Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. március 21., kedd mmmmmmmmmmmmmmmmms Kilencszáz művésszel Békéscsaba (MTI) — Má­sodik alkalommal rendezik meg Békéscsabán a Kelet- és Közép-Európai Kulturá­lis Találkozót, amely az 1992-es első csabai nem­zetközi kultúrbörzéhez ha­sonlóan fél Európa művé­szeinek találkozója lesz. Az április 5-én kezdődő négy­napos rendezvényen tizen­négy nemzet képviseleté­ben kilencszáz művész és művészeti, művelődési szakember vesz részt. A színházi előadások so­rát április 5-én a Kassai Thália Színház előadása nyitja: a Jókai Színházban Székely János Caligula helytartója című drámáját mutatja be a felvidéki ma­gyar társulat. A további színházi műsorban szerb együttes is szerepel. Április 7-én nemzetközi játékszíni performance-sorozat zajlik majd a csabai kőszínház­ban. A közép- és kelet-eu­rópai művészeti találkozó zenei rendezvényein ko­molyzenei és jazzhangver­­senyek egyaránt szerepel­nek, a táncszínházi műsor pedig nigériai és észtorszá­gi előadásokat is kínál. A képzőművészeti tárlatok mellett szlovák néprajzi ki­állítás is nyílik Békéscsa­bán. A négynapos utcafesz­tivál térzenével, néptánccal és utcaszínházzal szóra­koztatja majd a békési me­gyeszékhely lakóit. Két nemzetközi tanács­kozásra is sor kerül a kö­zép-európai művészeti ta­lálkozón: a civil szerveze­tek képviselői a polgári szerveződések hagyomá­nyairól és mai lehetőségei­ről, A kultúra új ösvényein címmel megrendezendő eszmecserén pedig a politi­kától független, a térség né­peinek békéjét szolgáló szellemi áramlatok hatásai­ról lesz szó. Aradvégi mondák... ...címmel jelent meg Ko­vács Ferenc népköltészeti gyűjteménye. Az aradi ku­tató kéziratban megmaradt, mindmáig kiadatlan Arad­végi magyar népköltészet című, az ötvenes években született terjedelmes kéz­iratából ízelítőt adó kötetet az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola adta közre. (MTI) A Kölyökvárban... ...rendezik meg március 21 - én 14 órától a Móra Ferenc vers- és prózamondó ver­seny elődöntőjét. (KM) Dobsulit... ...szervez a nyíregyházi Ifjúsági Centrum. A három hónapos tanfolyam első foglalkozását április 1-jén tartják (kezdőknek). Ez kö­vetően szombatonként 14-től 16 óráig zajlik majd az „ütőzés”. Jelentkezni már­cius 31-ig lehet. (KM) Megyénk irodalmi... ...topográfiájának második kötetét március 23-án 17 órától mutatja be Dr. Ka­tona Béla főiskolai tanár, irodalomtörténész a nyír­egyházi Evangélikus Kos­suth Gimnázium dísztermé­ben a Bessenyei Társaság e havi összejövetelén. (KM) 14 festményt... ...foglalt le az izraeli rend­őrség. Az alkotásokról fel­tételezik, hogy bűncselek­mény útján kerültek az or­szágba. A képek, a szakér­tők első vizsgálatai alapján eredetiek; olyan híres mű­vészek alkotásai, mint Van Gogh, Picasso, Degas, Matisse és Modigliani. (MTI) Vadpávamennyegző Sütő András novellagyűjteménye Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Sütő András iro­dalmi mun­kásságát a tör­ténelmi és a társadalmi drá­mák, a színművek, vala­mint az erdélyi magyarság nehéz sorsát bemutató írá­sok fémjelzik. De aki na­gyon keveset tud róla, neve hallatán annak is azonnal „beugrik” egy könyveim: Anyám könnyű álmot ígér. Igazából az Ünnepi Könyvhét eseménye lesz az a kötet, amelyik egyúttal a Nyírségi Nyomda kiváló munkáját is dicséri. A Vad­pávamennyegző meséit és horgász-vadász történeteit először az unokák rendelé­sére írta Sütő András. Ami­kor aztán 1980-1990 között minden munkáját betiltot­ták, a mesék, a természet­ben játszódó történetek az egyetlen publikálási lehető­séget is jelentették. így aztán a Vadpáva­mennyegző című kötetbe gyűjtött elbeszéléseivel Sü­tő András kilép eddigi iro­dalmi kereteiből, mert a kérlelhetetlenül haladó idő Sütő András elviszi olva­sóit az erdélyi havasok ren­geteg erdeibe, a medvék, a rókák, a fajdkakasok biro­dalmába, a vizek partjaira, a csukák, a pisztrángok és a vízimadarak világába. „Életem alkonyán úgy gon­doltam: talán-talán nem haszontalanság hírt adnom mai gyermekeknek és hol­napi nemzedékeknek arról, amit földi vándorutazásom idején a természet csodá­latos világában tapasztal­tam” — írja Sütő a kötet be­vezetőjében. Emberi nyelven szólaltat meg állatokat — Róka Marcit, Lúd-Millát, Tapsi­fülest és pákosztos mackót, de a sorok mögött minden történetben ott dereng a fel­nőtt embernek szóló gondo­latiság is. A kötet könyvészeti szempontból is figyelem­reméltó: sikeresek az erede­ti helyszíneken készült szí­nes fotók, szép, tiszta, a fi­atalabb olvasókhoz igazo­dik a betűkép. Minden szempontból al­kalmas arra, hogy ajándék váljon belőle, mert nincs annál nagyobb öröm, ha egy könyvben igazi társra talál az ember. őt is serdülő unokák nagy­papájává léptette elő. (Teliér Kiadó Kft. 1995) Negyvenéves népdalkör A nyírpazonyiak emlékezetes jubileumi hangversennyel ünnepeltek Erdős Jenő Nyírpazonv — Nvírpazonv megyénk azon települései közé tartozik, ahol hagyo­mányosan kedvelik a szép magyar dalt. Természetesen ehhez nemcsak dalos kedvű emberek kellenek, hanem szükség van olyan szervező, vezető egyéniségre is, aki képes tartós közösséget szer­vezni. Ilyen vezetőnek ismerjük Ivancsó Dénes nyugdíjas ta­nárt, aki példát ad sok tekintet­ben, hogyan lehet testvéri közösséget teremteni: olyat, amelynek tagjai a szórakozás mellett tárgyi ismereteiket is sokoldalúan fejlesztik. 1995. március 11-én ennek konkrét, bennsőséges látványában gyö­nyörködhettünk. Ä Nyírpa­­zonyi Népdalkor most ünne­pelte fennállásának — kimon­dani is csodálatos — 40. év­fordulóját. Az emlékezés keretei Ez a nap beszédes példákat nyújtott a nagy számú érdek­lődőnek, szimpatizánsnak, ho­gyan lehet szűkre szabott sza­bad időnket hasznosan, értel­mesen, egy életre szóló emlé­ket hagyva felhasználni. Dél­előtt az iskola két tantermében olyan kiállítás nyílt, mely idő­rendi sorrendben is világos ké­pet adott az együttes életéről, tevékenységéről, eredményei­ről, sokszínű mozgásáról. Fo­tók, újságkivágások, levelezé­sek, emléklapok, minősítések, elismerések, köszönőlevelek elevenítik fel 40 év soha el nem felejthető gazdag emlé­keit. Akik résztvevői voltak, A jubiláló nyírpazonyi együttes azok most újra átélhették a múlt e kedves emlékeit. Akik látogatóként szemlélték — meggyőződésem — őszinte felismerés támadt bennük: mi­lyen kár, hogy mindezekről lemaradtak... Pedagógiai érte­lemben is gazdag emlék tárult, mutatkozott meg a a látogatók előtt. Az esti hangverseny is terv­szerűen szervezett, példás, szórakoztató, élményt nyújtó esemény volt. Tarpai vendégek Nem véletlen, hogy a szintén országos hírű tarpai népzenei együtteseket hívták meg, hi­szen sok feledhetetlen élmény köti össze őket megyén belül, megyénkén, sőt határainkon túl is. A hangversenyt Nyírpa­­zony polgármestere, Vas Mik­lós meleg szavakkal nyitotta meg. Majd e sorok írója — aki oly sok rendezvényükön örül­hetett velük — méltatta 40 éves példamutató tevékenysé­güket a magyar dal szeretete, a hagyományőrzés ápolása, ter­jesztése érdekében. A hangversenyt a jubiláló együttes fellépése foglalta ke­retbe: indításként a régi, ha­gyományos ruhájukban, majd befejezésként igazi magyar szőttest is tartalmazó szép ru­hájukban álltak színpadra. Műsorukat ifj. Makó Pál kla­rinét- és citerajátéka, valamint Szakács Pálné szólóéneke dí­szítette. Emlékezetes műsorral köszöntötték a jubiláló együt­test a tarpaiak is. Szabó László — művelődésiház-igazgató — négy citeraegyüttese (gyerme­kek, leányok, fiúk és felnőt­tek), valamint a Kocsis József énektanár vezette népdalkor A szerző felvétele adott — az ország különböző tájegységeiből gyűjtött, több­ségükben Erdélyből származó népdalokból — színes csok­rokból álló műsort. Ajándékok A jubiláló együttest kedves ajándékkal lepték meg a tarpa­iak. De kifejezte elismerését fenntartójuk, a Nyíregyházi Áfész elnöke, Béni Mihály is. Keresetlen szavakkal méltatva érdemeiket, valamennyi da­losnak ajándékot, öt alapító­tagnak Ivancsó Dénes kar­nagynak, Ivancsó Dénesné­­nek, Haluza Lászlónénak, Márton Miklósáénak és llos­­vai Istvánnénak jutalmat adott át. A gondosan szervezett ün­nepség közös vacsorával, jó­kedvű dalolással zárult. Re­méljük, nem marad el a foly­tatás sem. Hullák és villámok drámája A kalandfilm a sokadik feldolgozása a rémhistóriának Karádi Zsolt Nyíregyháza — Gondolhatta-e vajon Mary God­win (aki Maty Shelleyként mint az angol romantika egyik leg­nagyobb költőjének második felesége vált világhírű íróvá), 1816-ban, a Genfi tó partján, miután megismerkedett Byronnal, s a lord ötletére az akkoriban népszerű, úgyne­vezett gótikus regények olvas­gatása nyomán belekezdett rémtörténetének megírásába, amely azóta is a legnépsze­rűbb horrorkönyvek egyike, gondolhatta-e az akkor tizen­kilenc \ esztendős, egzaltált lelkű Mary, hogy munkája a XX. században a leggyakrab­ban feldolgozott kísértethis­­tória lesz? Modern Prometheus Mary Shelley nem gondolta, nem is gondolhatta, hogy a Frankenstein or the Modem Prometheus című, 1818-ban kiadott regénye százhetvenhat év múlva is élni fog, s újra meg újra föltámad, megihletve egy akkor még nem létező művészeti ág, a film min­denkori mestereit. Legutóbb Kenneth Bra­­naghot. A híres Shakespeare­­színész maga rendezte kétórás, lenyűgöző technikával (és negyvenöt milliós költségve­téssel) készített vadromanti­kus képeskönyvét. Branagh híven követi az iro­dalmi alapanyagot, s csak egy­két motívum kibontásakor (mint például az Elisabeth­szerelem) rugaszkodik el a szövegtől. Branagh posztmodem-kori filmje a premodem genfi or­vosról — a maga nemében -r— lenyűgöző mozi. Csak egy kicsit fölkavaró. S itt nemcsak a hulladarabolásra gondolok. Roger Pratt operatőri munkája a szó szoros értelmében szé­dítő. Igaz, a rendező elképzelése szerint a vászonnak szét kel­lene robbannia. Nos, Pratt szinte megállás nélküli körs­­venkjeinek következtében a nézőt — ha a témától nem for­dult volna még föl a gyomra — a rosszullét környékezi. Az igába fogott villámok mindent szétvető energiáját kame­ramozgássá (is) objektiváló dinamizmus alig hagy időt a gondolkodásra. Pedig Fran­kenstein doktor alakja, túl a horroron, a romantikus iden­titás drámája, egyben az is­tenülni vágyó ember rettenetes tragédiája. A természettudományok nagyarányú fejlődésének kez­detén, a XVII-XIX. század fordulóján keletkezett regény a romantika kedvelt témáját, a teremtő hőst jeleníti meg. Frankenstein, a pusztulással találkozva akar szembeszegül­ni a végzettel: anyja halálába nem tudván belenyugodni akarja legyőzni az elmúlást. Nemcsak nyersanyag Mániákusan kutatja annak a megoldását, hogy miképpen lehet elektromosság segítsé­gével életet fakasztani a halál­ból. Kapórajön neki a járvány: a friss hullák sietve amputált testrészeiből összefércel egy borzalmas lényt. A kísérlet sikerül, a rém azonban nem­csak nyersanyag, hanem érez­ni kezd, s elpusztítja teremtő­jét. A kitűnő maszkmesterek keze munkáját dicsérő, ször­nyű kinézetű Robert de Niro napjaink kreatúrája. A lélek nélküli részlegesség, a törme­lékből és mocsokból összetá­kolt esetlegesség. Századvégi rettegéseink mélyéből föltá­masztott, gyötrelmes Akárki. Aki egyszer csak keresni kezdi eredetét. S miután nem találja önmagát, de megleli létre­hozóját, számonkéri rajta nyo­morúságát. Tragikus színekkel A mű hőse kétségtelenül ő. Robert de Niro tragikus szí­nekkel képes felruházni a sze­métből sarjasztott lényt. A Frankensteint alakító Branagh kevésbé mély: figyelme in­kább a rendezésre irányult, mint saját figurájára. Az újromantikus kaland­film, amely Lugosi Béla és Borisz Karloff után ki tudja hányadik feldolgozása az örökzöld rémhistóriának, a vége felé menthetetlenül szen­­timentalizmusba csap át: az „apját” sirató szörny képe túl van az elviselhetőség hatá­rán. Mindenesetre Kenneth Branagh munkája a széthul­lófélben levő századvég nagy­erejű meséje, amelyben élet és halál mindenkori kérdésfel­tevése újabb és újabb vála­­szpkra ingerel. így nézzük hát a filmet, s ne csak a horrort lássuk benne. Rock-in 95 Budapest (KM — K. J.) — Magyarországon az idén másodízben rendezik meg a Marlboro Music Rock-ín elnevezésű lehet- ; segkutató versenyt. A szer-: vezők célja változatlan: megkeresni, felfedezni a legtöbb kvalitást felmutat­ni képes rockzenekart! A Multimedia Kft. felhívá­sára azok a fiatal rock­zenészek jelentkezhettek, akik meg nem kötöttek lemeztársasággal szerző­dést: Feltételként szabták meg. hogy a „bandák” tag­jai nagykorúak és magyar állampolgárok, vagy ma­gyarországi állandó lak­címmel rendelkező szemé­lyek legyenek. Pályázni egy maximum 10 perces időtartamú, legalább két magyarul előadott számot tartalmazó demo-ka/e11á­­val lehetett. Nos, a folyamatok im­már alaposan beindultak és zajlanak! A beérkezett 272 (!) kazettát öttagú zsűri ér­tékelte. (Az ítészeknek ez a változatlan összetételű „brigádja” kíséri majd végig a versenysorozatot, s dönti el, hogy mely zene­karok léphetnek előre a döntő-fokozatokon.) Az elődöntős zenekarok az elkövetkező hetekben mutatkoznak be az ország különböző , rock-klubjai­ban. Számunkra örvende­tes műsorváltozás: a mis­kolci Rockgödör zárva tartása miatt a harmadik középdöntőt a nyíregyházi Open Doors-ban bonyolíf­­ják le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom