Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-22 / 69. szám
1995. március 22., szerda KÖZÉLET82 A célpont megállapodott A Kelet-Magyarország március 8-i számában jelent meg Mádi László országgyűlési képviselő úr tollából cikk Lövés mozgó célpontra címmel. Az abban foglaltakról és a privatizációs törvény alapvető jellegzetességeiről kérdezem Kertész István országgyűlési képviselőt. O Olvasta Mádi úr cikkét? — Igen. Talán csak blikkfangosnak szánta a címet, én mégis egyfajta parlamenti mentalitást éreztem ki belőle. Sajnálatos, hogy a mai ellenzék, szinte minden kormányelőterjesztést célpontnak tekint, egy-egy témában sokszor ellentétes előjellel, és nem is mindig tényszerűen kritizálják a javaslatot, lassítják életbe léptetését. Néha olyan érzésem van, hogy ki akarják provokálni a kormánykoalíció erőből való politizálását. Ezt pedig, amíg csak lehetséges el kellene kerülni. O A privatizációs törvény december óta a parlament asztalán van. Azóta változott az előterjesztő pénzügyminiszter személye, van privatizációs miniszter. Mennyire érinti ez a töi-vényjavaslat elfogadását? — Az állam vállalkozói vagyonának magántulajdonba adása rendkívüli körültekintést igényel. Az ezért felelős kormányzati pozíciókban történt személyi változások természetesen hangsúlyeltolódást is jelentenek. A kérdés nem az, hogy az eredeti koncepció mennyire módosulhat, hanem az, hogy a szükséges változtatásokat, a hatékonyságot javító korrekciókat, menynyire sikerül a törvény belső összhangja megtartásával a javaslatba illeszteni. Nyilván nagyobb esély van erre, ha az elfogadható javaslatokat egységes csomagban terjesztjük elő. Ez történt meg a múlt héten, erről tartott az ellenzéki négy pártfrakciónak külön konzultációt Suchman Tamás privatizációs miniszter úr. A kormány nem változott, a kormányprogram privatizációs elképzelése is csak annyiban, amennyiben 8 hónap friss ismeretei és történései alapján ez természetes. lJ Miért van szükség az állami tulajdon magánosítására? — Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az állam nem jó tulajdonos. Havi 5-6 milliárd forint az állami tulajdon értékének csökkenése. Magyarország kis ország, export-import kapcsolatai kiterjedtek, az állami vállalatok versenyképessége a nagy nyugati cégekhez képest gyenge. A magyar nemzetgazdaságban a magánvállalkozások jövedelmezősége, az állami vállalatoké többszöröse. A gazdaság megalapozott növekedéséhez a versenyképesség lényeges javítása szükséges, ehhez pedig műszaki fejlesztési elképzelés, jelentős tőke kell, új piacok kellenek, hatékony vezetés szükséges. Önerőből erre képtelenek vagyunk. O Sokat emlegetik a privatizáció pénzügyi hatását is. — Igen, ez nem lényegtelen, de nem ez a fő cél. A fizetési mérleg és a belső államadóság alakulása önmagában további rendkívül szigorú, megszorító intézkedéseket tesz szükségessé. Pozíciónk tartásához évi 1-1,5 milliárd dollárra van szükség, a belső megtakarításból nem fedezhető, a költségvetés hiánya évi 150-200 milliárd Ft. Ezt a nagyságrendet kellene megtakarítani, ha egyéb forrást nem tudunk a finanszírozásba bevonni. Ez az egyéb forrás lehet a privatizációból származó tényleges bevétel. l7 Nyilván ezek a bevételek korlátozott ideig biztosíthatók? — Természetesen, hiszen nem lehet és nem is szabad a nemzetgazdasági érdekek érvényesülése miatt mindent, teljes egészében magánosítani. Ezen túl, a kritikus esetekben arra is ügyelni kell, hogy a külföldi-belföldi tulajdonosi arány alakulása fogható legyen. A privatizációs bevételek átmenetiek. Átmeneti az az időszak is, amiben mi most élünk. A szocialista-liberális kormánykoalíció sikere múlik azon, hogy e 2-3 év alatt túljutunk-e az egyensúlyi problémák kezelésén, megindul-e a fizetési mérleget is javító gazdasági növekedés. O Mennyiben új, mennyiben más a javaslat, a jelenlegi szabályozáshoz és gyakorlathoz képest? — Az elmúlt években a privatizációval kapcsolatos ellenérzések, a szabályozatlanság, a kézi vezérlés, a vagyonosztogatás és a társadalmi kontroll hiánya miatt voltak jogosak. Nem büntetőjogi, de etikai értelemben a gyakorlat, a magánosítás egész folyamatáról elégtelen bizonyítványt állított ki. A törvény a magánosítás vitelével a lehető legegyszerűbb szervezetet bízza meg, szigorú eljárási rend dokumentált betartásával és széles kontrollal. Egy szervezet lesz, egy döntési fórum, úgy, hogy a ma meglévő két apparátust egy igazgatótanács fogja össze, egy felügyelő bizottság ellenőriz, ha nem így tennénk, az átszervezés fél évig megbénítaná a folyamatot, kiszámíthatatlan reakciókat váltana ki az egzisztenciájukban érintett apparátusból. Nagyon fontos, hogy a privatizációs szempontok (köztük a foglalkoztatás, a piacbővítés, a tőkeemelés) a meghirdetésen, az értékelésen túl a tényleges szerződéskötéskor is szerepeljenek, ellenőrizhető, mérhető és számonkérhető módon, kellő szankciók rögzítésével. A privatizáció teljes folyamata nyitott legyen. A privatizációs szervezet működési szabályzatát, a pályáztatás rendjét az érdekeltek bevonásával alakítjuk ki, közlönyben jelentetjük meg. A hatpárti és az érdekképviseleti ellenőrzést külön bizottság és a FB biztosítja. — A kormány, a parlament nem zárkózhat el a felelős lépések, döntések meghozatalától. A felelősség a mai alkotmányos rendszerben a miniszterelnöké, a kormány egészéé, a koalícióé. A folyamat szabályozása és rendszeres figyelemmel kísérése biztosíthatja csak az egyedi lépések elkerülését. Ha azonban erre szükség lenne, még mindig jobb ezt vállalni, mint a szándékos, vagy gondatlan, de legalább is nem eléggé körültekintő hibás döntéselőkészítést hallgatólagosan tudomásul venni. Molnár Károly Bebújni a védernyő alá A májusi... ...üzemitanács-választások szeptemberre halasztását kormányzati tisztségviselőként nem ellenezné Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A májusi időpont megváltoztatásához azonban a szakszervezettől kellene előterjesztésnek érkeznie a kormányhoz. (MTI) Vádemelési... ...javaslattal átadta a rendőrség az Agrobank ügyét az ügyészségnek. A rendőrség a bank vezetőit viszszaéléssel, s vesztegetéssel gyanúsítja. Kunos Péter vezérigazgató viszont normális üzleti tranzakciónak tartja azt, amivel vádolják. (NSZ) Tárgyalás... ...közben eltekint a demonstrációktól a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. A kulturális intézmények rendkívül nehéz helyzetéről április 6-án tárgyalnak a szakszervezetben, amelyre meghívást kapnak a kormány, s a parlament képviselői is. (MTI) Csűcsszintű... ...megbeszélést tartott hétfőn a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége. A Fidesz-t Orbán Viktor, a VSZ-t Csoóri Sándor vezette a tanácskozáson, melyen főleg a magyar-szlovák alapszerződésről volt szó. (MN) Sajnos, egyelőre több is van. Igaz ugyan, hogy felelős politikusok nap mint nap próbálnak meggyőzni a NATO-hoz való csatlakozásunk szükségességéről és még a várható közeli időpontjáról is, mégis vannak kételyeim. Az már nem is zavar, hogy csaknem ugyanezek a politikusok egy-két évtizeddel ezelőtt még a Varsói Szerződést istenítették és tekintették annak a védemyőnek, amelyik megvéd az imperialistáktól és a NATO-tól. Tudomásul kell vennem, hogy változott a nemzetközi helyzet, a politika és változhatott a politikus is. Még egy újabb szövetséghez, tömbhöz való csatlakozás korábbi indoka is maradhat, hiszen évtizedeken át is hasonló volt az érvelés, csak akkor a keleti tömbhöz való csatlakozás érdekében. Ami mégis zavar, először is az, hogy engem, mint állampolgárt ismét kész helyzet elé akarnak állítani, mert ismét nem kérdeznek meg az egészről. Nem tudom, milyen nagy horderejű kérdésben kitől kapott a politikus, a kormány felhatalmazást a tár-Fizetett tévéhirdetésben tudatja a népjóléti illetékes mindenkivel, akit illet, hogy 600 forinttal kompenzálja a kormány azt a néhány ezret, amit elvisz az energiaáremelés havonta. Biztos bennem van a hiba, de nem tudok felhőtlenül örülni annak a hatszáz forintnak. Magam is röstellem, hogy ilyen sirámokkal köszönöm meg kormányunk hatszáz forintos nagylelkűségét, de... gyalásokra. Előbb kellene a néptől a felhatalmazás, utána a tárgyalás, ha erre felhatalmazást kapnak. Ismertetnék a döntés előtt, hogy a hadseregünk NATO-konformmá tétele milyen kötelezettségekkel jár, s nekem az állampolgárnak mibe kerül. Most a bruttó hazai terméknek 1,4 százalékát fordítjuk katonai célokra, az elvárás a csatlakozás estén ennek a duplája. Miből? A gazdaság és a leépült hadsereg ezt kénytelen ma teljesíteni. Miből vásároljuk meg hát a „levetett” fegyvereket az új keleti piacokra törő nyugati hadiipartól? Szeretnék hallani arról is, hogy a NATO-kiterjesztése kelet felé kinek az elsődleges érdeke! Nekünk-e vagy a NATO-nak? Netán azt a szerepet szánják nekünk újból, amit századokon keresztül a nyugat védelmében vállaltunk; védelmet a keletről jövő tatár, török és orosz hadakkal szemben? A kérdés tehát: mindenáron sürgős a NATO-hoz csatlakozás, vagy hazánk tartós biztonságának a megteremtése a cél? Nem volna szabad azt sem el-Azt mondja a feleségem, hogy emelték a fizetését, mégis csökkent. Nem szeretek vitatkozni vele, mert többnyire igaza van, a kormányoknak is elhisznek ezt-azt, mégis ellentmondók. Nagy zsonglőr a pénzügyi kormányzat, biztosan elviszi a béremelés nagyobbik felét. Nekem ide adja a bérjegyzékét. Nézem, emelés rendben, levonás rendben, csak a három fiú után járó hallgatni, hogy a NATO nem politikai, hanem erős katonai szervezet. Tagságunk esetén közvetlenül kerülnek az orosz határhoz. Konfliktus esetén pedig frontországgá válhatunk. Az orosz reagálás már ismert. A NATO kiterjesztésének hírére bejelentették egy kétmilliós hadsereg felállítását. Egyidejűleg tehát szerezhetünk szövetségeseket, de egy kiszámíthatatlan birodalomban igen félelmes ellenfelet is. A felelősség tehát óriási! S ebből a helyzetből adódóan kezdődik a következő dilemmám, hogy még csak véletlenül sem esik szó egy másik lehetőségről, a semlegességről. Miért zárják ki a politikusok a biztonság megteremtésének másik útját? Sokunk véleménye szerint lehetne megoldás az évszázadokon vágyott nemzeti szuverenitás és semlegesség, külön is, vagy ebben a régióban másokkal is. Erről is, arról is a tények ismeretében döntsön e nép, ne a ciklusonként változó politikusok, pártok és kormányok. Oláh Gábor 1800 forint adókedvezmény tűnt el. Adókedvezmény — tehát nem barackot nyomtak a buksi fejemre és zsebembe dugták a pénzt, hanem ennyivel kevesebbet vontak el a nagycsaládosok jövedelméből. Mostantól elveszik ezt is, mert kell. Reformhoz, kibontakozáshoz, modernizációhoz. Tényleg ezen múlik. Csak ezen? Marssó Béla Eltűnt az adókedvezmény Nyíregyházán a Matica elnöke Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházával, s a környező bokortanyák szlovákjainak életével ismerkedett a napokban, még a két ország közötti alapszerződés megkötése előtt Jozef Markus, a Matica Slovenska elnöke. A szlovák szervezet elnöke találkozott a megyeszékhely vezetőivel, s a város szlovák kisebbségi önkormányzatának tagjaival is, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. O Ön csaknem egy héten át tanulmányozta a „magyarországi szlovákság életét. Hogyan látja a helyzetüket? — Attól függ. Ha a nemzetközi szempontokat veszszük figyelembe, akkor azt kell mondanom, hogy a magyarországi szlovákok helyzete nem kedvező. Ez főként a szlovák nyelvoktatást, nyelvismeretet érinti. Más szempont is létezik szerencsére: ha összehasonlítom az itteni szlovákok helyzetéről szállingózó híreket a saját tapasztalataimmal, akkor azt kell mondanom, hogy mérsékelten optimista vagyok, hiszen a szlovákság bizonyos feléledését látom. Azt is el kell mondanunk, azáltal, hogy Szlovákia nem volt önálló, a külföldi szlovákság kulturális és egyéb értékeinek megbecsülése sok kívánnivalót hagyott maga után szerte a világban. Kilencvenhárom óta azonban a javulás kézzelfogható. O Milyen változásokat hozhat a két ország közötti alapszerződés ? — A nemzetiségi kérdéssel kezdeném, függetlenül az alapszerződéstől. Mikor a magyarországi szlovákság helyzetéről beszéltem, egy általános megfogalmazást használtam, ami érvényes a világ összes országára, ahol szlovákok élnek. Keményebb lenne az összehasonlítás, ha a magyarországi szlovákok helyzetét a Szlovákia magyarok helyzetével próbálnám meg összehasonlítani, elsősorban az iskolaügy, s az oktatásügy területén. Szlovákiában egy sor magyar anyanyelvű intézmény, szabályos intézményhálózat létezik, s nemcsak az oktatásban, de a kultúra más területein is. A Matica a szlovak-magyar államközi tárgyalásokon nem vett részt, a kormánnyal csak konzultált az alapszerződés ügyében. Mi egyébként azt valljuk, az alapszerződés kidolgozásánál a szlovákiai magyarok érdekeit a szlovák kormánynak, az itteni szlovákok érdekeit pedig a magyar kormánynak kell képviselnie, megtestesítenie. Ezért úgy gondoljuk, hogy nem lenne szerencsés, ha az alapszerződés direkt módon, részletesen szólna a nemzetiségekről. O Miképpen vélekedik arról, hogy a Matica Slovenskát Magyarországon sokan szélsőséges, nacionalista szervezetnek tartják, melynek tagjai a magyarokat legszívesebben a Duna déli partján látnák? — Természetesen el kell hogy utasítsam ezt a vádat, mert akkor az egész népet, nemzetet ilyen színben kellene feltüntetni. A Matica pártokon felül álló mozgalom, tagjai, szimpatizánsai igen sok irányzatot képviselnek, de nem kötődnek egyetlen párthoz sem. O Milyen az Önök szervezetének a befolyása a szlovák parlamentben? — A Matica Slovenska független, nemzeti intézmény, független a mindenkori szlovák kormánytól, parlamenttől is. Ennek az a hátránya, hogy például nem lehet direkt képviselete a parlamentben. Szimpatizánsaink azonban természetesen megtalálhatóak ott is. Más kérdés, hogy vannak bizonyos kérdések, amikor a Matica partnerként tárgyal a kormánnyal. Általánosságban megfogalmazva, a szlovák nemzeti érdekek ügyében, konkrétabb formában a nyelv, a kultúra, oktatás ügyében. De például a hadseregen belüli hazafias nevelés is ide tartozik, s természetesen a határokon túli szlovákok kérdése is. Álláspontunk szerint a határokon túli szlovákokat nem idegenként kell kezelnie Szlovákiának. Ezért a kezdeményezésünkre jogi formákat keresünk, miképpen lehetne megoldani, hogy a külföldi szlovákok ne legyenek idegenek Szlovákiában. Előkészületben van a határon túli szlovákok Zöld Kártyája, mely a választójogon kívül minden állampolgári jogot megadna nekik. .............^.................................................. ( u S v^v i Kedves Olvasónk! Ha hatnapi szelvényt (hétfőszombat) kivágva együtt március 29-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksorsolásunkon. (Ezen könyvjutalmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyerhet.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő részvételre, amelyen a fődíj párizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejtések az április 1-jei számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. ' X-eljen — nyerhet! E század elején egyik szatmári községüknél a vízbe fulladt kislányokról ballada született. Hol? □B Pátyodon □a Penyigén □H Porcsalmán A megfejtő neve: Címe: ..............................................................
