Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04 / 30. szám

1995. február 4., szombat TÖRTÉNELEM A „Három Nagy" megegyezése Ötven éve volt a jaltai konferencia • Érintetlen határok — negyvenöt évig Dr. Horváth Sándor Nyíregyháza — 1945. február 4-én Jaltában, a Krím-félszi- geten sorsdöntő — legmaga­sabb szintű — tanácskozásra ültek össze az antifasiszta ko­alíció három vezető hatalmá­nak — az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió — kormány­fői. Az egy hétig tartó tanácsko­zásra a Livadia-palotában ke­rült sor, és arra csupán a két angolszász nagyhatalom ve­zetői közel 700 főnyi kísérettel érkeztek, több repülőgépen. A „Három Nagy” — Roosevelt, Churcill, Sztálin — megegye­HIRDETÉS zett a Németország elleni há­ború befejezését illetően, a megszállási övezetekben, a háború utáni európai határok kérdésében, sőt megegyeztek abban is, hogy létrehozzák az Egyesült Nemzetek szerve­zetét, és annak alakuló ülését 1945. április 24-re San Fran- ciscóba fogják összehívni. Hadüzenet Ötven év távlatából visszate­kintve ma már tudjuk, hogy a jaltai konferencián kibonta­kozó európai határok 45 éven keresztül érintetlenül álltak, egészen a berlini fal lebontá­sáig, melyet a két német állam egyesülése, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia több államra történt felbom­lása követett. A konferencia résztvevői végül abban is megegyeztek, hogy az európai háború befe­jezése után a Szovjetunió is hadat üzen Japánnak, és a há­rom nagyhatalom együtt fejezi be a távolkeleti háborút. Záró­akkordként közös nyilatkoza­tot fogadtak el. íme a nyilat­kozat néhány fontos mondata: Nyilatkozat „Szilárd és megingathatatlan elhatározásunk, hogy meg­semmisítjük a német militariz- must és nácizmust, s gondos­kodunk arról, hogy Németor­szág soha többé ne zavarhassa a világ békéjét... Gyors és igazságos büntetéssel sújtjuk valamennyi háborús bűnöst, és megfelelő természetbeni jó­vátételt követelünk a németek végezte pusztításokért... Foga­natosítjuk azokat a rendszabá­lyokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a jövőben a világ békéjét és biztonságát bizto­síthassuk.” Végső csapás A jaltai konferencia eredmé­nyei véglegesen meghiúsítot­ták azoknak a reményeit, akik abban bíztak, hogy a szövetsé­gesek között jelentkező politi­kai ellentétek megakadályoz­zák az antifasiszta koalíció végső csapását a náci Német­országra. Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. A legújabb. Azoknak, akik bizton­sággal és kényelmesen akarják nö­velni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjte­nek. Tehát Önnek is, ha hosszú tá­von előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. február 6. és február 10. között vásárolhat­ják meg az Államkötvényt kie­melt értékesítés keretében. Az er­re az időszakra meghatározott ár legfeljebb az 1995. január 27-i aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint a napi felhalmo­zott kamattal növelt értéke lehet. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibo­csátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kama­ta változó, alapja az 1, 3, és 6 hó­napos diszkont kincstárjegy átlag­hozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első félévre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. Ha a kamatfizetés esedékessége munkaszüneti nap, akkor a kifize­tés a következő munkanapon telje­sül. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott Állam- kötvények többsége - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és meg­vásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban és egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföl­di személyek és szervezetek is meg­vásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törleszté­sét és kamatait az állam garan­tálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • OTP Bank Rt. Nyíregyháza, Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Tiszavasvári, Újfehértó, Vásárosnamény, Záhony • Inter-Európa Bank Rt. Nyíregyházi Területi Fiók Nyíregyháza, Mártírok tere 9. (a New York Bróker Budapest Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Bombák, rakéták Csecsenföldi útinapló (3.) Köti Lóránt Grozny (MTI) — Már-már úgy tűnik, hogy kútba esik a grozniji látogatás is, de végül Kovaljov biztosítja Gyarmatit, hogy minden­képpen eljuthat a delegáció a csecsen fővárosba. Este a prohladniji szálláshelyre visszatérőben a fegyveres őrök éberen figyelnek a kö­dös útra. A busszal időről időre lemaradozó kiskatona sofőrt aggodalmas hangon noszogatja gyorsabb hala­dásra a biztonságért felelős ezredes. A harmadik napon Groz- nijba utazik a delegáció. A repülőgép hosszasan vár Mozdokban, hogy megér­kezzen Avturhanov heli­koptere, aki elkíséri a kül­döttséget Groznijba. A re­pülőtérre időről időre Szu- hoj Szu-25-ös vadászbom­bázók szállnak le újabb bombákért és rakétákért. Nem tudni, hogy éppen mi­lyen célpontokat támadnak. Ä felszállás után félórás a repülőút. Fentről jól látha­tóak a város körüli orosz egységek sátrai és harcjár­művei. A tavaly szétbom­bázott repülőtér betonját helyreállították, viszont a fogadóépület ablakok nél­kül tátong, és szétbombá­zott utasszállító repülőgé­pek torzói láthatók a kifutó­pálya mellett. Érkezés után páncélozott szállító harcjárművekkel zötykölődik a misszió Groznij felé. A helyi kon­zervgyár előtt groznijiakkal találkozik a bizottság. A többség csecsen, s árad az emberekből a panasz. A hadsereg a várost naponta ágyúzza. Egy örmény nő szerint az orosz katonák megerőszakoltak egy helyi lakost. A visszatérő kérdés: mikor lesz már vége ennek az egésznek. A következő megálló a Groznij központját ellenőr­ző Ivan Babicsev tábornok főhadiszállása. Az egyik pincében kialakított pa­rancsnoki harcálláspont végtelenül puritán. Egy író­asztal, néhány szék és egy prices. Babicsev pontosan fogalmazott mondatokban ecseteli a helyzetet, szinte állandóan csöng az asztalon a telefon. A legsürgetőbb feladat a pincékben élő 150 ezer ember megsegítése. Nincs víz, élelmiszer, vil­lany és fűtés, és már most kolera- és pestisfertőzések fordulnak elő. A mozdoki generálisoktól eltérően Ba­bicsev nem köntörfalaz. Érezni, hogy nincs mit vesztenie és teljesen őszin­te. Panaszkodik, hogy Moszkvában senki sem tö­rődik a katasztrofális hely­zettel, így neki kell a lakos­ság gondja-bajával is fog­lalkoznia. A küldöttséget kísérő orosz illetékeseket is mellbe vágják Babicsev szavai, és szó nélkül hagy­ják döntését, hogy a saját szakállára megmutatja az EBESZ-missziónak a szét­lőtt várost. A páncélozott szállító harcjárművek pe­riszkópjának résén egyre súlyosabban sérült házak láthatók, ahogy közeledünk a központhoz. Az első megálló a stadi­on, ahol állítólag Dudajev embereinek kilőtt és kiégett harckocsijai láthatók. Vá­ratlanul megfordul egy páncélozott szállító harcjár­mű. A torony géppuskája fenyegetően a megfigye­lőkből álló csoportra szege- ződik. A páncéloson ülő kiskatonák fegyvereiket babrálják. Egy pillanatra át­villan az agyamon: hátha valamelyik parancsnok Ba­bicsev elbeszélése után meg akarja akadályozni az igazság kiderítését. A gon­dolatot igyekszem elhes­segetni, de a tobbieken is észreveszem a zavart. A következő ház pincé­jében egy letakart, haldokló Nagyon sokat szenved a polgári lakosság. Groznijban alkalman­ként az orosz katona­ság is segit az evakuá­lásban AP-felvétel férfit mutatnak, akinek a nemi szervét állítólag a cse­csének levágták. Távolabb levágott emberi végtagokat, illetve egy holttestet mutat­nak, amelynek hiányzik a fél koponyája. Sikerül hátulról megkö­zelíteni az elnöki palotát. A közelben egy ép lakóház nincs, minden csupa ko­rom, az ablakok helye üre­sen tátong. Gyarmati István és még néhány vállalkozó, köztük e sorok írója futó­lépésben megközelíti Du­dajev egykori székhelyét. A csecsen mesterlövészek ugyanis állítólag tűz alatt tartják a környéket. A biz­tosító géppisztolyos kato­nák éberen fürkészik az épületek ablakait. Egy kiál­ló vasrúdban megbotolva elvágódok. Azonnal hoz­zám ugrik két katona. Azt hiszik, hogy eltaláltak és golyóálló mellényemnél fogva berántanak az épü­letbe. Amikor mondom, hogy semmi baj, láthatóan megkönnyebbülnek. Szerencsére senki sem lő, csak távolról hallatszik ágyúzás zaja. Visszafelé valami furcsa tárgy tűnik fel. Közelebb érve látom csak, hogy egy halott fek­szik a romok között. Tá­volabb még egy. Az utcán a szétlőtt lakásokból kirepült használati tárgyak között egy macska teteme hever, mellette egy családi fotóal­bum. Visszafelé mindenki ma­gába fordul. A repülőtér melletti tábori étkezdében a pléhbögrében felszolgált, „szto gramm” azaz egy deci vodka valamelyest segít le­gyűrni az émelygést. A fel­szálló repülőgép ablakából látszik, amint nyomjelzős lövedékek hasítják a söté­tedő égboltot a háborús Groznij felett, s lassan mögöttünk marad a háború pokla. (Vége) § I I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom