Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
1995. február 22., szerda Kelei»Magyarország 3 HATTER Van már mit meglovagolni A megye elemi érdeke, hogy kiaknázza az állam új agrártámogatásait Nyíregyháza (KM - GB) — A Földművelésügyi Minisztérium két képviselőjét hívta meg a múlt héten tartott közös rendezvényére a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Szabolcstej Rt., hogy a magyar élelmiszergazdaság termelését és piacát érintő ez évi közgazdasági szabályozókkal ismertessék meg a megye szakembereit. Koji Ferenc az FM főosztályvezető-helyettese az élelmiszergazdaság új filozófiájú szabályozórendszerét ismertette. Mint elmondta a korábban megszokott vissza nem térítendő támogatások helyett a kormányzat új filozófiát követve most már a visszatérítendő, s a költségcsökkentő kamattámogatásokkal akar operálni. Kivételt csupán bizonyos export-, és infrastrukturális beruházások támogatásai jelentenek. Lényeges lenne, hogy a pénzintézetek álljanak az élére a gazdálkodási támogatások igénylésének, mert nélkülük nem lesz képes kilábalni nehéz helyzetéből egy olyan mezőgazdasági jellegű megye, mint Szabolcs. A megmaradt szövetkezetek és a nagyobb agrárvállalkozások garanciavállalással segítsék a kistermelők fejlesztési hitelhez jutását, s ezáltal mozdítsák elő a kistermelés integrációját. Pénz erdőre A hamarosan már rendeletben is olvasható idei támogatási szisztémából elsősorban azokra a részletekre hívta fel a szabolcsiak figyelmét Koji Ferenc -—lévén maga is nyírbog- dányi születésű — amelyek a megye számára különösen fontosak lehetnek. Jelentős összeget helyezett el a kormányzat arra az alapra, amelyből az erdőtelepítést dotálja. Ennek támogatottsági mértéke az erdő fajtájától, típusától függően 60-100 százalék között mozoghat. Szabolcsnak elemi érdeke, hogy minél nagyobb arányban vegyék igénybe e központi pénzeket. A gépet vásárolni szándékozók számára — így a tavaly fölfüggesztett mező- gazdasági fejlesztési alaphoz (MFA) eredménytelenül pályázóknak is csak egy támogatási lehetőség van: új gép beszerzéséhez az automatikussá tett 70 százalékos kamattámogatás vehető igénybe, ameny- nyiben hosszú lejáratú hitelt vesznek fel ilyen célra. A Mezőgazdasági Alapból most tehát, a mezőgazdasági gép kivételével, egyéb beruházásokhoz lehet pályázat útján támogatáshoz jutni. A legÜltetvénytelepítésre, öntözésre 40 százalékos a támogatás Harasztosi Pál archív felvétele alább 20 százalékában saját erős beruházáshoz 40 százalék (de maximum 20 millió forint) visszatérítendő támogatás vehető igénybe, s ha bankhitelt is fölvesz a pályázó, a kamatok 60 százalékát is átvállalja az állam. A pályázatokat 4 millió forintos összeghatárig a megyei FM-hivatalban bírálják majd el. Nagyon fontos lehet a megye számára a termelőinfrastruktúra létesítésére pályázható 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás, amelyet ültetvénytelepítésre is igénybe lehet venni! Ráadásul ennél is érvényes a felvett hitel kamatainak 60 százalékos támogatása. Hasonló feltételekkel támogatják a meliorációs és öntözési beruházásokat is. Állománycsere Továbbra is támogatják az állatállomány-cserét, amelybe az eddigi üsző, koca, anyajuh mellé bevonják most a bikát is. Elmaradott térségek településein gazdálkodókat eztán is megilleti a terület alapú, egy hektár szántó után 1900, gyep után pedig 700 forintos támogatás. Változatlanul hangsúlyosak a régi nagyüzemi termelő egységek újrahasznosítására — megyénkből a Primom mikrohitel igazgatósága és a tejipar kezdeményezésében immár tehén vásárlás- ra-beállításra is — igénybevehető reorganizációs támogatások, amelyek tulajdonképpen 70 százalékos kamattámogatású hitel. Ebből Szabolcs a pályázatok számarányát tekintve jelentősen kivette tavaly a részét, mondta a főosztályvezető-helyettes, azonban a reorganizációs támogatás jóval több felhasználási lehetőséget kínál, mint amire eddig igénybe vették. Az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások között a már említett új gép vásárlásához felvett hitel kamattámogatásán kívül az alábbiak szerepelnek: a felhasznált gázolaj-fogyasztási adó felének visszatérítése', a gabonafélék hektáronkénti 2000 forintos vetési támogatása', a termelés finanszírozásra felvett éven belüli hitelek — újabban tagi kölcsönök is — 10 százalék- pontos kamattámogatása. Demeter János az Agrár- rendtartási Hivatal osztályvezetője az agrárpiac működését szolgáló szabályozókról, kiemelten az expor-import szabályozásról szólt. Mint elmondta, a vámokkal és az exporttámogatásokkal elérendő cél: biztosítani termékeink piaci versenyképességét. A tavalyihoz hasonló 2,5 milliárd dolláros kivitel támogatására elkülönített 35 milliárd 13 százalékos támogatottságot jelent. Önvédelem vámmal A piacvédelem érdekében — fél évvel a GATT által előírt idő előtt — meghozott januári vámemelés, rég várt lépés volt a kormányzat részéről. Ugyanis az alacsony vámok is bűnösek voltak például a szarvasmarha-tenyésztésünk visszaesésében. Ennek ellenére tenyészállatot, szaporítóanyagot vámmentesen lehet ezután is behozni, pályázati rendszerben. Az idén kevesebb import tejtermék érkezik mint eddig, így javulhat a hazai feldolgozóipar és a tejágazat pozíciója. Amennyiben növelni akarjuk az export árualapokat, a támogatásoknak serkenteniük kell a növénytermesztés és állattenyésztés termékeinek minőségjavulását. A hazai vágósertések felét kistermelők állítják elő, ám négyből hármat nem exportképes minőségben. Alig van szarvasmarha-hízóalapanyag, mert a borjakat már fiatalon levágják. Ezért aztán csakis kész vágóállatra igényelhető exporttámogatás. Általában érvényes, hogy a támogatások igénybevételére csak az áru tulajdonosa jogosult, ezért a kisebb mennyiségű exportterméket előállítók társuljanak önálló exportra, mert így nem másé lesz a kiviteli támogatás haszna sem. Ami a jövőt illeti: a ’97-re megcélzott 3 milliárd USD exporthoz — ebben az állat- tenyésztésen kívül fontos szerep hárul a konzerviparra és a zöldség-gyümölcs ágazatra is — áldoznia kell a kormánynak. Stabilizálni kell 12-13 millió tonnában a gabonatermést, s e takarmányháttérrel realitás a baromfi-, és a vágósertéstermelés 15-20 százalékos növekedése. A kisüzemi sertéshizlalásban azonban fajtacserére és a takarmányozás megváltoztatására van szükség a jövedelmező export, illetve az erre alkalmas hízóminőség eléréséhez. i „ assaysa í Éjjijj m Páll Géza tárcája T a haladunk kétes I A világelsőséget érhe- A A tünk el — mélyen lekörözve a skótokat — a lét- fenntartási költségek mind nagyobb hányadának lefaragásában. Elég felnéznünk a lakóházak ablakaira, erkélyeire. Aki csak teheti, s nem ad a rosszindulatú megjegyzésekre — igyekszik kikapcsolni a hűtőszekrényét. Hátsón a természet ingyen. Ta- sakok százai, ezrei díszelegnek az ablakokban,mert az állampolgár kénytelen alkalmazkodni a saját, egyre romló gazdasági helyzetéhez. Újra divatba jött a kézimosás is, ezzel együtt minél több család fedezi fel a takarékos vízfoLegyünk skótok gyasztást, olykor egy fürdővízben fürdik az egész család. Sajnos a meleg és hideg vízórák is drágábban forognak a jövőben, sok ember búcsút mondhat a mindennapos alapos mosakodásnak, nem beszélve a fürdésről. A porszívózással, a tévézéssel is csínján kell bánni a jövőben. Ha igaz volt a három-négy évvel ezelőtt emlegetett megállapítás, hogy az emberek még azért tartják magukat úgy, ahogy, mert a korábbi tartalékaikat élik fel, most méginkább igaznak tűik a nem éppen szívderítő felismerés: az emberek jelenleg már a tartalékok tartalékait élik fel. De meddig elég az, meddig lehet még zsugorítani az egyéni, a családi kiadásokat, a létfenntartás mindennapos költségeit? Az emberek egyre nagyobb része húsról álmodik, megfizetni viszont nem tudja. Nemrég egy korszakos javaslat hangzott el egy tévéműsorban: ha mindenki tartana, nevelne egy malackát, megtermelné a család legfontosabb élelmiszereit. Sokat javulna a helyzet. Csakhogy az emberek többsége már városban, emeletes házakban lakik, nincs mindenkinek hétvégi telke. Ez egyébként sem járható út, az emberek többsége a piac kiszolgáltatottja, s kerüljenek is bármennyibe az alapvető élelmiszerek, azokat bizony meg kell venni. j-y erüljön is bármennyiig be az ivóvíz, a csator- A \. nadíj, a fűtés, a gáz, a villany és a többi, azt mind ki kell fizetni. Ezért minden jó ötlet pénzt hozat. Legyünk skótabbak a skótoknál, s az újabb viccek nem azzal kezdődnek majd, hogy két skót beszélget. Hanem azzal, két magyar összehajol... Nézőpont tr Két világ Sípos Béla A minap a garazscse- megében tíz forint hiányzott a kisfiúnak a tej, a kenyér és a Sportszelet árához. Nem tudta összekaparni. Fájó szívvel ugyan, de a csokoládét hagyta ott. Habár egy néni rögtön felajánlotta neki, kisegíti azzal a pár forinttal, a kissrác egy udvarias köszönettel önérzetesen és határozottan utasította vissza. Már-már arra gondoltam: lám, mily pökhendi tud lenni egy ilyen kis emberke is, de nem. Ez egyáltalán nem pökhendiség, mégcsak nem is nagyképűség. Igenis, ez a srác már megtanult az életben lemondani sok mindenről, s ha kell még önös érdekét is feláldozza. Kijőve a garázsboltból, tovább gondoltam a dolgokat. Mert ugyan mennyi is manapság az a tíz forint. Volt amikor még öt mozijegyet adtak érte a matiné előadásra, tíz forintba került nem is olyan régen egy üveg üdítő, s ma pedig (stílszerűen a garázsról jutott eszembe) alig egy kilométert lehet megtenni tíz forint értékű benzinnel. Vagyis, a láthatatlan tízforintosok csak úgy szállnak az ég felé az autók kipufogó csövéből. Észre sem vesszük menetközben. Mennyi is az a tíz forint? Nagyon kevés, de amikor nincs, akkor nagyon soknak tűnik. Két világ ez, egymástól igenis különálló két világ. Ugyanúgy, ahogyan egyre inkább kettészakad az ország lakossága. Mert kiveszőfélben a középréteg, amit mutat, hogy egyre többen vásárolnak a KGST piacon olyanok is, akik tegnap még gondolni sem mertek rá. Szóval a két réteg: a szegényedő milliók és a gyarapodó százezrek. Közöttük nagyon szűk a sáv és ez az egyre vékonyodó és fogyó réteg az elszegénye- dőket gyarapítja. Napjainkban ez a szegényedő középréteg az, amelyik az igát húzza és a jövőben is erre a csoportra lehet a legerőteljesebben számítani. Ok azok, akik kétkezi munkájuk nyomán élnek egyik napról a másikra, ugyanakkor szívükön viselik az ország sorsát. Nekik igazán van veszítenivalójuk. A mindennapi megélhetésük függ a munkájuktól. Hát tönkre akarsz tenni, Lajos! Még hogy paprikáskrumplit vacsorára?!... Ferter János rajza Kommentár Reményt keltő Nábrádi Lajos r öbbször találkozott megyénk pénzügyi, gazdasági szakembereivel Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. Országos, sőt világra szóló információkat kaptunk tőle. O is „elsőkézből" kapott információkat megyénk helyzetéről. Itt volt a nyíregyházi bankfiók avatásán is, ahol nem csak azt bizonyította, hogy jó szakember, kapcsolatteremtő készségéről, humorérzékéről is tanúbizonyságot tett, tehát nem csak aktákból, számoszlopokból ismeri az életet. Egy hét múlva miniszter lesz, s ebben a beosztásában is nagy hasznát veheti tapasztalatainak. Jó volt hallani, lapunkban is olvasni, hogy miniszterjelöltként az első nagy sajtótájékoztatóján kijelentette: „Az északkeleti régió fejlesztése nem képzelhető el másként, csak állami támogatással”. Más miniszterjelölt, miniszter és politikus is tett már ilyen és hasonló kijelentést. Ám remélni lehet, hogy ő komolyan gondolta, ő felelősséget vállal minden kijelentéséért, neki nincs szüksége kampány támogatására, aligha vannak nagy politikai ambíciói, első sorban szakemberként akarja szolgálni a kormányt, illetve az országot. A programja is reményt- keltőnek tűnik. Támogatást, injekciót akar adni a működőképes vállalkozásoknak. Valószínű, tapasztalni fogjuk: tárcája nem csak deklarálja, hogy vállalkozás- barát, valóban az lesz. Szándéka szerint fellép a feketegazdaság ellen. Nem lesz könnyű ez a feladata sem, hiszen a gazdaság itt- ott már nem is fekete, hanem koromfekete... Igazságosabb adózási rendszert akar miniszterként. Ha ez sikerül neki, több feladatot is megold. (Most egy Tara- banttal közlekedő pedagógus több adót fizet, mint egyik-másik Mercedesen száguldó vállalkozó.) Lesz feladat bőven. Jó volna, ha Bokros Lajos bokros miniszteri teendői ellenére is el-ellátogatna megyénkbe... JX