Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-29 / 75. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. március 29., szerda Új Encyclopaedia Nyíregyháza (KM) — A tizennyolc kötetből álló En­cyclopaedia Britanica két és negyed évszázados múlt­ra tekint vissza, és méltán tartják az enciklopédiák fe­jedelmének. A Britannica százharmincegy ország több mint négyezer tudósá­nak a műve: a különféle témákat mindig a legki­válóbb szakértők dolgozták fel. Tették ezt ráadásul igen olvasmányosan, olyan for­mában, ahogyan azzal a honi olvasó ritkán találkoz­hatott eddig. A Britannica az angolszász esszé nagy­szerű stílusának köszönhe­tően könnyen érthető, kel­lemes olvasmány. A Britannica Hungarica közel százezer szócikket tartalmaz, s emellett húsz­ezer fotót, rajzot, térképet, ábrát közöl, a kötetek to­vábbi magyar szócikkekkel egészülnek ki. A Britannica Hungarica — amelyik az ILs-nél is beszerezhető — Világen­ciklopédia 18 kötete 1994. és 1999. között jelenik meg. Hangverseny Szálkán Mátészalka (KM) — Sok tehetséges szatmári fiatal részesült eddig a Kocsis- Hauser Alapítványból, amelyet a művész házaspár hozott létre néhány évvel ezelőtt. Az alapító, Kocsis Zoltán zongoraművész most újabb koncertet ad Mátészalkán az alapítvány javára. A nemzetközileg is­mert zongorista április 11- én lép fel a szálkái műve­lődési központban, műso­rában Debussy- és Rach­­maninov-művek szólalnak meg. Másnap, április 12-én nyílt előadáson és kiállítá­son mutatkoznak be azok a pályázók, akik részesülni szeretnének az alapítvány­ból. Videovetítéssel... ...egybekötött előadást tart Ann Kipasto, a KLTE észt lektora a Magyar-Finn Ba­ráti Egyesület következő, március 30-i 17 órakor kezdődő összejövetelén a sóstói Barbizon Szállóban. Az előadás után szaunázni is lehet. (KM) Szabolcsban... ...élő művészek is részt vesznek azon a jótékonysá­gi kiállításon, amely egy erdélyi kollégium felépí­tésének megsegítésére ren­deznek Budapesten, a Gel­­lért Hotelben. A Krupiczer Antal, Madarassy György, Petkes József, Z. Erdei An­na alkotásait is bemutató tárlatot április 1-jén nyitja meg Tőkés László. (KM) Jeremiás... ...próféta siralmai címmel Lamentáció kerül bemu­tatásra április 2-án 19 órától a nyíregyházi római kato­likus templomban. A latin nyelvű előadáson gregorián énekek, többszólamú kó­rusművek szólalnak meg. Közreműködik a Banchieri Énekegyüttes. (KM) Francia... ...tekerős együttes koncer­tezik a megyeháza díszter­mében március 30-án 19 órától. (KM) A Kvantum fantum... ...csapdája című produkciót mutatja be a Bessenyei Színkör a Kölyökvárban április 2-án 10 órától. (KM) Gyula... ...város egykori plébáno­sára, a fél évszázaddal ez­előtt vértanúként elhunyt Apor Vilmos győri püs­pökre emlékezik március 31-én, pénteken. A püspök­ké választása előtt hosszú időn át Gyulán plébánosko­­dó báró Apor Vilmos tiszte­letére rendezett ünnepség a városházán tudományos em­léküléssel kezdődik. (MTI) * li ■ ÄIM mm mgm m mm Magyarosan____________ Bővülő szókészlet Minya Károly Nyíregyháza — Azt hi­szem csalódásnak, illúzió­vesztésnek is mondhatjuk azt, ha fiatal, csinos lányok egyszer csak megtöltik be­szédüket azzal a bizonyos két szóval, amit most nem idéznék, mert nyomdafes­téket nem tűr, de úgy vélem mindenki tudja, melyik faj­­fenntartásra utaló igekötős igére gondolok. Ezekre a lányokra valóban mondhat­juk: megszólalásig szépek. De nem kisebb csalódás az sem, ha két ékesebb hölgy beszélget egymással, pontosabban gügyög egy­mással. A gügyögő nyelv fő jellemzője, hogy minden száva -i kicsinyítő képzővel használatos. Tolcsvai Nagy Gábor nyelvész joggal nevezte „édi nyelvnek”. Ki­fogyhatatlan, s újra meg újra bővülő a szókészlet­tára. íme néhány példa: csari (csarnok), büfi (büfé), kulti parti (kulturális parti — a közelmúlt kultúrpoli­tikájának a terméke, ubi sa­li (uborkasaláta), stewi (stewardess), ruci (ruha), hari (harapás), szimpi (szimpatikus). Azt hiszem, nem kell bi­zonygatni, bármennyire is kedves számunkra valami, ezt a túlzott becézgetést, negédeskedést nem igényli. Nem jutottunk még el oda, hogy a dal is így hangoz­zék: „Kossuth Lali azt üze­ni, elfogyi a regimenti”, de már közeledünk. S az csak Móricz külön szerencséjének tekinthető, hogy egy Dániel kereszt­nevű használtruha-keres­kedő (magyarán turkáló vállalkozó) nem találta meg ezt a nevet üzletének: Túri Dani. Tankerületiek a közoktatásról Bodnár István «ccooooooMMCooosttwawKseoocoeacccooooooosooottooooMocooooewooeoooooooeMcaa« Nyíregyháza (KM) — Bizo­nyára nagy betűkkel van be­jegyezve a legtehetségesebb zongorista növendékek (és tanáraik) naplójába Nyír­egyháza. Az is meglehet, hogy a várost sokan a zenei pályán való érvényesülésük fontos állomásának tartják. Az biztos, hogy a fiatalabb zongoraművész generáció ja­varésze innen indult el a siker felé. Hetedik alkalommal ren­dezik meg Nyíregyházán már­cius 31. és április 3. között az országos zongoraversenyt, amelyen a zeneiskolák legte­hetségesebb tanulói vesznek részt. Az ország számos vá­rosából mintegy nyolcvanan kaptak meghívást a nálunk megrendezendő seregszem­lére. A versenyre három éven­ként kerül sor, — s bizonyára a Nyíregyházán folyó magas színvonalú zenetanítás elis­meréséül — mind a hat koráb­bi találkozót nálunk rendezték. így lesz ez most is. A se­regszemle rangját jelzi, hogy a támogatói között a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­tériumtól a megye önkor­mányzatáig több intézmény is megtalálható. A bírálóbizott­ság elnöke pedig Lantos István Egy ifjú versenyző zongoraművész, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola rektora. A nyitóhangversenyt a Váci Mihály Művelődési Központ­ban tartják március 31-én 19 órától. A koncert érdekessége, hogy fellép a nyírpazonyi Kar­sai Márk is, a főiskola elő­készítős hallgatója, akire épp a három évvel ezelőtti verse­nyen figyeltek fel, és biztatták, hogy a főiskolán folytassa tanulmányait. A tulajdonkép­peni megmérettetés április 1- én kezdődik. A zongoristák négy korcsoportban mérik össze tehetségüket neves sze­mélyekből álló zsűri előtt. A szakmai értékelést és a díj­kiosztó ünnepélyt április 3-án tartják, amelyet gálahangver­seny követ. Ezen a legjobbak mutatkoznak be. Jó tudni, hogy minden érdeklődőt és zenebarátot szívesen látnak a szervezők a művelődési köz­pontban tartott összes progra­mon. A szabolcsi zeneiskolások közül az idén is többen vesz­nek részt a rangos seregszem­lén. A nyíregyházi intézmény­ből Csernák Leonóra, Fábián Harasztosi Pál felvétele Gyöngyi és Gyülvészi Péter vesz részt. A kisvárdai iskolát Vajda Nikolett és Mándi Ákos képviseli. Vásárosnamény Tóth Zitát küldi. Valószínűleg a hétéves Leonóra lesz a legfi­atalabb versenyző. Remélhetőleg a szabolcsiak ismét ugyanúgy sikeresen sze­repelnek, mint három évvel ezelőtt, amikor négyen kerül­tek a díjazottak közé. A nyír­egyházi zeneiskola a jeles al­kalomra tetszetős kiadványt jelentetett meg, amelyben az intézmény öt évének doku­mentumait mutatja be. Zongoristák seregszemléje A demokratikus úton választott szervezeteket kár lenne megszüntetni Debrecen (KM) — A tan­kerületi oktatásügyi közpon­tok részeként működő, az ország pedagógustársadal­ma által demokratikusan választott Szakmai Testüle­tek Országos Tanácskozása állást foglalt a közoktatási rendszer tervezett átalakí­tásáról. Az alábbiakban ismertetjük a dokumentum — pontokban összegzett — gondolatainak lényegi momentumait. A nyilatkozattevők tiltakoz­nak az erőltetett gyorsasággal, Kapu az Karádi Zsolt Nyíregyháza — A halál a leg­nagyobb tabu. A megismer­­hetetlen. A rettegett, a kikerül­hetetlen. Az örök ellenség. „Es mend ozhuz jarou vogymuk” — mondja a Halotti Beszéd. „Ilyen az ember, egyedüli példány” — állítja Kosztolá­nyi. Egyedüli és megismétel­hetetlen. Amióta létezik gondolko­dás, az ember keresi a megfej­tést. A különböző filozófiák, vallások, kultúrák más-más választ adnak arra a kérdésre, hogyan lehet szembenézni élőként a halállal. Az utóbbi évtizedek hazai könyvkiadásában alig jelen­hetett meg valami erről a té­máról. És aztán egyszercsak elkezdtük keresni az élet ér­telmét. A halál értelmét. Polcz Alaine, Moody, Karl Rahner munkái más-más oldalról vilá­gították meg a véget. Később egy fiatal ember, Jelenczki István és néhány kollégája ki­adták a Mauzóleum című kötetet 1986-ban: a könyv a halállal való foglalkozásnak a modem kultúrába történő első beemelési kísérlete volt. Je­lenczki azóta is monománi­­ásan a pusztulásra koncentrál. Filmjeitől persze jótékony a szakmai és társadalmi vita félbeszakításával bevezetendő közoktatási változtatások el­len, mondván: ezek finan­szírozási háttere ismeretlen, s ezért újabb működési zavarok forrása lehet. Hiányolják to­vábbá a döntéselőkészítési szakaszban szükségszerűen elvégzendő elemzéseket, ha­tásvizsgálatokat. Ez utóbbiak célját elsődlegesen a közok­tatás működő rendszerének megóvásában látják. A szakmai tervezetek ké­szítőit arra ösztönzik, hogy a koncepciókat a következő szellemek elzárták a közvéle­ményt, hiszen minek az el­múlással riogatni az embe­reket, amikor van így is elég bajuk. És Jelenczki megcsinálta az elmúlt évek legzavarbaejtőbb dokumentumfilmjét, a Halál­jogot, amit mindenkinek látnia kellene. (A televízió végre műsorára tűzte, persze, csak éjfél tájban). Mindenkinek meg kellene néznie Jelenczki munkáját, hiszen előbb-utóbb mindenkire sor kerül. S AKKOR, lehet, hogy majd nem tudunk mit kezdeni a má­sok (és magunk) halandóságá­val. A Haláljog az euthanáziáról szól: erről beszél a genetikus, az orvos, a pszichológus. Az euthanázia bonyolult jogi, szo­ciológiai, kulturális, biológiai jelenség, amelynek ma már terjedelmes irodalma van, s amely mindinkább a nagy dilemmák, a megoldhatatlan rejtélyek közé tartozik. Olyan megkerülhetetlen egzisztenci­ális problémahalmaz, amely­nek legfontosabb kérdéseit Je­lenczki nem oldja meg, de hozzásegít ahhoz, hogy a min­denkori néző eltöprengjen a látottakon egy olyan „poszt­modem” korban, amelyben a legtermészetesebb gesztus a hárítás. nemzedékek sorsára hatást gyakorló kérdések figyelem­­bevételével fogalmazzák meg. Eszerint: egyértelművé kell tenni a közoktatással kapcso­latos feladatellátás szintjeinek kötelességeit; az átjárhatóság nem lehet pusztán törvényi deklaráció eredménye, hanem ahhoz a folyamatok szabá­lyozásának és ellenőrzésének állami ellátása is szükséges; a sokszínű iskolarendszer kia­lakulásának eszméjébe nem fér bele a kistelepülések isko­láinak elsorvasztása; a közok­tatás 12 évet egységesen Merthogy a halál az egyes létező számára mindig má­sokkal történik meg csupán. Meghalni egyedül kell — mondja Reményik Sándor. S egyáltalán: hol a határ ember és nem ember, az életfunk­ciókat még úgy-ahogy mutató hústömeg és a halott között? Mikor áll be a halál: az ön­magáról nem tudó anyag, akit elhagyott a szellem, ember-e még? Mikor lehet lekapcsolni a lélegeztető gépet? Rettenetes felelősség. Az orvos, aki az életre esküdött, válhat-e a ha­lál követévé? De mondhatja-e bárki, hogy fölismerte azt a pillanatot, amikor megállíthat­ja a lélegeztető szerkezetet? Hol a határ a passzív és az ak­tív euthanázia között? Jelenczki filmje párhuza­mos montázs: a halállal fog­lalkozók monológja. Hőse Ve­­zsenyi Károly doktor, inten­zív-altató orvos, aki hosszan beszél a saját felelősségéről és halottairól: azokról a betegek­ről, akiknek esetében ő megál­lította a gépet. Jelenczki alkotása felkavaró munka. Film, amelyet min­denkinek látnia kell, hogy el­dönthesse, igazat ad-e Jeleníts tanár úrnak, aki szerint a halál olyan kapu, amelyen keresztül az örökkévalóságba érke­zünk... szemlélő szabályozására van szükség; megnyugtatóan kell garantálni a pedagógusok je­lentős tömegének átképzését és ehhez szükséges anyagi fe­dezetet. Az állásfoglalás kimondja: a tankerületek gyakorló pedagó­gusokból választott szakmai testületekkel együtt minden­ben (információgyűjtés, adat­tárolás, adatbázisok működte­tése, az állam és az önkor­mányzatok szakmai irányítá­sában való szükséges közre­működés, koordináció) haté­konyan tudnak közreműködni. Természet-BÚVÁR Nyíregyháza (KM) — Rejtőzködő vadmacska hí­vogatja a Természet- BUVÁR épp most megje­lent tavaszi számának cím­oldalán az olvasókat. Négyoldalas összeállítás mutatja be az afrikai sza­vannák családszerető, ren­gő léptű óriásait, az elefán­tokat. Káprázatos pillanat­képek villantják fel a ter­mészet szépségeit. A ta­vaszt harangozzák be az Útravaló rovat. Örök meg­újulás, Hajnali karének cí­mű cikkei. Értékes ötletek szolgálják a madarak és fák napjának méltó meg­ünneplését, bizonyára sok iskola találhat jó ötleteket az összeállításban. Külö­nös táj szokatlan élővilágát mutatja be a Gleccserbiro­dalom szorításában című, fotókkal gazdagon illuszt­rált izlandi útinaplót. A TermészetBÚVÁR Egyesület csaknem két­ezer-négyszáz tagjának mérlegét vonja meg a tiszt­újító közgyűlésről szóló tudósítás. A nyílt dolomit­sziklagyepek flóráját tár­ja elénk a virágkalendári­um. örökkévalóságba

Next

/
Oldalképek
Tartalom