Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-25 / 48. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Kezdőrúgás Az utóbbi évek labdarúgásának találmánya szerint valaki letesz egy marék pénzt az asztalra, elvégzi a kezdőrúgást, s aztán mehet a játék. Némi túlzással úgy is tekinthető, hogy ez a kis anyagi áldozat indítja el a mérkőzést, s hozza mozgásba a főszereplőket. Valami hasonló gesztusra vár a valaha szebb napokat megért, most azonban alapjáratnál is csendesebben muzsikáló agrárágazatunk a kormánytól. Alapvető probléma, hogy mezőgazdaság felépítménye atomjaira hullott szét, s a termelésben uralkodó formává vált a szürke gazdaság. Ez abban különbözik a feketétől, hogy számtalan kisgazdaság működése legális, de statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezettek, vagyis az agrárágazat tényleges tervezése napjainkban becsléseken alapszik, amelyeket csak később, a tényleges adatokból igazolnak vissza. Az eredményeket még a mezőgazdasági kérdésekben járatlan, lakótelepi ember is megérzi: nincs elég marhahús, krumpli, vagy jóval drágább a megszokottnál. Az áttekinthetőbb szerkezet, az összehangolt termelés jelszavait több érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet is zászlajára tűzte. Alakulóban a terméktanácsok, felállt az agrárkamara, működik a gazdakör, és dolgoznak már a szaktanácsadók. Segítő szándékban tehát nincs hiány, csak éppen „valami van, de nem az igazi”. Ezek a szervezetek mintha kissé rivalizálnának egymással, másrészt addig képtelenek elindulni, amíg munkájukhoz nem áll rendelkezésre elegendő anyagi fedezet. Amíg tőkehiányban szenvednek, nem tudják elvégezni azt a munkát, amit a termelő — joggal — elvárna tőlük, de szűkös keretük még a programok, törekvések részletes bemutatására, a puszta tájékoztatásra, a levelezés postaköltségeire sem elegendő. Makacs ember hírében áll a magyar, aki egy forintot sem ad ki a zsebéből, amíg nem látja tisztán, hogyan fog az megtérülni, hasznot hozni neki. így nehezen gyarapszik a tagság, nincs tagdíj és egyéb bevétel, s az ördögi kör ezzel már be is zárult. Szóval az államtól most azt várják a szakemberek: lendítse át a holtponton az ágazatot, vagyis tegye le a kezdőrúgáshoz szükséges pénzt az asztalra, s indítsa már végre el a labdát, a fiúk ezután már játszanának maguktól is. S ha már menne a játék, maradhatna is az állambácsi a pályán, de csak mint egy jó karmester: észrevétlenül, csupán a játékszabályok betartására ügyelve. Mert a jó dirigens jelenléte fel sem tűnik, de a rossz csúnyán elronthatja az egyébként jó meccset. Nyéki Zsolt AKTUÁLIS INTERJÚNK Alkotmányozás konszenzussal Dr. Hack Péter Balázs Attila felvétele mentet kellene erősíteni a kormánnyal szemben és nem a köztársasági elnököt, mert az olyan alkotmányos válságok sorozatát idézheti elő, amit most látunk Lengyelországban. Az ügyészség státusát is rendezni kellene. Nagy híve lennék annak, ha az igazságszolgáltatáson belül egy négyszintű bírói rendszer alakulna ki. Nagyon örülnék, ha Deák Ferenc nagy álmát, az esküdtbíráskodást Magyarországon be lehetne vezetni. A hat párt által közösen elért alkotmányos vívmányokat akarjuk stabilizálni, rögzíteni, úgy megerősíteni, hogy a következő évtizedekben se lehessen kikezdeni. □ Mi hiányzik a mostani alkotmányból? — Az emberi jogok tekintetében a listát már nem lehet nagyon bővíteni és én nem is tartanám szerencsésnek, hogy az újgenerációs emberi jogok — pl. a környezet védelméhez való jog — megjelennének a magyar alkotmányban. Viszont az alapjogi bíráskodást be kell vezetni. Ha engem megsértenek mondjuk a véleményalkotási szabadságomban, vagy bármilyen más emberi jogomban, akkor legyen lehetőségem bírósághoz fordulni. A probléma az, hogy alkotmányunk tartalmaz olyan jogokat is, amiket úgynevezett szociális jognak neveznek; lakáshoz, munkához való jog. Ebben a körben nem lehet megteremteni a bírósághoz fordulást, mert ezeken a területeken az államnak aktív cselekvést kellene vállalni, ami a teherbíró képességtől függ. A koalíciós megállapodás egyébként azt tartalmazza, hogy az új alkotmány változatlanul hagyja a közjogi berendezkedést és megerősíti az emberi jogok érvényesülését Magyar- országon. □ A kormányprogramban az szerepel, hogy a parlamentben létre kell hozni egy alkotmányozó bizottságot, melybe a pártok delegálhatnak meghatározott számú képviselőt és szakembert, elnöke az igazságügy-miniszter. Szerencsésnek tartja-e, hogy a végrehajtó hatalom képviselője legyen egy országgyűlési bizottság elnöke? — Nem szerencsés. Ez egy kompromisz- szum eredménye volt a koalíciós megállapodásban is. Az SZDSZ azt szerette volna, ha az alkotmányozás középpontjában a parlament van, az MSZP azt szerette volna, hogy a kormány. így született a kompromisszum, hogy egy parlamenti bizottság legyen, amit a miniszter vezet. Ezt a kompromisszumot sem tudják elfogadni az ellenzékiek, ezért úgy javasoljuk felállítani az alkotmányelőkészítő bizottságot, hogy annak elnöke ne a miniszter, hanem az országgyűlés elnöke legyen. A bizottságban pártonként négy képviselő lenne egy szavazati joggal, és öt igen szavazattal születhetne meg a döntés. □ Bízzunk benne, hogy öt-, vagy hatpárti konszenzussal elkészül az új alkotmány. Népszavazással vagy a parlamentben lenne szerencsésebb elfogadni? — A népszavazási törvény most azt mondja ki, hogy népszavazásnak kell megerősíteni. Én a magam részéről emellett vagyok, mert a népszavazás tudja az alkotmányt a jogrendszerből a többi jogszabály fölé emelni. S ha ez így lesz, akkor lehet a következő kormánynak kilencvenszázalékos többsége is a parlamentben, az sem fenyegetheti az alkotmányt. Balogh József Magyarország sokat vesztett gazdasági előnyéből, de őrzi még azt a pozícióját, hogy itt a legstabilabb a jogrendszer, az államberendezkedés. Az alkotmányozás egyik fő célja ennek a pozíciónak a megtartása. Dr. Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője, a parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője mondta ezt szerkesztőségünkben tett látogatásakor, egy nappal a hatpárti tanácskozást megelőzően, ahol az alkotmány konszenzusos előkészítésére tettek javaslatot az ellenzéki pártoknak. Ekkor készítettünk vele interjút az alkotmányozásról. □ Kulcsár Kálmán volt igazságügyi miniszter, kanadai nagykövet korábban azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett sztálinista alkotmányból csak annyi maradt meg, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Miért kell akkor új alkotmány? — Valóban csak ennyi maradt, de — Tölgyessy Péter találó kifejezésével élve — a magyar alkotmány egy sor jégtáblára hasonlít, amelyek egymásra csúsztak, ám a jégtábla elemei nem illeszkednek egymáshoz. Alkotmányunk belső feszültségei azért nem jöttek ki eddig, mert szerencsés volt a politikai helyzet. Én az alkotmány rendelkezéseit három csoportba sorolnám. Az egyik csoportba azokat, amelyek már eddig is okoztak alkotmányos válságot. Ilyen a kétharmados alkotmánymódosító többség. 1990-ben azért kötöttük kétharmadhoz az alkotmányt, mert így tudtuk a végrehajtó hatalomtól elválasztani az alkotmányozást. 1994-ben kiderült, hogy ez sem elegendő biztosíték ahhoz, hogy megteremtsük az alkotmány stabilitását és függetlenítsük a kormány akaratától. De alkotmányos feszültség a köztársasági elnök jogkörének tisztázatlansága. Vannak olyan példák, amik eddig nem okoztak feszültséget, de bármikor okozhatnak. Az egyik ilyen például a NATO-hoz való csatlakozás ügye. Ma minden egyes NATO-repülőnek a magyar légtéren való átrepüléséhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges, ez eleve lehetetlenné teszi a NATO-tagságot. Bármikor feszültséget okozhat például, hogy a magyar alkotmány a kisebbségi kormányzásra nem ad választ. A harmadik csoport az alkotmányban lévő hiba, ami megakadályozza, hogy jobban menjenek a dolgok. Őt éve minden kormány arra panaszkodik, hogy a parlament nem tud elég törvényt hozni. Miért van ez? Mert minden ügyEgy választási ciklus első felében még lehet új alkotmányt készíteni, a másodikban már ncm.yy ben Magyarországon törvényt akarnak hozatni. Szerintem ha alkotmányos keretet szabnánk a rendeleti kormányzásnak, a kormány nagyon sok mindent a saját hatáskörében eldönthetne, természetesen megteremtve a parlament kontrollját. Jó példák hozhatók a külkapcsolatainkat érintő kérdések közül is. Az alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. Mit jelent a függetlenség? Azt, hogy nem is csatlakozhatunk a NATO-hoz vagy az Európai Közösséghez? Mert ha csatlakozunk, az a szuverenitás feladása, hiszen amit Stras- bourgban eldöntenek, abba a magyar választott képviselők a magyar parlamentben már nem fognak tudni beleszólni. □ Kis János egyik tanulmányában olvasható, hogy Magyarországon elmaradtak a rendszerváltás során azok a kegyelmi pillanatok, amikor az összes politikai erő egyet tudott volna érteni fontos politikai lépésekben. Elképzelhető, hogy eljön ez a kegyelmi pillanat? Képes-e a szocialistaliberális koalíció tartalmilag is konszenzusos alkotmányt létrehozni? — Én azt hiszem, hogy ebben az évben még van egy ilyen kegyelmi pillanat. Sokan kérik számon tőlünk, miért sürgetjük az alkotmányt. Azért, mert meggyőződésem, hogy egy választási ciklus első felében még lehet új alkotmányt készíteni, a második felében már nem. Szerintem a ’95-ös év még egy utolsó esély, hogy legyen új alkotmány. Nem katasztrófa ha nincs, mert a meglévő azért szerencsével működőképes marad. De ha ’95-ben nem jutunk lényegesen előre a hatpárti alkotmányozásban, akkor legközelebb már csak a ’98-ban megválasztott parlamentnek lehet esélye. □ E hatpárti konszenzusra törekvésnek ellentmondani látszik, hogy a választási törvény miatt kétpárti egyetértéssel módosították az alkotmányt! — Az alkotmány módosításánál volt egyezség, ez egy kicsit félrevezető volt annak idején. Hozzá kell azonban tennem önkritikusan — bár én annak idején is elleneztem ezt az alkotmánymódosítást —, hogy hiba volt úgy keresztülvinni, ahogy történt. Február 16-án ül le a hat párt (Az interjú február 15-én készült. A szerk.) és nem utolsó sorban az SZDSZ kompromisszumos javaslatai folytán olyan megállapodást akar kötni, ami arról szól, hogy az új alkotmányig az alkotmányt módosítani csak hatpárti konszenzussal lehessen, az új alkotmányhoz pedig legalább öt párt egyetértése kelljen. • A ............................................................ Az alkotmányunk tartalmaz olyan jogokat is, amiket szociális jognak neveznek, yy □ Mi szorul változtatásra közjogi, s mi politikai szempontból? — Közjogilag 30-40 pontból álló listánk van, ami korrekciót feltételez, amit tisztázni kell. Ilyen, például, hogyan lehet a végrehajtó hatalom nagyobb kontrollját megteremteni. Én azt gondolom, hogy a parla.....................................................tűm.. . y A népszavazási törvény most azt mondja ki, hogy népszavazásnak kell megerősíteni. yy A.
