Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek TÚL A MEGYEN Nem kell leértékelni A spekulánsok, akik a forint ellen játszottak, csalódni fognak Támogatás Bukarest (MTI) — A román parlament 2,82 milliárd lejt (ennek értéke mintegy 1,56 millió dollárnak felel meg) szavazott meg az 1995. évi költség- vetés keretében a romániai nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatására. Ez a költség egyrészt a szóban forgó szervezetek székházának működéséhez, másrészt sajtójának, könyvkiadásának támogatásához járul hozzá, elősegíti kulturális, tudományos tevékenységüket, szimpó- zionok szervezését az országban vagy külföldön. 300 millió lejt fordítanak az intolerancia elleni küzdelemre. Budapest (MTI) — A Magyar Nemzeti Banknak a kormánynyal összhangban nem áll szándékában a forint leértékelése. Az általános gazdasági helyzet ugyanis nem indokolja, hogy rövid távon a kormány és a jegybank bármilyen együttes lépésre szánja el magát — jelentette be az MNB újonnan kinevezett elnöke. Surányi György csütörtökön, eskütétele alkalmából nyilatkozott újságíróknak. Megerősítette: az elkövetkező napokban a kormány és a jegybank sem külön-külön, sem együttesen nem tervez forintleértékelést. Azok a spekulánsok, akik a forint ellen játszottak, csalódni fognak. Az MNB március elsejével hivatalba lépő elnöke szerint az országnak kiegyensúlyozott, higgadt, stabil politikára van szüksége, és nem arra, hogy a lakosságot, a vállalatokat két- három számjegyű leértékeléssel, inflációval riogassák. A bankelnök reálisnak tartja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint 120 milliárd forinttal lehet csökkenteni az állami deficitet. Megítélése szerint a kormány lényegesen mérsékelni kívánja az állam- háztartás hiányát. Surányi György nem hiszi azonban, hogy ehhez drasztikus gazdasági intézkedéseket kellene hoznia a kormánynak, szerinte olyan lépésekre van szükség, amelyek ésszerűen, kiszámíthatóan, a szociális igazságosság elemeit is figyelembe véve mérséklik a költségvetés elviselhetetlen újraelosztását. A jegybank — március 1-jén hivatalba lépő — elnöke reméli, hogy ezekről az intézkedésekről a kormány minél előbb meghozza a döntést. Attól sem tart a csütörtökön kinevezett bankelnök, hogy Mexikó után Magyarország lenne az adósságválság következő alanya. Hazánk esetében ugyanis mások a feltételek: a magyar gazdaság külső adóssága, az adósság lejárati szerkezete, a tőke mozgásképessége sokkal kedvezőbb feltételeket teremt. Józanul rohant az IFA-ba Miskolc (KM/ÉM) — Az ügyész — maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset okozása miatt — mindkét vádlott esetében pénzbírságra tett indítványt Horn Gyula tavaly májusi balesetének ügyében. A miniszterelnök sofőrjét védő Czeglé- di László korrektnek nevezte a vádbeszédet, míg Majoros Imre ügyvédje védence felmentését kérte. Mint ismeretes, tavaly május 5-én egy miskolci politikai nagygyűlésről Budapestre tartva a Hóm Gyula MSZP-el- nököt szállító Saab személy- gépkocsi Ernőd közelében belerohant egy, az úton veszteglő IFÁ-ba. A baleset következtében a Saab-ban utazó Hóm Gyula, testőre Zsidey JenS és a sofőr, Mosolygó István súlyosan megsérült. A Miskolc Városi Bíróság Búzás Zoltánná vezette tanácsa tegnapi tárgyalásán szakértői véleményként elhangzott: ha Mosolygónak nem sikerül az utolsó pillanatban elrántania a kormányt, mindannyian meghalhattak volna. Az orvosszakértői vizsgálatokból kiderült: Horn Gyula és Mosolygó István esetében — dacára súlyos sérüléseiknek — nem várható maradandó károsodás, ám a kísérő Zsidey Jenőnél ötven százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg az orvosok. Fejsérülései miatt ugyanis agyi- és kisagyi kéregsorvadás lépett fel, ami erős szellemi hanyatlással jár(t). A véralko- hol-vizsgálat Mosolygó és az IFA sofőrje, Majoros Imre esetében is negatív eredményt hozott. Az ügyész, Kábái Zoltán vádbeszédében kifejtette: sokáig kérdéses volt, hogy egy, vagy két személy felelős-e a balesetért. Csak amikor a hetekkel később tanúnak ajánlkozó Opel utasai jelentkeztek (az ütközéskor őket próbálta előzni a Saab), akkor kezdett bizonyossá válni, hogy az úton kerékcsere miatt veszteglő IFA nem volt kivilágítva. Az ügyész szerint ugyanis ez aligha kétséges, hiszen a kocsi sofőrjének, Majoros Imrének a rokonát kivéve minden tanú sötétnek mondta a szerelvényt. Mosolygó István bűnösségével kapcsolatban Kábái Zoltán kijelentette: az ugyan nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a Saab milyen tempóban haladt, az viszont tény, hogy körülbelül 100 kilométer/órás sebességgel csapódott az IFÁ- ba. A be nem kapcsolt biztonsági öveket illetően a közlekedési ügyész rávilágított: miután Zsidey Jenő testőri feladatot látott el, az öv zavarta volna a szabad mozgásban. Az pedig az ügyész szerint „furcsán vette volna ki magát”, ha a sofőr rászól Hóm Gyulára, hogy igenis használja a biztonsági berendezést. Kábái Zoltán véleménye szerint tehát ezt a mulasztást kisebb mértékben kell figyelembe venni. Hangsúlyozta: Majoros Imre vétke lényegesen kisebb súlyú, hiszen ha a Saab lassabban megy, a sofőr láthatta volna az úton veszteglő IFÁ-t. Ugyanakkor enyhítő körülményként említette Mosolygó esetében, hogy maga is súlyosan megsérült. Mindezek figyelembevételével az ügyész — maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása miatt — mindkét vádlott esetében pénzbírság kiszabására tett indítványt. Mosolygó István ügyvédje, Czeglédi László úgy vélte: noha az illetékesek minden tőlük telhetőt megtettek a bizonyítás érdekében, maradtak homályos részletek. Senki nincs ugyanis abban a helyzetben — emelte ki védőbeszédében —, hogy megállapítsa a megengedett sebesség túllépését. A bizonyítási kísérleteket szubjektívnek, az „éles” helyzettel összehasonlíthatatlannak nevezte. Az ügyészhez hasonlóan megemlítette: a tanúk többsége határozottan kijelentette a bíróság előtt, hogy az IFA nem volt kivilágítva. Mindazonáltal Kábái Zoltán vádbeszédét korrektnek tartotta. Ezzel szemben Kőrössy Ferenc,, a teherautó vezetőjének védője Majoros Imre felmentését kérte a bíróságtól. Véleménye szerint az IFA lámpái világítottak, s életszerűtlennek tartotta azt a verziót, ami szerint a karambol után manipulált volna védence a világításkapcsolóval. A másodrendű vádlott ütközést követő lelki- állapota kizárja ezt a lehetőséget — mondta. Az ügyvéd felhívta a bíróság figyelmét arra is, hogy a tanúk közül többen módosították vallomásukat a bíróságon. Kőrössy Ferenc álláspontja tehát: a bíróságnak meg kell állapítania, hogy védencének nem volt közvetlen szerepe a balesetben. Az ítélethirdetés március 2- án várható. HIRDETÉS Ki mondta, hogy a minőség sokba kerül? Szeretnénk ennél is többet mondani Önnek a BOSCH Cartel SL és az Ericsson GH 357 készülékről, valamint szolgáltatásainkról. Hívja Telemarketing szolgálatunkat: 265-90-90 vagy (06-30) 30-30-30. A Westel 900 GSM nyíregyházi mintaboltja: Rákóczi út 60. Telefon: (06-30) 431-900 Román-magyar alapszerződés Bukarest (MTI) — Bukarestben csütörtökön befejeződött a román-magyar szakértői tárgyalások kedden kezdődött . fordulója, amely a megbeszélések novemberi felújítása óta a harmadik volt. Magyar diplomáciai források szerint a csütörtöki megbeszélésen egyetlen — a nemzeti kisebbségekre vonatkozó — cikkely kivételével sikerült véglegesíteni a román-magyar alapszerződés szövegét, tehát a két eddig megoldatlanul maradt téma egyikében, a határokra vonatkozó formula tekintetében megoldás született. A két fél közös szándéka szerint a szakértői megbeszélést a függőben maradt kisebbségi témáról rövid időn belül folytatni kívánják annak érdekében, hogy még március 20-a, a stabilitási egyezménynyel kapcsolatos párizsi értekezlet kezdete előtt lezárhassák a tárgyalást az alapszerződésről. Politikai döntésre lesz szükség a két fél álláspontja között a kisebbségi klauzula tekintetében megmaradt különbség áthidalásához, ha a szakértői szinten nem születik megoldás. A magyar fél a most véget ért bukaresti szakértői megbeszéléseken is megerősítette, hogy kész igen nagy rugalmasságot tanúsítani a jogi megoldás formáit illetően. Tartalmi tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy olyan, jó szerződést kell kötni ebben a tekintetben is, amely nem jelent visszalépést a már elfogadott nemzetközi normákhoz, egyezményekhez képest. A szakértői megbeszéléseknek már az első, keddi napján lezárták a két ország közötti kapcsolatok témáit, a különböző — politikai-jogi, gazdasági-pénzügyi, kulturális és tudományos, illetve konzuli — területeken megoldandó feladatokat rögzítő Emlékeztetőről folytatott megbeszéléseket. Csütörtökön megállapodást született arról is, hogy e dokumentum aláírására március 6- án látogat Bukarestbe Somogyi Ferenc, a külügyminisztérium politikai államtitkára. A részt vevő felek abban bíznak, hogy a vitás kérdésekben is hamarosan sikerül megegyezni. Dr. Bokros Lajos Dr. Bokros Lajos 1954. június 26-án született Budapesten. 1973-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, 1978- ban szerzett diplomát nép- gazdasági tervező szakon. 1978-79-ben posztgraduális képzésen vett részt a Panamai Állami Egyetemen, ahol megírta doktori disz- szertációját is. 1980-ban lett a Pénzügyminisztérium Pénzügykutatási Intézetének tudományos segédmunkatársa, ahol nyolc esztendőn keresztül dolgozott. Az intézetben a lakásgazdálkodás és -finanszírozás, a kisvállalkozások szabályozása, az értékpapírpiac fejlesztése, az adóreform előkészítése tartozott feladatai közé. A Pénzügykutatási Intézet felszámolása után, 1987 végén került a Magyar Nemzeti Bankba, ahol előbb a közgazdasági főosztály helyettes vezetője, majd 1989 márciusától a bank ügyvezető igazgatója, a tőkepiaci főosztályvezetője lett. Közben, 1987-ben megszerezte a közgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi Tanszékének címzetes docense. Az 1990. évi szabad választásokon az MSZP budapesti listáján került be a parlamentbe, s ott május 3- tól a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott. 1990. június 19-én megválasztották a Budapesti Értéktőzsde elnökének, ezért lemondott képviselői mandátumáról. 1990 augusztusától az Állami Vagyonügynökség Igazgató- tanácsának tagja volt. Erről a tisztségről 1991 júliusában lemondott, amikor megválasztották a Budapest Bank elnök-vezérigazgatójának. 1976 és 1989 között tagja volt az MSZMP-nek. Ri- kardo Dávid néven több cikke jelent meg az illegális Beszélő-ben. Nézetei és tevékenysége miatt három ízben kapott pártfegyelmit az 1987 és 1989 közötti időszakban. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek, szabadelvű szocialistának vallja magát. 1981 óta nős, két gyermekük van. Dr. Suchman Tamás Dr.SuchmanTamás 1954. július 2-án született a Somogy megyei Marcaliban. Általános és középiskoláit Marcaliban végezte, 1972-ben érettségizett a La- di János Gimnáziumban. Munka mellett, 1980-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1985-től 1988-ig elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete és az Urbanisztikai Társaság közös tanfolyamát is. 1972-1973-ban magán- fuvarozó volt. 1975-től a Somogy Megyei Tanács Marcali Járási Hivatalában, majd 1977 és 1979 között a városi tanácsnál dolgozott előadóként, végül 1979 szeptembere és 1984 decembere között a titkárság jogi osztályának vezetője. 1985-től 1989-ig a tanács hatósági osztályának igazgatási, iparkereskedelmi, műszaki területtel és a gazdasági szervek felügyeletével foglalkozó vezetőjeként dolgozott. 1984 és 1990 között a mesztegnyői Ladi János Mgtsz jogászaként tevékenykedett. 1989 májusa óta a Budapesti Bank Rt. marcali fiókjának igazgatója. 1983 és 1989 között az MSZMP tagja volt. 1989 márciusától októberig a párt marcali reformszövetségében tevékenykedett. 1989 októberében a megalakuló Magyar Szocialista Párt tagjainak sorába lépett. 1990. október 15-től pártja országos listáján lett országgyűlési képviselő. 1993-94-ben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja volt. 1994- ben Somogy megye 5. választókerületében, Marcaliban választották képviselővé. Az új parlament megalakulása óta a gazdasági bizottság alelnöke. 1979 óta nős, felesége tanítónő. Fiuk tanuló és van egy nevelt fia is. Surányi György Surányi György 1954. január 3-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1977-ben szerzett diplomát. 1979-től egyetemi docens, majd 1986-ban a közgazdaságtudomány kandidátusa. A Pénzügykutatási Intézetben 1977-ben kezdte pályáját, előbb tudományos munkatárs, majd tudományos titkár, utóbb osztály- vezető, emellett 1983 és 1986 között a bankreform bizottság titkára volt. 1986- 87-ben a Világbank konzultánsa Washingtonban. Hazatérése után, 1988 elejétől Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett, a Minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosa volt. A titkárság dolgozta ki az 1989-től bevezetett liberalizációs programot. 1989-1990-ben az Országos Tervhivatal államtitkára, majd 1990. július 1- jétől — hatpárti támogatással — a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, e funkciójában a kormány gazdasági kabinetjének ülésein állandó meghívottként vett részt. A jegybanktörvény életbe lépésével, 1991. december 1-jén bankelnöki megbízatása megszűnt, s kényszerű távozását mindenki összefüggésbe hozta azzal, hogy 1991 augusztusában aláírta az úgynevezett Demokratikus Chartát. 1992 februárjától a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatója. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak, valamint az MTA Pénz- ügytani Bizottságának. (MTI-SAB) Kelet-Magyarorszag 7]
