisztifőorvosi Hivatalnál lehet érdeklődni (tel:32/310-022). Szavalóversenyt... ...rendeznek a nyíregyházi általános iskolások részvételével április 20-án 14 órától a Váci Mihály Általános Iskolában. Felsősimán ugyanekkor a mandai és a felsősimái Butykán, a rozsréti és a butykai napközis gyerekek adnak kultúrműsort. (KM) Geszti Péter... ...kapta a Déri János-díjat. Az immár harmadik éve eltávozott tragikus sorsú riporter és publicista április 14-én lett volna 44 esztendős. Ez alkalomból harmadszor adták át a róla elnevezett díjat, az arany egyforintost. (MTI) A Kolibri... ...Színház április 20-án két — angol nyelvű — előadást tart a nyíregyházi városi művelődési központban. Nick Champion A csóka című darabját 10 órától játsszák (8—16 éveseknek), a szerző A kívánság című mesejátékát pedig 14 órától adják elő (4-14 éveseknek). A Nyírség... ...táncegyüttes április 24-én Jászberényben vendégszerepei. (KM) Keresztury... ...Sándor képeiből nyílt tárlat a napokban a nagykállói művelődési központ kiállítótermében. (KM) A mívesség dicsérete. Rajzasztal előtt a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskolában Balázs Attila felvétele Ismét ÉLIP-napok Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet április 20-ától ismét megrendezi az immár hagyományosnak számító ÉLIP-napokat. A megnyitót követően az iskolában képzőművészeti kiállítás nyílik, lebonyolítják a szavalóverseny házi fordulóját. A különböző élelmiszer- gyártó cégek bemutatójával folytatódik az eseménysorozat április 21-én délelőtt. E napon jelenik meg az iskolaújság első száma; a lap a szellemes É-LIP-LAP nevet kapta a sajtókeresztség- ben. Ä szakmunkástanulók megyei szavalóversenyét április 24-én 9 órától bonyolítják le. Az egészséges életmód és a korszerű táplálkozás titkaiba avatnak be majd minden érdeklődőt a 13 órakor kezdődő előadáson, melyet a tanár-diák sport- vetélkedő követ. A zárónapon — április 25-én — is közszemlére teszik a szakma előállította produktumokat, és elhangzik majd egy várhatóan izgalmas információkat közvetítő előadás az USA élelmiszer-feldolgozásáról. Lazításnak sportvetélkedő következik, majd 19 órától az elmaradhatatlan és mással nem helyettesíthető disco. Fellépés együtt, egy másért A Nyírség táncegyüttes és a RE-flex Moderntánc Stúdió közös produkciója Színpadon a RE-flex táncosai Harasztosi Pál felvétele (archív) Kállai János Nyíregyháza (KM) — A szójátékszerű cím a nyíregyházi Művészeti Hetek zárórendezvényére utal vissza. A közelmúltban a városi művelődési központ színpadán együtt lépett fel a Nyírség táncegyüttes és a RE-flex Moderntác Stúdió. Valami mást kívántak nyújtani közösen összeállított műsorukkal a közönségnek; valami szoktalan kevercsét a népi ízeknek és a modernebb zamatoknak — mindezt táncban megfogalmazva, előadva. Különös keverék — Az együttműködés gondolata még tavaly fogant meg bennünk — mondja Rácz Tibor, a RE-flex menedzsere. — Egyik műsorunk zárószámának kivitelezéséhez kértünk segítséget a Nyírségtől. Azt szerettük volna megoldani, hogy egyetlen kompozícióban több táncstílus kapjon teret a színpadon. A népzenei alapokon — egy XVI. századi angol kopogós táncdallam —, modem hang- szereléssel dolgoztunk. így a koreográfiába beépült a néptánc, az amerikai jazz, a spanyolos karaktertánc és a görög syrtaki. Az együttes össztánc a fináléban bizonyította a mixtúra sikerét. — Akkor úgy tűnt: a kísérletben több rejlik, mint egyetlen szám bemutatása — veszi át a szót Demarcsek György, a Nyírség táncegyüttes vezetője. Arra gondoltunk: egy egész estét betöltő programmal is ki tudunk rukkolni — közösen. Sokszor hallottuk magunk is, hogy a különböző együttesek rivalizálása már-már a munka rovására megy ezen a tájon. Nos, elhatároztuk: be fogjuk bizonyítani a lehetséges és eredményes együttműködést. A Művészeti Hetek zárónapján két fellépésünk volt. Amikor már utána voltunk mindennek, ismét azt erősít- gettük: a bontakozó szakmai és baráti kapcsolatok előtt egyengetni fogjuk az utat; a jövőben gyakrabban megnézzük egymás műsorát, megpróbáljuk bemérni a produkciók hátterében rejlő munkát. Népi és modern — Mi néptáncot mívelünk, de ez nem zárja ki a másság értékeinek, nevezetesen a modemtáncénak az elismerését. Sőt! — A közös előadással egyszerre két közönségréteget sikerült megnyernünk — egészíti ki az elhangzottakat Rácz Tibor. A mai, sokszor a művészet iránti közönyével meghökkentő világban ez nem kis dolog. A közel két és fél órás bemutató — Verebes István műsorvezetésével — nemigen engedte lankadni a figyelmet. Az egymástól elég élesen különböző táncműfajok jól megfértek a közös deszkákon; nem kioltották, inkább erősítették egymás értékeit. Ezért hát az együttműködés igénye mindkét csapat részéről ismételten kimondatott. — A ránk váró, jövőbeli események is sokban hasonlítanak. Ä Nyírség táncegyüttes június 3-án lép fel önálló műsorral a Móricz Zsigmond Színházban. A RE-flex pedig június 10-én — előreláthatólag a VMK hangversenytermében. Szakmai siker — Ez utóbbi előadás —jegyzi meg Rácz Tibor — egyben a tanfolyamosaink záróprogramja is. Ja, és ki ne felejtsem; május 13-án ott lehetünk két számunkkal is az Amatőr Táncegyüttesek Fesztiválján, a budapesti döntőben. Ez számunkra igen nagy szakmai siker és elismerése a törekvéseinknek. ■ ■ Üzenet az anyanyelv végvárából A reménykedés bátorságára szükség van • Önként vállalták a kirekesztettséget Füzesi Magda Beregszász, Nyíregyháza — A múlt hét végén rendezték meg a nyíregyházi tanárképző főiskolán a Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd verseny országos döntőjét — pedagógusjelöltek részvéteiével. A rangos esemény ünnepi megnyitóján az egybegyűlteket Kárpátalja egyik legismertebb költője az alább közölt beszéddel köszöntötte. „Gyalog szerettem volni jönni a porral lepett füveken, mezítláb, hogy frissen erezzem ha felmelegszik a szülőföld pora, mikor megérkezem.” Úgy éreztem, ezen az ünnepségen nekem is meg kell idéznem e csodálatos vidék költőjét, Váci Mihályt, hogy közöttünk legyen a Szép magyar beszéd versenye 23. országos döntőjén. Azon a tájon, amely baloldala a Hazának, ahol ki láng volt, gyorsabban égett, s ahol forradalmak rügye volt minden zárt ököl. Vácival kezdtem, Kovács Vilmossal folytatom. „Ez hát a hon... ez irdatlan hegyek közé szorult katlan. S az út... kígyó vedlett bőre. Hány népet vitt temetőre. S hozott engem, ezer éve Árpád török szava, vére bélyegével homlokomon... Szerzett ellen, vesztett rokon átka hull rám, mint a rontás. Perli-e még ezt a hont más?" S ez utolsó sorral meg is érkeztünk a jelenbe. Nem, ezt a hont már nem perli senki. Ahonnan én jöttem, ott a kisebbségben élő magyarok tisztában vannak azzal, hogy sorsuk elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott, s éppen ezért megpróbálnak élni, ahogy lehet... „A nyelvet, amely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat, sohasem lehet véglegesen rendbe hozni, kisöpömi és fényesbe kefélni, de annyit igenis elérhetünk, hogy az öntudat résen álljon és csöndben, rejtetten munkálkodjék” — írta Kosztolányi. Örök igazság ez, amely különösen a kisebbségben élő értelmiségiek számára megszívlelendő, hiszen a periférián „Mint a legendák alvó daliái alusznak a legigazabb, legszebb magyar szavak.” (Ady) A svédországi, a kanadai, az ausztráliai magyarok többsége önként vállalta az anyanyelvi közösségből való kirekesztettség állapotát. A kisebbségbe szakadtak számára a sorsforduló kaloda, amelyből egyetlen kiút van: a kivándorlás. Vagy a beolvadás? Szerencsére Kárpátalján ez utóbbira kevés példa akad, sőt a vegyes házasságokban is mind többen ragaszkodnak a magyar mentalitáshoz. Mindemellett az anyanyelv végvárában munkálkodókra nem kis feladat hárul, hiszen a lelki sivársággal (amely a lehetetlen gazdasági helyzet egyenes következménye) együtt nő a nyelvi pongyolaság. Ráadásul a kisebbség nyelve mindig és mindenütt kedvezőtlen befolyásnak van kitéve. Az elmúlt évtizedekben Kárpátalján az orosz nyelv elsajátítása került előtérbe. Természetesen az anyanyelv rovására. A két vagy többnyelvűség önmagában nagyon becsülendő dolog, de pozitív hatását csak akkor fejtheti ki, ha az idegen nyelvet nem az anyanyelv helyett használjuk. Pedig a kárpátaljai magyarság kétnyelvűsége ilyen. Az idegen (orosz vagy ukrán) nyelv kiszorítja az anyanyelvet a közélet fontosabb területeiről, így az lassan visszavonul, bezárkózik a magánhasználat körébe, ám ott sem mentesül az idegen hatásoktól. Vári Fábián László költő Illyés Gyula fejfája előtt című versében így ír erről. „Hazámtól, távol, Hozzád sírközeiben Tőled kérdezem, mi végre hát? S ha nem mondtad elégszer, hiába mondtad, hogy ezerszer jaj a nyelvehagyottnak, mert biccen a szó már a száj szögletén.” Az összmagyarság érdeke is, hogy a kisebbségben élő magyarok megőrizzék anyanyelvűket. Ehhez lennie kell egy szellemi központnak, amely a magyarság gondjait felvállalja. Ez a központ Magyarország, a határokon kívül élő minden magyar szellemi hazája, s ez a tudat erőforrást és reményt jelent. Illyés Gyula beregszászi mellszobra talapzatán ott a költő hitvallása: „Legnagyobb bátorság a remény.” Talán az itt jelenlévők többsége számára e mondatnak nincs akkora jelentősége, mint amilyennek egy kisebbségi magyar gondolja. De mi otthon, Beregszászban erőt merítünk belőle. Úgy vélem, a reménykedés bátorságára határon innen és túl mindannyiunknak szükségünk van. Ismét csak Kosztolányit idézve: „Valamennyien a nyelv munkásai vagyunk. A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver.” Azért vagyunk itt ma, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen. Sokan vállalkoztak arra, hogy bizonyítsák: a nyelv az életet szolgálja. Nemhiába tartja a mondás: a nemzet sorsa nem a csatatéren dől el, hanem az iskolában. Kívánom, hogy mindnyájan nyerjünk ezen a versenyen, a szép szó, adjon hitet és erőt, hogy egyenes derékkal bírjuk a századvég ránk zúduló terheit. Hl m J T iT®
