Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-07 / 56. szám

1995. március 7., kedd TÚL A MEGYEN Vasárnap tartotta idei első plenáris ülését a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés, melyre csaknem háromezer küldött érkezett az ország fővárosába. A pekingi parlament színpompás dekorációi mit sem változtak az elmúlt időszak alatt. Fontos napirendi pontok szerepelnek a honatyák előtt, ám mindenki arra figyel milyen egészségi állapotnak örvend az agg Teng Hsziaó ping, aki még ma is a hatalom csúcsán áll AP-felvétel Az elit és a nemzetközi helyzet A politikai elit problémája egy függő országban • Hozzászólás (I.) Nyíregyháza — Négyrészes cikksorozatot közöltünk a Kelet-Magyarország január 16-19-i számaiban a politikai elitekről N. Szabó József il­letve Fónai Mihály tollából. Ennek kiegészítése, mintegy folytatása Bereczki József főiskolai docens írása, ame­lyet ma és holnap közlünk. A magyar politikai elit több évszázados dilemmája, ho­gyan tartsa meg hatalmát egy oíyan országban, amely közel féi évezrede nélkülözte a teljes állami függetlenséget. Történelmi párhuzamok és dilemmák. A magyar poli­tikai elit 1945 után is olyan le­gitimációs dilemmák elé ke­rültek mint 1849 után és 1919 után. Hatalmi céljait csak va­lamely nagyhatalom segítsé­gével tudja megvalósítani, de ugyanez a nagyhatalom egy­ben korlátozza is fenti céljai megvalósításában. Dilemmá­ját tovább növelte, hogy mind­három esetben szembe talál­kozott az ország politikai köz­véleményének, sőt társadal­mának jelentős ellenállásával, mert legitimációját és hatal­mát kénytelen volt olyan ha­talmaktól kölcsönözni, ame­lyekkel az ország korábban harcban állt. A magyar nemzet és társa­dalom sem 1849-ben sem 1919-ben sem 1949-ben nem tudta hosszú időn át tolerálni a külső hatalmaknak való aláve­tettséget, azok viszont nem tudták elfogadni az ország tel­jes függetlenségét, de még semlegességét sem, mint azt Kossuth, Teleki Pál vagy Nagy Imre sorsa példázza. Jöt­tek tehát a „józan realisták”, akik e kényes egyensúlyt csak a szabadság és a demokrácia jelentős vagy egyenesen vég­letes korlátozásával voltak ké­pesek fenntartani. Bár tanúi le­hetünk a politikai és egyéb jo­gok jelentős vagy némi ki­épülésének és kiterjedésének, a gazdasági és a szellemi gya­rapodásnak, végső soron azon­ban ezek mégsem vezettek a modem Magyarország létre­jöttéhez. Ráadásul a korsza­kok végén a rendszerekkel együtt rombadőltek a mégoly keserves és lélekgörbítő erőfe­szítések árán elért eredmények is. Különösen súlyos dilemmák elé került jó fél évszázada a magyar politikai elit, amely úgy akarta elkerülni a II. világ­háborúba lépést, hogy fő nem­zeti célját és törvényes alapját, Trianon revízióját (de annak legalább addig elért részleges megvalósulását) megtartsa és ezzel átmentse magát is a há­ború utáni időkre. Mindez — mint tudjuk — nem sikerült, minden rombadőlt. Elveszett az ország, a hatalom és a di­csőség. Az elit kiszélesítése. Ezeket a dilemmákat az előbbieknél talán még végletesebb hely­zetben élte át a Kádár-rendszer politikai elitje, amely még az­zal a viszonylagos független­séggel sem rendelkezett, mint elődei. A megszállt és hívásá­ra újból megszállt országban, egy „emelkedő nemzet” remé­nyeinek derékba törése árán a hatalomba visszakerülök ket­tős prés és félelem közé szo­rultak. Az országon belül jó­szerével nem találtak támoga­tókra Rákosi bigott és/vagy szervilis hívein kívül. Ez pe­dig a terror visszatérését és a Rákosi-féle vezetés visszaté­résének rémét vetítette előre. Az elsőt elfogadta, de a máso­dikat el akarta kerülni ő maga is. Ezért a leszámolások után ki kellett egyeznie a társadalom széles rétegeit képviselő vagy szimbolizáló intézményekkel és személyiségekkel: az egy­házakkal, az írókkal, a paraszt­­politikusokkal, az értelmiség, a tudományos és művészeti élet reprezentánsaival. Olya­nokkal, akik tekintélyüket, ka­rizmájukat még az előző kor­szakokban kezdték kiépíteni. Ugyanakkor igyekezett meg­akadályozni azt, hogy a jelen nemzedékből bárki is hasonló tekintélyre tegyen szert. De amolyan Déva vára építésnek bizonyultak ezek az erőfeszí­tések. Amit felépítettek a ’60- as évek nagyúri szövetségei­ben, azt a ’80-as évekre fel­morzsolta a könyörtelenül mú­ló idő. A szövetség mindkét oldala meglehetősen elaggott s lassan sírba szállt. A hatalom lassú érelmesze­sedése nálunk is aláásta a ha­talom alapjait. A konzervatív kádári elit megújulásra képte­len masszív tömbje elzárta a fiatalabb, de egyre öregedő bürokrata és a reform-elit előt­ti utakat egészen a ’80-as évek közepéig, végéig. A hetvenes évek közepén unikumként Magyarországnak még esélye lehetett volna jelentős nyugati segítséggel modernizálódnia. Mindez azonban elmaradt, mert ez az elit, rövidlátó érde­keitől vezetve, nem merte vál­lalni sem a tábortól való na­gyobb függetlenség kétségte­lenül jelentős kockázatát, sem a belső reformok és a korlátolt szabadság kiterjesztésének kö­vetkezményeit. Ezek vállalása ugyanis önön hatalmának kor­látaiba ütközött. A nyolcvanas évek közepén azután fent említett korlátái képtelenné tették a gorbacsovi fordulat felismerésére is. Ez­zel felélte utolsó tartalékait is. 1988 után a mindez már ké­sőnek bizonyult. A modellvál­tást felváltotta a rendszervál­tás igénye. Elitváltás a rendszervál­tásban. 1989 őszén a Hankiss által korábban felvázolt nagy­­koalíció lehetőségét is elsö­pörte az egész Közép-Európán végigszáguldó rendszerváltó hullám. A reformelit annyit még elért, hogy nálunk és Lengyelországban átmentette magát a számára kedvezőbb időkre. A jogilag sima és hé­zagmentes átmenet, melyet 1989 tavaszától a zömmel sza­kértőkből álló Németh-kor­­mány vezényelt le, biztosítot­ta, hogy az ország megőriz­hette korábbi piacgazdasági és intézményi előnyeit szomszé­daival szemben. A Kádár-rendszer elitjeinek történelmi szerencséje, hogy elődeitől eltérően nem világ­­háborús vereséggel és milliós emberveszteségekkel kellett hirtelen és tragikusan lelép­niük a történelem színpadáról csupán egy mély gazdasági­társadalmi válság után. Az elmúlt másfél évszázad­ban először került a magyar társadalom abba a helyzetbe, amikor reformos forradalmas felívelésének csúcsán nemzet­közileg nem ellenséges, ha­nem támogató közeggel és fo­lyamatokkal találkozott. Hely­reállt az ország függetlensége, kiépültek a demokrácia intéz­ményei és a szabadság biz­tosítékai. A paktumos rendszerváltás következtében ugyanakkor el­maradt az új rendszert és for­dulatot alkotmányosan is legi­timáló pillanat. Az ország áta­lakulása egyidejűleg ment végbe a környező régióéval, így a magyar fejlődés viszony­lagos előnyei lassan eltűnnek. A kedvezőnek tűnő pillanat többször is elmúlt és az egy­idejűleg kibontakozó világ­­gazdasági recesszió bezárta a nyugati segítő szíveket és pénztárcákat is. Az út Európába göröngyö­sebb mint akár a reformer, akár az ellenzéki elit/ek/ vala­ha is gondolták. Közép-Kelet- Európa úgy fordul a Nyugat felé, hogy előbb a saját régeb­bi múltja, újabban pedig kö­zelmúltja felé fordul. Remél­jük, hogy egyben nem fordul vissza is. (Következik: Elit, középosz­tály, szegénység) Hárshegyi az adósságszolgálatról EU-ajánlat Zágrábnak Brüsszel (MTI) — Az Eu­rópai Unió külügyminisz­teri tanácsa megszavazta a szükséges felhatalmazást a brüsszeli Európai Bizott­ságnak, hogy kezdjen tár­gyalásokat Zágrábbal egy majdani partneri, kereske­delmi és együttműködési megállapodásról, de csak azzal a feltétellel, hogy a horvát kormány találjon „megnyugtató megoldást” az ország területén állomá­sozó ENSZ-erők jövőjét il­letően. Washington (MTI) — A Ma­gyar Nemzeti Banknak már most elegendő valutatartalé­ka van ahhoz, hogy az idén és jövőre finanszírozhassa az ország esedékes adósságszol­gálatát — nyilatkozta a Reu­­ternak Hárshegyi Frigyes, a hat MNB-alelnökeinek egyi­ke. Egyúttal cáfolta az amerikai Standard and Poor hitelminő­sítő intézet múlt heti aggályait, amelyek szerint Magyarország rövidesen arra kényszerülhet, hogy beszüntesse adósságai­nak törlesztését. Hárshegyi megismételte, hogy az MNB-nek jelenleg 7 milliárd dollárnyi valutatar­taléka van, ami egymilliárddal még több is az idén és jövőre esedékes 3-3 milliárd dolláros adósságszolgálatnál. Az alel­­nök hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország mindig időben fizette tartozásait, az adóssá­gok törlesztése sohasem oko­zott gondot. Az amerikai cég múlt héten vetette fel, hogy Dél-Afrika, valamint egyes ázsiai és latin­amerikai országok mellett Ma­gyarországot is az a veszély fenyegeti, hogy szüneteltetnie kell adósságainak visszafize­tését. Ez a cég szerint azokkal az országokkal történhet meg, amelyeknek Magyarország­hoz hasonlóan BB+ vagy an­nál gyengébb a minősítésük — ez utóbbi éppen azt mutatja meg, hogy mennyire megbíz­ható adósok a vizsgált álla­mok. A Standard and Poor már egy hónappal ezelőtt jelezte kétségeit, amikor stabilról ne­gatívra minősítette vissza az MNB adóssághelyzetét. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy 1-3 éven belül a hitel­­kockázati listán is visszaminő­síti — BB+ alá — Magyaror­szágot. Funar — március 15. Bukarest (MTI) — Eredeti módszert hirdetett meg a hétvégén a romániai ma­gyarság március 15-ére ter­vezett megemlékezéseinek akadályozására Gheorghe Funar: mint arról a hétfői bukaresti lapok beszámol­tak, a Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke arra mozgó­sítja pártjának és a Vatra Romaneasca nevű naciona­lista „kulturális szervezet­nek” helyi képviseleteit, hogy március 15-én reggel­től estig szervezzenek váro­saikban gyűléseket, felvo­nulásokat, bármilyen cí­men. Mivel a helyi közigaz­gatási törvény szerint a pol­gármesterek nem engedé­lyezhetik két nyilvános gyűlés lebonyolítását ugyanabban az időpontban, ily módon — így Funar — „meg lehet akadályozni az RMDSZ március 15-éjét”. A kolozsvári polgármes­ter a Vatra Romaneasca Bi­har megyei fiókja mega­lakulásának 5. évfordulója alkalmából mondott beszé­det, kijelentve, hogy az RMDSZ „Budapestről irá­nyított terrorista párt”, amely azért harcol, hogy Magyarország „annektálja Erdélyt”. Pártja, az RNEP küzd az RMDSZ törvényen kívül helyezéséért, de „mi­vel az igazságszolgáltatás útja lassú, más, gyorsabb módszereket fogunk talál­ni” — mondotta Funar, anélkül, hogy részletezte volna, mire gondol. Kolozsváron az RMDSZ helyi szervezete a hétvégén sajtóértekezleten próbálta felvilágosítani a közvéle­ményt március 15-e törté­nelmi jelentőségéről, cáfol­va azokat a beállításokat, amelyek az 1848-as magyar forradalmat románellenes­nek tüntetik fel. A sajtóérte­kezleten másfelől bejelen­tették, az RMDSZ a köz­­igazgatási bíróságon fogja támadni a városi tanács egy hete Gheorghe Funar javas­lata alapján hozott határo­zatát, amely az RMDSZ két tanácsosának felfüggeszté­sét kérte Grigore Zanc pre­fektustól azon a címen, hogy részt vesznek az „al­kotmányellenesnek” minő­sített RMDSZ önkormány­zati tanács vezető testületé­ben. Hétfőn... ...Barcelonában kezdi meg háromnapos kongresszusát az Európai Szocialisták Pártja (ESZP). Az Európai Unió szocialista és szo­ciáldemokrata politikai for­mációinak a képviselőit tö­mörítő szervezet tanácsko­zásán 15 országból 20 párt képviseletében mintegy 300 küldött vesz részt. A Magyar Szocialista Pártot Szekeres Imre alelnök kép­viseli. (MTI) Súlyos... ...vereséget szenvedett az Észtországban vasárnap megrendezett parlamenti választásokon a kormányon lévő Haza (Isamaa) elneve­zésű liberális-keresztény­demokrata pártszövetség: a hétfő hajnalig összeszám­lált szavazatok alapján mindössze 7 százalékot szerzett. (MTI) A kormányon... ...lévő albán Demokrata Párt (DP) vasárnapi rendkí­vüli konferenciáján me­nesztették tisztéből Eduard Selamit, a párt vezetőjét. Felmentését Sáli Berisha államfő nyomatékosan kérte. (MTI) A floridai... ...Key Westben véget ért az amerikai, brit, francia és német védelmi miniszter háromnapos nem hivatalos találkozója, amelyen első­sorban a volt Jugoszláviá­ban állomásozó ENSZ-bé­­kefenntartó erők esetleges kivonásáról, a NATO bőví­téséről és a szervezet rugal­masabbá tételének kérdé­seiről tárgyaltak. (MTI) Suharto... ..., a legnagyobb mohame­dán állam, Indonézia elnö­ke a közeli napokban Bosz­niába és Horvátországba lá­togat. Az indonéz politikus 1992 óta a 111 tagállamú el nem kötelezett mozgalom soros elnöke is. (Reuter) A Burhanuddin... ...Rabbani elnökhöz hű af­gán kormánycsapatok hétfő hajnalban „végső” táma­dást indítottak a délnyugati Karte Szeh kerület ellen. (MTI) Solti György vezényelte vasárnap a Bécsi Filharmoni­kusokat a New York-i Carnegie Hall-ban rendezett hangversenyen. A külföldön élő, magyar származású kiváló karmester nyilatkozata szerint 82 évvel és 30 Grammy-díjjal a háta mögött ma jobban vezényel, mint valaha AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom