Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

1995 február 13., hétfő Kelet-Magyarország 15 SPORT Europa itt otthon lehet Ugyan még nem kondul a vészharang, de közel áll hozzá az ifi-EB ürügyén Orendi Mihály Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - K. D.) - Egye­bek között a nyír­egyházi Városi Stadion igazgatója, az atlé­ták vezető edzője, a Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Eu­rópa-bajnokság Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Ma­gyar Atlétikai Szövetség el­nökségi tagja Orendi Mi­hály. A sportágról és a nagy rendezvényről beszélget­tünk. □ Hogyan jellemezné a ma­gyar illetve a nyíregyházi at­létika jelenét és jövőjét? — A nemzetközi atlétikai szövetségnek (IAAF) 206 tag­országa van, az ENSZ-et is beleértve nincs még egy ilyen világszervezet, melyben ennyi nemzet tömörülne! Az, hogy a világ leggazdagabb nemzet­közi sportszövetsége, annak köszönhető, hogy vezetői, élü­kön dr. Primo Nebiolo elnök­kel és Gyulai István főtitkárral kiválóan értenek a marketing- munkához, s annak, hogy az üzleti világ felismerte e sport­ág reklámértékét, megtalálja számításait. Ez hazánkban még nem teljesen működik így. De éppen a Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa baj­nokság marketingmunkája so­rán találkoztam az örömte­linek mondható, az üzleti ol­dalról jelentkező érdeklődés­sel. A magyar atlétika azzal, hogy ’95-ben ifjúsági, ’98-ban felnőtt Európa-bajnokságnak az otthont, kapott egy óriási lehetőséget, hogy kialakítsa a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést a hazai gaz­dasági élettel. O Nyíregyházán is? — Igen. Ennek az ifjúsági Európa-bajnokságnak közvet­lenül és hosszú ideig tartó hatását pontosan erre kell ki­fejtse. A létesítmény és esz­közrendszer a remények sze­rint garantáltan nemzetközi szinten lesz biztosítva, az EB iránti érdeklődés — ha más nagyságrendben is — a későb­biekben hatással lehet a sport­ág támogatottságára. Persze a szponzor csak a kiemelkedő produkciót támogatja, legyen szó akár egy verseny megren­dezéséről, akár egy versenyző­ről. Az tehát a leg­fontosabb, hogy a nyíregyházi atléti­ka a következő években legalább egy-egy kiemel­kedőt produkáló versenyzőt mutas­son fel, s egy-egy nagy versenyt ren­dezzen. □ Többekben bujkál félelem az Európa-bajnokság sikerével kapcsola­tosan. Nem első­sorban a szervező munkát, inkább a létesítményeket te­kintve. Hiszen a stadion felújítása és korszerűsítése, a tanárképző kollégiumának re­konstrukciója nem úgy halad, ahogy elvárható lenne. A kom­fortérzet hiánya tönkre teheti a rendezvényt, ha sürgősen nem születnek meg a nélkülözhe­tetlen döntések... — Az lett volna az ideális, ha mással nem kellene foglal­kozni, mint a szervezéssel. De hazánkban nincs olyan terüle­te az életnek, ahol ideálisát le­hetne produkálni. Úgy ítélem meg: a szervezők időarányo­san jó munkát végeztek, a létestmények felújításában vi­szont kétségtelenül elmaradá­sok érzékelhetők. A Helia-D XIII. Ifjúsági At­létikai Európa-bajnokság két főhadiszállása a Városi Sta­dion és a Tanárképző Főisko­la. Nagy-nagy szomorúsággal tapasztaltuk a napokban: a kollégiumban alig-alig látszik valami abból, mire használták azt a 30 millió forintot, amit tulajdonképpen a szervező bi­zottság közbenjárására kaptak meg. Arról nem beszélve, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták mindazon kérésünket, amit alapvető fontosságúnak tartottunk ahhoz, hogy a majd itt lakó versenyzők és kísérőik jól érezzék magukat szálláshe­lyükön. Komoly esély van ar­ra, hogy a lobbizás eredmé­nyeképpen újabb tízmilliókat kap a kollégium, s jó lenne, ha a megfelelő szempontokat fi­gyelembe véve használnák fel. Sajnos ezen a téren vagyok a legkevésbé optimista. A tör­ténések arról győztek meg: ál­talam nem ismert okok miatt olyan erők kerekedtek felül a főiskolán, akik abszolút nem értették meg, hogy az atlétiká­nak és az Európa-bajnokság­nak milyen sokat köszönhet­nek. Csak remélni merem, hogy a hátralévő időben azok szava lesz erősebb, akikkel már az első percben félszavak­ból megértettük egymást. □ És a stadion? — Tisztában vagyok Nyír­egyháza önkormányzatának gazdasági helyzetével, lehető­ségeivel. Ha azt nézem, alig több, mint 160 nap van a raj­tig, azt kell mondanom: nem volt szerencsés az előző köz­gyűlés azon döntése, amikor nem kis vita után úgy döntött: a feltétlen szükséges felújítási munkákat két ütemben, ’94 és ’95-ben kívánják megvalósí­tani. Komoly időkiesés, míg a választások után döntéshely­zetig jut az új közgyűlés, mert a legjobb szándék ellenére is csak feszített, jószerivel erőn felüli munkával lehet a sta­dionban olyan alapvető dolgo­kat elvégezni, mint a tribünök lefedése, a célfotó épület meg­építése, a WC-rendszer kor­szerűsítése és bővítése, az ön­tözési rendszer kialakítása vagy a parkosítás. Én mindent elkövettem annak érdekében stadionigazgatóként és az EB szervezőjeként is, hogy a fel­újítás szükségességét az il­letékesek el- és felismerjék, de sem a szóbeli, sem az írásos felvetéseimre nem kaptam ér­demi választ. A lényeg, hogy ezek a beuházások egyrészt elkerülhetetlenül szükségesek és elodázhatatlanok a város sportéletének szempontjából — nemcsak az EB miatt —, megoldják hosszú távra a problémákat, másrészt látni kell: 90-100 millió forint itt marad a városban a rendezés, és az ide látogató versenyzők, sportvezetők, turisták „költe­kezése” miatt. Ha nem is köz­vetlenül a Városházát, de az itt élőket gyarapítja ez a nem mindennapi rendezvény, melyre Európa 48 országából érkeznek vendégek. S akkor még nem beszéltünk arról: ha Nyíregyháza a jó oldalát mu­tatja az ide látogatóknak, egy részük üzletemberként, spor­tolóként, turistaként visszatér. Az az angol, német, francia, orosz, vagy bármilyen nem­zetbeli versenyző, aki itt Euró- pa-bajnoki címet vagy érmet nyer, egyéni csúcsot ér el, szívébe zárja lakóhelyün­ket, számára Nyíregyháza a világ egyik legszebb városa lesz. Két főváros ellenében kaptuk meg a rendezés jogát, büszkék lehetünk arra, hogy a Helia-D XIII. Ifjúsági Atléti­kai Európa-bajnokság városa leszünk. □ Szavaiból úgy érzem, a vészharangot kell kongatni azért, hogy július végén itt minden rendben legyen. Az EB szlogenje: „Európa itt otthon lesz” csak akkor válhat való­ra, ha teljes lesz az összefogás, gyorsak és jók a döntések, ha maximális fordulatszámot vesz fel minden illetékes... — Nemhogy egy felesleges napunk, de egy felesleges per­cünk sincs. Igazából gondolni sem merek arra, mi lesz, ha el­maradnak a szükséges beruhá­zások. Talán durva a kifejezés, de akik felelőssége a tenniva­lók elodázása, azok tulajdon­képpen elárulják ezt a várost. Mert az ide érkezők azt mond­ják majd rólunk, amit tapasz­talnak, nem azt, amit mi sze­retnénk. Európa ide jön, hogy otthon érezze magát, megfele­lő körülményeket kell tehát te­remteni. S ez nem csupán, és nem elsősorban a szervező bi­zottság kompetenciája... Nyíregyháza a diáksport városa Tavaly sikeresen szerepeltek a diákolimpiákon a megyeszékhely fiataljai Nyíregyháza (KM) — Bár a reflektorfény átalában az él­sportolókra esik, az utóbbi időben egyre jobban előtér­be kerül megyénkben is az utánpótlásnevelés kérdése. Széles bázist biztosíthat eh­hez a diáksport, az elmúlt évben a diákolimpiák ver­senyein sok szép sikert értek el a nyíregyházi iskolák di­ákjai, ennek apropóján be­szélgettünk Hadobás István­nal, a Városi Diáksport Bi­zottság elnökével. □ A tavalyi év meglehetősen mozgalmas volt a bizottság életében. — 1994 márciusában döntő változások történtek személyi, szervezeti és gazdálkodási té­ren egyaránt. A DSB közgyű­lése új működési szabályt fo­gadott el, a leköszönő korábbi elnök helyett engem választot­tak a bizottság elnökének, az általános iskolai albizottság vezetésével Verdes Lajost, a középiskolaival pedig Vinnai Pétert bízta meg a közgyűlés. Gazdasági ügyeink intézését A\ átvette a Városi Sportiskola, a bujtosi csarnokban pedig ott­honra találtunk. Ez a változás tiszta viszonyokat teremtett minden szempontból. □ Az új viszonyok tükrö­ződtek-e az szakmai munka terén? — Egyaránt fontosnak tar­tottuk a minőségi és tömeg­sportmunka segítését, koor­dinálását. Az eredmények azt bizonyítják, hogy városunk országos összehasonlításban is nagyszerűen helyt állt a diák­olimpiái eredményességet il­letően. Az országos döntőkben több iskola több sportágban szerzett értékes helyezéseket. A teljesség igénye nélkül az eredményeinkről: az általános iskolák között a 2-es iskola atlétikában, a 3-as, 17-es, és 23-as iskola röplabdában, a 14-es labdarúgásban és atlé­tikában, a 19-es atlétikában, a 2-es gyakorló kosárlabdában és tornában, míg az Arany úszásban ért el országosan is kiemelkedő eredményeket. A középiskolák is legalább ilyen jól szerepeltek. A Vasvári gimnázium atléti­ka, röplabda és torna sportá­gakban, a kölcseysek kézilab­dában és tollaslabdában, a Zrínyi kézilabdában, a Krúdy, a 110-es és a Zay atlétikában, az ÉVISZ és 110-es röplab­dában a Bánki ökölvívásban és lövészetben végzett az orszá­gos élmezőnyben. Azt hiszem kevés város büszkélkedhet ha­sonló szintű eredményekkel az országban. □ A kevésbé tehetsége­seknek is tudnak-e sportolási lehetőséget biztosítani? — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy ezek a gyerekek is megismerjék a mozgás örö­mét, ezért több sportágban amatőr városi bajnokságot szerveztünk, új sportágakat (floor-ball, rögbi) igyekszünk meghonosítani. Több mint húsz iskolának nyújtottunk se­gítséget hogyományokat ápoló iskolai nyílt versenyek szer­vezésében. Segítettük a diák- sportszervezetek külföldi kap­csolatainak kialakítását. Fel­vállaltuk és a jövőben is fel­vállaljuk a nyári sporttáborok kiegészítő támogatásának biz­tosítását. Anyagi lehetősége­inkhez mérten a kiemelkedően dolgozó testnevelő tanárok és edzők munkáját is igyekez­tünk honorálni. Kidolgoztuk a diáksport- szervezetek minőségi és tö­megsportmunkáját értékelő pontversenyt, amely alapján eredményességi támogatásban részesítettük a legjobbakat. □ Elégedett lenne-e ezekkel az eredményekkel a ’95-ös esztendőben is? — Az egyre fokozódó ne­hézségek mellett is meg kell őrizni eredményességünket. Az eddig is nagyszerűen dol­gozó testnevelők, edzők mun­káját megköszönve továbbra is számítunk lelkesedésükre, szakmai tudásukra. Szeret­nénk továbbra is jó kapcsola­tot tartani a városi és megyei önkormányzati testülettel, a bujtosi csarnokkal a városi sta­dionnal és a sportiskolával ab­ban a reményben, hogy együttműködésünk az idén is olyan gyümölcsöző lesz, mint a tavalyi sikeres esztendőben. Várják az ellenőröket Beijing(Reuter) — A Kínai Úszó Szövetség üdvö­zölte a Nemzet­közi Úszó Szövetség (FNA) azon két fontos ha­tározatát, amely a jövőben szigorúbb büntetéseket he­lyez kilátásba a dopping­vétségek elkövetése eseté­ben, és különbizottság lét­rehozását sürgeti az ázsiai „doppingháttér” kivizs­gálására. — A Kínai Úszó Szövet­ség örömmel fogadta a nemzetközi szervezet kez­deményezését, szívesen lát­juk a különbizottság tagjait hazánkban, a sportágban dolgozó minden szakember és versenyző rendelkezé­sükre áll — nyilatkozta a kínai szövetség főtitkára. Nyíregyháza (KM - HZs) — Atlétaberkek­ben mindenféle közvélemény-kutatás és szavazás nélkül is mindenki tudja, hogy a mai szabolcsi atlétikát Bácskái Zsolt fém­jelzi. Az elmúlt esztendő­ben hetedik lett Portugá­liában az ifjúsági világbaj­nokságon, legjobb magyar­ként ért célba a mezei világ- bajnokságon, és mellesleg itthon is nyert három egyé­ni magyar bajnoki címet. Sőt, jelenleg tízezer mé­teren az európai ifjúsági ranglistán a 13. helyen áll. Az új esztendővel végett ért számára az ifjúsági arany­élet, egy korcsoporttal fel­jebb lépett, idén már a ju­niorok és a felnőttek között kell bizonyítania. — Ebben az évben a sport mellett a tanulás terü­letén is helyt szeretnék áll­ni, jelentkeztem a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola földrajz-testneve­lés szakára - számol be ter­veiről Bácskái Zsolt. — A legközelebbi versenyem májusban lesz, a tízezer méteres magyar bajnoksá­gon indulok. Az idén in­kább hosszabb távokon sze­retnék versenyezni, 20 km- en és félmaratonon. Távo­labbi céljaim között a mara- tonfutás szerepel. Az 1998- as Budapesti Európa-baj- nokságon ezen a távon sze­retnék jól szerepelni és mint minden sportolónak nekem is az olimpia a leg­nagyobb célom. 2000-ben ott szeretnék lenni Sydney­ben, az olimpián. Addig azonban még nagyon sok feladat áll előttem, nagyon fontos lenne, hogy eljussak edzőtáborba. Egy hosszú­távfutó számára egy magas­Sydney a cél Bácskái már a juniorok között lati edzőtábor szinte elen­gedhetetlen. Már azzal is elégedett lennék, ha Mátra­házán edzenénk, ám ehhez is támogatókra lenne szük­ség. □ Edzőtársaid közül né­gyen is készülnek a Hé- lia-D XIII. Ifjúsági Euró- pa-bajnokságra, számukra sem valósult meg az edzőtá­bor? — Sajnos nem, nincs pénz. Köztudott, hiszen a nevükben is benne van, hogy a hosszútávfutók na­Bacskai Zsolt Balázs Attila felvétele gyón sok kilométert futnak. Kiválóak az edzésfeltételek Nyíregyházán, de nagyon nehéz körpályán napi 20 km-t futni. Egy edzőtábor egyrészt kömyzetváltozás- sal jár, másrészt semmi másra nem kell koncentrál­ni csak az edzésre. □ Evek óta eredményei­tek bizonyítanak helyette­tek, nem találtok támoga­tókat? — Egyáltalán nincs szponzorunk. Csoportunk tagjai zömében a felszere­lést is magának vásárolja, ezért keressük azokat a vál­lalkozókat, akik segítenék felkészülésünket. Ilyen egy kasszikus bodicsek. Aki bemutatja Johnson (Toronto Maple Leafs), aki elszenvedi, Tocchet (Los Angeles Kings) AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom