Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-11 / 86. szám
1995. április 11kedd \ TUDOMÁNY, TECHNIKA Óriáskristályok az űrkemencéből A Miskolci Egyetem munkatársai, laboratórium, néhány kemence és a NASA A kemence még szállítás előtt Fojtán László felvétele Szalóczi Katalin Miskolc (KM) - A Miskolci Egyetem munkatársaiból álló team sokéves munkával olyan egyedülálló sokzónás kristályosító berendezést fejlesztett ki, amelylyel mechanikai mozgás nélkül rendkívül jó minőségű nagy méretű kristályok állíthatók elő. Ezek elképzelhető alkalmazása a jelenlegi ipari és katonai célú felhasználásokon is túlmutat. Méltán keltette hát fel a találmány az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatalának (NASA) figyelmét, mely szerződést kötött a prototípus saját laboratóriumában való tesztelésére. Az eddigi, több mint fél éve folyó vizsgálatok maradéktalanul megfeleltek az elvárásnak, s minden azt a feltevést támasztja alá, hogy az űrkemence alkalmas a különböző anyagok irányított kristályosítására az űrben is. Hamarosan megszületik a döntés arról, hogy a miskolci találmány helyet kap-e egy épülőfélben lévő új űrállomáson. Az Alabama állambeli Huntsville-ben lévő NASA amerikai űrközpontban a miskolci űrkemencénél Bárczy Pál és Roósz András, a két feltaláló nemrégiben egy hétig a berendezés elhelyezési variációinak tervén dolgozott. Bárczy Pált, az űrkemenceprojekt vezetőjét hazatérte után a találmány jelenlegi helyzetéről és tengerentúli élményeiről faggattuk. Az új űrállomást az amerikaiak és az oroszok közösen hozzák létre, de részt vesznek benne a japánok is. Mi már láttuk az építést, egyik-másik egységben jártunk is. Az egymás mellé sorolt elemek körülbelül 4 méter átmérőjű hengerek, hosszuk egyenként 15- 20 méter. Már hozzáláttak az egyes részek, így az amerikai laboratórium belsejének kidolgozásához is, amelybe három, körülbelül egyméteres elem kerül, ez képezi a kemencemodult. Reményeink szerint itt helyeznék el a jelenleg is vizsgált prototípusunk egy módosított változatát. A tesztelés végső határideje ez év augusztusa. Ezt az időpontot nem lehet kivárni az építéssel, ezért kellett már most javaslatot tennünk arra, hogy a készülő egységben milyen módon helyezhető el a kemence, mely eddigi teszteredményei alapján alkalmas az űrbéli felhasználásra. □ A Marshall Space Flight Centre-ben folyik a tesztelés és az építkezés, Washingtonban születőben a döntés. Miskolcon addig áll az élet? — Szó sincs róla. Végre valódi szponzorra találtunk a DUNAFERR-ben: egyezséget kötöttünk a találmány segítésére. Az általuk felkínált tízmilliós összeg lehetővé teszi legégetőbb gondjaink megoldását. Ezek közül az egyik a prototípus kapcsolódását lehetővé tevő méretváltoztatások számítógépes modellezése, a most kapott — kötetnyi — feltétel teljesítésével. A másik gondunk, hogy nem ismerjük a berendezésünk alkatrészeinek élettartamát. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy ilyen huzamos ideig történő megterhelés mellett még a tesztelés ideje alatt cserére lesz szükség. Sürgősen hozzá kellene tehát látnunk a tartalék alkatrész gyártásához, hiszen maga az elkészítés ideje minimálisan három hónap. Ráadásul - spórolós magyar módra - már ezt is az új követelményekhez igazítjuk, hogy a következő berendezésnél is használható legyen... Ha az űrkemencénk soha nem jutna fel az égbe, akkor is kuriózumnak számít, mert különleges kristályokat lehet vele létrehozni földi körülmények között is. Kintjártunkkor például gőzből való lecsapással eddig soha nem látott méretű kristályt sikerült előállítani, 15 nap alatt... De bárhogyan alakul is a dolgunk a NASA-val, mindenképpen kellene egy saját kemence is itt, Miskolcon. □ Mégis: hogyan alakulhat? — Ha Washingtonban úgy döntenek, hogy kell a kemence, akkor minimálisan további négy példányt elő kell állítani, amelyek közül egy az űrállomáson lenne, egy másik ezzel szinkronban működne a Földön. A harmadik az úgynevezett „nyúzópéldány”, melyen az összes előírt tesztet kipróbálják; a negyedik pedig a „mutatványpéldány”. Nos, az igazi nagy kihívást az jelenti, hogy mind a négynek hajszálpontosan meg kell egyeznie. Nem hiszem, hogy a legegyszerűbb tárgyból, akár egy kanálból is, sikerült volna eddig Magyarországon négy pontosan egyformát megalkotni... A legérdekesebb mégis az lesz, amikor arról kell dönteni, hogy vagy a gyártás jogát átadjuk Amerikának, és akkor el kell felejteni, hogy ez a berendezés valaha Miskolcon született; vagy pedig megpróbáljuk megvalósítani, hogy „piros-fe- hér-zöld zászlóval” működjön odafönt. Q Mi következik most? — Ezt egyelőre nem látom pontosank. Megtettem, amit tudtam, a berendezés kiállta a próbát. Ez hitet ad ahhoz, hogy ami a fejemben van, annak érvényessége a tanszék falain túl is hat. Jó érzés igazolva látni, hogy annak idején helyesen ítéltük meg a tudományág fejlődési trendjét. Az elvi elképzelés nyolc évvel ezelőtt született. Azóta, a megvalósítás során, sokszor ütköztünk olyan akadályba, amely arra utalt, hogy az eredeti koncepción kell változtatni. Jó adag konok- ságra és fanatizmusra volt szükség ahhoz, hogy kitartsunk elgondolásunk mellett. Az ufókutatás (határ)tudománya Budapest (MTI) - Sokan merő agyrémnek tartják az ufókat. Az 1969-es amerikai Con- don-jelentést összeállító tudósok véleménye ugyan nem volt egységes, de a jelentés konklúziója egyértelmű: értelmetlen dolog ufókutatással foglalkozni. Ennek ellenére az ufók újra és újra megjelennek. A németországi Freiburg- ban működik a Pszichológia és Pszichohigiénia Határterületeinek Intézete. A szó legszélesebb értelmében vett határtudományokat felölelő könyvtárában az ufóirodalom széles skálája is megtalálható. A mértéktelen, túlzó és nyilvánvalóan szenzációhajhászó könyveken és cikkeken kívül azonban a téma komoly, tudományos irodalma is fellelhető itt. Ilyen például az amerikai Society for Scientific Exploration folyóirata is. Ebben a legkülönbözőbb tudományágak szakemberei számolnak be az általuk megfigyelt anomáliás jelenségekről. Fontos tudni, hogy megjelenésük előtt a folyóirat cikkeit egy tudományos véleményező bizottság vizsgálatának vetik alá. Egyes személyektől és magánszervezetektől évente több száz ufómegfigyelésről szóló jelentés érkezik az intézetbe. Ezek zöme konvencionálisán magyarázható, ám mindig van köztük 10-20 százaléknyi, ami kétes. Éppen ezért szükséges lenne egy hivatalosan támogatott bizottság felállítása, amelyben csillagászok, meteorológusok, orvosok, klinikai pszichológusok, geofizikusok és kultúrtörténészek multidiszciplináris munkacsoportja osztályozná ezeket a megfigyeléseket. A csoport tagjainak teljesen elfogulatlannak kellene lenniük, tehát nem tarthatnák eleve tévedésnek vagy csalásnak, de okvetlenül földönkívüli járműveknek sem az ufókat. Hozzá kellene tudni férniük a rendőrség, valamint a civil és katonai repülés archívumaihoz. mert ezekben is sok ufótudósítás található. Sokan amiatt is aggódnak, hogy az ufók tudományos vizsgálata túlzott valóságtartalmat kölcsönözhet az ufóknak. Ettől azonban nem kell tartani, ha a kutatást elég kritikával végzik. Hiába az egészség, ha nő a betegség Tenni kell valamit a sterilitás növekedésének megállítására A robothal Budapest (MTI) - Másfél méter hosszú, van farokuszonya, „hátge-rince”, 40 „bordája”, és Charlie a neve: ő a világ első robothala, „akit” a MIT (Massa- chussets Intstitute of Technology; USA) mérnökei fejlesztettek ki. Az eddigi vízirobotok csaknem kivétel nélkül hajtócsavarral működtek, ezért telepeik energiája csak térben és időben szűkre szabott kutatómunkát tett lehetővé. Nagyobb telepeket helyhiány miatt nem lehetett rajtuk elhelyezni. Ezért határoztak úgy a tudósok, hogy javítani kell a vízirobotok meghajtórendszerét és víz alatti siklóképességét. A megváltó ötlet azután jutott a mérnökök eszébe, hogy órákig figyelték a halak úsz- kálását egy akváriumban. Budapest (MTI) - Néhány hete kapható Magyarországon egy hatékony gyógyszer az impotencia kezelésére. A szexuális zavarok különféle okokból jönnek létre: hormonális okokból, bizonyos fajta gátlásokból, fejlődési rendellenességekből adódóan, gyógyszerek mellékhatásaként, alkohol- és drogfüggőség következtében, cigarettá- zás eredményeként (vagyis a dohányosoknál gyakrabban fordulnak elő ilyen jellegű panaszok). Az új gyógyszerkeveréknek három komponense van. Van egy szorongásgátló komponense, egy szexuális tevékenységet javító komponense, és található benne E-vitamin, amelyet szexuál-vitaminnak szoktak nevezni. Ez a rendkívül szerencsés gyógyszerkeverék elsősorban pszichés eredetű szexuális zavarok kezelésére alkalmas. □□□ Koppenhága (MTI) - Világhírű tudósok, akik Koppenhágában rendeztek nyolcnapos zárt konferenciát, aggodalmukat fejezték ki a férfi sterilitás növekedése miatt, amelynek katasztrofális következményei lehetnek a népesség alakulására. A tudósok kijelentették, sürgősen tenni kell valamit a sterilitás növekedésének megállítására, amelynek fő oka a sperma tulajdonságainak változása. 1940-ben a sperma egy bizonyos mennyisége 113 millió spermatozoidát tartalmazott, ötven évvel később ez a szám 66 millióra csökkent az iparilag fejlett országokban, állítja a kutatócsoport vezetője. Állatokon végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy bizonyos kémiai készítmények változtatják meg a sperma tulajdonságait. Richard Sharpe, az edinburghi egyetem biológia professzora szerint bizonyos kémiai vegyüle- tek csökkentik a férfiak és a hím állatok reprodukációs képességét. A Koppenhágában összegyűlt tudósok jelentették: az Európai Uniónak sürgősen foglalkozni kell a problémával, mindenekelőtt meg kell állapítani, melyek azok a kémiai készítmények, amelyek felelősek a sterilitás növekedéséért. Pierre Jouannet, a párizsi egyetem professzora hangoztatta, gyorsan kell cselekedni, mert még az azonnali intézkedések hatása is csak 20-40 év múlva mutatkozik. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a szóban forgó vegyszereket kiiktassuk. Motor a kerékben Budapest (MTI) - A kaliforniai Anaheimben, egy elektroautó-szimpóziumon mutatták be az elektromos járművek meghajtására szolgáló legkisebb súrlódá- sú elektromos hajtóművet. A kanadai Hydro-Quebec áramellátó vállalat elképzelésében a kerekek a jármű meghajtásának integráns részei. A motor mozdulatlan része (sztator) szilárdan a kerékfelfüggesztéshez van rögzítve. A kereket, mint a gépegység mozgó részét (rotor) közvetlenül hajtják meg. Az elv Ferdinand Por-sche 1904-ben szabadalmaztatott „kerék- agymotor”-ján alapul. A meggyőzően egyszerű találmány akkoriban nem tudott elterjedni, mert az óriási forgatónyomaték, ami a hajtómű csökkenő áttételénél fellép, túlterheléshez vezetett. Ezt a nehézséget négy motor alkalmazása mellett ügyesen kigondolt vezérlőelektronikával oldják meg. Titanic-laboratórium Budapest (MTI) - A Titanic roncsában és a kettétört hajótest mintegy 1 négyzet- kilométeres körzetében talált tárgyak értékes, új ismereteket nyújtanak a különböző anyagok mélytengeri körülmények közötti megváltozásáról. 1987, 1993 és 1994 során a búvárexpedíciók összesen 3600 tárgyat hoztak felszínre. A 4 ezer méteres mélység és az ottani szélsőséges körülmények természetesen nyomot hagytak rajtuk: a fán átrágták magukat a puhatestűek, a textil és papír porózussá és törékennyé vált. Rozsda és szervetlen fém- vegyületek — a korrózió végtermékei — vonták be a fémtárgyakat. Kanadai tudósok nagy mennyiségű anaerob (oxigén nélkül szaporodóképes) baktériumot mutattak ki ebben a kéregben. Úgy látszik, a baktériumoknak fontos szerepük van a korrózióban. A tenger vizében levő kloridok erősen korrodáló hatásúak. A tengervíz normális körülmények között bázikus kémhatású, ha azonban vasionok oldódnak benne, mint itt a roncs környékén, akkor savassá válik. Ilyenkor a kloridionok nagyobb mennyiségben vándorolnak a fém felületére és gyorsítják a korróziót. A tengervíz nem csak a vasat támadja meg. A réztartalmú ötvözetekben — mint a bronz és sárgaréz — bázikus rézoxid-bevonat képződik. Az ezüsttárgyak felszínén - ha lassan is - rézklorid-bevonat jön létre. A korrózió végtermékeinek kémiai összetételét elektronmikroszkóppal és röntgenspektrométerrel állapították meg. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményei új, különleges korrózióvédelmi módszerek kifejlesztését tették lehetővé. Némelyik tárgy azonban rejtély a tudósok számára. A hajóroncsban egy bronzfurulyát és egy ónedényt is találtak, amelyek szinte vadonatújnak látszottak. Hasonló tárgyra már az Ausztrália partjai előtt 1629-ben elsüllyedt Batavia nevű hajó roncsában is leltek. Ott is találtak egy korróziónak ellenálló, ismeretlen összetételű bronzötvözetet. A Titanicból származó leletek restaurálása már eddig is elősegítette a különböző anyagok bomlási folyamatainak mélyebb megértését. Az így nyert új ismeretek rendkívül fontosak a víz alatti olajvezetékek, a mérgező anyagokat tartalmazó, tengerbe süllyesztett hordók és az elsüllyedt atom-tengeralattjárók ellenőrzésénél, s így a Titanic roncsa hatalmas kutatólaboratóriumnak tekinthető. A roncs környezetében uralkodó körülményeket ugyanis — 400 atmoszféranyomás, nagyon alacsony oxigéntartalmú, 0 Celsius- fokos tengervíz — laboratóriumban ilyen hosszú ideig nem lehet szimulálni. Egy New York-I kutatócsoportnak új gondolata támadt a Titanic elsüllyedésével kapcsolatban, mikor arra a kérdésre keresték a választ, miért ment olyan gyorsan a hajó az úszó jéghegyek között. A Titanic 1912. április 14-én összeütközött egy jéghegygyei az Atlanti óceán északi részén, melynek során 1500 ember életét veszítette. Grafika: AP
