Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda Fórum KIVI-POSTA olvasóink leveleiből Ezt ne! A MÁV mostanában sok vo­nalat meg akar szüntetni. Pe­dig, főleg az idősebb korosz­tály, amelyik több mint negy­ven éve utazik vonaton oda- vissza, már el sem tudná kép­zelni e nélkül az életét. Ok ehhez szoktak hozzá. Szükség is van a vasútra, és lesz még a jövőben is. Ne a könnyebbik megoldást keressék a vezetők! Annak idején a vonalak lefek­tetése is sok pénzbe került, ezeket karban tartották, sok­szor meghosszabbították, de ma is használhatók. Ott van pl. a guti erdei vonat, amelyen sokszor utaztam gyerekko­romban magam is, egészen Nyírbéltekig. Azt is nagyrészt felszámolták, pedig Bélieken már a nagy fatelepet is kiépí­tették hozzá, vagy harminc év­vel ezelőtt szélesítették a vá­gányt. A friss erdei levegőre a gyerekeinknek is szükségük lesz, vagy egy jó erdei szán­kózásra. A vonaton különben is kényelmesebben utaztak, mint a zsúfolt buszon. A kör­nyezetnek is jobb volt, tisz­tább. Mindezt a szempontot fi­gyelembe kellene venni, nem a könnyebbik megoldást vá­lasztani, sokszor helytelenül! ifj. Fábián Sándor Nyíregyháza, Sóstói u. 1. VI/18. Adatvédelem Meglepő dolgokat tapasztal­tam nemrégiben Nyíregyhá­zán, a Káliói úti MÉH-telepen. Az egyik helyen, egy hatalmas köteg iratcsomóra lettem fi­gyelmes. Mint kiderült, fontos személyes iratokat tartalmazó iratgyűjtőkről van szó, benne életrajzok, nevek, címek. A dátum 1992-t mutatott. Nem értem, amikor manapság, oly nagy figyelmet szentelünk a személyiségi jogoknak, akkor Hirdetőoszlop Nyíregyháza belvárosában Harasztosi Pál felvétele hogy kerülhetnek három év után, ilyen helyre, az emberek legfontosabb adatai. Nem fél az a cég, hogy az adatok il­letéktelen kezekbe jutnak, s lesz aki visszaél vele? Tudo­másom szerint, vannak cso­magküldő szolgálatok, ahol kemény ezreseket fizetnek a címekért, vajon miért segítünk így nekik? Ha már tényleg nincs szükség ezekre a papí­rokra, akkor jó lenne a meg­semmisítésnek más módját, például az azonnali összezú- zást választani. J. S., Nyíregyháza Veszélyes Tudom, hogy nyitott kapukat döngetek, de nem állhatom meg, hogy szót ne emeljek a KGST-piac környékének köz­lekedése miatt. A napokban részem volt látni egy súlyos balesetet, amikor egy ukrán nőt maga alá „gyűrt” az egyik autó. Senkinek sem kívánom azt a jelenetet. Ide jött Ma­gyarországra az a szerencsét­len, valószínű fáradt volt, nem figyelt, az eredmény: soha többet nem láthatja a családja. Annyi ígéret hangzott már el a Tokaji útnak erről a sza­kaszáról, a vasúti átjáróról, de senki sem tett semmit. És most elsősorban nem az autósokra gondolok. A gyalogosok sem tudják hogy fussanak át egyik oldalról a másikra. A legkö­zelebbi gyalogátkelőhely a körúton található. Jó lenne, ha történne valami, vagy hány halál szükséges még, hogy fel­ébredjenek az illetékesek! Tóth Zoltán Nyíregyháza, Toldi u. Köszönet A Nyírteleki 1. sz. Általános Iskola az „Esély” alapítvány nevében köszönetét fejezi ki a Nyíregyházi Diruváll Ruháza­ti Kft. dolgozóinak, akik fo­lyamatosan támogatják az ala­pítványt. A kft. természetbeni juttatása hozzásegíti az iskola rászorult tanulóit a felzárkó­zásra. Krajnvák Józsefné igazgató Késik a tejesautó Lám, mi a „végeken”, eny- nyiben is hátrányt szenve­dünk. Amíg a városokban, már hajnalban beszerezhető a friss tej, addig nálunk, ko­rábban nyolc, fél kilenc fele ért ide a tejesautó. Ezt még valahogy el is fogadtuk, de sajnos mostanában erre is „rátettek egy lapáttal”. Ma csak fél tíz, tíz óra körül juthatunk a napi tejada­gunkhoz. Problémát jelent ez az iskolában is, hisz a napi főzéshez már elkésett a szállítmány. A munkába járók pedig legfeljebb az előző napit vásárolhatják meg. A háziasszonyoknak is gond, mert kétszer kell menni így a boltba. F. J., Kölese Hogy gondolták? Délre szállítani a tejet, mi­kor nekünk a reggelihez kellene... Ferter János rajza Repül a felcsapott kő, ki tudja... Nem történt szabálysértés • Nincs, aki a kárt fizesse • Méltatlanul érte hátrány Tiszavasvári (KM — D. M.) — Vannak egyszerűnek lát­szó ügyek, melyek idővel mégis olyan bonyolulttá vál­nak, hogy ember legyen a talpán, aki igazságot tud ten­ni. Nagy Károly tiszavasvári olvasónk még tavaly nyáron , járta meg”. Nyíregyháza-nyírjesi bejáró­nál egy Dacia személygép­kocsi az útjavításra használt kövekből egyet felcsapott az autója szélvédőjére. Olvasónk azt hitte szerencséje van, hisz a kárt okozó jármű tulajdonosa készségesen elismerte a tör­ténteket, sőt egy papírra felírta a címét, és kérte, ha valami problémája lenne, keresse fel. Biztosítás nélkül Panaszosunk annak rendje- módja szerint gondjával el­ment a Hungária Biztosító ti­szavasvári fiókjába. A köz­pontból jött kárszakértő lefo­tózta az autót, azt mondta két hét múlva kész az eredmény. Mikor érdeklődött, kiderült, a Dacia tulajdonosa több hónap­ja nem fizeti a gépkocsijára a kötelező biztosítást. S a bizto­sító is hiába kereste, nem ment be elismerni az okozott kárt. Ezért azt a tanácsot adták ol­vasónknak, menjen el az ille­tőhöz, kérje meg, ismerje el az esetet. Szász Sándor, a Hungária Biztosító Rt. megyei igazgató­ja levélben megerősítette: saj­nos, az eseménykor a vétkes fél nem adott át felelőségelis­merő nyilatkozatot, s elmu­lasztották kitölteni az ilyenkor használatos „Baleseti bejelen­tőt”-! is. Utólag — többszöri sürgetésük ellenére — a kárt okozó nem volt hajlandó elis­merni cselekedetét, s mivel kötelező biztosítással nem rendelkezik, így a biztosító az általa okozott kárért „nem tud helyt állni". Hasonló esetben a Magyar Biztosítók Szövet­ségének a feladata lenne a vét­len fél kártalanítása, de a fele­lősséget elismerő nyilatkozat hiányában, erre a szövetség­nek sincs lehetősége. A következő lépésben, a tiszavasvári rendőrkapitány­sághoz került az ügy. Ok meg­hallgatták olvasónkat, aki nem kívánt eljárást kezdeményezni az elkövetővel szemben, azon­ban kérte: a rendőrség tegye meg a szükséges intézkedést, hogy a gépkocsijára kösse meg a kötelező biztosítást. A balkányi körzeti megbízott vizsgálata alapján, kiderült a kérdéses időpontban, a Dacia valóban érvényes kötelező biztosítás nélkül vett részt a forgalomban. O tájékoztatta erről a biztosítót, és egyben feljelentést tett a Nyírbátori Rendőrkapitányság Igazgatás- rendészeti Osztályán. Az osz­tályon viszont nem indítottak eljárást ellene, mert a károko­zó „nem követett el szabály- sértést azzal, hogy a biztosítási díjat késve fizette be”. Ezzel a kör bezárult! Bírósági úton A témával kapcsolatban Bé­kési Gábor, a Hungária Bizto­sító Rt. megyei igazgatóságá­nak gépjárműkár-rendezési fi­ók vezetője is kifejtette véle­ményét. Á biztosító valóban rajta kívül álló okok miatt nem tudott fizetni. Ennek elsősor­ban az az oka, hogy aki a kárt okozta, nem hajlandó együtt­működni velük. Valószínű az történt, ami már oly sokszor előfordult: a Dacia tulajdonosa elismerte ugyan először a kárt — leg­alábbis nevét és címét megad­ta. De nem ez a hivatalos elis­merési forma, mutatja, hogy később a biztosító többszöri felszólítása ellenére sem tett eleget a kárbejelentési köte­lezettségének, s nem jelent meg az ügyet rendezni. Bi­zonyára rájött, a kötelező díj fizetésekkor ez hátrányosan érinti majd, az ismert bó- nus-malus rendszer miatt. Mi­vel akkor a díj is rendezetlen volt, így a biztosító semmi­képpen nem fizethet. Á szélvédőkár amúgy is egyik sarkalatos pontja a kár­rendezésnek, különösen mióta a személygépkocsiknál az új érdekeltségi rendszer műkö­dik. Egyrészt, a szegény autós sem tehet róla, ha például út­javításkor járművének kereke felcsapja a követ. Másrészt, a legtöbbször szinte lehetetlen kideríteni, ki volt a kár okozó­ja. A panaszosunk esetében is, ha van Cascója, az alapján, vagy legfeljebb bírósági úton lehetne behajtani a pénzt. Vi­szont az is nagy procedúrával jár, hisz tanúk kellenek, stb. Az összeg pedig általában nem akkora nagy, hogy érdemes mindezt felvállalni. Felelősség Befejezésül álljon itt olvasónk néhány megjegyzése: Nem ér­ti, hogy járhat valaki kötelező biztosítás nélkül, s mindezért még felelőségre sem vonják? O tisztességesen befizet min­den díjat, akkor a biztosítónak is rendezni kellene kárát. A huzavona, miatt úgy érzi, őt méltatlanul érte hátrány. Az Országos... ...Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal tájékoztatása szerint, Ön négy hónapja átvette a határozatot, így jogerőre emelkedett a dön­tés — válaszoljuk nagysze- keresi levélírónknak. A pénzintézetek... ...hitelt csak abban az eset­ben nyújtanak, ha az adó­sok jövedelmi viszonya lét- fenntartásuk veszélyezteté­se nélkül a törlesztőrészle­tet fizetni tudja — üzenjük S. Györgynének. Az OTP... ...előírásai néhány esetben valóban lehetővé teszik, hogy azon építtetők, akik kölcsönigényüket a ren­delet hatályba lépése előtt nyújtották be, a folyamat­ban lévő építkezésükhöz az új feltételek szerinti lakásépítési kedvezményt vegyék igénybe — üzen­jük mátészalkai olvasónk­nak. A vevői... ...reklamációval kapcsolat­ban csak a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet jogosult szakvéleményt ad­ni — tájékoztatjuk R. A.- nét Nyíregyházán. Az üzletrész... ...után részesedést lehet fizetni, ha nyereséges a gazdálkodás, de vesztesség esetén a névértéket arányo­san csökkenteni kell — üzenjük Kisvárdára V. Mi­hálynak. A végrehajtásról Dr. Bartha Sándor Nyíregyháza — A végre­hajtó, az adós vagyoni jo­gait, kivételesen a szemé­lyiségi jogait is korlátozó eljárást, csak akkor lehet megindítani, ha a bíróság vagy más hatóság kifeje­zetten így rendelkezik. A törvény, a végrehajtható okiratok különböző formáit szabályozza. A végrehajtást kérő rendelkezési jogából következik, hogy a bíróság a végrehajtható okiratot csak az ő kérelmére állítja ki. A törvény a gyakorlati tapasztalatok alapján, a ko­rábbi eljárásnál szűkebben vonja meg az adatoknak a körét, amelyet a végrehaj­tást kérőnek közölnie kell abból a célból, hogy az el­járást el lehessen rendelni. Korábban, a végrehajtást kérőnek az adós minden adatát, tehát a személyi szá­mát is tudni kellett. Ez egyrészt, a titokvédelmi szabályokba ütközött, más­részt a végrehajtást kérő­nek, olyan nehézségeket okozott, amit a gyakorlat­ban megoldani nem tudott. Most elegendő, ha közük az adós nevét, kivételes eset­ben pedig az azonosításá­hoz szükséges egyéb ada­tokat is. Ilyenre akkor van szükség, ha az adós neve gyakran előfordul. Ezen túlmenően közölni kell, az ügy körülményeitől függő­en az adós lakóhelyét, mun­kahelyét, illetőleg székhe­lyét, valamint a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helyét is. (Ezek közül azon­ban nem mindegyiket szük­séges megadni, bár célszerű a végrehajtást kérőnek mi­nél több adatot közölni.) Ha többet nem tud, legalább egyet, mert az adós nevé­nek ismeretében a felsorolt adatok közül egy is elég a végrehajtás lefolytatásához. A végrehajtó az adós la­kóhelyén, tartózkodási he­lyén, illetve székhelyén fo­ganatosított eljárása során, a végrehajtás alá vonható ingóságokat általában tájé­koztató adatok hiányában is észleli, és ezeket a vagyon­tárgyakat a lehetőségekhez képest fel is kutatja. A tör­vény nem teszi azonban a végrehajtó feladatává, hogy az adós ingatlanára nézve is kutatást végezzen. Ingatlan végrehajtásra tehát csak ak­kor kerül sor, ha a végrehaj­táskérő tájékoztató adato­kat közöl az adós ingatlaná­nak nyilvántartási adataira vonatkozóan is. Ez a köte­lezettség azonban nem je­lenti azt, hogy minden in­gatlannyilvántartási adatot ismertetni kell. Elegendő az olyan információk átadása, amelyek alapján egyértel­műen megállapítható a vég­rehajtás alá kerülő ingatlan és annak nyilvántartási ada­tai. Például: az ingatlannak helység, utca és házszám szerinti megjelölése, vala­mint a tulajdoni lapjának, illetve helyrajzi számának a közlése. A törvény, a végrehajtási kérelem előterjesztéséhez és a végrehajtható okirat ki­állításához a nyomtatvány használatát általánossá te­szi. Ez a módszer az utóbbi időben nemcsak a bírósági, hanem a hatósági eljárások­ban is egyre inkább elter­jedt és célszerűnek bizo­nyult. A nyomtatványokat a bíróságon vagy a végrehaj­tóknál lehet beszerezni. Végrehajtható okiratot csak akkor lehet kiállítani, ha an­nak megvannak a törvény­ben részletesen előírt álta­lános feltételei. Rendelet szabályozza Lapunk január 25-i számá­ban egy olvasónk az örö­kösföldi lakótelepről írt, azt panaszolta, hogy az egyik épület erkélyén állandóan ugat egy kutya. A cikkel kapcsolatban dr. Köteles Ist\’án, a nyíregyházi pol­gármesteri hivatal hatósági ügyosztályának vezetője, válaszában kifejtette: Nyíregyháza város köz­igazgatási területén az állat­tartást, ezen belül az ebtar­tás módját is Nyíregyháza Város Tanácsának 1987. évi IV. sz. rendelete szabá­lyozza. Amennyiben a Jelvény utca lakói a hivatalhoz for­dulnak a panaszukkal, ők a helyszíni szemlét követően a szükséges intézkedéseket megteszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom