Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-28 / 74. szám

1995. március 28., kedd HAZAI HOL-MI Keiet-Magyarorszag 5 Főszerepben az autóbuszok Csökkent a kihasználtság • Inkább gyalogolunk • Pályázaton nyert támogatás Környezetvédelmi emblémával ellátott autóbusz Harasztosi Pál felvételei Nyíregyháza (KM - D. M.) — Bármennyire megnőtt a személyautók száma, még mindig nagy jelentőséggel bírnak egy-egy településen belül a tömegközlekedési eszközök. Megyénk városai­ban az autóbusz kap fősze­repet. Nyíregyházán a város műkö­désének feltétele a helyi autó­buszok forgalma. Itt jelentős számban — gyerekek, felnőt­tek, munkába járók — veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Fontos a szerepe azért is, mert míg egy személyautóban álta­lában kettő, maximum öt em­ber fér el, addig az autóbusz­ban akár százan is utazhatnak egyszerre. Tehát legalább húsz személygépkocsi környezet­szennyező hatását váltja ki egy autóbusz. Környezetkímélő A feladat megoldására 74 jár­mű áll rendelkezésre. Ezek kö­zött harmincötöt egy pályáza­ton nyert támogatásból kör­nyezetvédő motorral szereltek fel. Jelentőségük, hogy húsz százalékra csökkent így a ki­bocsátott korom mennyisége. Az elmúlt évben három darab új autóbusz beállítására volt lehetősége a Volánnak, mely­hez 15 millió forint önkor­mányzati támogatást kaptak. (Az idei költségvetésben egyelőre nincs erre a célra el­különítve összeg.) Pedig fon­tos lenne, hogy minden évben legalább 7-8 új jármű kerüljön forgalomba, mert csak így akadályozható meg a géppark elöregedése. Általában egy autóbusz tíz évig üzemeltet­hető gazdaságosan, mert minél idősebb, annál drágább a fenn­tartása. Nyíregyházán kívül még öt városban található kimondot­tan helyi autóbuszközeledés. Ezek közül hármat a Volán szerződésben üzemeltet, a töb­bit pedig egy-egy helyi kft. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aránylag kevesen veszik igénybe a vidéki városokban a helyi járatot. A valamikori igény megszűnni látszik. Az okok között szerepel, hogy be­zártak, elaprózódtak az egykor jelentős számú dolgozót fog­lalkoztató ipari létesítmények. Ezek a települések alacsony beépítettségűek, az utak álla­pota nem teszi lehetővé, hogy mindenhova eljusson a járat. Manapság az emberek nehéz anyagi helyzetük miatt is kénytelenek inkább gyalogol­ni vagy kerékpározni. Igazá­ból csak Mátészalkán beszél­hetünk még városszerű tömeg­­közlekedésről. Napijegy A megye többi városaiban nem merült fel igény helyi közlekedés bevezetésére, ott a Volán helyközi járatai bonyo­lítják le a személyszállítást. A törvény szerint az önkormány­zatok feladata az esetleges igényre megoldást keresni. A díjtételeket is a helyi önkor­mányzat határozza meg. A je­lenlegi összegek messze nem fedezik a működtetés kiadá­sait. A megyeszékhelyen, ha va­laki buszon váltja meg a me­netjegyét 50, egyébként elő­vételben 40 forintot fizet. Ér­dekesség, hogy Nyíregyházán 8 és 13 óra között az utazó­­közönség felhasználhat előre­váltott 30 forintos menetjegyet is. Ezenkívül napijegyet is lehet váltani, mely 200 forint­ba kerül. Az egyvonalas heti bérletnek 244, az összvonalas­­nak 364 forint az ára. Havi hét utazás esetén a tanulóknak és nyugdíjasoknak különösen megéri bérletet vásárolni, mert azért csak 273 forintot kell fizetni egy hónapra. A menet­jegyek és a bérletek ára nem tartalmazza a biztosítási díjat, a bérletek esetében általában plusz két forintot kell ezért még fizetni. Kisvárdán és Vásárosna­­ményban nincs kifejezetten helyijárat, a helyközi autóbu­szokon lehet helyi menet- és bérletjegyekkel utazni. Nyír­bátorban a helyi közlekedés kihasználatlansága miatt az önkormányzat nem állapított meg külön menetjegy-díjté­telt, itt a mindenkori 0-5 kilo­méterig szóló helyközi díjsza­bás van érvényben, ami jelen­leg 34 Ft. Tiszavasváriban az Alkaloida, az önkormányzat és a Volán által létrehozott Ti­­vabusz Kft. oldja meg a helyi közlekedést. Itt is, mint a többi helyen, veszteséges ez a szol­gáltatás, s csak a különjáratok­ból befolyó összegeknek kö­szönhető, hogy nullszaldóra jön ki a cég gazdálkodása. Uj­­fehértón az Újfehértour Kft. — melyet a Volán és az ön­­kormányzat alapított — üze­melteti a helyijáratokat. A cég működtetése épphogy nem veszteséges, de ha a négy jár­mű közül valamelyik főjaví­tásra szorul, azonnal gondok keletkeznek. Pluszbevételt legfeljebb a különböző, akár külföldre is igénybe vehető különjáratok hoznak. Bliccelők A fényképes bérletigazolvány tokkal együtt mindenütt egy­ségesen húsz forintba kerül. Ha valaki fél hónap után sze­retné visszaváltani az adott hó­napra megvásárolt bérletét, annak szintén húsz forintot kell fizetni. A jegy vagy bérlet nélkül utazókra pótdíjat szab­nak ki. Ez a megyében Nyír­egyházán a legmagasabb, itt a helyszínen 1200 Ft-ot kell fi­zetni, s ha valaki az átadott csekket 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor további 2500 forinttal emelkedik az összeg. A többi városban ugyanez egységesen 900, illet­ve 1500 forint. A bérletbemu­tatás — ha valaki otthon felej­ti, de érvényes bérletét utólag beviszi — szintén pénzbe ke­rül. Nyíregyházán 150, a többi helyen egyaránt 80-80 forint ellenébe kerülhető a pótdíj ki­fizetése. Ha tehát az illető ész­reveszi felszálláskor, hogy nincs nála a bérlete, érdeme­sebb jegyet váltani, mert az még mindig olcsóbb. Termálvízben gazdag megyénk Termálvízkutat fúrnak Sóstón Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A környezetvédelem, az ember és a természet kapcsolata, a földrajzi környezeten belüli összefüggések feltárása és ér­telmezése egyre fontosabb manapság számunkra. E té­mához kapcsolódva beszélget­tünk dr. Göőz Lajos főiskolai tanárral megyénk természeti erőforrásairól. — Térségünk meglehetősen elszigetelt az ország fejlett területeihez viszonyítva, egy­szóval elmaradottabb — mondja tárgyilagosan dr. Göőz Lajos. — Legalábbis a gazdasági térségek jellemzői között mindig ezt a jelzőt használják Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére. Ilyen megvi­lágításban kell a természeti erőforrásokat értékelni. A geofizikai mérések már az 1920-as években megkezdőd­tek ebben a régióban. A feltárt eredmények alapján lehet azt a feltételezést megerősíteni, hogy a penészleki földgázme­zőhöz hasonló kisebb, lokáli­san elhelyezkedő szénhidro­géntelepek tárhatók fel. Egyéb, iparilag hasznosítható ásványkincsek azonban alig mutathatók ki, bár Beregdaróc határában 90-110 méter mély­ségben 40 centimétemyi vas­tagságú, a nógrádihoz hason­ló, összefüggő barnaszén réte­get találtak. Gazdasági meg­fontolásból azonban feltárása nem célszerű. Az olyan ásvá­nyi nyersanyagokat, mint az építési kavics, homok, durva­kerámiai nyersanyagok, az építőipar tudná felhasználni. O Ha nincsenek ásványi nyersanyagok, mégis milyen kincset rejt ez a földi — Gazdag a termálvízkész­lete. Magas hőmérsékletű, többnyire 70 Celsius-fok felet­ti termálvizet lehetne nyerni Penészlek körzetében. Ezek nagyobb része geotermikus energiatermelésre is alkalmas­nak látszik. Sok esetben a be­ruházásokat a tőke hiánya gá­tolja. Ha a meleg víznek csak valamely fizikai, kémiai vagy biológiai alkotórészét haszno­sítjuk, akkor az pazarlás. A felszín alatti víz ma már nem tartozik a kimeríthetetlen sza­bad javak körébe, nemzeti va­gyonunk része. Sajnos, mező­­gazdaságunk és a lakossági vízellátás az igen értékes víz­készleteket soha nem látott mértékben, pazarlóan fo­gyasztja. Ugyanakkor vízmi­nőségromlást idéznek elő a ta­lajban, talajvizeinkben és ki­sebb mélységű rétegvizeink­ben. A vízhez, s különösen a geotermikus fluidumokhoz csak úgy szabad hozzányúl­nunk, ha azt a benne rejlő tu­lajdonságok, és termáliák együttesével hasznosítjuk. "O A gazdaságosság szem­pontjából egyszerre többen is felhasználhatják a termál­vizet! — A teljes hasznosítás le­hetséges több felhasználó között és több lépcsőben, de mindig optimálisan összehan­golva. Nagyon jól működő példákat tudok mondani. Nyír­egyházán a Jósa András Kór­ház évente több millió forintot takarít meg azzal, hogy saját kútjával fedezi az intézmény melegvízigényét, minden pa­nasz és műszaki gond nélkül, amelyet gyógyászati célokra is fordítanak. O A megye területén hány hévízkutat tartanak nyilván? — Huszonötöt. A fúrások mélysége általában nem ha­ladja meg az ezer métert és az átlagos talphőmérséklet 50 fok körüli. A legmagasabb hőérté­kű vizet a tiszavasvári hévíz­kút adja (88 Celsius). A víz utánpótlása és a hőutánpótlás egymástól független. A kutak víztermelésének következmé­nye, hogy a beálló vízszint csökken és a kutak egymásra hatását is folyamatosan figye­lemmel kell kísérni a környe­zetvédelmi előírások szem előtt tartásával. O A gyógyüdülők mellett hogyan lehetne még hasznosí­tani a termálvizet? — A megye területén szá­mos helyen van lehetőség a már megfúrt, de eddig nem használt kutak kiaknázására, ha karbantartaná valaki eze­ket. Egyes fűtési eljárásoknál, mint pédául a talaj-, és a pad­lófűtés, különböző technoló­giai folyamatokban a tej- és konzerviparban, mezőgazda­­sági szárításnál, aszalásnál, gombatermesztésnél, intenzív haltenyésztő telepeknél, kel­tetőknél a megyében található kutak hőtermelő kapacitása elégséges lenne.Ezenkívül na­gyobb figyelmet kellene szen­telni a nap és a szélenergiának. Ha hatnapi szelvényt (hétfő­szombat) kivágva együtt március 29-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksor­solásunkon. (Ezen könyvju­talmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyer­het.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő rész­vételre, amelyen a fődíj pá­rizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejté­sek az április 1-jei számban.) Van Szatmárban egy legen­dás Petőfi-fa. Ehhez kap­csolják a Tisza című vers ihlető helyszínét. Melyik község határában áll? □a Kisar □B Tiszakor ód □a Nagyar A megfejtő neve: Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. 1 Címe: x...... SfíJÍCífe ífíífcif: 5jíifiífcífCíf: 5jC5fcífíJjCíf: ifi5?CJfcífcífc (Lapunk tegnapi számában jelent meg; természetesen a 19. számú szelvényen a C Erkel Ferencről van szó. válasznál a név betűhibával Elnézést kérünk!) Népharag Dankó Mihály j emrégibenaBelügy­­l\/ minisztérium állam- 1 V titkára nyilatkozott, mi lesz vagy mi lehet a csőd­be jutott önkormányzatok­kal. Mondanivalójának lé­nyege az volt: a csőd beje­lentése után értékesítik a fa­lu, a város tulajdonátképező minden ingót és ingatlant. A lakosság pedig úgymond „egye meg, amit főzött”, kérje számon azokon a tes­tületi tagokon és polgár­­mesteren a rossz gaz­dálkodást, akiket megvá­lasztott. Seperje el őket a népharag! Nagyon meglepődtem ezeken a kijelentéseken. Először is, hogy egy telepü­lés eljut a csődig, abban nagyon sok minden közre­játszik. Nem akarom én a döntéshozók felelősségét háttérbe szorítani, de ma­napság rengeteg a kény­szerpálya. Egyre több a le­osztott feladat, a támogatá­sok változatlanok, a szociá­lis kiadások növekedtek, ez mind szerepet játszik az el­szegényedésben. Ami talán szintén megszívlelendő: na­gyon sok helyen, — ha maradt is a polgármester — új önkormányzat mű­ködik. Vajon hogy vállaljon felelősséget valaki elődei viselt dolgaiért? Bár van némi sejtésem, mire gondolt a szakember. Voltak idők, nem is régen, amikor a tapasztalat hiánya miatt, netán felelőtlenség­ből olyan kiadásokba, be­ruházásokba kezdtek a tele­pülések, melyek ugyan szükségesek, de senki sem látta előre, honnan lesz meg rájuk igazából a teljes fedezet. Magyarán, a fele­lőtlenül költekezők nadrág­ját kellene a hibáért elpo­rolni. Divatos mondat volt, tudom: nem magamnak, a falunak szerzem, a lakóhe­lyemért teszem! Igaz, csak­hogy az utánam a vízözön" szemlélettel éppen a jövőt tették tönkre. Nem szabad elhallgatni, hogy ezt segí­tette néha a felsőbb szervek pályázati politikája is. Nos, akkor mi is legyen azzal a népharaggal? Sze­rintem érdemes elgondol­kodni az állampolgárnak, hogyan tud most segíteni, és csak akkor felemelni a hangját, ha látja, az újon­nan választottak nem az ő és a település érdekeit szol­gálják. De vajon van egyál­talán ilyen? Gólyafészket mentettek Tornyospálca (KM) — Második alkalommal segí­tettek a TITÁSZ mándoki kirendeltségének dolgozói Tomyospálca egyetlen gó­lyapárjának a megmentésé­ben. Még 1979-ben — ak­kor is Hojer Szeverián ki­rendeltségvezető jóvoltából — fémből készült gólyako­sarakat szereltek fel több villanyoszlopra. Időközben a villanyoszlop teljesen elkorhadt, s már-már a lebomlás veszélye fenye­gette a mázsányi súlyú ha­talmas sár- és gallyfészket. Az elmúlt héten a TITÁSZ dolgozói kicserélték az osz­lopot, majd a tetejébe visz­­szahelyezték a teljes gó­lyafészket. A Túrban,... ...hazánk egyik legtisztább folyójábán a tavaly szep­tember óta tartó nehézfém­szennyezés miatt a halak jó része kipusztult. (KM) Dombrádon... ...az elmúlt négy évben 10 kilométeres útszakasz ka­pott 42 millió forintért szilárd burkolatot. (KM) Baktalórántházán... ...a munkanélküliek száma az 1993 végi 2435-ről 1994 végére 1815-re csökkent. (KM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom