Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-13 / 88. szám

1995. cprilis 13., csütörtök A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtője A szakemberek szerint az emberi beavatkozás hatása jelentős, de nem meghatározó Megyénk egyik legértékesebb természeti kincse, a kállósemjéni Mohos-tó szinte teljesen kiszáradt A szerző felvétele Nyíregyháza (KM — O. K.) — Az utóbbi évek aszályos időjánsa számos kérdést és problémát vetett fel me­gyénk vízgazdálkodásával kapcsdatban. E kérdések egy részére keresett választ a Felső-íisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság munkacsoport­ja. Kutatásaik eredményét egy tanulmányban foglalták össze Az alábbaikban ennek alapján mutatjuk be a jelen­legi helyzetet, valamint a várható tendenciákat. A Lonyay-főcsatoma vízgyűj­tője a földrajzi Nyírség terü­letén belül található, területe 1889 négyzetkilométer. Nyu­gaton Szabolcs, Nagycser­kesz, Kálmánháza vonalán hú­zódó vízválasztó, északon Tiszabercel, Kótaj, Deme- cser, Anarcs vonalán, keleten Anarc», Nyírmada, Hodász, délen pedig Nyírbátor, Nyír- adony, Téglás vonalán húzódó vízválasztó határolja. A víz­gyűjtő legmagasabb és legala­csonyabb pontjai közötti kü­lönbség 90 méter. Előzmények A Nyírség felszínének alaku­lásában jelentős szerepe volt a viharos északi szélnek, a meg­őrzésben pedig a fásításnak. A terület csaknem 14 százalékát erdő borítja, elsősorban tölgy és akác. Az akácot az 1700-as évek közepe táján telepítet­ték először Magyarországon. Többen foglalkoztak az elter­jesztésével, mivel az Alföldön megkötötte a futóhomokot. Előretörését segítette többek közölt a Nyírség lecsapolása is, mivel így megnőtt a művel­hető terület, ez viszont növelte a szél által mozgatható ho­mok mennyiségét is. Jelenleg, a földek magánosításával pár­huzamosan a fasorok, erdők irtása folyik, melynek követ­kezményei beláthatatlanok. A lecsapolások előtt, a múlt század közepéig a Nyírség na­gyobb része lefolyástalan volt. Éticsiga Budapest (MTI) — Idén a múlt évhez hasonlóan 3 ezer tonnában határozta meg az összegyűjthető éti­csigák mennyiségét a Kör­nyezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivata­la —jelentették be sajtótá­jékoztatójukon a hivatal szakemberei. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a csigák kipusztulását, korlátozzák a begyűjthető csigák nagy­ságát is. Idén csak a 30 milliméternél nagyobb át­mérőjű csigák gyűjthetők, tavaly ez a határ 28 mil­liméter volt. Megszűnt vi­szont a 35 milliméteres fel­ső mérethatár. A gyűjtési időszakot április 1. és júni­us 15. között határozták meg. Hazánkban gyakorla­tilag nem fogyasztják a csigát, tehát az összegyűj­tött mennyiség egésze ex­portra megy. Az ország több területén számottevő bevételt jelent az állampol­gároknak a csigák gyűjté­se. A felvásárlás, a feldol­gozás során ellenőrzik, hogy a korlátozásokat be- tartották-e. Ahol ettől el­térnek, megvonják a felvá­sárlóhely jogosítványát. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy nagy pusztítást végez az éticsiga-állo- mányban a bozótégetés. Csapadékosabb időben a dom­bok közti mélyedésekben ösz- szegyűlő víz hasznavehetet­lenné tette a művelt területek nagy részét. A mai Lónyay-fő- csatoma 1882-ben készült el, de a csatornák építése egészen 1939-ig tartott. A nagyarányú lecsapolások következtében az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány állandó jellegű tó maradt: a Nagy-Va- das-tó, a Nagy-Szik-tó, a Szel- kó-tó, a Nyírteleki-tó, a Vajai- tó, a kállósemjéni Mohos-tó, Ököri-tó. A főcsatorna vízgyűjtőjén jelenleg hét komplex haszno­sítású tározó üzemel. Teljes leürítésükre csak lehalászás­kor kerül sor. A hasznosítás preferencia sorrendje a követ­kező: belvízvédelem, halászat, öntözés, vízparti üdülés, sport, vízminőség-javítás. Jelenleg öt tározón folyik aktív halá­szati tevékenység, kettőnek a halászati hasznosítása pedig horgászegyesület kezében van. A felszíni vizek fő fel­használója azonban a mező- gazdaság. Az utóbbi egy-két évben megnövekedett az ön­tözés iránti igény. Ami a csapadékmennyisé­Budapest (KM) — A kor­mány határozatot hozott a Velencei-tó turisztikai és ter­mészeti érdekeinek megőr­zése és a vízminőség javítása érdekében szükséges intéz­kedésekről. Az előterjesztők bevezetőben megállapították, hogy a tó je­lentős turisztikai szerepköré­nek fenntartása, a térség öko­lógiai állapotának védelme és javítása — a korábban meg­kezdett mesterséges vízpótlás kiegészítéseként — további intézkedéseket igényel. Athén (MTI) — A görög ha­tóságok három hónapra kitil­tották a személyautókat, taxi­kat és motorkerékpárokat At­hén üzleti negyedéből, hogy újabb kísérletet tegyenek a le­vegőszennyezés és a forgalmi káosz elleni harcra. Ha a kísér­let beválik, a tilalmat véglege­sítik és két szomszédos város­negyedre, Kolonakira és Exar- chiára is kiterjesztik. A négymillió főnek, a görög lakosság majdnem egyhar- madának otthont adó Athén, amelyet a féktelen ingat­lanspekuláció évtizedei telje­sen eltorzítottak, Európa leg­szennyezettebb levegőjű fővá­rosának számít. Szabad szem­mel is látható a város fölött lebegő füstköd, mely miatt a helyi lakosok kimenekültek a get illeti, erre vonatkozóan mintegy 140 évre visszamenő­leg rendelkezünk adatokkal. A tízéves csapadékátlag az 1984-1993-as időszakban a legkisebb, mintegy 16 száza­lékkal marad el a sokéves át­lagtól. Ez az átlag egyébként 575 mm. A területi megoszlás­ban is érzékelhető különbsé­gek vannak. A Gyulaháza, Pet- neháza, Kállósemjén, Nyír- adony tengely mentén az átla­gosan lehulló csapadékmeny- nyiségek elérik a 620-630 mil­limétert, míg az ettől keletre és nyugatra eső területeken keve­sebb a csapadék. Csapadék A legesősebb évszak a nyár, ekkor a legegyenletesebb a te­rületi megoszlás is. Az adatok alapján az is megállapítha­tó, hogy az aszályos és az esős periódusok több-keve­sebb rendszerességgel váltják egymást és most egy csapa­dékosabb periódus követke­zik. Az utóbbi húsz évben nem csupán a csapadék, hanem a lefolyás is csökkenő trendet mutat. A száraz nyári hóna­pokban a csatornák medre A kormányhoz benyújtott terv rögzíti azokat a lépéseket, amelyek a tó vízminőségét, fürdőzésre, sportolásra való alkalmasságát hosszú távon stabilizálhatják, illetve javít­hatják. Az intézkedési tervre alapozottan a vízgyűjtő egész területére kiterjedő, úgyneve­zett szakterületi munkatervek készülnek. A terv négy fela­datcsoportot tartalmaz: víz­készlet-gazdálkodás, vízminő­ség-védelem, regionális fej­lesztési koncepció, szervezeti intézkedések. Az előterjesztésben foglal­centrumból és a turisták is el­kerülik a belvárost. A kormány és a városi ható­ságok által nagy hírveréssel beharangozott közlekedési ti­lalom a történelmi városköz­pontnak csak egy kicsiny, az Akropolisz lábánál fekvő negyvenhektáros részére vo­natkozik, amely a három nagy tér, az Alkotmány-, az Omo- nia- és a Monasztiraki-tér közé esik. A múlt század végéből szár­mazó, Athén egyik legzsúfol­tabb körzetének számító ne­gyed naponta 60 ezer kereske­dőt és tisztviselőt fogad be a vásárlók és ügyfelek tízezrein felül, miközben csak 300 ál­landó lakost számlál. A hatóságok kisebb enged­ményekre kényszerültek, hogy gyakorlatilag kiszáradt, mi­után vízutánpótlás csak a táro­zóból volt. Ez főleg azzal ma­gyarázható, hogy a nyári idő­szakban a vízutánpótlás első­sorban a talajvízből történik, ám ennek szintje a csatornák fenékszintje alá esett. Becslések Ha egy vízgyűjtőn az emberi beavatkozás hatását kívánjuk kimutatni, nem elegendő csu­pán az utóbbi évtizedek adat­sorát elemezni. A Lónyay-fő- csatoma térségében a legna­gyobb változások okozója a múlt század második felének vízszabályozó és lecsapoló te­vékenysége volt. Ugyancsak jelentős hatást gyakorolt a víz­forgalomra az erdősítés is. Az adatok alapján megállapítható, hogy az emberi beavatkozások hatása a vízháztartásra egyre jelentősebb, de még mindig kisebb mint az éghajlati inga­dozások okozta hatások. Jelenlegi ismereteink lehe­tővé teszik, hogy az ezredfor­dulóra várható bizonyos ten­denciákat is előre jelezzük. Kisebb éghajlati ingadozások és esetleg az üvegházhatás fo­kozódása miatt várhatóan csa­padékosabb évtizednek né­zünk elébe. Ez a tározókban, csatornák medrében, tavak­ban, valamint a talajban lé­vő vízkészletek növekedésé­vel jár, sőt a vízgyűjtő alsó szakaszán jelentősebb belvízi elöntések kialakulásával is számolni kell. A vízfelhaszná­lás azonban csak kismérték­ben növekszik, ami elsősorban az új technológiák bevezetésé­nek, illetve a szennyvíztisztí­tás javításának tudható be. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell azonban fordí­tani az ivóvízkészletek védel­mére. A Nyírségben ugyanis ezek a felszín alatti vízbázisok nagyon sérülékenyek. Már je­lenleg is vannak jelei annak, hogy a felszíni eredetű szeny- nyezések lejutottak a legmé­lyebb víztartókba. tak idei megvalósítása mint­egy 30 millió forint költség- vetési ráfordítást, s mintegy 90 millió forint önkormányzati kiadást igényel. A pénzügyi fedezet az előzetes egyezteté­sek alapján biztosítva van. A megvalósítás a tó és környéke egészére kedvezően hat majd. A terv a KHVM, a KTM, az FM és az IKM szoros együtt­működésében, az érintett tele­pülési önkormányzatok bevo­násával készült. A végrehajtás koordinálását a Velencei-tavi Térségi Tanács végzi. megnyerjék az intézkedésnek a belváros használóit — köz­tük a taxisok igen rámenős szakszervezetét —, akik szem­beszegülést helyeztek kilátás­ba. így például ingyenessé tet­ték a minibuszokat, amelyek a három fő közlekedési tenge­lyen látnak el szolgálatot. Mintegy száz rendőr ügyel a tilalom betartására. A rendel­kezés megsértőit tetemes bír­ság fenyegeti. Egy hasonló ti­lalom 1988-ban kudarcba ful­ladt az erélyes rendőri fellépés hiányában. Az eddigi egyetlen jelentő­sebb kísérlet az athéni közle­kedési káosz és levegőszeny- nyezés enyhítésére 1981-ben történt, amikor a rendszámtáb­la alapján váltakozó forgalmi korlátozást vezettek be. A Velencei-tó védelmében Kitiltott személyautók, taxik Túlzó bálnabecslés London (MTI) — Norvég tudósok elismerték, hogy túlbecsülték az Atlanti-óce­án északkeleti részén élő bálnák példányszámát, ami miatt a tengeri emlősökből a megengedhetőnél többet ejtethetnek el a bálnavadá­szok. A tudósok számító- gépes becslései alapján 86 736 bálna él a nevezett területen, ám a Greenpeace szerint a 60 ezres szám kö­zelebb áll a valósághoz. A Greenpeace követeli Nor­végiától, hogy az idén egy­általán ne engedje meg a bálnák vadászatát. A környezetvédő csoport mindezt annak alapján tárta fel, hogy hozzájutott a nor­vég tudósok hiba beismerő dokumentumának egy pél­dányához, amelyet azok a Nemzetközi Bálnabizott­sághoz küldtek. A hibát egyébként a számítógép programjának tulajdonítják. A kormány... ...elfogadta a Balatoni Víz­gazdálkodási Fejlesztési Programról szóló előter­jesztést. A program célja a tó ökológiai állapotának vé­delme, a vízminőség javítá­sa. (KM) Megújította... ...tagságát a MÁV a Ma­gyar Közlekedési Klubban, amelyet a Levegő Munka- csoport hozott létre a biz­tonságos és környezetkímé­lő közlekedési formák ma­gyarországi népszerűsítése és elterjesztése érdekében. A környezetvédő mozga­lom azért kezeli kiemelten kapcsolatát a MÁV Rt.-vel, mert a Magyar Közlekedési Klub szerint az ország gaz­dasági fejlődéséhez szük­séges a vasút fejlesztése. A személyi... ...számítógépek (PC) minél szélesebb körű használata, a PC-hálózatok kiterjeszté­se segít környezetünk meg­óvásában azzal, hogy csök­ken a papírhasználat és így egyre több fát lehet meg­menteni a kivágástól — ál­lapítja meg a japán kor­mány egyik vizsgálata. A vizsgálat azt is bebizonyí­totta, hogy a PC-k haszná­lata csökkenti a légköri szénmonoxid-kibocsátást azzal, hogy nem kell üzem­anyagot elégetni a papír­szállításra. (MTI) A dán... ...kormány törvényterveze­tet terjesztett a parlament elé társasági környezetvé­delmi adó kivetéséről. A kormány ezzel próbálja el­érni, hogy az ország szén­dioxid-kibocsátása az ez­redfordulóra 4,6, 2005-ig pedig összesen 20 százalék­kal csökkenjen. (MTI) A Német... ...Autóipari Szövetség beje­lentette, hogy az új sze­mélyautók üzemanyag-fo­gyasztását 2005-ig az 1990- es szinthez képest legkeve­sebb 25 százalékkal csök­kentik. Ez a száz kilométe­renkénti 7,5 literes átlagos fogyasztás 5,9 literre törté­nő csökkentését jelenti az új autóknál. A német sze­mélygépkocsiállomány je­lenlegi fogyasztási átlaga az elkövetkező tíz évben várhatóan két literrel, 8,7 li­terre csökken. (MTI) Környezetromlás Washington (MTI) — Szó szerint is számottevően romlott a környezet állapo­ta a fejlett ipari országok­ban az utóbbi negyedszá­zadban, a leginkább Fran­ciaországban: 41,2 száza­lékkal. A változás számsze­rűsítését az NCEA, egy washingtoni gazdasági ku­tató szervezet tette közzé. A Reuter ismertetése szerint a második legrosszabul járt ország Kanada, ahol 38,1 százalékkal romlott a kör­nyezet állapota, a harmadik az Egyesült Államok 22,1, a negyedik pedig Japán 19,4 százalékkal. A legkisebb károsodást Dániában jegyezhették fel, de ott is 10,6 százalékos a mutató. A jelentés megjegyzi, hogy még rosszabb lenne a változás, ha erőteljesebb gazdasági növekedést pro­dukáltak volna a legfejlet­tebb ipari államok, ám a re- cesszióknak „hála”, a kör­nyezet a lehetségesnél ke­vésbé károsodott. Bár a fejlett ipari államok kötelezték magukat arra, hogy javítanak mutatóikon, összességében a helyzet folyamatosan romlott és romlik. Csökkent ugyan egyes szennyezőanyagok kibocsátása — a kéné, a fémeké —, és javult a szennyvízhelyzet, ám a me­zőgazdaság, a vegyipar, a szállítás és a szemétképző­dés terén nem történt ja­vulás környezetvédelmi szempontból. Kanada ese­tében főképp a növényvé­dő szerek és a műtrágyák okozták a legtöbb kárt, Franciaországot tekintve pedig főképp az atomerő- művi hulladék felhalmozó­dása miatt romlott a mutató. Amazóniai autópálya Rio de Janiero (MTI) — A brazil elnök támogatja az Amazóniát átszelő autópá­lya megépítését, amely el­len a természetvédők — egyebek között a Green­peace szervezet — hevesen tiltakoznak. Az AP jelentése szerint Fernando Henrique Car­doso háromnapos amazóni­ai körútja után foglalt állást az autópálya megépítése mellett. Környezetvédők szerint az út felbecsülhetetlen kárt tenne az Amanzonas-folyó vidékének flórájában és fa­unájában. A vidék a Föld legnagyobb természeti re­zervátuma, az édesvízkész­let egyötödét őrzi. Az autópálya Brazílián és Perun keresztül kötné össze az Atlanti- és a Csendes­óceánt. Megépítéséhez a hét legfejlettebb ipari állam 1,6 milliárd dollárt ígért, ám ebből eddig alig folyó­sított, mert tisztázatlanok, hogy kik részesüljenek az összegből. 4 ....**■ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom