Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-11 / 60. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Kereszttűzben Lemondott a kulturális miniszter. Hosszú ideig állt az ellenzéki pártok bírálatának kereszttűzében, a sajtó egy része rendszeresen szemére vetette hibáit, hát megunta a sok kritikát. Az eset bárom éve Andrásfalvy Bertalannal történt — gondolom erre már az első mondat után rájöttek olvasóink —, hisz Fodor Gábor golyóálló ruhába öltözött a kormányalakításkor, s az sem okoz neki gondot, hogy már nemcsak az ellenzéki, nemcsak a parlamenten kívüli pártok vetik szemére baklövéseit, hanem a nagyobb koalíciós partner illusztris képviselői is csőre töltik fegyverüket, ha a kultúráról van szó. Talán Jánosi György lemondása volt az első igazi repedés, akinek papírforma szerint volt oka a szakításra, ám a közvélemény előtt nem kétséges: nem egy felületesen aláírt, s a miniszterelnökhöz továbbított papír miatt kérte ki a munkakönyvét. A nemzeti kulturális intézményeket ért támadásról ezúttal ne is essék szó, hetekig, ettől volt hangos a közélet szinte minden fóruma, ugorjunk az elmúlt hét végére, amikor megszólalt a szocialista frakció, s elmondták: a hat elemi, a négy alsó középfok és a két felső középfok elmélyíti a társadalmi és települések közötti esélyegyenlőtlenséget, s a 8+4-es iskolarendszer további szétzilálódásához, kasztosodáshoz vezethet. És az elutasítás nemcsak annak szólt, hogy nincs ilyen iskolarendszer Európában, hanem annak is: ahol nem egységes a tananyag, nem lehet egységes a számonkérés sem. A vita tart, hevessége nem akar lanyhulni. Pedig közeledik a millecentenárium, a kontinentális tévelygések után sürgető lenne mielőbb a honfoglalással, az államalapítással, az Árpád-házi királyokkal megismertetni a fiatalokat. De az alku nem ér véget, a szülők pedig rettegve várhatják, mikor deklarálja a kulturális kormányzat, hogy mostantól tandíjat is kell fizetni, ha valaki tanulni akar. (A szocialisták sem tartják ezt egyelőre időszerűnek). Az ember azt hinné, a kulturális tárca programja a koalíciós kormány közös elképzelése volt. Aztán, amikor hallja, olvassa, miként bírálja Szőllősiné, Kása Ferenc, Jánosi, vagy Csintalan, akkor megduplázódik a kérdőjel: egy párt, vagy egy miniszter személyes programja ez? Úgy tűnik, Fodor Gábor az érzelmek kiváltójának született. Amikor otthagyta a Fideszt, egyesek árulónak tartották, mások a politika hercegének nevezték, nemrég egy liberális lapban pedig arcátlanul okosnak titulálták. Nos, megnyilvánulásai alapján akár okos embernek is tartható. Egy miniszternek azonban inkább bölcsnek kell(ene) lennie. Balogh József AKTUÁLIS INTERJÚNK Kiforgatott kárpótlási jegy Különös versenyfutás zajlik a spekulánsok és a kormányzat között Turcsik Ottó Elek Emil felvétele kárpótoltak két táborra oszlanak. Az egyik, amelyik tájékozott az aktuális kárpótlásijegy-árfolyamról, követi mindennek változását és tanácsot kér tőlünk, hogy hová fektesse be a kárpótlási jegyét vagy mikor adja el. A másik része pedig csak azt az árfolyamot, jelenleg a 172 százalékot figyeli, amelyen például a kárpótlási jegyet egy privatizációs tranzakciónál az AVÜ beszámítja. Ezért, ha olyan ajánlatot teszünk, hogy a tőzsdei árfolyamot figyelembe véve harminc százalékon vesszük át tőle a kárpótlási jegyet, akkor fel van háborodva, hogy mi ezen akarunk meggazdagodni. Pontosan ez az árfolyamkülönbség, illetve az, hogy nincs alternatívája a kárpótlási jegyek felhasználásának, hozza azokat a manipulációkat, amelyeknél jól megvágják a A, viszont kell egy olyan ember a pénzügyi tárca, illetve az MNB élére, akit mind külföldön mind belföldön elfogadnak. Reményeim szerint Bokros és Surányi ilyen lesz, és ha ők a forintot leértékelik a külföldiek szájízének megfelelően, akkor igencsak meg fog lódulni a részvényjegyzés. Most nem veszi meg a külföldi az olcsó magyar részvényt, mert tudja, le kell értékelni a magyar forintot, és tudja hogy nem két-három százalékkal, hanem ennél jóval nagyobb mértékben. A külföldi ugyanis, ha nem vásárol, akkor áll a tőzsde, nem megy. Jelenleg nagyon sokan spekulálnak arra, hogy akár 15-20 százalékkal is leértékelik a forintot. Egy különös versenyfutás megy az erre spekulálók és a pénzügyi kormányzat között. Az utóbbi próbálja húzni az időt, hiszen a kormányzat tudja, hogy azok, akik jelentős valutamennyiséget vásároltak fel, eló'bb-utóbb kényszerűségből forintra váltják valutájukat, mert szükségük lesz a magyar fizetőeszközre. Ezzel megint a bankok járnak jól, mert a marge (egyes pénzintézeteknél 5-6 százalék) a bankoknál marad, de ha kibírják várni a befektetők a forintleértékelést, akkor nagyon nagyot nyernek. Bukni azok fognak, akik egy meghatározott időre spekulálnak és tegyük fel március 20-ig kötötték le a pénzüket. Ha viszont valaki hosszabb távra köti le így a pénzét, akkor a múlt évi forintleértékeléseket figyelembe véve a banki betéti kamatok többszörösét kaphatja. C3 Idén annyira lecsökkentették az adót csökkentő kedvezményeket, hogy minimális lehetőségük van a kárpótoltaknak a jegyüket készpénzre váltani. Milyen befektetést ajánlanak? — Adót csökkentő kedvezményt például a befektetési szövetkezetek kapnak. Mindez olyan forma, ahol a kárpótlási jegyért a kamatokkal növelt névértékén, 172 százalékon szövetkezeti üzletrészt lehet vásárolni. Egyszerű matematikával kiszámolható, hogy amennyiben a 172 százalék után 30 százalékos adót csökkentő kedvezményt kap, akkor a kárpótlási jegyét 51- 52 százalékon tudja eladni a jelenlegi 27- 30 százalék helyett. □ Önök 17 alapító taggal magán nyugdíjpénztárt alakítottak, amely kimondottan a befektetésre és az adókedvezményre épül. Mennyire kockázatos mindez, hiszen a befektetők manapság minden ilyen cégben geotermikus pénzelszívást látnak? — Idén a nyugdíjpénztárba befizetett összeg ötven százaléka az adóból leírható, de maximum csak 100 ezer forint, így egy évben a nyugdíjpénztárba 200 ezer forintot érdemes befizetni, mert ennek a felét le lehet vonni az adóból. Hasonlít ez a módszer az életbiztosításokra, de ott az adóból csak 20 százalékot lehet leírni, másrészt a befizető pénze teljes egészében állampapírokban és diszkont kincstárjegyben kamatozik, tehát gyakorlatilag nincs kockázat, hiszen az álíam szavatolja a visszafizetést. Egy állampolgár államkötvényt még csak-csak tud venni, de a diszkont kincstárjegy aukciónál legalább egymillió forint szükséges. Utóbbiak igen kedvezőek, hiszen majdnem 33 százalékos éves kamatot adnak három hónapos lekötéssel. Nagy pénz, jól lehet forgatni és nincs kockázat. IVIáthé Csaba Egy ügyes bróker alig két hete az egyik legpatinásabb brit bankot vitte csődbe több száz millió fontos kárt okozva a cégnek, illetve a betéteseknek. Ahhoz, hogy egyáltalán ilyen lehetőséghez jusson egy jól működő tőzsdére, kiterjedt brókeri hálózatra és megfelelő kínálatra van szükség. Hogy az utóbbiból hazánkban mi valósult meg, Turcsik Ottót, a BU-KE Bróker Kft. kereskedelmi igazgazóját kérdeztük. □ Ön szerint egy honi bróker megbuktathat egy pénzintézetet kétes spekulációkkal? — Szerintem az angol bróker nem egyedül buktatta meg a bankot, ehhez a bank is statisztált, hiszen bízott a brókerben az óriási haszon reményében. Ha az az elképzelés bejött volna, akkor a bank vezetői szemet hunynak a nyilvánvaló szabálytalanság felett, mivel nem jött be, így mindent a brókerre kentek rá. Úgy érzem, Magyarországon mindezt a cégek nem engednék meg, jobban odafigyelnek arra, hogy egy bróker a pénzükkel milyen tranzakcióba kezd. Ráadásul ehhez egy olyan zseninek kellene lenni, mint ez az angol fiatalember. !"1 Mennyire olajozottan működik a Budapesti Értéktőzsde és a vidéki brókercégek milyen szerepet játszanak a részvények eladásában és vételében? — Az értéktőzsde kimondottan Budapest centrikus. A központi értéktárba fut be minden értékpapírvétel és eladás. Közvetlen kapcsolat a vidéki magán brókerirodák és az Értéktőzsde között nincs, ez a probléma egyelőre megoldatlan, emiatt ahhoz, hogy ha a hétfőn eladott értékpapír szerdáig feljusson az értéktárba, az a legegyszerűbb, ha személyesen felviszem, és nem titkosított faxon vagy expressz ajánlva küldöm fel. Ráadásul még az is sújtja a vidéki brókereket, hogy a tőzsdén kívüli forgalomról minden hét kedden floppyn fel kell küldeni az adatokat, de ezt csak személyesen lehet megtenni. Hiányzik a technikai felszereltség és emiatt rengeteg idő megy el az ilyen úgymond mellékes tevékenységre. □ Egyre többet hallani a kárpótoltaktól, hogy a brókerek csak becsapják őket, szinte nevetséges öszegen veszik át a kárpótlási jegyüket. — A kárpótlási jegyeknél valóban folyamatosan szidnak bennünket, ugyanis a kárpótoltakat, akik valamennyi készpénzt látva villámgyorsan meg akarnak szabadulni a jegyeiktől. — Jelenleg a kárpótlási jegy árfolyama 30 százalék, a brókercégek 27 százalékért veszik át, és azonnal fizetnek. Ha viszont közvetlenül a tőzsdén adjuk el a kárpótolt jegyét, akkor 29,4 százalékot kap érte, ugyanis a brókeri jutalék az eladási ár 2 százaléka, gyakorlatilag százezer forinton** Mindez hozza azokat a manipulációkat, amelyeknél jól megvágják a kárpótoltakat. yy ként 2400 forint nyeresége van rajta. De ha ehhez hozzáteszem, hogy mindezt csak nyolc nap múlva tudom kifizetni, mert a tőzsdén ilyen az elszámolás, akkor rögtön meggondolja magát a kárpótolt, mert a korábbi példák alapján azt gyanítja, hogy a brókercég nem fogja kifizetni a kialkudott árfolyamot. Érdekes, hogy az ukránok és a románok nagyobb fenntartás nélkül itthagyják a kárpótlási jegyet, és nyolc nap múlva jönnek a pénzükért, tehát jobban bíznak bennünk, mint a hazaiak. Már régóta ígérik az eredeti kárpótoltaknak a MOL, a MATÁV privatizációját, de mindez még halódik. Ez az időhúzás a spekulánsoknak kedvez, akik akár a bróker iroda előtt, akár a pénzintézetek előtt fél százalékkal többet ígérnek a kárpótlási jegyekért, de kérik a határozatot és a címletlistát is, valamint egy meghatalmazást, amely alapján ők az eredeti kárpótoltak nevében jegyezhetnek részvényt és így előnyt élveznek. Az az igazság, nyolc hónapja nincs mit vásárolni a kárpótlási jegyért, az önkormányzatok már eldöntötték, mit adnak el és mit nem, a földek nagy részét kiosztották, a privatizáció pedig halódik. ^ Elsősorban a külföldiek határozhatják meg az árfolyamokat, yy □ Mint a Messiást úgy várják a brókerek és a tőzsdén lévő cégek a külföldiek részvényjegyzését, akik viszont nagyarányú forintleértékelésben bíznak. Melyik fog hamarabb teljesülni? — Egyértelműen a külföldiek határozhatják meg a részvényár-folyamokat, de ehhez le kell értékelni a forintot. Ehhez ** A nyugdíjpénztárba befizetett összeg ötven százaléka az adóból leírható. ••
