Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelei-Magyarország 5 A tanulság: addig üsd a vasat Az utólag beérkezett telefonigények kielégítésére még mindig várni kell Papos központja kábelekkel A szerző felvétele Györke László Papos (KM) — Mi kis te­lepülés révén mindenben el vagyunk nyomva — panasz­kodnak Paposról olvasóink összesen tizenketten. 1992- ben Paposon sor került a telefonbekötésre Akik nem tudtak róla időben, azok sajnos kimaradtak... Azóta nem voltak pótbekötések Pa­poson, míg a szomszédos Jármiban, a volt székhely- településen — a levélírók ál­lítása szerint — háromszor is. Részben a tényeknek, részben pedig annak jártunk utána, hogy vajon a később jelent­kező telefonigénylők hőn áhí­tott óhaja mikor válik valóra. Hiszen ahogy a levélben is megfogalmazzák: Sajnos van köztünk olyan beteg,... akinek nagyon kellene a telefon, mi­vel itt a mi környékünkön még telefonfülke sincs. Lefutott A paposi polgármesteri hiva­talban megtudtuk, hogy koráb­ban Paposon mindössze há­rom telefonkészülék volt. Az­tán az önerős fejlesztés során 66 lakás és négy közület ka­pott crossbarrendszerű tele­font. Megfelel a valóságnak, hogy azóta valóban nem vol­tak a községben pótbekötések. Kállai Tibor polgármester elmondta, hogy az önerős fej­lesztésre a gazdasági megálla­podást annak idején a MA­TÁV hat településsel kötötte meg, Akkor. Papos és Jármi még közösen írta alá a doku­mentumot. — Annak idején teljes körű igényfelmérést készítettünk — mondja a polgármester. — Többször is végigjártuk a települést. Az lett volna cél­szerű, ha minél több igénylő jelentkezik, hiszen mód lett volna arra is, hogy akár a mel­lékutcákba, a faluvégekre is kerüljön telefon. Az az igaz­ság, hogy sokan nem ismerték fel igazán a lehetőséget, s csak mikor az akkori igénylők meg­kapták a telefont, döbbentek rá, mit mulasztottak el. Volt olyan, aki a huszonnegyedik órában gondolta meg magát és jól járt. Ahogy mondani szokás: evés közben jön meg az ét­vágy. A bekötések után nem sokkal már jelentkeztek azok is, akik az első körben — most mindegy, milyen okból kifo­lyólag — nem jutottak telefon­hoz. A tény tény marad, hogy mindazok számára, akik idő­közben bejelentették igényü­ket, nem volt lehetőség pótbe­kötésekre. Szűk méretek — Többször is fordultunk a Távközlési Rt. mátészalkai központjához — mondja Kál­lai Tibor —, a válasz minden alkalommal az volt, hogy ka­pacitáshiány miatt a nincs mód pótbekötésekre. Arra hivat­koztak, hogy a fent is említett megállapodásnak eleget tet­tek, magyarán az önerős fej­lesztést befejezettnek tekintik, hiszen akik annak idején be­léptek, azoknak az igényét ki­elégítették. Véleményem sze­rint azonban a paposi igénye­ket kissé szűkre méretezték. A telefonkérdéssel testületi ülé­sen is foglalkoztunk. Paposon jelenleg 58-an vár­nak telefonra. De az igénybe­jelentés még folyamatban van, számuk tehát növekszik. Köztük vannak — természete­sen — a fent említett levél aláírói is. Szabó Tibor, a Magyar Távközlési Rt. mátészalkai centrumvezetőjétől megtud­tuk, hogy a szóban forgó tele­püléseken 1990-ben kezdték szervezni a telefont. 1991. január 6-án írták alá a gazda­sági megállapodást a telepü­lési önkormányzatokkal. — A megállapodás szerint korlátlan lehetőségeket biz­tosítottunk a jelentkezésekre — mondja Szabó Tibor. — Magyarán: ha kettőszázan igé­nyelték volna Paposon a tele­font, akkor annyian kapták volna meg. Tehát az akkori igényeknek megfelelően épí­tettük ki az alaphálózatot. Sajnálatos, hogy a paposi kon­centrátort nem lehet bőví­teni, ezért nem lehetett pótbe­kötéseket végrehajtani. A jár­mi koncentrátoron maradt sza­bad kapacitás, ezért ott va­lóban mód nyílt pótbekötések­re. (Igaz, nem háromszor, ahogy a panaszosok írják, ha­nem egy ízben.) Nyilvánvaló, hogy az 58 várakozó számára az nem vi­gasz, hogy most már tudja, nincs kapacitás. Sőt, szabad érpár sincs Papos és Jármi között. Ezért sincs lehetőség a bővítésre. □ Mikor teljesül végre igé­nyük? — A jelenlegi fejlesztési program szerint 1996 végéig mindenképpen — mondja Szabó Tibor. — Ez persze függ még attól is, hogy mikor fejeződik be a szatmári térség­ben a manuális vonalak kivál­tása. Ezt a fejlesztést nyilván nem odázhattuk el, amely összesen huszonhat települést érint. Ha a központi kapacitás rendelkezésre fog állni, pár­huzamosan indul majd meg az érintett településeken is a fej­lesztés. Tanulság Az eset tanulsága: addig üsd a vasat, míg meleg. Vagyis ez a panasz se lett volna, ha annak idején nagyobb az érdeklődés. Persze, az esetnek más tanul­sága is van. Például az, hogy nagyobb ráhagyással is tele­píthették volna az úgynevezett koncentrátort (nem csak) Pa­posra. Akkor nem kellene még szűk két esztendőt telefonra várniuk. Áram nélkül Új üzemcsarnok épül Nagyhalász (KM - H. Zs.) — Már a századfordulón is termesztettek gyógynö­vényt Nagyhalászban és környékén. A természet- gyógyászat és a gyógynö­vények fogyasztása fellen­dülőben van hazánkban. Ezt ismerte fel a Florexim Kft., több mint tíz éve meg­kezdték a gyógynövények termesztését, felvásárlását és értékesítését. — Évről évre fejlesztet­tük vállalkozásunkat - tud­tuk meg Albók József ügy­vezető igazgatótól. — A kezdeti kisebb feldolgozást kibővítettük és közvetlen kapcsolatot építettünk ki a külföldi értékesítés terüle­tén. Megragadtuk a pályá­zati lehetőségeket is, mun­kahelyteremtő pályázatunk pozitív elbírálásban része­sült. Az 1994-95. évi beru­házásunk összértéke meg­haladja a 25 millió forintot, amelyhez az önerőn kívül az Állami Fejlesztési Inté­zettől és a Munkaügyi Köz­ponttól kaptunk támogatást, ezenkívül Phare-hitelt is igénybe vettünk. □ A beruházással bővül a kft. kínálata? — Eddig főként nagy té­telben csomagoltuk termé­keinket. A nagykereskedés mellett a jövőben a minősé­gi kiszerelésen is gondolko­dunk. Termékeink egy ré­szét teljes mértékben fel­dolgozzuk, hogy kis gyógy­növényboltokban is meg­találhatóak legyenek. □ Említette, hogy közvet­len kapcsolatot alakítottak ki a külföldi értékesítés te­rületén, hova jutnak el a nagyhalászi gyógynövé­nyek? — Nyugat-Európába, fő­ként Németországba jutot­tak el gyógy- és fűszernö­vényeink. Az elmúlt évben kilencven százalékban ex­portigényeket teljesítet­tünk, nagyobb felhasználó cégek megrendeléseit elé­gítettük ki. A külföldi part­ner beruházásunkat is segí­ti, gépeket, berendezéseket ad. □ Előreláthatólag hány ember kap munkalehetősé­get az új üzemcsarnokban, és mikorra tervezik az át­adást? — Harminc embernek tudunk munkalehetőséget adni, és várhatóan április elsején megkezdődik a munka az új háromezer négyzetméteres üzemcsar­nokban, ahol lesz hídmér­leg, mérlegház, irodaépüle­tek, és helyet kapnak szo­ciális helyiségek is. Az épü­let elkészül addig, már csak az a kérdés tudjuk-e hasz­nálni is. Lesz-e addig ipari áram. Ugyanis eddig még nincs. A Nagyhalászi Ön- kormányzattól közel egy éve kértük a hálózatfejlesz­tés tanulmánytervének el­készítését és kivitelezését. A költségek felét átvállal­tuk volna és az utcában lakó öt család is jobb feltételek között használhatta volna az elektromos áramot. Ugyanis nem ritkaság az áramszünet ebben az utcá­ban. A szomszédos telepü­lés önkormányzata már je­lezte segítő szándékát, ám ha az ő támogatásukkal lesz háromfázisú ipari áram az utcában, joggal várhatják el, hogy az ott élő embe­reket foglalkoztassuk és nem a nagyhalásziakat. Már nyakig vagyunk a vízben Az alacsonyabb ár nem ösztönzi az embereket a szennyvíz-csatlakozásra Bartha Andrea Nyíregyháza (KM) — Hét várost, s a környezetükhöz tar­tozó kisebb községeket látja el ivóvízzel a Keletvíz Rt. A tár­saság egyelőre a tavalyi árak­kal dolgozik, annyi különb­séggel, hogy a múlt évi 10 százalékos ÁFA idén 12 szá­zalékra emelkedett — nem­csak náluk, hanem az egész országban. Vásárosnamény- ban, Fehérgyarmaton, Nyírbá­torban, Csengerben és Tisza- lökön, vagyis a részvénytár­saság tagjainál a lakosságnak és a közületeknek egyaránt 52 forintba kerül egy köbméter ivóvíz — a közölt árak mind ÁFA nélkül értendők! —, s 26,60-ba a szennyvízhálózat igénybevétele. Meglehetősen fonák helyzet, hogy aki nincs rákötve szennyvízvezetékre, annak csak 47 forintot kell fizetnie a víz köbméteréért. Az alacsonyabb ár semmiképp sem ösztönzi az embereket ar­ra, hogy csatlakozzanak a szennyvízhálózatra, s ne a kör­nyezetüket szennyezzék... Nem tagja a társaságnak, de üzemeltetési szerződést kötött vele Kisvárda és Máriapócs. Az előbbi tavaly júliusban ál­lapodott meg a Keletvízzel, addig az illetékes minisztéri­um által megállapított hatósá­gi ár vonatkozott rá, vagyis ivóvíz esetén 60, szennyvíznél 48 forint köbméterenként, utá­na a tagokra megállapított díj, azaz az 52 és a 26,60 forintos díj lett rá nézve is az irányadó. Óra méri a fogyasztást sok helyen Máriapócson is ennyit fizet­nek a szennyvízért, míg az ivóvízért 47 forintot, hisz a vá­ros lakóinak többségénél még megoldatlan a szennyvízelve­zetés. Mivel a közművek a város tulajdonában vannak, a Kelet­víz bérleti díjat fizet ezek üze­meltetéséért az önkormány­zatnak. Ilyen konstrukció mel­lett a cég csak az üzemeltetési és fenntartási költségeket vál­lalja, a felújításokat, különbö­ző beruházásokat az önkor­mányzatnak kell állnia a be­folyt bérleti díjból. Érdemes még különleges­ségképpen megemlíteni Raka- maz helyzetét. A nagyközség tagja a részvénytársaságnak, így hasonló víz- és szennyvíz­díjakat fizetnek, mint mondjuk Vásárosnaményban, vagy Nyírbátorban. Az üdülőterüle­ten azonban a Keletvíz is kap­Balázs Attila felvétele ja a vizet, mégpedig a Miskol­ci Vízműtől, eddig 90, ez évtől 126(!) forintért köbméterét. A nyaralótulajdonosok azonban mindebből semmit sem érez­nek, ők ugyanis a faluban la­kókkal egyező árat fizetnek. A két ár közti különbözet a Ke­letvíz vesztesége, tavaly elérte a két millió forintot! Múlt év májusáig a máté­szalkai víz- és csatornamű- rendszert a Keletvíz, ponto­sabban akkor még Szavicsav működtette, hatósági árral, vagyis 60 és 48 forinttal. Ezt követően a képviselő-testület a Vikuv Hydrokomplex Kük­re bízta az üzemeltetést, majd ebből, illetve a város önkor­mányzatából jött létre a jelen­legi működtető, a Hydrosat Kft. A vízdíj jelenleg 47 fo­rint, a csatornahasználati díj 32 forint, emelésük az idei energiaáremelés miatt várható a közeljövőben, de mértékéről egyelőre nincs döntés. Záhony és térsége vízellá­tása és szennyvízelvezetése a Tiszamenti Vízművek hatás­körébe tartozik. Az önkor­mányzat azt kérte, ne emelje­nek vízdíjat, így várhatóan 50 forintot kell a jövőben is fi­zetni a vízért a lakosságnak, csak a szennyvízdíj emelkedik 30-ról 33 forintra. Az előter­jesztés alapján a közületeknek 62,80, s 35,70 forint lesz a víz- és szennyvízdíja, feltéve, ha a testület megszavazza ezeket az árakat. Nem emelték még a díjakat Baktalórántházán sem: ma­gánszemélyek 47, közületek 52 forintért kapják az ivóvizet, míg a szennyvízelvezetés 26,60-ba kerül köbméteren­ként. A működtető egyébként az Ászig Kft., ügyvezető igaz­gatója szerint március köze­pén várható áremelés. Február 1 -tői többet kell azonban fizetni a megyeszék­helyen, s Tiszavasváriban la­kóknak a vízért: az említett önkormányzatok már megsza­vazták a Nyíregyházi Vízmű által javasolt, köbméterenkén­ti 60 forintos lakossági, s 64 forintos közületi vízdíjat, va­lamint a szennyvízelvezetés egységes, 37 forintos díját. Ezeket az árakat javasolják egyébként a többi, a Nyíregy­házi Vízmű által működtetett városokban, vagyis Újfehér- tón, Nagykállóban, Nagyha­lászban és Ibrányban is, az i-re a pontot még a képviselő-tes­tületeknek kell feltennie. A kamarai... ...törvény szellemében me­gyénkben a kereskedelmi és iparkamarának húszezer körüli tagja van — közülük 13 ezren egyéni vállalko­zók, 6500 a kft.-k és a kö­zépvállalkozások száma. (KM) Rakamazon... ....hetven tagja van immár a polgárőrségnek — szükség is van a közbiztonság álla­pota miatt az önkéntesekre. Godolya-est... ...lesz február 20-án Tímá­ron 17 órai kezdettel a Sza- bolcsvezér Általános Mű­velődési Központban. A Godolya a helyi újság neve, amely harmadik éve léte­zik. Kiállítás megnyitója, táncbemutató, gyermek­színházi előadás és vetélke­dő színesíti a programot, amelyet a farsang egyik eseményének szánják a ren­dezők. (KM) Nem teszi... ...lehetővé a foglalkoztatási törvény, hogy az a me- gyénkbeli hatvan hivatásos nevelőszülő, akiket három év óta közhasznú munkás­ként foglalkoztatnak, a rá­juk bízott gyermekek neve­lését továbbra is ilyen stá­tusban lássák el. Mintegy kétszáz gyermek sorsa vá­lik így bizonytalanná... (KM) A kisebbségi... ...önkormányzatok számára összesen 80 millió forint (azaz 114 ezer önkormány­zatonként) központi forrás áll rendelkezésre, amely azonban csupán a működés elkezdéséhez talán ele­gendő. (KM) Az utóbbi évek egyik létesítménye Aranyosapátiban az egészségház Györke László felvétele Röviden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom