Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
1995. február 6., hétfő GAZDASÁG Keiet-Magyarország 13 Három kérő a Budapest Bankra A pénzpiac privatizációja alapos előkészítést igényel, és több lépcsőben zajlik Komoly az érdeklődés a Budapest Bank iránt Elek Emil felvétele Budapest (MTI) — A rendszerváltás után, a valós áru- és pénzviszonyok általánossá válásával egyre jelentősebb a banki tevékenység, az egész bankrendszer működése. A termelés korszerűsítése, a piacok megszerzése és megtartása a gazdaság mindennapos törekvése, amihez igen sok pénz kell. Ezt a ma már „nagyüzemekké” vált bankok folyósítják a betéteseiktől származó pénzekből, s ily módon szolgálják ki az egész gazdaságot. Mindezt persze nem „szerelemből” teszik, hanem a tisztes haszonért. Ahhoz, hogy a pénz- forgatásból származó nyereség biztos és elegendő mértékű legyen, a bankoknak szervezetileg és tőkeellátottság tekintetében a lehető legjobban kell állniok. Megbízhatóan, gyorsan, szakmailag kifogástalanul dolgozva lehet a tervezett hasznot elérni, a betétesek, ügyfelek elégedettségét, bizalmát megnyerni. Befektető kerestetik Mindehhez a szakértelem mellett szintén nagyon, sok pénzre, nagy befektetésekre van szükség. A tőke azonban nemcsak a gazdaságban, hanem bank- rendszerünkben sem elegendő. Tehát olyan befektetőket kell keresni, akik képesek és készek a bankok tőkeigényét kielégíteni, a modernizálást véghez vinni. Ö Hol tart ma ez a nagyszabású és bonyolult „hadművelet”? — kérdeztük Farkas Istvántól, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnökétől, a bankprivatizációért felelős kormánybiztostól. — Jelenleg 42 bank működik Magyarországon. Ezek felében a külföldiek részaránya összességében 12-15 százalékot tesz ki, a fennmaradó rész állami tulajdont, illetve hazai befektetői részesedést jelent. A bankkonszolidáció befejezése után ez az arány, az állami tulajdon nagysága elérhetné a 90 százalékot is, ez pedig nem kívánatos. A kormány ezen akár radikálisan változtatni a hazai és külföldi tőke minél szélesebb körű bevonásával. Köztudott, hogy bankjaink tőkehiányosak, ami azt is jelenti, hogy az átmeneti gazdaság mai viszonyai miatt a kockázatvállalási lehetőségeik erősen korlátozottak. Pedig a pénzvilágban döntő szerepe van éppen ennek a tényezőnek. A bankok privatizálása kedvező változást hozhat ilyen vonatkozásban is, mivel a pénzintézeteink a jelentős tőkebefektetések révén megerősödnek. Tőkehiány □ Hogyan kell értelmeznünk ezt? — A tőkebefektetések eleve azzal járnak, hogy a befektetők igyekszenek a pénzük után, a banki tevékenységből a legtöbbet kihozni, biztos haszonra szert tenni. Aminek előfeltétele, hogy a pénzintézetbe invesztált tőke a legkorszerűbb banktechnika, a legjobb szakismeret és a legszélesebb nemzetközi kapcsolat- rendszer útján kerüljön hasznosításra. És nem utolsósorban általánossá kell válnia, hogy az ügyfelet európai nívójú bankkultúra fogadja és szolgálja ki. Mindennek a meghonosítása szintén pénzbe kerül, de új szemléletet is igényel. Ilyen előfeltételek mellett lehet garancia a befektetett pénz mielőbbi megtérülésre, a legjobb kamatok, osztalékok mellett. Ez a módja annak is, hogy bankrendszerünk a legkorszerűbb technika révén szoros kapcsolatba kerüljön a nemzetközi bankvilággal. E nélkül ugyanis nincs gyors, pontos információ és biztonságos, szakszerű megbízásteljesítés sem. Mindezt a magunk erejéből nem tudjuk megvalósítani, ezért elkerülhetetlen a bankprivatizáció. □ Hol tart és mikor fejeződik be a bankok privatizációja? Befejezés 1996-ban — Ez a folyamat alapos előkészítést igényel, és több lépcsőben zajlik le. Már tavaly „elkelt” a Magyar Külkereskedelmi Bank, rövidesen következik a Budapest Bank, amelynek három „kérője” is akadt. Elindult a kisbankoknál is ez az átalakulás, komoly érdeklődés tapasztalható irántuk. A kormánynak azt javasoltuk, hogy a bankprivatizációnál ne legyen semmiféle előírás az állami dominancia mértékére nézve, kivéve az OTP-t. Ennél a pénzintézetnél azt ajánlották, hogy az állam részesedése 25 százalék + 1 szavazat legyen, és a privatizáció során a hazai kisbefektetőket részesítsük előnyben, ezzel is erősítve az OTP lakossági bank jellegét. A bankrendszer privatizációjának befejezése 1996-ban várható. Kevesebb burgonya Gávavencsellőről Nem kell maffiára gondolni, mondta Nagy Zoltán elnök Mexikó... ...külföldi valutatartaléka három és fél milliárd dollár alá apadt. (MTI) Tavaly... ...a legjelentősebb nyolc olasz televíziós csatornán 1 millió 73 ezer „reklámüzenetet” küldtek a nézőknek, azaz naponta majd’ 3 ezret. S ez az olasz hirdetési piacnak jó felét (53 százalékát) teszi ki. (MTI) A Ford... ...tavaly rekordarányú, 5,31 milliárd dolláros nyereséget ért el, a másik két nagy amerikai autógyártó vállalat, a General Motors és a Chrysler már korábban szintén rekordnyereséget könyvelt el. (MTI) A spanyol... ...adóügyi minisztérium újabb, 448 konkrét javaslatot tartalmazó tervezetet dolgozott ki az adócsalások hatékonyabb kiszűrésére, illetve megakadályozására. (MTI) Megállapodott... ...a Mól Rt., a Mineral- impex Rt. orosz partnereivel az orenburgi gázszállítások idei árairól. Az új árképlet lehetővé teszi, hogy a Mól az év első két hónapjában a tavalyi év végén kialakultnál olcsóbban jusson földgázhoz. (MTI) Gávavencsellő (KM — N. L.) — A burgonya egyik „hazája” Gávavencsellő. A mostani mizéria, a magas ár indokolta, hogy általános tájékoztatót kérjünk Nagy Zoltántól, a Vencsellői Mezőgazdasági Szövetkezet elnökétől, aki szakértője a témának. Elmondta, hogy a szövetkezetében — és információi szerint szinte az egész megyében — tavaly csökkent a termőterület, nagy volt az aszály. Kedvező időjárás, jó év esetén a gávavencsellői határban (és másutt is) 25-30 tonna burgonya terem egy hektáron. Tavaly a szövetkezet öntözött teKecskemét (MTI) — Mintegy hétezer volt szövetkezeti tag dolgozik a társadalombiztosítási járulék fizetése nélkül a mezőgazdaságban — derül ki abból a felmérésből, amit a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége folytatott érdekeltségi területén. Kissné Kollár Eszter, a TESZÖV tanácsosa ezzel összefüggésben az MTI munkatársának elmondta: felmérésük során megállapították, hogy az elmúlt négy esztendőben a Kiskunságban 20 ezerről ötezerre csökkent a mezőgazdaságban legálisan foglalkoztatottak száma. Kilétéről hektáronként 15 tonnát takarítottak be, de számos községben csak 10-12 tonnás termésről adhattak számot. Tavaly tovább növekedtek a termelés költségei. E tények miatt alakult ki a mizéria, nem kell mindjárt maffiára gondolni — hangsúlyozta az elnök. Egy hektárra való elit holland vetőgumó immár 250 ezer forintba kerül. Ám egy hektáron az összes költség 400 ezer forintra rúg, és nincs központi támogatás — panaszolta Nagy Zoltán. Azt is elmondta, hogy szövetkezete 25 éve tart kapcsolaEz a tendencia egyébként országos szinten jellemző, miként az is, hogy az állásukat megtartók jövedelme nagymértékben visszaesett. Megszűnt a háztájiból származó bevételük, fizetésük pedig rendkívül alacsony. A fizikaiak bére a minimálbér mértékének megfelelő 10 ezer 500, a felsőfokú agrárvégzettségű- eké 20-25 ezer forint. Öt évvel ezelőtt a térségben működő szakszövetkezetek 10 ezer tagja közül kilencezren fizettek tb-járulékot. Igaz, hogy a legalacsonyabb szintűt, ami alapján munkanélkülijáradékra nem, de legalább nyugdíjellátásra jogosultságot tot a világhírű holland „burgonyás” céggel. A hollandok érthető okok miatt évről évre emelik áraikat. Decemberben leszállítottak a szövetkezetnek annyi holland vetőgumót, amennyi kb. 25 hektár ültetéséhez elegendő. Tavaly 28 hektáron foglalkozott vetőgumó-szaporítással a szövetkezet. A csökkenés azért is van, mert a privatizáció után nehezebb tartani az izolációs távolságot, s az öntöző kapacitás egy részét kivitték a szövetkezetből. Az elnök szerint jó volna, ha a búza és a kukorica után a burgonya is kapna központi támogatást. szereztek. Három évvel ezelőtt drasztikus mértékben, a vállalkozókéval azonos szintre emelték a társadalombiztosítási járulékot. Ezt már csak a legálisan alkalmazott munkavállalók, összesen mintegy kétezren fizették. A többiek — hétezer volt szakszövetkezeti tag — bérelt földön, vagy a sajátján, illetve alkalmazottként, adó és mindenféle járulék fizetése nélkül, vagyis feketén dolgozik. Egyrészt azért, mert munkáltatója nem vállalja a kétségtelenül jelentős mértékű bérterheket, alkalmazottját tehát nem jelenti be. Feketemunkások a Kiskunságban A munkáltató nem vállalja a megnövekedett terheket Emel a Dunabank Nőttek a lekötött betétek kamatai Nyíregyháza (KM) — A Dunabank Rt.-nél az értékpapírok és a lekötött forint betétek kamatai február elsejétől változtak, kaptuk a tájékoztatót Alföldi Istvántól, a pénzintézet nyíregyházi fiókjának vezetőjétől. A kamatemeléssel a bank versenyképes konstrukciót kínál széles skálán. Mindezekről szombat délelőtt is a pénzintézet munkatársai adnak tájékoztatót. A Duna Értékjegy minimum 10 ezer forintot címletben váltható, amely 31 és 90 nap között évi bruttó 21.5, 91 és 182 nap között 23.5, míg 183 napra 25 százalék kamatot fizetnek. A sávos kamatozású Duna Takarékjegyet 10, 50, 100 és 500 ezer forintos címletekben lehet megvásárolni, 1 és 30 nap között lekötésre évi bruttó 14, további egy hónapra 22, majd 26, 29, míg 121 és 150 nap közötti lekötésnél a kamat 32 százalékra emelkedik. A Duna Betétjegy 25, 100 és 500 ezer forintos címletekben váltható, 31 és 90 nap közötti lekötésre évi bruttó 21, míg 271 és 364 napra 25,75, 365 napra 26 százalék a kamat. Ä lekötött forintbetéteknél a kikötés az, hogy az összeg minimum 10 ezer forint legyen: 1 millió forintig 7-14 napra évi bruttó 17, míg 365 napra 24.5 százalék a kamat, 1-5 millió forint között ugyanerre az időszakra 18 és 25,5, 5 millió forint felett pedig 19 és 26,5 százalék kamatot fizet a pénzintézet. A két lekötési idő között 8 lekötési időre köthetik le pénzeiket a betétesek. Az éven túli lekötött, változó kamatozású betéteknél 1 millió forintig 24,5, 1-5 millió forint között 25,5, míg 5 millió forint felett 26.5 százalék a kamat. A Duna Pénztárjegyet 10, 50, 100 és 500 ezer forintos címletekben lehet váltani, 2 hónapra évi bruttó 22,5, 4 hónapra 24, míg 7 hónapra 25.5 százalék a kamat. A változó kamatozású Prémium Letéti jegy II. konstrukció lekötési ideje 2 év, minimum 10 ezer forintos címletekben váltható, évi bruttó 20 százalék a kamat. Stabil fizetőképesség Budapest (MTI) — A nemzetközi tőkepiacok beszűkülése esetén is biztosítható az ország fizetőképessége, mivel a devizatartalékok jelenleg elérik a 7,2 milliárd dollárt. így a finanszírozásban nem okozna fennakadást, ha esetleg a következő fél évben a hitel- feltételek romlása miatt Magyarországnak tartózkodnia kellene a kötvénykibocsátásoktól. Az idén hárommilliárd dollár összegű hitelt kell törlesztenie az országnak a kamatfizetési kötelezettség pedig 1,2 milliárd dollárra tehető. A fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg a 2,5 milliárd dollárt. Ennek biztosítására a kormánynak jelentős erőfeszítéseket kell tennie. Ha ezek sikerrel járnak, a hiányt ellensúlyozhatja a működő tőke beáramlás, amely elérheti a 2,5 milliárd dollárt. Az MNB az idén 1,5 milliárd dollár értékű külföldi kötvénykibocsátással számol, amelyből két jelentősebb kibocsátással mintegy 320 millió dollárnyi hitel már biztosított. A nemzetközi pénzintézetektől ebben az évben különböző projektek finanszírozására 400-500 millió dolláros hitelhez jut az ország. Ezeket a kölcsönöket elsősorban a Világbank és az EBRD nyújtja. Ezen túl a múlt esztendőhöz hasonlóan a vállalatok és a kereskedelmi bankok saját hatáskörben csaknem egymil- liárd dollárnyi hitelt vesznek fel külföldön. A ip # I * jr »» mm I# jnkm iviy fliiivii Tőzsde Index (ideiglenes) február 2-án: 1881,05 (+1,87) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 3. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,37 79,95 79,21 Pénznem ______Vétel Eladás Középért. Kuvaiti dinár 368,28 375,52 372,26 Német márka 72,55 73,97 73,24 Angol font 173,89 177,37 175.20 Norvég korona 1636 16,88 16,7t Ausztrál dollár 82,96 8456 83,83 Olasz lírai 1000) 68,55 69.95 69,19 • Belgafrank(lOO) 352,42 359,34 355.65 Oszslksc. 1031 1051 10,41 Dán korona 18,39 18,75 18,56 Port esc.(lOO) 70,17 71,57 70.83 Finn márka 23,41 23,87 23.61 Spanyíd pes.(lOO) 83,48 85,20 84,18 Francia frank 20,92 2U4 21.10 Svájci frank 85,72 87.42 86,60 Holland fonni 64.73 65,99 65.34 Svéd korosa 14,77 15,07 14,92 ír font 172,27 175,73 173,40 USA dollár 110,09 112.23 111,23 Japán jen (100) 110,58 112,78 111,74 ECU 136# 139# 138,18
