Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-12 / 87. szám

?95. április 1 2., szerda KM-POSTA Kelet-Magyaiország 7 Fórum olvasóink leveleiből jrészüzem falunkba, Gyulaházára jön- ! Dunántúlról egy vállal- >zó, aki innen származik, s résziizemet szeretne létre- >zni, körülbelül kétszáz csa­ti örömére. Hogyne örültünk )lna, mikor a mai világ- in munkahelyet lassan már ég aranyért sem adnak, s ckor idecsöppen ebbe a kis Juba egy ilyen nagyszerű hetőség. A vállalkozó meg is ;ényelte az új munkahely- remtő támogatást, de mind a iái napig nem kapta meg, s ú azóta is kenyér nélkül agyunk. Kérdem én, most úndegy az államnak, hogy a énzt kiszórja a munka- élküliek között, vagy inkább daadja annak, aki valamit egíteni tudna ezen a szomorú elyzeten? Egy három- gyermekes anya Gyulaházáról tüntessék meg 4ár régebben olvastam az gyik hírlapunkban a szenzá- iószámba menő hírt, misze- int Angliában horribilis isszegre bírságoltak egy ern­ten, aki a rend szigorú őrének izémé láttára dobott el az ut- :án valamilyen zacskót. Szo- norú tény, de igaz, hogy ez az :set nálunk szenzáció. Főleg tt Mátészalkán. Itt a világ leg- ermészetesebb dolga, hogy az atcán lehet szemetelni, fújja a >zél a különféle csomagoló anyagokat, vidáman burjánzik a gaz a közterületeken, lehet köpködni a szotyola héját a felsepert buszmegállóban, stb. Legszomorúbb dolog azon­ban, hogy ezt az önkormány­zat is természetesnek veszi. Kívülről legalábbis így látszik. Alkalmanként megfigyelhető, hogy itt-ott takarítanak, de ez nem látszik a város gondozat- lanságán. Március 15-re gon­doltam, lesz egy általános nagytakarítás, meg is hirdettek egy lomtalanítási akciót, de eredménye: semmi! Szörnyű dolog elmenni évek óta a Rácz-kerti szeméttárolók mel­lett! Mert itt ez a rend, a rendet­lenség. Nem tudom pontosan, hány ember részére fizet az önkormányzat szociális se­gélyt, de hogy meg is kérhetné az árát, az biztos. Ha mást nem, öt-tíz személyt meg le­hetne bízni azzal, hogy hason­lóan járjon el, mint az a bi­zonyos brit rendőr. Akit sze­metelésen rajtakap, bírságolja meg! Szabó István Mátészalka Zöldséges — virágos?! A nyíregyházi Piaccsarnok vi­rágkereskedői (14-en műkö­dünk asztal- illetve helyiség- bérlőként) nőnapra készülőd­vén március 1-jén észleltük, hogy a virágsorok után követ- kezető két zöldséges sor ki­ürült és ezeken nem árusíta­nak. A zöldségeseket megkér­dezve elárulták, hogy itt virá­gokat fognak árulni egészen nőnapig. Felkerestük a piac­iroda vezetőjét, aki elmondta, hogy az egyik zöldségkeres­kedő megkereste őt, adjon en­gedélyt nőnapi virágvásár tar­tására. A piaciroda vezetője ezt örömmel üdvözölte, mivel szerinte így a csarnok olcsóbb árakat tud biztosítani, s ezzel a vásárlók érdekeit képviseli. Erre mi felháborodottan til­takoztunk, hogy a mi érde­keinket ugyan ki képviseli egy olyan zöldségkereskedő ellen, aki nem rendelkezik asztalbér­lettel a piaccsamokban? Az árut már február elején le kel­lett előlegezni, így jelentős kár ért bennünket, mivel a döntés miatt sokkal kevesebb virágot tudtunk eladni. Ugyanakkor az is megdöbbentett valameny- nyiünket, hogy a zöldségke­reskedő árai jobbára maga­sabbak voltak a mieinknél, an­nak ellenére, hogy vásárt hir­detett! Tiltakozó levelünket elküld­tük a piaciroda vezetőjének, melyre meg is kaptuk a vá­laszt: az irodavezető az il­letőnek nem adott engedélyt, így azt visszavonni sem áll módjában. Kikerülte ezzel a lényeget, hogy a csarnok rend­jét felborítva valakinek kiadott egy engedélyt virágárusításra. Azzal persze mi is tisztában voltunk, hogy a vágott-, illetve cserepes virág árusítása nem az illető, hanem más személy nevén indult meg, ugyanis tudtunkkal az a bizonyos zöldségkereskedő vállalkozói engedéllyel nem is rendel­kezik... Átalakulni nyolc napra vi­rágkereskedőnek lehet, hogy üzlet a nagyobb nyereség mi­att — mások rovására. Ez az átalakulás nem is zavarna ben­nünket, ha az illető egész év­ben árulná a virágot, élvezve a szakma napos és árnyas ol­dalait. A piaccsarnok ÁLLANDÓ virágkereskedői „Erkölcstelen" ápoló Az Önök újságjából értesül­tem, hogy ápolási díjat lehet kérvényezni az önkormány­zattól, akinek a családjában tartósan beteg hozzátartozó van és a gondozó semmilyen más jövedelemmel nem ren­delkezik. Mivel iskoláim el­végzése után nem tudtam elhe­lyezkedni, éltem a lehetőség­gel és kérvényeztem az önkor­mányzattól nyolcvankilenc éves nagyapám gondozására az ápolási díjat, aki Parkinson- kórban szenved. Az önkor­mányzat meg is állapított 4480 forint összegű ápolási díjat. Eddig nem is volt semmi prob­lémám, de az új képviselő-tes­tületben most az egyik kép­viselő úr nem ért vele egyet, hogy bárkinek is ápolási díjat lehet megállapítani, mert sze­rinte ez erkölcsi kérdés. Szá­momra ez a kijelentés fel­háborító és sértő, hisz eddig minden ellenszolgáltatás nél­kül gondoztam nagyapámat és rajta kívül a családban még három időskorút. Mennyivel lenne az erkölcsösebb, hogy egy állandó ápolásra szorult beteg ember elfekvő osztályra, vagy öregek otthonába ke­rüljön? Kérdem én, olyan nagy összeg 4480 forint egy huszonegy éves munkanélküli lánynak? P. E. Botpalád Munkajogi tanácsok A kártérítési felelősség II. Távhő-díj Az április 6-án megjelent „Szolgáltatás és kiszolgál­tatottság” c. íráshoz az alábbi kiegészítéseket te­szem. Az egyik mondat: „vajon mi az oka, hogy 3 év elteltével 1 m3 meleg , víz előállításához, kevesebb hőmennyiség szükséges” — a tényleges helyzettel el­lentétes. Ugyanis, a szol­gáltató kft. a meleg víz díját 1992- ben 0,180 Gj/m3, 1993- ban 0,214 Gj/m3, 1994- ben 0,268 Gj/m3, és 1995- ben 0,288 Gj/m3 hő­szükséglet felhasználásából számította. (A fajlagos hő­mennyiség folyamatosan növekedett). A szolgáltató a fizika törvényét cáfolandó ugyanolyan meleg víz elő­állításához a szükséges hő­mennyiséget is (nem csak az egyéb díjakat) a saját el­képzelésének megfelelően állapítja(hatja) meg. A je­lenlegi hődíj (374,- Ft/Gj) alapján 0,180 Gj/m3 hő­szükséglet szerint, 1 m3 meleg víz ára 67,30 Ft len­ne, a ténylegesen számlá­zott 107,70 Ft-tal szemben. Nem fogadható el az a ma­gyarázat, hogy a lakások alapterületéből számított átalányköbméterek meny- nyisége kétszerese volt a mérésen alapuló felhaszná­lásnak. (Akkor eddig a tényleges fogyasztás két­szeresét fizettük?) Az épü­letünkkel kapcsolatosan rendelkezésre álló (fűtés nélküli) hőfelhasználási adatok, a 0,180 Gj/m3 hő­szükségletet igazolják. Az egzaktul mérhető hőszük­séglet megállapításához a fogyasztók megnyugtatásá­ra, mielőbb független szak­értő közreműködésére len­ne szükség. Békési Gábor Nyíregyháza, Mező u. Nagy Mihály Nyíregyháza — A munkavál­lalóra vonatkozó felelősségi formát is két nagy csoportra oszthatjuk, úgy mint megőr­zési- és leltárhiányért fennálló anyagi felelősségre. Mindkét felelősségi csoportra jellemző, hogy a munkavállaló általában teljes mértékű kárfelelősség­gel tartozik. A teljes mértékű felelősség alkalmazásához azonban a tör­vény szigorú előfeltételeket ír elő. A munkavállaló részére az eszközöket jegyzék, vagy át­vételi elismervény szerint kell átadni, az átvételt az aláírá­sával kell igazolni. További feltétel, hogy a munkavállaló az átvett tár­gyakat, eszközöket szerszá­mokat, árukat kizárólagosan használja, kezelje és állandó őrizetében tartsa. Ezen túlme­nően a munkáltatónak a meg­őrzés feltételeit is biztosítani kell. Pénztáros, pénz, és érték­kezelő akkor is a teljes kárért felel, ha az átvétel nem jegy­zék, vagy átvételi elismervény szerint történt. A teljes körű felelősség mértékét az indo­kolja, hogy ezek az eszközök, áruk a munkáltató ellenőrzési köréből kikerülnek. Nem felel a munkavállaló a bekövetkezett kárért, ha bi­zonyítja, hogy a kárt általa el­háríthatatlan ok (pl. tűzvész) vagy harmadik személy okoz­ta (pl. betörés). Tehát a bizo­nyítás a munkavállalót terheli, magát a felelősség alól ki kell mentenie. A munkavállaló gyakran az­zal védekezik, hogy például a szerszámot a munkatársának munkavégzés céljából adta át. Ez a védekezés a kimentésre nem alkalmas, mert a munka­társának is csak a saját felelős­ségére adhatja át a szerszámot. A munkavállaló és munkáltató együttműködési kötelezettsé­ge alapján a kár megelőzését esetleg kisebb áldozatok árán is köteles megelőzni. A jegyzék, vagy elismer­vény szerinti átadás-átvétel esetén a biztonságos elhelye­zést, a biztonságos megőrzés feltételeit a munkáltatónak kell bizonyítani. Gyakorlatban az is előfor­dul, hogy például az átvett szerszám megrongálódik. Eb­ben az esetben a munkavál­lalót a vétkességen alapuló fe­lelősség terheli. A munkáltató­nak kell bizonyítani, hogy a rongálódást a munkavállaló vétkes magatartása idézte elő. Leltárhiányért való anyagi felelősség akkor terheli a mun­kavállalót, ha az átvett és a kezelésére bízott anyagokban, árukban ismeretlen okból olyan mértékű hiány keletke­zett, ami az áru természetéből és kezeléséből adódó termé­szetes veszteséget meghalad­ja. Tehát a hiány oka ismert, mert például feltörték az egy­séget és a tényleges hiány megállapítható, ez már nem leltárhiány. Természetes veszteség, ami­kor például a zöldség-gyü­mölcs, a húskészítmény táro­lás közben veszít a súlyából. Kezeléssel összefüggő hiány számolásnál és mérésnél ke­letkezhet. Ha a kárt többen együttesen okozták és a személyes fele­lősség nem állapítható meg, együttes felelősséget kell al­kalmazni. Ilyenkor a kárté­rítésre kötelezettek átlagkere­setük arányában felelnek az okozott kárért. Amennyiben a kárt többen, együttesen és szándékosan egyéni haszonszerzés céljából okozták, egyetemleges fele­lősség alkalmazásának van he­lye. Az okozott kárt a munkál­tató egy munkavállalótól is kérheti. Természetesen a meg­fizetésre kötelezett munkavál­laló utóbb polgári peres eljárás keretében érvényesítheti kár­igényét a többi munkatársával szemben. A kár összege A kár megállapításánál csak a tényleges vagyoncsökkenést, illetve a csökkenés elhárításá­hoz, például javításhoz szük­séges költségeket lehet figye­lembe venni. Ide számítva a rezsiköltséget és a javítás után bekövetkezett értékcsökkenést is. Érvényesíteni a mindenkori fogyasztói ár alapján lehet a kárigényt. Ilyenkor azonban az avulást figyelembe kell venni. A kárigény Általános szabály, hogy a munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét a Mun­kaügyi Bíróság előtt érvénye­sítheti. Ez alól kivétel, ha a fe­lek a kollektív szerződésben a megfizetésre kötelező eljá­rási szabályokat, a felelősség mértékét és azok körét ren­dezi. Munkaszerződésben másfél havi, kollektív szerződésben legfeljebb hat havi átlagkere­setnek megfelelő öszszeget lehet kikötni. Rendelkezés hi­ányában a munkáltatónak köz­vetlen kártérítési kötelezésre nincs lehetősége. Ettől eltérő gyakorlat esetén a munka- vállaló fordulhat a Munkaügyi Bírósághoz, és követelheti a levont összeg viszszafizetését. Természetesen a munkaválla­ló kártérítési felelőssége há­rom évig nem évül el. Az önkormányzati... ...bérlakások leadása esetén megállapítható térítési díj mértékét szabályozó rende- letünknek — mint általában a legtöbb rendeletnek — visszamenőleges hatálya nincs, azaz ha 1992-ben az akkori rendelet háromszo­ros lakáshasználati lelépési díjat állapított meg, akkor a különbözet — vagyis ami jelenleg 50 százalék mér­tékéig terjedhet — nem ve­hető igénybe. A forgalmi érték 50 százalékát azok kaphatják, akik legalább 5 éves bérleti jogviszonnyal rendelkeznek és jelen idő­pontban adják vissza laká­sukat az önkormányzatnak — üzenjük az „Egy Lö- vőpetriben lakó család” jeligére. A Szakoly Község... ...Önkormányzata Képvise­lő-testületének 5/1993. ÖKT. számú rendeletében foglalt feltételekkel szako- lyi levéírónk nem rendelke­zett, így a lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. Az önkormányzat vélemé­nye szerint egyébként a családot anyagi lehetősé­geikhez mérten támogatták — átmeneti segéllyel, beis­kolázási segéllyel, rendsze­res nevelési segéllyel. A lakásépítési... ...kedvezménnyel (volt szo- ciálpoltikai támogatás) kapcsolatos kérdésére csak azt tudjuk tanácsolni, várja meg az új rendeletet, me­lyet a Magyar Közlönyben várhatóan a napokban tesz­nek közzé. A régi jogsza­bály szerint egyébként ne­velt gyermekek után nem jár építési kedvezmény, s feltehetően az új rendelet sem változtat ezen, hisz mint más téren, itt is szigo­rítások várhatók — üzen­jük S. S-nének Dombrádra. Milyen elit autónak számított annak idején egy Wart­burg! Tágas csomagterével, kényelmes, jókora utaste­rével a többgyerekes családok álma volt Harasztosi Pál felvétele Válaszol az illetékes Több lakó nevében írom ezt a levelet Önöknek. A Nyír­egyháza, Zrínyi Ilona utca 8-10. szám alatt a harmadik emeleten kiégett egy lakás. 1995. február hónapban a Sós és Társa Kft. megsze­rezte a jogot arra, hogy ki­javítsák. Sajnos, már a munkák megkezdésekor a liftet a munkavédelmi sza­bályzatra hivatkozva lezá­ratták. Mivel nagyon sok idős és beteg ember lakik ott, köztük én is, aki ko­moly szívbetegséggel küsz­ködök, kénytelenek va­gyunk a negyedik emeletre gyalog közlekedni. Nem értjük azt sem, hogy példá­ul valamelyik nap ki volt té­ve a lift ajtajára, hogy kar­bantartás miatt 7 órától 16 óráig zárva lesz. Ez a tábla még másnap is, valamint a mai napig ott van rajta. Nem tudjuk elképzelni, hogy miért vagyunk kötele­sek gyalog járni, amikor a lift nem veszélyes. Kérem, szíveskedjenek segíteni ab­ban. hogy a kft. újra üze­meltesse a liftet és ne le­gyen csak az ő hatáskörük­be utalva az, hogy lezárják vagy sem. A Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 8-10. számú ház lakói Panaszukra a Sós és Társa KKT. ügyvezető igazgatója az alábbi tájékoztatást adta. Tájékozatlanságból fakad, s téves az a közlés, hogy a „Sós és Társa” KKT. meg­szerezte a jogot a lakás ki­javításának elvégzésére. A lakás, illetve az érintett la­kások helyreállítását a tu­lajdonosok megbízásából a „KARAKTER ’95” Építő és Szakipari Kft. végzi, az ÁB Rt.-nél érvényben lévő CSOB biztosítás terhére. A munkavégzés a sze­mélyfelvonó liftek üzeme­lését nem akadályozta. A liftet ténylegesen 1995. március 27-én szinttúlcsú- szás miatt állították le a kar­bantartás idejére. A hibát valószínűleg elősegítette a lakások helyreállítása is. Ez indokolta, hogy 1995. már­cius 28-tól 8-16 óra közötti időpontokban az üzemelte­tést szüneteltessük, annál is inkább, mert az ÉMI Minő­ségügyi és Biztonságtech­nikai Kft. Felvonóvizsgáló állomás 1995. február 20- án történt felülvizsgálata al­kalmával az amúgy is el­használódott lift berendezé­sének felújítását írta elő. Ebből az álláspontból ki­indulva érdeke a társasház­nak, hogy a tulajdonában lévő berendezéseket meg­óvja és ne növelje a felújí­tás költségeit. Megítélésem szerint ez a körülmény az Ön számára közömbös, mi­vel Ön még a társasházban bérlő és a költség kihatása nem érinti. Megjegyzem to­vábbá, hogy a társasházban két darab személyfelvonó üzemel és arra még nem volt példa, hogy mind a ket­tő egyszerre elromlott vol­na. Kérem, hogy a nehézsé­gek áthidalása érdekében szíveskedjen a másik lép­csőházban üzemelő liftet használni, amely ez esetben senki részére nem jelenthet többletfáradtságot. Közöl­jük továbbá, hogy a hasonló esetekre 1994. január 06-án kiosztott kulccsal a jelzett lépcsőház bejárati ajtaja nyitható. Kérjük tájékozta­tásunk szíves megértését és tudomásulvételét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom