Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-02 / 52. szám
1995. március 2., csütörtök HÁTTÉR Teljes körű jogi felelősség Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéseket ügyvéd ellenjegyzi Dr. Hubay Pál Harasztosi Pál felvétele Megoldjak a kamarák Györke László Nyíregyháza (KM) — Az élet sok furcsaságot produkál. Előfordult már olyan eset is, hogy egy adásvételi szerződésen rég elhunyt „kézjegye” szerepelt. Mikor érvényes egy ingatlan adásvételi szerződése? Vajon a magánokiratot ellenjegyző ügyvédnek mekkora a felelőssége? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Hubay Pált, a megyei ügyvédi kamara elnökét. Jogértelmezés □ Mióta szükséges ügyvédi ellenjegyzés ingatlan adásvételi szerződésen? — Az 1994. évi V. törvény 9. paragrafusának 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ennek a törvényi rendelkezésnek a gyakorlatban többféle értelmezése adódott, ezért az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége 1994. május 26-án az Igazságügy-minisztériumhoz átiratot intézett, amelyben kérte, hogy a hivatkozott jogszabály helyes értelmezésével kapcsolatosan iránymutatást adjon. Erre a megkeresésre a Földművelésügyi Minisztérium az igazságügy-miniszterrel egyetértésben közölte az ügyvédi kamarával, hogy a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó magánokiratok körét szűkén kell értelmezni. Nem tartoznak tehát ebbe a körbe azok az okiratok, amelyek más olyan jogok, tények bejegyzése alapjául szolgálnak, amelyek a tulajdonjog gyakorlásának lehetőségét csak közvetve befolyásolják, és ilyen értelemben módosítják a tulajdonjogot. Ellenben ebbe a körbe tartoznak a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó szerződések is. □ Miért felel az ellenjegyző ügyvéd? — Az iránymutatás szerint az ügyvédi ellenjegyzés fogalma az okiratban foglalt ügylet szakszerűségéért, tartalmi és alaki jogszerűségéért való garanciát is jelenti. A célzott joghatás elérése érdekében alakilag és tartalmilag alkalmatlan okiratok ellenjegyzésére nem kerülhet sor. Az ügyvédi ellenjegyzési kötelezettség alá tartozó okiratoknál tanúk alkalmazása nem szükséges. Körlevél — Ezt az állásfoglalást az Országos Ügyvédi Kamara valamennyi ügyvédi kamarának megküldte. Ezt követően, 1994. július 6-án körlevelemben a megye valamennyi ügyvédi irodájához és egyéni ügyvédjéhez azt elküldtem. Külön hangsúlyoztam, hogy az ügyvédi ellenjegyzés azt jelenti, hogy az okiratot szerkesztő ügyvéd az ügylet tartalmi és alaki jogszerűségéért garanciát vállal. — Azt is közöltem, hogy tehát a helyes értelmezés szerint azokért az okiratokért, amelyeket az ügyvéd ellenjegyzésével lát el, a felelősség az ügyvédet terheli. Az alaki kellékekhez tartozik az is, hogy ügyvéd felel az aláírások hitelességéért. Gyakorlatilag ez azt jelenti, ha egy ügyvéd okiratot készít, ellenjegyez, valamennyi szerződő félnek, az összes eladónak, az összes vevőnek, illetve az összes ajándékozónak, az összes megajándékozottnak jelen kell lenni, és valamennyiüknek az ügyvéd előtt kell az okiratot aláírni. Sőt, arról is meg kell győződnie, hogy valóban az eladó nevén szerepel-e az adott ingatlan. □ Mi a jogszabály arra az esetre, ha az egyik szerződő fél, teszem azt, szombathelyi, a másik nyíregyházi? — Ha bármilyen oknál fogva a szerződő felek valamelyike nem lehet jelen, abban az esetben az illetőnek az okiratot a lakóhelye szerinti legközelebbi közjegyző előtt kell aláírnia. Aláírhatja ugyan bármely közjegyző előtt, de nyilvánvalóan ez a célszerű. Tehát: azokért az aláírásokért, amelyeket az ügyvéd előtt írtak alá — az ügyvéd felel, amelyeket közjegyző előtt — a közjegyző. □ Miért nem elegendő két tanú aláírása? Szükségszerűség — Éppen azért kellett a fent emlegetett törvényt megalkotni, hogy legyen felelős a szerződések tartalmi valódiságáért. Hisz ha bekerül egy okirat a földhivatalhoz, a hivatal azt nem tudja ellenőrizni, hogy valódiak-e az aláírások. Nincs viszont egy olyan jogszabály, amely a tanúk garanciális felelősségét megállapítaná. Halál esetén az ingatlan-nyilvántartásban az elhunyt neve szerepel mindaddig, amíg a hagyatékátadó végzést a közjegyző a földhivatalnak meg nem küldi. Erre pedig sokszor hosszú hónapok múlva kerül csak sor. Tehát, ha valaki az elhunyt nevét ráhamisítja egy szerződésre, a földhivatal mindaddig a szerződést bejegyzésre alkalmasnak véli, amíg a hagyatékátadó végzés meg nem érkezik. Ilyen esetben az ügyvédnek az alaki garanciája azt jelenti, hogy ha a tulajdonjogot átjegyzik az általa készített okirat alapján, abban az esetben az elhunytnak a tényleges örököse kártérítési pert indíthat az ügyvéd ellen, mert ő felel a tartalmi valódiságért. □ Köszönöm a beszélgetést. Sikerek Császárszállás (KM) — Megyebeli társaikhoz hasonlóan, ezen a településen is elkészült a számvetés, évértékelő és évadnyitó ülését tartotta a hét végén a császárszállási polgárőrség, melyen részt vettek a rendőrség és az önkormányzat képviselői is. Ancsán János elnök az elmúlt évet értékelő beszámolójában kiemelte: tevékenységük alapvetően sikeres volt, hiszen a településen lényegesen csökkent a betörések száma. Persze elbizakodottságra nincs ok, tennivaló még bőven akad, a kitűzött feladatokat csak rendszeres járőrözéssel lehet elérni. Telefonos helyiséget az önkormányzat adott számukra, hasábrádióik is vannak, támogatók segítik tevékenységüket. Köztudott, a polgárőrök anyagi ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában látják el feladatukat a köz érdekében. A jól végzett munkajutalma azért ezúttal sem maradt el, két polgárőr kapott oklevelet és pénzjutalmat, melyet Herka Béla a megyei rendőrfőkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője adott át. Az összejövetelt Mazák István helyi vállalkozó birkapörköltes vacsorája zárta, melyet mindenki jó étvággyal fogyasztott el. Szőke Judit rtem is, meg nem is, mi volt a célja a törvényhozóknak a kamarai törvény megalkotásával. Am abban nem vagyok biztos, hogy a jogszabály minden pontját alaposan végiggondolták. A kötelező tagság, bár vitatható, tartalmaz logikus elemeket. Az adatlappal kapcsolatban azonban, melyet a regisztrációhoz kell kitölteni, már akadnak fenntartásaim. (Vissza lehet élni a nettó árbevétel összegével, a bankszámla-számmal, s nem vállalt garanciát senki az éves eredmény titokban tartására...) A magyarázat szerint nincs ma az országnak teljesen megbízható gazdasági információs rendszere. Majd a kamarák megoldják. Állítólag az APEH nem volt hajlandó adatokat kiszolgáltatni (nagyon helyesen), és a cégbíróságoknál rendelkezésre állókra sem lehet mérget venni. Nem hatékony a szakképzési rendszerünk? Majd a kamarák megoldják. A mi-Balogh József Gondolom nem vagyok egyedül, aki a pénteki Kelet-Magyarország egyik hirdetési oldalán felfedeztem a Metropolt. Aki hirtelen nem tudná miről van szó, a Metropol Nyíregyháza belvárosában, a Kossuth téren, a Csemege helyén épülő üzletház, ahol még üzletek vásárolhatók. Nem tudom milyen oldalról, milyen szögből látható az újságban megjelent kép, ezért azt sem tudom felfedezni rajta: vajon a járókelőknek melyik oldalát mutatja majd, milyen látványt nyújt a Kossuth tér felől, milyet a Luther utcáról, s azt sem tudom e kisméretű kép alapján mondani, hogy ez a majdani épület az én ízlésem szerint szép vagy csúnya, hiszen ahhoz többet kellene tudni róla. Azt azonban egyszerű nyíregyházi lakosként, az építészetben járatlan laikusként is megállapíthatom: a fényképen látható épület nem Nyíregyháza belvárosába való. Csak gondoljuk végig, milyen épületegyüttesbe kerülne ez a minden bizonynyal korszerű alkotás. Tőnisztériumok és egyéb hatóságok nem végzik jól a dolgukat, sok a munkájuk? El kell tőlük venni bizonyos funkciókat — már, persze, ha adják, hiszen kevesebb jogkörhöz kevesebb tisztviselő kell... De majd a kamarák átveszik és megoldják — bizonyítandó hasznosságukat. Egy szervezetnek, ha még oly félállami és félcivil is, mint ez a gazdasági önkormányzat típus, akkor is kellene vállalnia valamiféle érdekképviseletet. Ez alapján jogos a kérdés, amit először nekik szegeznek: mit kapunk a pénzünkért? Gazdaságfejlesztést? Csak úgy általában? Várva várt feltételeket, pénzt, megrendeléseket? Ugyan. Karriert és megélhetést? Csak annak a néhány embernek. Legfeljebb, no nem mintha lebecsülném, információt és szolgáltatásokat fognak tudni nyújtani. Lebontunk szervezeteket és építünk helyette másikat. Az nem jutott eszébe senkinek, hogy a meglévőket kellene felrázni?! Az az érzésem, a kamarák életében nem csak a kezdet nehéz. szomszédságában a műemlék jellegű plébánia, aztán a városháza szép épülete, a Takarékpalota, amelyre ha nem rongyokat árulnának benne, igazán büszkék lehetnénk, a Korona épülete, a Nagy Virgil tervezte immár székesegyházzá előlépett római katolikus templom. Csupa, a századforduló táján épült, eklektikus stílusjegyeket őrző épület. Es akkor jönne közéjük egy nem tudom majdan minek nevezhető stílusban épült Metropol. Természetesen fontos, hogy mielőbb beépüljön Nyíregyházán a Kossuth tér. Természetesen fontos, hogy az itt élő tervezők alkotó munkáját megbecsüljük, s őket kérjük fel, ha fontos, a város képét befolyásoló létesítményeket kell tervezni. De az is fontos, hogy azt a keveset, ami megmaradt még Nyíregyháza múltjából, ne csak egyenként, hanem épületegyüttesben, hangulatában is megőrizzük. A stílusában eltérő, s önmagában akár szépnek is tekinthető épületek számára pedig találjunk valamilyen más környezetet. Remélem ezzel a szakemberek is egyetértenek. A kezembe akadt a minap egy francia útikalauz, amely a Magyarországra érkező gall turisták számára nyújt némi eligazítást. Nosza, lapozzuk fel, mit ír szeretett megyevárosunkról, Nyíregyházáról, ez mindig érdekes lehet. A több oldalas, fényképekkel illusztrált tájékoztató lényegében számunkra is elfogadható ismereteket nyújt, némi franciás lezserséggel. A gallok szerint Nyíregyházának, a Nyírség fővárosának nincs nagy híre a sajtóban, nem túl jól ismert, mert szegény vidéknek a központja, ahol nem érezhető az a fejlődés, ami Nyugat-Magyarországon. (Ez talán még elfogadható is lenne, ha a szerző utoljára úgy harminc évvel ezelőtt járt errefelé). A könyv írója történelmi ismereteivel viszont már több bajunk lehet: mert az még rendben van, hogy a városnak nincsenek történelmi hagyományai, de az a történészek számára is újdonságnak tűnhet, hogy mindez azért van, „mert a település az erdélyi fejedelmek magánbirtoka volt.” A könyvet lobogtató francia barátaink mindenképpen meg akarták látogatni a KGST-piacot is. Ismerték a hírét, természetesen a könyv-Közel a rendőrség bői. Meg is értem őket: hiszen az írás szerint „a bolhapiac érdekesebb, mint a budapesti, mert itt nemcsak hagyományos csencselések folynak”. No, ebből láthattak is valamit, mert például a mellettünk álldogáló román busz afféle benzinkuttá változott, amiből aztán egy csőből csapolták a benzint, papírzsákokkal álcázott kannákba. Ajánlottuk is a francia sofőr figyelmébe a jó vásárlási lehetőséget, aki csak a fejét csóválta. A vendégek a hagyománytól azt is igen eltérőnek találták, hogy a piacon földről történő árusítás folyik. Barátaink számára csupán az tette bizarrá az ügyet, hogy miért csinálják ezt a sárban is, merthogy akkor már második napja javában esett. A franciák tudnak élni, és az étkezésre is alaposan odafigyelnek. Meg kell mondani, alapos tájékoztatás volt a könyvben a nyíregyházi éttermekről, cukrászdákról, szórakozóhelyekről. Dicsérgeti a könyv a jó magyar konyhát, aztán két csalódás. Egy jó tanács a Rákóczi úti Imbisz-grillbe invitálja a franciákat, ahol gyorsan és jól lehet étkezni, elfogadható áron. A másik javallat az Oninia cukrászda, ahol talán az országban a legfinomabb süteményeket lehet kapni. (Pontosabban: „nehezen tudok jobbat ajánlani Magyarországon” ). Sajnos az útikönyv nem múlt időben ír, mert mint tudjuk, azóta mindkettő megszűnt. (A francia útikaluz egyébként viszonylag friss, 1994-ben látott napvilágot). Mindenesetre nyíregyházi cukrászok, szakácsok, nem dolgoztatok hiába! Lám a franciák tetszését elnyertétek. A szerző hiányolja viszont a jó cigányzenét, Benczi Gyulának a híres prímásnak a városában. Ami igaz az igaz, mi sem tudtuk a könyv szerzőjét nagyon megcáfolni. y -T an viszont diszkó. Az 1 / erről szóló intelmeket V azonban nekünk sem ártana megfogadni. ” A város központjában lévő diszkóban ne legyenek hangosak, túl hevesek, mert közel van a rendőrség, bíróság és a fogda”. így igaz. Tagadhatatlan, a könyv szerzője mégiscsak alaposan körülnézett Nyíregyházán! Most melyik a jobb? Ha éhezem és kiváltom a gyógyszert, vagy teli a hasam és beteg maradok... Ferter János rajza Hagyományőrzés
