Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Földművelők nyugdíja Meghatározott időtartamú szolgálati idő megszerzése fontos alapfeltétel Nyíregyháza (KM — K. É.) — Aki nyugdíjba készül, tudja: jó pár dolognak kell együtt lennie ahhoz, hogy a jól megérdemelt pihenés megkezdődhessék. Ezek egyike a szolgálati idő, mely jelentős eleme a nyugdíjnak. Egyrészt, mert meghatáro­zott időtartamú szolgálati idő megszerzése alapfeltétele a nyugdíjjogosultságnak, másrészt mert a nyugdíjazá­sig megszerzett összes szol­gálati idő az egyik meghatá­rozója a nyugdíj összegének. A hatályos társadalombizto­sítási jogszabályok szolgálati időnek tekintenek lényegé­ben minden társadalmilag hasznos, rendszeres és iga­zolt munkavégzést. Megyénk lakosainak jelentős része földművelésből él, ezért is szíthat a figyelemre az ő nyugdíjuk kiszámításának módja. Ami számít Esetükben szolgálati időként kell figyelembe venni a mező- gazdasági szakcsoport tagja­ként, illetőleg az egyéni gaz­dálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, illetve az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulé­kot fizetett. A mezőgazdasági szakcso­port tagjaira 1982. január 1- jétől az egyéni gazdálkodókra pedig 1983. január 1-jétől ter­jed ki a társadalombiztosítási védelem. Ettől kezdve jogo­sultak nyugellátásra és bale­seti ellátásra is. A mezőgazdasági szakcso­portnak az a tagja, akinek a tagsági viszonyával összefüg­gő, mezőgazdasági kisterme­lői tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forin­tot, illetőleg a havi 3000 forin­tot elérte és az egyidejűleg fennállott egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgá­lati időt nem szerzett, továbbá aki öregségi, rokkántsági, bal­eseti nyugdíjban nem része­sült, társadalombiztosítási já­rulékot köteles volt fizetni. A mezőgazdasági kisterme­lői tevékenységet folytató az a személy, aki a lakóhely szerint illetékes önkormányzat igazo­lása szerint egyéni gazdálkodó volt és e tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a ha­vi 3000 forintot elérte, és egy­idejűleg fennállott egyéb jog­viszonya, tevékenysége alap­ján szolgálati időt nem szer­zett, továbbá aki öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban nem részesült, tár­sadalombiztosítási járulékot köteles volt fizetni. Kistermelőknek A rendelkezés ugyanakkor le­hetővé teszik legfeljebb öt olyan naptári évnek szolgálati időnkénti beszámítását, amely alatt a mezőgazdasági szak­csoport tagjai kistermelői te­vékenységéből származó jöve­delme, illetőleg az egyéni gaz­dálkodónak ebből a tevékeny­ségéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot elérte, fel­téve, hogy arra az időre a tár­sadalombiztosítási járulékot is megfizette. A biztosítási jövedelemha­tár 1989. január 1-jétől 1992. február 29-ig terjedő időben évi 42 000 forint volt. Nem árt tudni, hogy mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, vala­mint egyéni gazdálkodóként szolgálati idő szervezésére 1992. február 29-ig volt lehe­tőség. 1992. február 29-ét kö­vetően egyéni vállalkozói iga­zolvány birtokában, mint egyéni vállalkozó lehet szol­gálati időt szerezni. A szakszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíj- biztosítását 1971. január 1-jén vezették be. A korábbi tagsági idő beszámítását csak az kér­hette, aki akkor tagja volt va­lamelyik szakszövetkezetnek és a beszámítani kért naptári évben teljesítette az előírt munkamennyiséget, valamint a nyugdíjjárulékot utólag megfizette. Azok a naptári évek, amiket a társadalombiztosítási igaz­gatóság, illetőleg kirendeltség a szakszövetkezeti tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján annak idején jogerős határozattal nyugdíj­évnek ismert el, az új szabá­lyok szerint is szolgálati idő­nek számítanak. A szakszö­vetkezeti tagok 1970. után közös munkában töltött idejét a munkanapokkal kapcsolatos, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok 1966. utáni szolgálati idejére vonatkozó szabályok szerint kell figye­lembe venni. Ennek megfele­lően a teljes naptári év akkor számít szolgálati időnek, ha a tagság egész éven át fönnállt, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített. Az így számított egész naptári évből annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a tag közös munkával 13, nő 8 munkanapot teljesített. Ha pe­dig a tagság az egész naptári éven át nem állott fönn, a tag­sági időnek annyiszor 30 nap­ja, legfeljebb azonban a tagsá­gi idő naptári tartama számít szolgálati időnek, ahányszor a tag közös munkával 13, nő 8 munkanapot teljesített. A munkanapok számításá­nál eltérés van a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályhoz képest. Az eltérés az, hogy nem lehet munkanapra átszámítani a szakszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban, ipari szö­vetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozói jogviszonyban, rendszeres és személyes mun­kavégzésre irányuló megbízá­si jogviszonyban töltött időt, továbbá azt az időt, amelyre a szakszövetkezeti tag ügyvédi, kisipari, magánkereskedői működése alapján nyugdíjjá­rulék fizetésére kötelezett volt. A felsorolt időket a munkavi­szonyban töltött időre vonat­kozó szabályok szerint kell szolgálati időnként figyelem­be venni, és csak az egyéb cí­men szerzett, illetőleg teljesí­tett munkanapok vehetők szá­mításba a szakszövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő szempontjából. 1982. december 31-éig a szakszövetkezeti tagok növelt összegű szakszövetkezeti járu­lékfizetése ellenében járadék­ra szereztek jogosultságot. A növelt összegű szakszövetke­zeti járulék tovább fizetésére az említett időpont után is van lehetőség, de az újabb szak­szövetkezeti tagok ilyen járu­lék fizetését már nem vállal­hatják. Azoknak a szakszövetkezeti tagoknak, akik a rájuk vonat­kozó kötelező, kölcsönös nyugdíjbiztosítás bevezetése után a szakszövetkezet tulaj­donában lévő földterület tago­sítása, szövetkezettel történt egyesülése folytán mezőgaz­dasági szövetkezeti tagokká váltak, de korábban a szerzett joguk további megtartása ér­dekében vállalták a növelt összegű szakszövetkezeti járu­lék fizetését, ezt a jogukat megtarthatták a mezőgazdasá­gi szövetkezetbe történő belé­pésük után is. Ezért a jogsza­bály az 1982. december 31-ig megszerzett szolgálati idők fi­gyelembevételénél már nem szakszövetkezeti tagokról, ha­nem mezőgazdasági szövetke­zeti tagokról rendelkezik. Megnövelt összegben A növelt összegű szakszövet­kezeti járulék fizetésének az időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, legföl­jebb 1992. december 31-ig ha a szakszövetkezet tagja 1983. január 1-jétől társadalombiz­tosítási járulékot fizetett vagy a foglalkoztatási kötelezettsé­gét a mezőgazdasági szövet­kezet és a tag írásbeli megál­lapodása szerint szüneteltette a tag közeli hozzátartozójának az otthoni ápolása, gondozása vagy a saját lakás építése vé­gett, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot is megfizette. Lélekroppantó teher alatt A szerény ünnepségen Fónyadné Király Sándor pol­gármester társaságában A szerző felvétele Káliói évzáró A nagykállói Őszi Nap­fény nyugdíjasklub meg­tartotta évzáró gyűlését, melyen 64 nyilvántartott tagból 54 fő vett részt. A távolmaradók egészségi ál­lapotra való hivatkozással nem tudtak részt venni. Jelen volt Fodor János polgármester és Stock Gyula, a művelődési köz­pont igazgatója is. Az éves beszámolóból kiderült: im­már hagyománnyá vált a háromnapos kirándulás, mely ezúttal Egerbe és környékére vezetett. Örök emlék marad valameny- nyiük számára, hogy egye­bek közt megtekintették az ország legmagasabb pont­ját, a Kékestetőt. A klubon belül 15 fős énekkar szere­pel, tagjai a megyei Ki mit tudón és Beregszászon egyaránt sikerrel szerepel­tek. A klubtagok végezetül jóízűen fogyasztották az új étterem által készített va­csorát, melyet vidám szó­rakozás követett s egyben kívántak egymásnak erő­ben, egészségben, örömök­ben gazdag boldog új évet. Vajda Albert klubvezető Tiszalök (KM - T. K.) — A szeretet, a melegség, a törődés élteti azokat az idős embereket, akiket gondjaiba vett Fónyad Lajosné, ezelőtt huszonkét évvel. A tiszalöki idősek klubjának vezetője a közelmúltban búcsúzott el munkatársaitól: a négy­gyermekes, három unokával büszkélkedő asszony nyug­díjba vonult. Számok, adatok, tények se­gítenék a tájékozódást. De mit mond az a rideg statisztika, hogy az eleinte csupán 15-17 klubtag helyett ma huszonket- ten töltik az éjszakát a szál­lásadó klubban, 23-an része­sülnek házi szociális gondo­zásban és egyelőre csak az ebédet kérik 38-an. Giziké elé­gedetten nézett körül az ün­nepélyessé varázsolt ebédlő­ben, a terített asztalt körbeülő munkatársain: megértették a szándékát és maguk is fontos­nak érezték, hogy a család me­legét nélkülöző, zömében ma­gányos időseknek életük al­konyát varázsolják barátsá­gossá. Ne csupán a hivatal sze­mélytelen juttatásával, hanem személyre szóló gondoskodás­sal. Ha megbetegedett valame­lyik lakó, orvosért, gyógysze­rért ők szaladtak. De még ak­kor is Gizikét hívták az idő­sek, amikor életük válságos perce elkövetkezett: élet és ha­lál misztériumáról beszélget­tek és fogta a kezüket, amikor örökre lehúnyták a szemüket. 180 idős embert temetett a klub a jó két évtized alatt. Vajon milyen tulajdonságok szükségeltetnek ahhoz, hogy az embert ne Toppantsa össze a mások gondja, hanem adni tudjon a végtelenségig? Fó­nyadné nemigen tud rá hasz­nosítható receptet. Ha csak azt nem, ami számára a világ leg­természetesebb dolga: szeretni kell a másikat, tisztelni, meg­becsülni, akárhány éves és akármilyen sorsot mért rá az élet. S ha a klub megteheti, hogy az önkormányzat anyagi támogatásával, és az állam pénzével elfogadhatóvá teszi az idősek életét, közérzetét, akkor a hivatásos alkalmazot­taknak pedig lelkesedéssel, odaadással és mindenekelőtt szeretettel kell ellátniuk ezt a szolgálatot. így jutott eszükbe, hogy anyák napját, nőnapot, Miku­lást, karácsonyt köszöntsenek és tegyék meghitté az ünnepe­ket. Azokat a napokat, ame­lyek a lélek magányában gyöt­relmet, szenvedést okoztak volna. Közös fagylaltozáso­kat, öhönfőzést, bográcsgu­lyás partit említ Giziké, s azt a meggyőződését, hogy a fé­szekmeleget nélkülöző idősek otthonra találtak Tiszalökön. Gyógyszerár Nyíregyháza (KM) — A kormány módosította a tár­sadalombiztosítási törvény végrehajtásáról rendelkező rendeletet. Ennek nyomán változik a gyógyszerek ár- támogatási rendszere. Az új szisztéma bevezetésének elsődleges célja, hogy a ro­hamosan növekvő gyógy­szerárak és a bővülő ter­mékkör mellett, elsősorban az idős és a krónikus bete­gek számára biztosítson korszerű alapgyógysze­rekből olyan választékot, amelyhez a rászorulók elér­hető áron hozzájuthatnak. Továbbra is megmarad a térítésmentes gyógyszer- rendelés lehetősége, azon­ban az eddigi 38 helyett 18 féle kórképben mintegy 200 gyógyszerre. Egyes be­tegségekhez kötődően ki­emelten magas, 95 százalé­kos támogatással is rendel- hetőek lesznek gyógysze­rek. Azaz több mint 250 fé­le termékért a krónikus be­tegek csak 5 százalékos té­rítési díjat fizetnek. 90 szá­zalékos támogatásban ré­szesül további csaknem 300 gyógyszer. Lesznek még 70,40 százalékkal, s egyál­talán nem támogatott gyógyszerek. Lehetőség nyílik arra, hogy a gyógyszerész azo­nos terápiás értékű, ám ol­csóbb gyógyszert szolgál­tasson ki, amennyiben az orvos a rendeléskor ezt nem zárta ki. Összességében a változá­sok — számítások szerint — 53 százalékos többletki­adást jelentenek a lakosság számára. A márciusi emelésekről Nyíregyháza (KM) — A kormány elfogadta és a Par­lament elé terjeszti a nyug­ellátások, valamint a bal­eseti nyugellátások 1995. márciusi emeléséről szóló országgyűlési határozat ter­vezetét. Döntött a nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló kormányrendelet előkészí­téséről. A társadalombiztosítási törvény előírja, hogy a nyugellátásokat évente, a nettó átlagkeresetek várha­tó növekedésének megfele­lő mértékben kell emelni. Ismeretes az is, hogy az emelésre évente két alka­lommal, márciusban és szeptemberben kerül sor. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat álláspontjának megfelelően márciusban a nyugellátások és a baleseti nyugellátások 10 százalék­kal emelkednek, január 1- jei visszamenőleges ha­tállyal. Az emelés értelem­szerűen az ez évnél koráb­ban megállapított ellátá­sokra terjed ki. Az egy főre jutó átlagos emelés havi 1350 forint. A sajátjogú teljes nyugel­látások emelésének legki­sebb összege 800 forint lesz, ha az országgyűlés a javaslatot elfogadja. Az emelés legnagyobb össze­gének meghatározását is megfontolandónak tartja a kormány, ezért erre nézve a határozati javaslat két vál­tozatot tartalmaz. Az egyik szerint nem lenne felső ha­tár, a másik szerint a maxi­mális emelés 3500 forint. Ezt támogatja a kormány. A 800 forintos minimum azt jelenti, hogy a 8 ezer forint alatti nyugdíjak az át­lagosnál nagyobb mérték­ben nőnek. Változik — 13 100-ról 14 410 forintra nő — a saját jogú és a hoz­zátartozói nyugdíjak úgy­nevezett egyesítési összeg­határa. A kormány a nyugdíjsze­rű rendszeres szociális el­látások differenciált emelé­sét is elvégzi. Számvetés Január 23-án közgyűlésre érkeztek a megye nyugdí­jasklubjainak vezetői. Számvetésre gyűltünk ösz- sze. Meg kellett vitatnunk az elmúlt esztendő mun­káját, s megtervezni az 1995. év feladatait. Beszél­nünk kellett eredményeink­ről és hiányosságainkról. Örömmel mondhatjuk: ér­dekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenységünk tovább javult. Tovább kell azonban javítanunk falvaink, váro­saink nyugdíjas klubjainak szociális tevékenységét, amelyre az idős lakosság­nak nagy szüksége lenne. Javasoltuk, s megkerestük az önkormányzatok veze­tőit, hogy az önkormányza­ti szociális bizottságokba mindenütt kerüljenek be az idősek képviselői. Klubjaink kulturális, ha­gyományőrző tevékenysé­ge a múlt évben is sokrétű volt, számos regionális és megyei bemutató, verseny, vetélkedő jelentett felada­tot. Sok örömteli, izgalmas részvételt tudhatnak maguk mögött klubjainknak és klubtagjainknak dalban, táncban, muzsikában, vers- és prózamondásban. Nagy sikere volt a legjobbakból összeállított kultúrcsoport kárpátaljai (Csap, Mun­kács, Beregszász) vendég­szereplésének. Sikeres volt a május végén Jánkmajti- son megrendezett megyei nyugdíjas nemzetközi talál­kozó is. Tovább bővültek, erő­södtek klubjaink között a baráti kapcsolatok, tagjaik közös találkozókon vettek részt, farsangi és szüreti bá­tyus bálokon jöttek össze. Egyre több a közös prog­ram, a közös tevékenység. Meg kell említenem az em­beri kapcsolatok alakulását is, mert szerintem az őszin­te, egymást tisztelő és sze­rető magatartásunk hatá­rozhatja meg a szövetség munkájának légkörét és eredményességét. Van-e bennünk másik embertársunk iránt megfe­lelő megértés, tolerancia, empátia? Megfelelő tiszte­lettel közelítünk-e másik embertársunkhoz, nem rontja-e klubjaink, klubtag­jaink kapcsolatát türelmet­lenségünk, önfejűségünk? Ezzel is szembe kellett néz­nünk. Felvettük Széchenyi mondását: „Az ember any- nyit ér, amennyit használ”, — mert feladatunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a megye idős embere­inek nyugdíjas éveikben életük tartalmas, értékes, boldog lehessen. Dr. Jósvai László x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom