Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

1995. február 22., szerda Kelei»Magyarország 3 HATTER Van már mit meglovagolni A megye elemi érdeke, hogy kiaknázza az állam új agrártámogatásait Nyíregyháza (KM - GB) — A Földművelésügyi Miniszté­rium két képviselőjét hívta meg a múlt héten tartott közös rendezvényére a Primom Vál­lalkozásélénkítő Alapítvány és a Szabolcstej Rt., hogy a ma­gyar élelmiszergazdaság ter­melését és piacát érintő ez évi közgazdasági szabályozókkal ismertessék meg a megye szakembereit. Koji Ferenc az FM főosz­tályvezető-helyettese az élel­miszergazdaság új filozófiájú szabályozórendszerét ismer­tette. Mint elmondta a koráb­ban megszokott vissza nem térítendő támogatások helyett a kormányzat új filozófiát kö­vetve most már a visszatérí­tendő, s a költségcsökkentő kamattámogatásokkal akar operálni. Kivételt csupán bizo­nyos export-, és infrastruktu­rális beruházások támogatásai jelentenek. Lényeges lenne, hogy a pénzintézetek álljanak az élére a gazdálkodási támo­gatások igénylésének, mert nélkülük nem lesz képes kilá­balni nehéz helyzetéből egy olyan mezőgazdasági jellegű megye, mint Szabolcs. A meg­maradt szövetkezetek és a na­gyobb agrárvállalkozások ga­ranciavállalással segítsék a kistermelők fejlesztési hitel­hez jutását, s ezáltal mozdít­sák elő a kistermelés integrá­cióját. Pénz erdőre A hamarosan már rendeletben is olvasható idei támogatási szisztémából elsősorban azok­ra a részletekre hívta fel a sza­bolcsiak figyelmét Koji Fe­renc -—lévén maga is nyírbog- dányi születésű — amelyek a megye számára különösen fontosak lehetnek. Jelentős összeget helyezett el a kormányzat arra az alapra, amelyből az erdőtelepítést do­tálja. Ennek támogatottsági mértéke az erdő fajtájától, tí­pusától függően 60-100 száza­lék között mozoghat. Sza­bolcsnak elemi érdeke, hogy minél nagyobb arányban ve­gyék igénybe e központi pénzeket. A gépet vásárolni szándékozók számára — így a tavaly fölfüggesztett mező- gazdasági fejlesztési alaphoz (MFA) eredménytelenül pá­lyázóknak is csak egy támoga­tási lehetőség van: új gép be­szerzéséhez az automatikussá tett 70 százalékos kamattámo­gatás vehető igénybe, ameny- nyiben hosszú lejáratú hitelt vesznek fel ilyen célra. A Mezőgazdasági Alapból most tehát, a mezőgazdasági gép kivételével, egyéb beruhá­zásokhoz lehet pályázat útján támogatáshoz jutni. A leg­Ültetvénytelepítésre, öntözésre 40 százalékos a támogatás Harasztosi Pál archív felvétele alább 20 százalékában saját erős beruházáshoz 40 százalék (de maximum 20 millió forint) visszatérítendő támogatás ve­hető igénybe, s ha bankhitelt is fölvesz a pályázó, a kamatok 60 százalékát is átvállalja az állam. A pályázatokat 4 millió forintos összeghatárig a me­gyei FM-hivatalban bírálják majd el. Nagyon fontos lehet a megye számára a termelőinf­rastruktúra létesítésére pá­lyázható 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás, amelyet ültetvénytelepítésre is igénybe lehet venni! Ráadásul ennél is érvényes a felvett hitel kamatainak 60 százalékos tá­mogatása. Hasonló feltételek­kel támogatják a meliorá­ciós és öntözési beruházásokat is. Állománycsere Továbbra is támogatják az ál­latállomány-cserét, amelybe az eddigi üsző, koca, anyajuh mellé bevonják most a bikát is. Elmaradott térségek telepü­lésein gazdálkodókat eztán is megilleti a terület alapú, egy hektár szántó után 1900, gyep után pedig 700 forintos támo­gatás. Változatlanul hangsú­lyosak a régi nagyüzemi ter­melő egységek újrahasznosí­tására — megyénkből a Pri­mom mikrohitel igazgatósága és a tejipar kezdeményezésé­ben immár tehén vásárlás- ra-beállításra is — igénybeve­hető reorganizációs támoga­tások, amelyek tulajdonkép­pen 70 százalékos kamattámo­gatású hitel. Ebből Szabolcs a pályázatok számarányát te­kintve jelentősen kivette ta­valy a részét, mondta a főosz­tályvezető-helyettes, azonban a reorganizációs támogatás jó­val több felhasználási lehető­séget kínál, mint amire eddig igénybe vették. Az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások között a már említett új gép vásár­lásához felvett hitel kamattá­mogatásán kívül az alábbiak szerepelnek: a felhasznált gáz­olaj-fogyasztási adó felének visszatérítése', a gabonafélék hektáronkénti 2000 forintos vetési támogatása', a termelés finanszírozásra felvett éven belüli hitelek — újabban tagi kölcsönök is — 10 százalék- pontos kamattámogatása. Demeter János az Agrár- rendtartási Hivatal osztályve­zetője az agrárpiac működését szolgáló szabályozókról, ki­emelten az expor-import sza­bályozásról szólt. Mint el­mondta, a vámokkal és az ex­porttámogatásokkal elérendő cél: biztosítani termékeink piaci versenyképességét. A ta­valyihoz hasonló 2,5 milliárd dolláros kivitel támogatására elkülönített 35 milliárd 13 szá­zalékos támogatottságot je­lent. Önvédelem vámmal A piacvédelem érdekében — fél évvel a GATT által előírt idő előtt — meghozott januári vámemelés, rég várt lépés volt a kormányzat részéről. Ugyan­is az alacsony vámok is bűnö­sek voltak például a szarvas­marha-tenyésztésünk vissza­esésében. Ennek ellenére te­nyészállatot, szaporítóanyagot vámmentesen lehet ezután is behozni, pályázati rendszer­ben. Az idén kevesebb import tejtermék érkezik mint eddig, így javulhat a hazai feldolgo­zóipar és a tejágazat pozíció­ja. Amennyiben növelni akar­juk az export árualapokat, a tá­mogatásoknak serkenteniük kell a növénytermesztés és ál­lattenyésztés termékeinek mi­nőségjavulását. A hazai vágó­sertések felét kistermelők ál­lítják elő, ám négyből hármat nem exportképes minőségben. Alig van szarvasmarha-hízó­alapanyag, mert a borjakat már fiatalon levágják. Ezért aztán csakis kész vágóállatra igényelhető exporttámogatás. Általában érvényes, hogy a tá­mogatások igénybevételére csak az áru tulajdonosa jogo­sult, ezért a kisebb mennyi­ségű exportterméket előállítók társuljanak önálló export­ra, mert így nem másé lesz a kiviteli támogatás haszna sem. Ami a jövőt illeti: a ’97-re megcélzott 3 milliárd USD ex­porthoz — ebben az állat- tenyésztésen kívül fontos sze­rep hárul a konzerviparra és a zöldség-gyümölcs ágazatra is — áldoznia kell a kormány­nak. Stabilizálni kell 12-13 mil­lió tonnában a gabonatermést, s e takarmányháttérrel realitás a baromfi-, és a vágósertés­termelés 15-20 százalékos nö­vekedése. A kisüzemi sertéshizlalás­ban azonban fajtacserére és a takarmányozás megváltozta­tására van szükség a jövedel­mező export, illetve az erre al­kalmas hízóminőség elérésé­hez. i „ assaysa í Éjjijj m Páll Géza tárcája T a haladunk kétes I A világelsőséget érhe- A A tünk el — mélyen le­körözve a skótokat — a lét- fenntartási költségek mind nagyobb hányadának lefara­gásában. Elég felnéznünk a lakóházak ablakaira, erké­lyeire. Aki csak teheti, s nem ad a rosszindulatú megjegy­zésekre — igyekszik kikap­csolni a hűtőszekrényét. Hát­són a természet ingyen. Ta- sakok százai, ezrei díszeleg­nek az ablakokban,mert az ál­lampolgár kénytelen alkal­mazkodni a saját, egyre rom­ló gazdasági helyzetéhez. Új­ra divatba jött a kézimosás is, ezzel együtt minél több család fedezi fel a takarékos vízfo­Legyünk skótok gyasztást, olykor egy fürdő­vízben fürdik az egész család. Sajnos a meleg és hideg víz­órák is drágábban forognak a jövőben, sok ember búcsút mondhat a mindennapos ala­pos mosakodásnak, nem be­szélve a fürdésről. A porszí­vózással, a tévézéssel is csín­ján kell bánni a jövőben. Ha igaz volt a három-négy évvel ezelőtt emlegetett meg­állapítás, hogy az emberek még azért tartják magukat úgy, ahogy, mert a korábbi tartalékaikat élik fel, most méginkább igaznak tűik a nem éppen szívderítő felis­merés: az emberek jelenleg már a tartalékok tartalékait élik fel. De meddig elég az, meddig lehet még zsugorí­tani az egyéni, a családi ki­adásokat, a létfenntartás mindennapos költségeit? Az emberek egyre nagyobb ré­sze húsról álmodik, megfi­zetni viszont nem tudja. Nem­rég egy korszakos javaslat hangzott el egy tévéműsor­ban: ha mindenki tartana, nevelne egy malackát, meg­termelné a család legfonto­sabb élelmiszereit. Sokat ja­vulna a helyzet. Csakhogy az emberek többsége már vá­rosban, emeletes házakban lakik, nincs mindenkinek hét­végi telke. Ez egyébként sem járható út, az emberek több­sége a piac kiszolgáltatottja, s kerüljenek is bármennyi­be az alapvető élelmisze­rek, azokat bizony meg kell venni. j-y erüljön is bármennyi­ig be az ivóvíz, a csator- A \. nadíj, a fűtés, a gáz, a villany és a többi, azt mind ki kell fizetni. Ezért minden jó ötlet pénzt hozat. Legyünk skótabbak a skótoknál, s az újabb viccek nem azzal kez­dődnek majd, hogy két skót beszélget. Hanem azzal, két magyar összehajol... Nézőpont tr Két világ Sípos Béla A minap a garazscse- megében tíz forint hiányzott a kisfiúnak a tej, a kenyér és a Sport­szelet árához. Nem tudta összekaparni. Fájó szívvel ugyan, de a csokoládét hagyta ott. Habár egy néni rögtön felajánlotta neki, kisegíti azzal a pár forinttal, a kissrác egy udvarias kö­szönettel önérzetesen és ha­tározottan utasította vissza. Már-már arra gondol­tam: lám, mily pökhendi tud lenni egy ilyen kis emberke is, de nem. Ez egyáltalán nem pökhendiség, mégcsak nem is nagyképűség. Igenis, ez a srác már megtanult az életben lemondani sok min­denről, s ha kell még önös érdekét is feláldozza. Kijőve a garázsboltból, tovább gondoltam a dolgo­kat. Mert ugyan mennyi is manapság az a tíz forint. Volt amikor még öt mozije­gyet adtak érte a matiné előadásra, tíz forintba ke­rült nem is olyan régen egy üveg üdítő, s ma pedig (stíl­szerűen a garázsról jutott eszembe) alig egy kilomé­tert lehet megtenni tíz forint értékű benzinnel. Vagyis, a láthatatlan tízforintosok csak úgy szállnak az ég felé az autók kipufogó csövéből. Észre sem vesszük menet­közben. Mennyi is az a tíz forint? Nagyon kevés, de amikor nincs, akkor nagyon soknak tűnik. Két világ ez, egy­mástól igenis különálló két világ. Ugyanúgy, ahogyan egyre inkább kettészakad az ország lakossága. Mert ki­veszőfélben a középréteg, amit mutat, hogy egyre többen vásárolnak a KGST piacon olyanok is, akik teg­nap még gondolni sem mer­tek rá. Szóval a két réteg: a szegényedő milliók és a gyarapodó százezrek. Kö­zöttük nagyon szűk a sáv és ez az egyre vékonyodó és fogyó réteg az elszegénye- dőket gyarapítja. Napjainkban ez a szegé­nyedő középréteg az, ame­lyik az igát húzza és a jö­vőben is erre a csoportra lehet a legerőteljesebben számítani. Ok azok, akik kétkezi munkájuk nyomán élnek egyik napról a másikra, ugyanakkor szívükön vise­lik az ország sorsát. Nekik igazán van veszítenivaló­juk. A mindennapi megél­hetésük függ a munkájuk­tól. Hát tönkre akarsz tenni, Lajos! Még hogy paprikás­krumplit vacsorára?!... Ferter János rajza Kommentár Reményt keltő Nábrádi Lajos r öbbször találkozott megyénk pénzügyi, gazdasági szakembe­reivel Bokros Lajos, a Buda­pest Bank Rt. elnök-vezér­igazgatója. Országos, sőt világra szóló információkat kaptunk tőle. O is „elsőkéz­ből" kapott információkat megyénk helyzetéről. Itt volt a nyíregyházi bankfiók ava­tásán is, ahol nem csak azt bizonyította, hogy jó szak­ember, kapcsolatteremtő készségéről, humorérzéké­ről is tanúbizonyságot tett, tehát nem csak aktákból, számoszlopokból ismeri az életet. Egy hét múlva mi­niszter lesz, s ebben a be­osztásában is nagy hasznát veheti tapasztalatainak. Jó volt hallani, lapunk­ban is olvasni, hogy minisz­terjelöltként az első nagy sajtótájékoztatóján kijelen­tette: „Az északkeleti régió fejlesztése nem képzelhető el másként, csak állami tá­mogatással”. Más minisz­terjelölt, miniszter és poli­tikus is tett már ilyen és ha­sonló kijelentést. Ám remél­ni lehet, hogy ő komolyan gondolta, ő felelősséget vállal minden kijelentésé­ért, neki nincs szüksége kampány támogatására, aligha vannak nagy poli­tikai ambíciói, első sorban szakemberként akarja szol­gálni a kormányt, illetve az országot. A programja is reményt- keltőnek tűnik. Támogatást, injekciót akar adni a műkö­dőképes vállalkozásoknak. Valószínű, tapasztalni fog­juk: tárcája nem csak dek­larálja, hogy vállalkozás- barát, valóban az lesz. Szándéka szerint fellép a feketegazdaság ellen. Nem lesz könnyű ez a feladata sem, hiszen a gazdaság itt- ott már nem is fekete, ha­nem koromfekete... Igazsá­gosabb adózási rendszert akar miniszterként. Ha ez sikerül neki, több feladatot is megold. (Most egy Tara- banttal közlekedő pedagó­gus több adót fizet, mint egyik-másik Mercedesen száguldó vállalkozó.) Lesz feladat bőven. Jó volna, ha Bokros Lajos bokros mi­niszteri teendői ellenére is el-ellátogatna megyénkbe... JX

Next

/
Oldalképek
Tartalom