Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-30 / 76. szám

SZÍNLAP 1995. március 30., csütörtök Párhuzamos szélhámosok Avass Attila, Varjú Olga, Csorba Ilona Harasztosi Pál felvétele Színházi Nyíregyháza (M. J.) — Jószerével már csak két hó­nap van hátra az idei szín­házi évadból, azért tapsol­hatunk még igényes és szó­rakoztató produkcióknak az elkövetkező időben. Rövid áttekintésünk némi ízelítőt kíván adni abból a váloga­tott műsorkínálatból, ami­vel a közeljövőben készül meglepni a Móricz Zsig­­mond Színház hűséges közönségét. Természetesen a szerve­zési és egyeztetési nehéz­ségek ellenére is lesz még művészkör az idén. Április 30-án, vasárnap a megszo­kott helyen és kezdési idő­pontban ismét találkozhat­nak, a beszélgetős-cseve­­gős műsorok kedvelői. A bérlettulajdonosait, s természetesen az alkalmi színházba járókat is szeret­né kárpótolni a színház egy új bemutatóval, ugyanis immár bizonyossá vált: Mohácsi János, az Itt a vé­ge... című, több rangos elis­merést szerzett darab szín­­revivője mégsem vendég­rendez nálunk a közeljövő­ben. A beígért Bál a Savoy­­ban című operett helyett Fodor László, Érettségi című magyar színpadon na­gyon régen játszott vidám darabja kerül bemutatásra, Tasnádi Csaba rendezésé­ben. A próbák a napokban már megkezdődtek. Végezetül A Ludas Matyi... ...című mesemusicalt mu­tatja be a budapesti Honvéd Táncszínház a VMK-ban április 7-én. (KM) A Bástyasétány 77... ...című zenés játékot viszi színre a Szálkái Ifjúsági Színkör a mátészalkai mű­velődési központban április 21-én. (KM) Az utolsó... ...egyeztetések folynak a Kísvárdán rendezendő Ha­­tárontúli Magyar Színházak Fesztiválja programjának összeállításánál. Az már bi­zonyos, hogy a május 26-i megnyitón Goldoni: A előzetes két önálló előadóestre hív­juk fel a közönség figyel­mét. „Megrendítő csángó lét- és életkatalógus ez. Tudósítás az emberi sors­ról, s benne az asszony­sorsról.” — mondta Arany Lajos, Kakuts Agnes szín­­művésznő műsoráról, ame­lyet április 24-én, 16 és 18 órától mutat be a Krúdy Ka­maraszínpadon. A debreceni Csokonai Színház erdélyi származású művésze Árva élet címmel tárja elénk azt a megindító vallomásgyűjteményt, amelyet egy csángó asz­­szony életéből gyűjtött össze és tett örök érvényű kultúrkincsünkké Marosi Júlia. Ugyanezen a színpadon mutatja be Pregitzer Fru­zsina, április 27-én, 19 órá­tól azt az 1990-ben született műsorát, amely egy Nagy Gáspár-\e rset választott címéül: Táncreakció. A for­radalom után lévő Erdély­nek lelki segítségül vitt pro­dukció, amely akkor 35- ször került bemutatásra a magyarlakta területeken, ezúttal a Dómján Edit Ala­pítványnak támogatására szerveződött. A műsorban Karinthy Frigyes, Ady End­re, Gábor Andor, Nagy Gáspár, Reményik Sándor, József Attila versei, Lázár Ervin, Ancsel Éva művei, valamint népdalok hang­zanak el. hazug című produkciót lát­hatja a közönség a Gyer­­gyószentmiklósi társulat előadásában. (KM) Hat előadás... ...várja a gyerekeket már­ciusban a nyíregyházi Kö­­lyökvárban. A Kvantum fantum csapdája című da­rab kétszer látható a Bes­senyei Színkör előadásá­ban, és négy bábszínházi bemutató is lesz. (KM) A Krétarajzok... ...című produkció látható a Manadala Színház előadá­sában a nyíregyházi mű­velődési központban már­cius 30-án. (KM) Minya Károly Nyíregyháza — Az ember már-már bosszankodhatna is azon, hogy vajon mire való a színházban az az újmódi szo­kás, hogy tömbösítve zajlanak le a premierek. Másodszor for­dult ugyanis elő, hogy a stú­diószínpadon pénteken, a nagyszínpadon pedig szomba­ton láthattuk a bemutató elő­adást. Az előadások — talán mondhatjuk — most tematiku­sán is összekapcsolódtak. Szélhámosok szállták meg a világot jelentő deszkákat. A szélhámos kifejezés viszont úgy értendő, hogy mindkét darabban ők voltak a főszerep­lők. Gogol Revizorjában a jól ismert Hlesztakov, Fejes End­re: Jó estét nyár, jó estét sze­relem című művében Viktor, a „diplomata”. Rögtön felvető­dik a kérdés a darabválasztás kapcsán: vajon van-e még ma is valami közünk e kiválasztott darabokhoz? A válasz egyér­telmű igen. Még akkor is, ha direkt kiszólás jelét a Gogol­­darabban mindössze kétszer vehettünk észre: egyszer ami­kor Zemljanyika (Gazsó György alakításában) arról eszmélgetett, hogy megvan az úri módja a lekenyerezésnek, másodszor pedig akkor, ami­kor Hetey László mint polgár­­mester dicsősége és az asztal csúcsán a mai retorikát idézve a következőt harsogta: meg­ígérem, hogy mindent meg­ígérek! Természetesen nem ezektől szólt a darab hozzánk és a mához. Ezen az előadá­son, részben úgy, ahogy ér­telmezte művét, a komédia az utolsó pillanatban váltott át tragédiába, s a taps előtti kitar­tott csendben mondhattuk vagy kérdezhettük: hát tényleg ilyenek vagyunk?! Sokkal bonyolultabbnak tűnt egy ilyen jó értelemben vett aktualitás keresése a Fe­jes-darabban. Mi közünk ne­künk ma már ahhoz, hogy va­laki hasraesik egy nyugatról jött külföldi előtt, s a meg­váltóját benne látja, különös­képpen egy hölgy, aki egy­részt az országhatár vasfüg­gönye mögül kívánna kitömi, másrészt egzisztenciális lehe­tőségeinek a kordáiból sze­retne kiszabadulni? S mit kezdjünk a darab azon sze­mélyzetis elvtársával, aki min­dent tud beosztottjáról, jelen esetben azt, hogy fő hobbija havi fizetésének három nap Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A ze­nekari árokban megszólal a muzsika, néhány kedves, fül­bemászó taktus, kezdődhet az előadás. Sok színházi produk­ció sikere köszönhető az ér­zelemre hangoló zenének, a kellemes dallamoknak. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is egyre több zenés darabbal örvendezteti meg a nagyérdeműt. A legutóbb be­mutatott Jó estét nyár, jó estét szerelem című drámában is szinte végig szól a zene, Avass Attila és Varjú Olga több dalt is énekel. Talán nem mindenki tudja, hogy a dalok betanítója Kazár Pál, a színház zenei vezetője. Kazár Pál néhány év kiha­gyásával több mint tíz éve a színház zenei felelőse. Gyak­ran játszik kis zenekarával az előadásokon, máskor viszont a gépzenével vannak feladatai. — Meglehet, hogy a CD-ről alatt való elherdálása hölgyek elkábításának céljából. Pedig milyen nagy közünk van ehhez a hobbihoz, ami a min­dennapi létfenntartás világá­ból kíván szabadulni a vágyott illúziókéba. Egy úgy vált egy­re világosabbá, ahogy Viktor hangulata komorodott el fok­ról fokra, és sejtette a tragikus végkimenetelt. Bagossy László f. h. rendező mindezt a nagyon is közeli­­séget úgy teremtette meg többek között, hogy adott egy biztos, egységbe foglaló hát­teret: a televízió különféle mű­sorainak hangrészleteit. Ami­kor felgördült a függöny, s kezdő hangtaktusként a jól is­mert biztosító verses reklámja elhangzott, ez kétszeresen csapta be a tisztelt publiku­mot. Először azzal, hogy a vers sorsainak hallatán arra gondolhattunk, bizony komor előadás indul, s az is lesz végig. Másodszor pedig né­hány pillanattal a vers befeje­zése után, amikor is elhangzott a Híradó előtti reklámmondat is. No hiszen — gondolhattuk. Hát ennyire szegény a szín­ház? Már nemcsak a futball­meccsek kezdőrúgását lehet megvenni, hanem az előadá­sok nyitó hangját is. De sem az előbbit, sem az utóbbit nem je­lentette. Nesze neked, néző, ez aztán a fintoros átverés. Ha­nem arról van szó, hogy ez volt az első televíziós betét, amit követett a vetélkedőmű­soroktól, politikusbeszédektől kezdvén a szexfilm hanghatá­sáig minden, s zárult a valóban vagy más felvételről bejátszott zenei aláfestés profibb, tech­nikailag tökéletesebb, ám az élőzene az egészen más féle hangulatot ad. Az ilyen zene jobban tud alkalmazkodni az előadások mindenkori üte­méhez és ritmusához — mondja a zenész. Természetesen a zenés szín­művek között is sok az eltérés, a legnagyobb és talán a leg­­hálásabb feladatot az olyan premier adja, amely ősbemu­tató is egyben. Kazár Pál leg­szívesebben a Diákszerelem című darabra emlékszik visz­­sza, amelynek sikeréhez nagy­részben járult hozzá a könnyed hangulatú, jó muzsika. De a Nyitott ablak című darabban is öt zenész játszott, és a Bors néni is sikeres zenés produk­ciónak bizonyult. Sok, nehéz énekes próba előzi meg a bemutatót, ami természetesen a zenei vezető irányításával történik. Megle­het, hogy az ilyen próba is több a szokásosnál, hiszen a profi mód eljátszott és meg­rendezett Viktor kinyírása után a Szózattal, az éjszaka utolsó tv-műsorával. Ami alatt megvetette ágyát a szájharmó­­nikás koldus (Tóth Károly), komótosan takaros kis dobozt helyezett el a feje alá, s rátette az imént talált, nagy becsben tartott kincsét, Zsuzsannának, Viktor utolsó skalpjának haj­tincsét. Ugye mennyire itthon vagyunk? A Gogol-darabban Megyeri Zoltán rendezőnek nem si­került ennyire jó rendezőelvet találnia, ami korántsem jelen­tett sikertelenséget. Már csak azért sem, mert hű maradt a műfajhoz, a szatírához. Ezt torzságában erősítette a dísz­let, a magasságában és mély­ségébe szűkülő két szoba, a figurák és a gegszerű ötletek: a polgármesterné (Szabó Tün­de) az ablakon kihajolva oly heves áhítattal várta a revizort, hogy egyszer csak kihuppant, majd néhány hasonló kiesés után férje (Hetey László) bu­kásának hírére egyenesen csu­kafejessel ugrott ki. Ugyan­csak a hölgyek, a polgármes­terné és lánya (Sándor Júlia) felfokozott izgalmának ha­tására kerülhetett a jó bobcsin­­szkij (Felhőfi Kiss László) a nagyasszony terebélyes szok­nyája alá, s jobb híján onnan sorolta a híreket a revizorról. De talán mégsem ezek jelen­tették a gerincet, hanem in­kább Horváth László Attila kitűnő alakítása Hlesztakov szerepében. Igen, ő úgy szél­hámos, hogy így született. Kis nyíregyházi színház társula­tában főleg prózai színészek vannak, és kevés az olyan jó hanganyaggal rendelkező színész, mint mondjuk Csorba Hona vagy Simor Ottó. Sze­rencséje van viszont a színház­nak a stúdiósokkal, akik közül több színészpalántának is meglepően jó hallása és hang­ja van. A Móricz Zsigmond Szín­házban némi gond van az akusztikával is, legalább is a zenekari árokból áradó mu­zsikának rossz az akusztikája. Ezért is keresik a lehetőséget zenés darab esetén, hogy eset­leg színpadról vagy máshon­nan szóljon a zongora, gitár vagy a nagybőgő. Hamarosan újabb bemu­tatóra készül a Móricz Zsig­mond színház. A Hyppolit, a lakáj szintén zenés darab, és nem is akármilyen! Eisemann szép dallamai bi­zonyára Nyíregyházán is sok nézőnek szereznek majd örö­met. lüké, de pénzét megérő és megkereső bakfitty, aki olyan szeszélyes, hogy az elkényez­tetett kis-kisasszonyok táncóra helyett hozzá is járhatnának továbbképzésre. A Jó estét... műben Viktor viszont csak szélhámossá vál­toztatja magát, nem az, s amikor a játék komollyá válik, mert emberére akad Zsuzsá­ban, s ráadásul bele is szeret, akkor dönt úgy, hogy nincs visszaút, csak a lány meg­gyilkolása az egyetlen előreút. O elbukik, Hlesztakov pedig kacagva távozik a csilingelő lovaskocsin. Bár két különböző nemzet körképét láthattuk, mindket­tőre találunk idehaza típust. A polgármester sleppjére és ba­rátnőire. Utóbbiak hozzátar­tozóikkal kiteregetik a görög diplomatának minden szeny­­nyesüket. Ez is körmagyar — szennykörmagyar. Néhány alkalommal, főként a Jó estét... előadáson, fölkap­hattuk a fejünket. Arra pél­dául, hogy milyen kitűnő hangja van Varjú Olgának, Zsuzsanna alakítójának, az érett játék pedig tőle már meg­szokott. Fölfigyelhettünk Avass Attilára, aki nagy le­hetőséget kapott a címszereplő megformálásával, és élt is vele. Még a tapsrendben is fe­gyelmezetten irányította a színészgárdát, mígnem a ne­gyedik vagy ötödik meghajlás után körülnézett kérdően, na most hogyan tovább? A válasz egyértelmű: csak így tovább. Világnapi köszöntő Budapest (MTI) — Hét­főn este ünnepelték a szín­házművészetet. A jeles al­kalomkor minden színház­ban felolvasták Humberto Orsini venezuelai dráma­­író-rendező-pedagógus gondolatait. Most az író vallomásának egy részletét közöljük: „ ...A színház, ez a csodálatos, szeretettel és szenvedéllyel teli aktus, szerencsére képes arra, hogy felfedje előttünk az egyszerű emberen keresz­tül a világegyetem embe­rét, a hazugság álarca alatt rejtőző élet buktatóit, a hatalmasok kegyetlen és könyörtelen arcát, az el­nyomottak látszólagos passzivitását, és képes volt arra is, hogy megörökítse azokat a legfontosabb tör­ténelmi eseményeket, amelyeknek az ember volt a főszereplője.” Bemutató Szatmáron Szatmárnémeti (MTI) — Nagysikerű bemutatót tar­tottak a szatmárnémeti Északi Színház, Harag György társulata. Bulgakov Kutyaszív című művét Kö­­vesdi István rendezte, s ő tervezte az előadás díszletét is. Kövesdi a marosvásár­helyi színművészeti akadé­mia Szentgyörgyi István ta­gozatának utolsóéves hall­gatója, ez a rendezése egy­ben vizsgaelőadás is. A tehetséges rendező másod­szor dolgozik Szatmárné­metiben. Első munkája — Spiró György Csirkefej című darabja — a magyar­­országi közönség körében is tetszést aratott a buda­pesti vendégjátékon, a ha­táron túli magyar színházak kisvárdai fesztiválján pedig négy díjat, köztük a fődíjat nyerte el. Székely-emlékplakett Budapest (MTI) — Temesi Mária, a Magyar Állami Operaház magánénekesnő­je kapta meg idén — az im­már 31. alkalommal oda­ítélt — Székely Mihály Emlékplakettet. Áz emlék­plakettet a világhírű ma­gyar basszista, Székely Mi­hály halálának első évfor­dulóján, 1964-ben hozta létre a Fészek Művészklub Alapítványa. Házy Erzsé­bet, Réti József, Polgár László, Airizer Csaba, Tóth János, Csavlek Etelka és Ütő Endre is kiérdemelte a díjat. Temesi Mária 1981-ben lett az Operaház tagja. Szá­mos európai operaszínpa­don, valamint az Amerikai Egyesült Államokban is vendégszerepeit. Zenei vezető a színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom