Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-11 / 86. szám

1995. április 11kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Autópálya villakoncepcióval A vállalkozók köréből indult ostrom az ország gazdasági újraegyesítéséért Nyíregyháza (KM - B. J.) — A lánykori neve M3-as volt, a mostohatestvért Déli autó­pályának hívták, most Észak-kelet autópálya névre hallgat. De nagyon mélyen. Hogy lesz-e belőle, belőlük valami, azt még ma nem le­het tudni. De hogy az elején kezdődjék a történet: a keleti országrész ré­gi vágyából — hogy itt egy­szer autópálya legyen — a rendszerváltozást követő években látszott elérhetőnek valami. Nem csak a szándék mutatkozott, hanem tervek ké­szültek, pénzt adott a kormány a nyomvonal régészeti feltárá­sára, koncessziós tárgyalások kezdődtek, magyarul: elérhető közelségbe került az M3-as autópálya megépítése. Közben az olasz kormány támogatási programja nyomán kibontako­zott egy déli autópálya megé­pítésének programja is, s attól kellett tartani ennek a vidék­nek, hogy betonrengeteg ta­karja majd el a beregi védett területet. Mostohagyerekként Aztán felébredtünk. Nem sike­rült az elmúlt négy évben sem az országos közlekedési fő­utakhoz csatlakozni, s bár azt az elvet már feladtuk, hogy az autópálya az országhatárig menjen el, már azt is ered­ménynek tartanánk, ha Gyön­gyöstől akármilyen rövid sza­kasz épülne meg, mert azzal is közelebb kerülnénk az ország vérkeringéséhez. Mert míg Bécsből 10 óra alatt ér ide egy üzletember, addig itt nem lesz befektetés. Nemcsak lassú az M3-as, hanem rendkívül bale­setveszélyes a zsúfoltság mi­att. A napokban újból szárnyra kapott az autópálya ügye, ezúttal a vállalkozók köréből Jó lenne még több autópálya indult ostrom az ország újrae­gyesítéséért, azért, hogy ne három részből — Budapest­ből, a Dunántúlból és a keleti végekből — álljon, egy olyan ország legyen, amelyiknek nincs kedves és mostoha ré­sze. Hát ehhez kellene a vérke­ringést jelentő autópálya. Dr. Csornai Zoltán, a Gyár­iparosok Országos Szövetsé­gének alelnöke, mellesleg az észak-magyarországi szövet­ség elnöke funkcióiból adó­dóan kettős érdekből is egyik élharcosa ^ lett az autópálya­ügynek. Érveléséből idézünk: — A modem gazdaságban az infrastruktúra fejlettsége növekedési tényezővé vált, el­maradottsága pedig vissza­húzó, bénító hatású. Sehol a világon nincs modem gazda­ság, fejlett infrastruktúra nél­kül. Az infrastruktúrán belül a közlekedési hálózatnak kitün­tetett szerepe van. Az EU-csatlakozás feltétele­it kormányprogram kell, hogy biztosítsa, amit regionális programokra is szükséges le­Nagy Gábor (1SB) felvétele bontani. A jelenleg 2000-re prognosztizált Európai Közös­séghez való csatlakozásunk egyik legfontosabb láncszeme lehetne, ha az EU-norma sze­rinti úthálózatból minél jelen­tősebb szakasz rendelkezésre állna. Az autópálya gazdasági élénkülést gerjesztő hatása a térségben már az építkezés. beindulásával érezhetővé vá­lik. Új munkahelyek teremté­sével, a beszállító iparágak (cementipar, acélipar és a mélyépítőipar) számára tá­masztott kereslet növekedésé­vel, piacbővüléssel. Építés — másként A nemzetközi tapasztalatok szerint a meginduló élénkülés újabb progressziót indukálva minden más megoldásnál elő­nyösebb és visszafordíthatat­lan. Az új vállalkozásokból újabbak születnek, önmagát erősítő jól ismert összefüggés­ről van itt szó. A korábbi autópálya-kon­cepciókat felülvizsgálva az Északkelet Autópálya Tár­saság létrehozásával az ún. villakoncepció szerint az autópálya építése négy irány­ba indulna el, az alábbi sor­rendiséggel. Egy centrumból Egyrészt Miskolctól Gyön­gyösig (ami persze a tőke ren­delkezésre állásakor egyálta­lán nem zárná ki a Gyöngyös­től való egyidejű indítást), Miskolctól Kassa felé, a Mis- kolc-Emőd-Polgár-Debrecen útvonalon, továbbá Miskolc­ról Beregsurány irányába. Az építés technikailag szaka­szonként mindig két irányból közelítve történne pl. a Mis- kolc-Mezőkövesd távolságot harapófogóba zárva és így tovább. Ily módon a Mis- kolc-Gyöngyös útvonal rész mint egy 2-3 év alatt biztosan felépíthető. Az sem mellékes gazdasági szempont, hogy pél­dául az úthasználati díj a kész szakaszokon már szedhető, az adott terület az idegenfor­galomba, tőkeinvesztíciókba azonnal bevonható stb. A térképre tekintve látható: Európában sehol máshol nincs olyan lehetőség, hogy egyet­len centrumból 4 ország elér­hető legyen. A tervezett inno­vációs park létrehozása autó­pálya nélkül délibábbá válik. Egy ilyen nagyszabású regio­nális fejlesztési koncepció si­keres megvalósítása esetén a gazdasági és szociális válság sújtotta Észak-Magyarország — a nemzetközileg is jól is­mert partnerség gondolata je­gyében kiegészülve Kelet- Szlovákiával és Kárpát-Ukraj- nával belátható időn belül a Kárpátok Eurorégió és ezzel egész Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági, kereskedelmi, in­frastrukturális és pénzügyi térségévé válhatna. Baljós vajúdás közben a végeken A kíméletlen tarolás lehangoló látványa A szerző felvétele Györke László Túristvándi (KM) — Eddig ez a kis szatmári település öreg (műemlék) vízimalmá­ról, az emberek nyíltszívű- ségéről, a táj, a természet méltóságteljes nyugalmáról és szépségéről volt nevezetes. A nehezen távozó tél viszont más szempontból tette hír­hedté a községet: a mérték­telennek tűnő) fapusztítás­ról. Lehangoló a látvány a Kömörő felé vezető úton. Nemcsak a hatalmas fák es­tek áldozatul a mohóságnak, hanem a telefonoszlopok, ve­zetékek is. A dicsőségesnek egyáltalán nem nevezhető eseményre Se­res Zsigmond túristvándi lakos hívta fel a figyelmünket. Le­velében azonban nemcsak er­ről ír, hanem a kisközség lako­sainak szociális helyzetéről, arról, hogy „nincs gáz, nincs telefon, nem megoldott a kör­nyezetvédelem”. — Sajnos, a hír igaz — fo­gad a polgármesteri hivatalban Fejes Zsolt jegyző. Megtud^ tűk, hogy elsősorban a Túr­parti, mintegy 23 kilométeres szakaszról és az országút által határolt földekről, illetve az azok végében lévő fasorokról van szó. Azért következhetett be ez a tragikusnak is nevez­hető esemény, mert a birtokba adási jegyzőkönyv nem egyér­telmű a birtokhatárt illetően, hiszen a Túrt, illetve a közutat jelöli meg, illetve a parttól, az úttól számított tíz métert. Ez aztán vita tárgyát képezi a tu­lajdonosok és a vízügyiek, a tulajdonosok és közút között. De erről a fa nem tud, csak dől, ha vágják. A Közúti Igazgatóság egy kft.-vel kötött szerződést „a közlekedésbiztonság szem­pontjából veszélyes” fák kiter­melésére. Előfordult, hogy a megjelölt fáknak másnap reg­gelre hűlt helyük volt. Mert a (valós vagy vélt) gazda úgy gondolta, hogy az az övé. Hi­szen „papír van róla”. — Összeszedték a kérelme­ket — meséli Seres Zsigmond —, bevitték az erdőfelügyelő­séghez, és már mentek is neki a fáknak. Szerintem voltak köztük olyanok emberek is, akiknek nem adtak engedélyt. — Tény, hogy elég sok en­gedélyt adtak ki — mondja Fejes Zsolt. — Tudomásom szerint ezek kiadását beszün­tette az erdőfelügyelőség. Kovács Jánosné, a Debrece­ni Erdőfelügyelőség megyei erdőfelügyeleti osztályának vezetője: — Húsz engedélyt adtunk ki húsz köbméter alatti fakiter­melésre, valamint egy társaság kapott még engedélyt egész­ségügyi kitermelésre. Egyéb­ként most folyik a környezet­védelmi kollégákkal együtt a vizsgálat ez ügyben. Ugyanis a Közúti Igazgató­ság feljelentést tett. A falubeli­ek pedig a közutat, illetve az általa megbízott kft.-t marasz­talták el, mert „még csak egy gallyat se hagytak itt nekünk”. Nagy a valószínűsége — többnyire nyugdíjas beszél­getőpartnereim egybehangzó véleménye szerint —, hogy akinek volt engedélye, az sem annyit vágott, mint amennyi­ről a papír szólt. Az igaz, hogy a fákat vissza­ragasztani nem lehet. De talán elejét lehet venni, hogy ennek az irtóhadjáratnak egyszer s mindenkorra véget vessenek. Seres Zsigmond azt fájlalja, hogy nem akadt a faluban egy olyan tekintély, aki odaálljon, hogy „Ne tovább!” Az önkormányzat kínos helyzete közvetlen összefüg­gésben van azzal, hogy István- diban a költségvetési intézmé­nyeken kívül gyakorlatilag más munkalehetőség nincs. Talán akkor lesz, ha beindul a fűrészüzem. De ez is csak mintegy 25 embernek ad majd megélhetést. Tehát nincs helyi forrás, nincs személyi jövede­lemadó. Alig akad jól prospe­ráló vállalkozás. Magyarán: minimális a helyi bevétel. Ezért is fontos, hogy az orszá­gos hírű vízimalmot mihama­rabb felújítsák, hogy legalább a turistaforgalomból profitál­jon valamelyest a község. A malom kezelési jogát ugyanis megkapta az önkormányzat a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezettől. — Reményeink szerint az idén végre történik valami ma­lomügyben — mondja Fejes Zsolt. — A huszonnegyedik órában vagyunk, sürgősen lép­ni kell, mert a víz már alá­mossa az épületet. A víziládát kell legelőször elkészítni szá­raz tölgyfából. Ha anyagra lesz pénz, a helybeli mester­emberek vállalják a munkát. Kedves Olvasónk! X-eljen — nyerhet! Ha hatnapi szelvényt (hétfő­szombat) kivágva együtt április 19-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksor­solásunkon. (Ezen könyvju­talmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyer­het.) Égyben jogot nyer a havi sorsoláson történő rész­vételre, amelyen a fődíj pá­rizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejté­sek az április 22-i számban.) Mi volt a neve Japán mai fővárosának, Tokiónak 1868-ig? EH Heiankio □D Naniva I Edo A megfejtő neve: Címe: Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. Városi gyermeknap Nyíregyháza (KM - B. A.) — Nagyszabású, egészna­pos, tizenöt helyszínen zaj­ló gyermeknapi rendez­vénysorozat helyszíne lesz május 28-án, vasárnap a nyíregyházi városi stadion. A két nagyszínpadon vár­hatóan olyan neves művé­szek lépnek fel, mint Esz­ményi Viktória, Heilig Gá­bor, Szandi, a PA-DO-DŐ, lesz Mandala-bemutató, bábszínház, divat-, karate- és BMX-bemutató, tánc­verseny, repülőmodellezés, játékos sportverseny, má­tészalkai Kölyökzenekar- koncert. A műsort a tervek szerint Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter nyitja meg, támogatja a megyei, illetve városi önkormányzat, a vá­rosi stadion, s különböző cégek. Aki szeretne anyagi­akkal is hozzájárulni a ren­dezvény színvonalának nö­veléséhez, a részletekről a Dago-Trade Bt.-nél érdek­lődhet, a 06-20-422-819-es telefonszámon. Könyvadományozás Nyíregyháza (KM) — A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola a Goethe Intézettel karöltve idén is folytatja könyvadományo­zási akcióját. Az óvodák­ban, általános iskolákban, szakközépiskolákban, gim­náziumokban és főiskolá­kon német nyelvet oktatók számára — akik korábban még nem vettek részt ha­sonló akciókban — a német tanszék könyvismertetést szervez, mely után hoz­zájuthatnak az igényléshez szükséges űrlapokhoz és segítséget is kapnak azok kitöltéséhez. Az intézmé­nyek így ingyen juthatnak az általuk kiválasztott, 400 márka értékű könyvhöz. Az akció április hónapra vonat­kozik, tíz alkalommal lesz könyvbemutató, melyekre a főiskola német tanszékén lehet jelentkezni Havacs Andrásáé titkárnőnél. Uj... ...szemétgyűjtőket helyez­tek el Kisvárdán. A Vulkán Öntödei Vállalat gyártmá­nyából 150-et raktak ki a rétközi város forgalmasabb pontjain. (KM) A hazai... ...és import édesipari ter­mékek forgalmazását vizs­gálta legutóbb a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség me­gyénkben. (KM) Nincs földút... ...Nagyvarsányban tavaly óta, hallottuk Szűcs Ilona polgármestertől. Most a te­lefon bevezetésén munkál­kodnak. (KM) Falumúzeumot... ...szeretne létrehozni Vég­vári József nyugdíjas peda­gógus Pócspetriben a ha­gyományos népi használati tárgyak összegyűjtése után. A TIT... ...nyíregyházi nyelviskolá­jában véget értek a tavaszi nyelvvizsgák. Angolból 70- en vizsgáztak alapfokon, 220-an középfokon, míg németből 50-en, illetve 160-an tettek sikeres nyelv­vizsgát. (KM) Készülnek a képek, a grafikák Kisvárdán Kótics Fe­renc grafikus kezemunkája nyomán. Három város­ban, Nyírbátorban: április 10. és május 4., Kisvárdán: május 12. és május 25. között, míg Vásárosnamény- ban: június 12. és július 10. között tekinthetik meg az érdeklődök a kiállított anyagot Vincze Péter felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom