Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1995. március 14., kedd Kiléphetünk a nagyvilágba Az eddigieknél sokkal olcsóbban és gyorsabban tudunk kapcsolatokat létrehozni m_ TUDOMÁNY, TECHNIKA Ha valamelyik gép le is áll, a többiek átveszik a munkát Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A vi­lág csak egy telefonhívásra van. Egy számítógéppel és egy modemmel hozzá lehet kapcsolódni az Internethez, a világ legnagyobb számító­­gépes hálózatához (sőt, ha szerencséje van az ember­nek, akkor még modem sem kell; sok egyetemen és vál­lalatnál már közvetlen hoz­záférést biztosítanak az In­ternethez a hallgatók, ill. a dolgozók számára). A vonal lehet egy már létező távbeszélővonal, csak arra kell ügyelni, hogy ha mellékál­lomás is van rajta, akkor azt senki se tudja addig használ­ni beszélgetésre, amíg valaki a Hálózathoz kapcsolódik ve­le. Modem és hálózat A modem egyfajta közvetítő a számítógépek és a telefon­­rendszer között. Erre azért van szükség, mert a számítógép és a telefon két különböző és össze nem egyeztethető mó­don kezeli és továbbítja az adatokat, ill. az információt. A számítógépek digitálisan „be­szélgetnek”; vagyis az adato­kat mint különálló számok so­rozatát tárolják és dolgozzák fel. A távbeszélő-hálózat ana­lóg jelek átvitelén alapszik, melyek egy oszcilloszkópon hullámok sorozataként jelen­nek meg. Amikor a számító­gép kész adatokat küldeni egy másik gépnek a telefonvona­lon keresztül, akkor a modem átalakítja a számítógép szá­mait ezekre a hullámokra (ami furcsa, sivító hangok sorozatá­nak hallatszik), vagyis „modu­lálja” őket. Ezzel szemben, amikor ilyen adathullámok ér­keznek a modembe kívülről, akkor az konvertálja ezeket a gép számára érthető számok­ká, úgy, hogy „demodulálja” őket. Korábban csak azok az em­berek tudtak kapcsolatba lépni a világgal, akik a Hálózatba közvetlenül bekötött intézmé­nyekben tanultak vagy dol­goztak. Ma már azonban egyre nő a mindenkinek nyilvános hozzáférést („public-access”) kínáló szolgáltatók száma. Az elmúlt néhány évben megfigyelhető, hogy nő azok­nak a nagyobb teljesítményű rendszereknek a száma, me­lyekről a Hálózat összes lehe­tősége kihasználható. Ezek az Internet ellátók nemcsak Nevetőgáz Tucson (AP) — A normá­lis mennyiség háromszáz­szorosára emelkedett a ne­vetőgáznak, vagy kéjgáz­nak „becézett” salétrom­­oxid mennyisége a Biosz­­féra-2 telepen. Az Egyesült Államokban eredetileg egy űrkolónia élettér-prototí­pusának szánták az objek­tumot: hermetikusan elzár­tak a külvilágtól egy 1,2 hektáros területet. A telep második legény­sége tavaly szeptemberben költözött ki a Bioszférád­ból, s annak azóta nincs ál­landó lakója. Jelenleg napi öt óránál hosszabban nem időzhet senki az üveg- és acélkupola alatt, mert nem tudni, milyen hatással len­ne az állandóan ottlakó­­ra a feldúsult nevetőgáz, amelynek felhalmozódását a talaj bomlása okozza. e-mail és konferencia lehető­séget nyújtanak, de olyan szol­gáltatások is elérhetők a gépe­ikről mint a világ különböző pontjain levő adatbázisok, on­line könyvtári katalógusok és hatalmas file- és programgyűj­temények. Egyes hálózati ellátó rend­szereket üzleti jellegű vállal­kozások üzemeltetnek, máso­kat viszont nonprofit szerve­zetek. Vannak közöttük telje­sen nyilvánosak, vagyis ahol a gépek és a rendszerek ingye­nesen használhatók. Mások egy havi vagy éves díjat szá­mítanak fel, s ezért korlátlan hozzáférést adnak. És néhá­­nyan óradíj szerint számláz­nak. A kilencvenes években a Hálózat továbbra is exponen­ciális ütemben növekszik. Egyes becslések szerint a Há­lózaton átküldött üzenetek mennyisége havonta 20 száza­lékkal nő. Szervezési elv A világméretű Hálózat valójá­ban sok kisebb, helyi hálózat bonyolult rendszere. Hogy könnyebben megértsük, kép­zeljünk el egy modem, az egész kontinensre kiterjedő út­hálózatot, melyben autópályák kötik össze a nagyvárosokat. Ezekből a városokból kisebb gyorsforgalmi utak és autóu­tak indulnak ki, hogy a kisebb helységeket is összekössék, melyek lakosai lassabb és sző­kébb helyi utakon közleked­nek. Szemben az olyan keres-Bonn (MTI) — A világ leg­nagyobb számítástechnikai, informatikai és távközlési vására Hannoverben szer­dán nyitotta meg kapuit a lá­togatók előtt. A több mint hatezer kiállító a világ 59 or­szágából érkezett és a már­cius 15-ig nyitva tartó bemu­tatóra mintegy 700 ezer láto­gatót várnak. Az idei vásáron a televíziót, a telefont, a szövegtovábbítást egyesítő multimédia, valamint a mobil telefon áll a közép­pontban. Az idei bemutató fő vendégországa Ausztrália. A vásáron az első jelek szerint nem látható világszenzáció, de számos nagyszerű újítás és fej­lesztés, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a különböző modem berendezések miköz­ben egyre kisebbekké válnak, egyre többet tudnak és napról napra gyorsabbak lesznek. kedelmi hálózatokkal, mint a CompuServe vagy a Prodigy, az Internetnél nincs központi üzemeltető számítógép vagy számítógépek. Ezek erőforrá­sait elosztották az ezernyi, önálló számítógép között. Ez a megoldás adja az Internet leg­nagyobb erejét, de ez jelenti a leggyengébb pontját is. Ebből a megközelítésből az követke­zik, hogy szinte lehetetlen, hogy az egész Hálózat egy­szerre összeomoljon. Ha vala­melyik gép le is áll, a többiek átveszik a munkát. Ez a szer­vezési elv továbbá csökkenti az egyének vagy az intézmé­nyek számára a hálózatba való bekapcsolás költségeit is. Senki sem tudja, hogy pon­tosan mennyi számítógép és hálózat alkotja a Hálózatot. Egyes becslések szerint jelen­leg nem kevesebb, mint 5,000 hálózat kapcsol össze csak­nem 2 millió számítógépet, s több mint 15 millió embert az egész világon. Bármekkorák is a pontos számok, az biztos, hogy ezek állandóan növeked­nek. A Hálózat több mint csak egy technikai csoda. Valójá­ban itt emberi kommunikáció­ról van szó. A sebesség ugyan valamivel nagyobb, ahogyan az üzenetek néhány másod­perc alatt végigszáguldanak a földgolyón, de az egész nem sokban különbözik egy nagy és érdekes társasági összejö­veteltől. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése az elmúlt esztendő novemberében meg­határozta azokat a teendőket, A programok is egyre tá­­gabb lehetőségeket nyitnak meg a felhasználók előtt. A Microsoft cég bemutatja 32 bit-es „Windows 95” elneve­zésű programját, amely várha­tóan az év végén kerül piacra. A multimédia új berendezéseit felvonultató csarnokokban vi­­deokonferencia-rendszereket, elektronikus könyveket, CD­­Rom-on tárolt lexikonokat, képeskönyveket ismerhetnek meg a látogatók. A gyerekeknek számos új szellemes programot kínálnak, amelyekkel játszva tanulhat­nak. A mobiltelefonok piacán az egyik újdonság a Panasonic G 300, amely mindössze 267 gramm súlyú, 14 centiméter hosszú. A majdnem ezer már­kába kerülő készülékkel két órán keresztül lehet telefonál­ni. A mobiltelefonok forgalma-Nagy Gábor (ISB) felvétele amelyeket meg kell oldani ah­hoz, hogy kiépüljön a területi komplex adatbázis és informá­ciós infrastruktúra. A megye is Becslések szerint a számítógé­pes kommunikáció költsége ti­zede a hagyományosnak, és ennek az aránynak a romlása nemigen várható a közeljövő­ben, hiszen a postai szolgálta­tások díjai, a közlekedés költ­ségei évről-évre nőnek. A me­gyében kiépülő rendszer nem­csak a megye településeit (ön­­kormányzatait) köti össze, ha­nem lehetőséget kínál a kilé­pésre is. Értve ezalatt a többi megyét, a fővárost vagy a vi­lág bármely pontját is. Az idő pénz. De nemcsak az idő, hanem az információhoz való gyors jutás is az. Éppen ezért a megye bekapcsolása ebbe a korszerű információs rendszerbe segít a leszakadás felszámolásában, és megsok­szorozhatja a felhasználható lehetőségeket. A tanárképző főiskola számítóközpontjának szakemberei már dolgoznak azokon a terveken, amelyek az álmot minél előbb napi tapasz­talattá tehetik. Információink szerint a Nyíregyházán kiépült kábelhálózat alkalmas arra, hogy számítógép-jeleket to­vábbítson, így sok száz otthoni számítógép-tulajdonos a laká­sában is bekapcsolódhat majd az Internet világhálózatba. Ha ez néhány éven belül megva­lósul, egészen bizonyos, hogy átalakul az információáram­lásról kialakult képünk is. zói és a rendszerek működtetői Németországban a piac továb­bi jelentős bővülésére számí­tanak. Havonta átlagosan het­venezerrel nő a három rend­szer egyikébe bekapcsolódók száma. A Dl, a D2 és az E-Plus rendszernek ma összesen tíz­szer annyi használója van, mint két évvel ezelőtt volt. Áz Telekom által létrehozott Dl listavezető a világon 840 ezer használóval, míg a Mannes­mann által kiépített D2 rend­szernek 830 ezer előfizetője van. A német piacra tavaly be­lépett E-Plus-nak eddig 30 előfizetőt sikerült szereznie. A két nagy rendszer a növekedé­si ütem fenntartása érdekében a következőkben elsősorban a magánszemélyekkel szeretné növelni a felhasználók táborát. Május elsejétől a két nagy há­lózat csökkenteni fogja az elő­fizetési díjat. A számítástechnika vására fCsliNKaiyatoiszág 7 Táguló ózonlyuk London (AFP) — Európa minden jel szerint a követ­kező húsz évben is növelni fogja az ózonlyukat előidé­ző szén-dioxid-kibocsátást, jóllehet szerződéses kötele­zettséget vállalt arra, hogy 2000-re az 1990 év szintjén tartja azt — jelezte az ame­rikai DRI/McGraw-Hill környezetvédelmi kutató­­csoport Londonban közzé­tett felmérésében. A tanulmány szerint az ózonpajzs ritkulását okozó légköri szennyeződést 80 százalékban a járművek okozzák majd 1990-2000 között, 2000-2015 között pedig arányuk 40 százalék­ra csökken majd. Akkorra már az energiatermelés lép a kétes első helyre 53 szá­zalékos részesedéssel, hi­szen az energiaelőállítás­ban növekvő szerepre tesz majd szert a szén. a nyerso­laj és a földgáz, hogy kie­légíthessék a villanyáram iránti növekvő szükségle­tet, s pótolják a több atom­erőmű bezárása miatt kelet­kező kiesést. Az ipar és a háztartá­sok szén-dioxid-kibocsátá­­sa előreláthatólag a jelenle­gi szinten marad — tartják. Az EU tizenöt tagállama között ugyanakkor lénye­ges különbségek lesznek majd: az ezredfordulóra csak Németország és Belgi­um fogja tudni az 1990 évi szinten tartani a gázkibo­csátást, de csak azáltal, hogy a közelmúltban súlyos gazdasági recesszión men­tek át, nem pedig annak tu­lajdoníthatóan, hogy szá­mottevően csökkentették volna a szennyezést. Ráa­dásul 2000-től — a többi európai országhoz hason­lóan — ők is több széndi­oxidot bocsátanak majd a légkörbe. Ladából Hajnal Béla Nyíregyháza — Kevés szembetűnőbb jelensége van a rendszerváltásnak és a piacgazdaságra való átté­résnek, mint a személygép­kocsi-állományban bekö­vetkezett megújulás. A vál­tozás — hasonlóan az élet sok más területéhez — ke­letről nyugat felé haladva egyre erősödik. Az állítás bizonyítására statisztikai tények sem szükségesek, elegendő csupán egy uta­zást tenni megyénkből az osztrák határ felé. A Dunán átkelve a keleti gyártmányú autók aránya gyorsan csök­ken, egyre több viszont kö­zöttük az új, nagyértékű nyugati gyártmányú sze­mélygépkocsi. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a kétség­telen változások ellenére a 81 ezres gépkocsiállomány háromnegyede még mindig a hagyományos, több évti­zeden át jól ismert típusok közé tartozik. A Ladák és Trabantok az összes sze­mélygépkocsi több mint fe­lét adják, közben a legelter­jedtebb nyugati, illetve ha­zai gyártmányú Volkswa­gen és Opel alig haladja meg megyénkben külön­­külön az ezret. A BMW-k és a Mercedesek versenyé­ből — már ami a számukat illeti — az országoshoz ha­sonlóan itt is az utóbbiak nyernek, mert 235 BMW- vel szemben 421 Mercedes fut megyénk útjain. Nem­csak megyei, hanem orszá­gos jelenség is a személy­­gépkocsi állomány nagyfo­kú elöregedettsége. A kül­földről több tízezer számra behozott öreg autók követ-Opelbe keztében Magyarországon a Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 10,8 év a forgalomban lévő gépko­csik életkorának átlaga, amiből a Szabolcs-Szat­már-Bereg megyeiek átla­gosan még két hónappal fi­atalabbak is. Természete­sen közülük a legújabb tí­pusok: a Hyundai, Seat és Suzuki a legfiatalabbak. Ezzel szemben megyei la­kosok tulajdonában vannak olyan autómatuzsálemek is — amelyek nagy valószí­nűséggel csak verőfényes nyári délutánonként po­­roszkálnak útjainkon —, mint a 25-30 éves DKW-k, Warszavák, NSU-k és Steyrek. A múlt év nyarán még nem volt megyei lakos birtokában Bentley, Ferrari, Jaguár és Rolls-Roys, de Buick, Chevrolet, Chrysler, Dodge, Pontiac, Porsche és más autóscsodák már meg­jelentek megyénk közúti közlekedésében. Nemcsak gazdasági ér­dek, hanem környezetvé­delmi cél is, hogy növeked­jék a kisfogyasztású autók aránya és folytatódjék a levegőszennyeződést oko­zó keleti autók cseréje. No­ha a keresetekhez és a jöve­delemhez viszonyítva az egész világon Magyaror­szágon legdrágább az autó­zás, nincs kétség afelől, hogy ez a folyamat feltar­tóztathatatlanul tör előre. Kívánatos lenne azonban, hogy a gépkocsiállomány megújulása Szabolcs-Szat­már-Bereg megyében az or­szágoshoz képest ne követő jellegű legyen, hanem azzal párhuzamosan következzék be. Ehhez elsősorban a jö­vedelmi viszonyokon kelle­ne változtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom