Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

1995. február 13., hétfő HÁTTÉR Átvilágítás a kórházban Az ésszerű gazdálkodás az országnak és betegnek egyaránt érdeke Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Nin­csenek ma könnyű helyzet­ben az egészségügyi intéz­mények. A gyógyítás szinte minden területén tapasztal­ható a költségrobbanás, a pénz egyre kevesebb. Mind­ezek a gondok a megyei Jósa András Kórházat is sújtják, ráadásul helyzete is speciá­lis: miközben folyamatosan működik, területén több mil­liárdos beruházás is folyik. Eközben az egész világon cél, hogy a kórházak a ko­rábbinál gazdaságosabban működjenek. Rég volt az az idő, amikor csak a betegek­kel kellett törődniük. Dr. Vadász Mária igazgató fő­orvossal, a Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának előző és jelenlegi elnökével arról az átvilágításról beszél­gettünk, amelynek nemrég második fázisa is befejeződött. Az első felmérés 1992-ben történt, s a gazdasági problé­mák mellett funkciózavarokat is felfedezett, ezért már akkor szükségét látta a közgyűlés an­nak, hogy a kórház alkossa meg középtávú stratégiai ter­vét, hajtson végre szervezet- fejlesztést, alakítsa át struk­túráját, hogy igazodhasson a megváltozott szükségletekhez. Az intézmény akkor egy év határidőt kapott mindezen fel­adatok elvégzésére. □ A nemrég befejeződött második felmérés anyaga többszáz oldalra rúg. Mi ben­ne a legnagyobb kifogás? — A szervezetlenség. A fo­lyamatos növekedésből szár­mazó hibák ugyanis egymásra halmozódtak. A kommuniká­ció akadozott, ennek orvos és beteg egyaránt kárát látta. Közben megváltozott a kórház finanszírozásának rendszere, belépett a teljesítményelv.' 1993. júliusa volt a határideje a korábban felfedezett hibák kijavításának, a kibontakozást azonban több dolog is nehe­zítette, ráadásul az újfajta fi­nanszírozás meglehetősen kedvezőtlenül hatott a nyír­egyházi kórházra, melynek van egy súlyos öröksége: a nagy gépi beszerzések a ’80-as évek végére estek, a műszer­park rendkívül elöregedett. Hiába próbált a megyei köz­gyűlés komoly pénzekkel se­gíteni, ami adható volt, igen csekély javulást hozhatott. A kórház vezetésével és a közgyűléssel közös megálla­podás alapján profi szakta­nácsadó cég végezte az átvilá­gítást. A versenytárgyaláson 23 pályázó közül a Diebold Vezetési és Technológiai Ta­nácsadó Kft. kapta a feladatot. Az első fázisban az átvilágítás történt meg, melynek során tisztázódott az a helyzet, ahon­nan a kórháznak el kell indul­nia, megállapították az intéz­mény erősségeit és gyengesé­geit. □ Halljuk talán elsőként az erősségeket! — A megállapítás szerint ugyanis nagyon jól képzett, tapasztalt orvos- és nővérgár­da dolgozik a kórházban, a szellemi tőke gazdag, ráadásul tartalékok is vannak. Az el­látási spektrum széles, több mint harminc gyógyító osz­tály, s számtalan részleg mű­ködik, az országban egyedül­állóan itt a legtöbb a speciális szakrendelések száma is. A dokumentum szerint „Az általános szakmák széles ská­lája miatt a kórház szakmai működési lehetőségei jobbak az országosnál”. Másik erős­ség, hogy a nagy betegforga­lom gyorsan fordul. Kiemel­kedően magas diagnosztikai egységek jöttek létre, számos igen modem műszer áll ren­delkezésre. □ A gyengeségek következ­nek... — Legsúlyosabb közöttük, hogy „a környezettől elszige­telődött felső vezetés” irányít­ja a kórházat, ami nemcsak a tulajdonoshoz való viszony­ban, hanem az orvoskörök, a beosztottak és az alapellátás­sal történő kapcsolat esetében is igaz. Ez a probléma az átvi­lágítok szerint olyan mértékű, olyannyira aktuális és fontos, hogy a szakemberek külön projekt kidolgozását tartották szükségesnek. A gyengeségek közé sorolták, hogy maga a szervezet is nehézkes, nem al­kalmazkodik a megváltozott körülményekhez, a tervezés esetleges, gondok vannak a gazdálkodással, az informati­kai rendszer erkölcsileg és műszakilag elavult. Probléma, hogy a járóbeteg szakellátás nem felel meg az újonnan fel­lépő követelményeknek, s a megyei kórház területén nagy tömegű alapellátás történik. □ Az elméletek szépek, csak­hogy mindennek meghatáro­zója manapság a pénz, amivel a kórház nem áll valami fénye­sen ezen a téren. Milyen lehe­tőségei vannak akkor a gaz­dálkodásban? — Az átvilágítás gazdasági szempontokat is részletesen vizsgált, s kiszámította az egyes betegre jutó költségeket. Nagy pozitívum, hogy ma már legalább mindenki tudja az egyes osztályokon, évente mi­re mennyit költ el. Az intéz­mény tavaly 2 milliárd 743 millió forintos árbevétellel számolhatott, 130 millió fo­rinttal lépte túl a lehetőségeit, miközben a területén 550 mil­lió forint értékű beruházás zaj­lott. Igen rövid idő alatt meg kell tehát határozni azokat a tennivalókat, amelyekkel a gazdálkodás kézbentartható, a gyógyítás színvonala javítha­tó. Az átvilágítok háromszintű stratégiát dolgoztak ki, az azonnal intézkedésektől a hosszú távú programokig ter­jednek a feladatok. Igen fontos a gyógyszergazdálkodás meg­szervezése, a gazdaságtalanul működő baktalőrántházi rész­leg átalakítása és részleges be­zárása, azonnali intézkedések szükségesek a megyebeli tü­dőszűrő állomások ügyében is. □ Az átvilágítás megtörtént, a feladatok ismeretesek. Mi a garancia a feladatok teljesülé­sére, a felmérésbe fektetett sok-sok pénz és energia meg­térülésére? — Az például, hogy e stra­tégia kidolgozásában hat hó­napon át nemcsak a felkért cég, hanem a tulajdonos ön- kormányzat, s elsősorban olyan kórházi team is részt vett, akik szívügyüknek érzik a Jósa András Kórház jelenét, jövőjét. Hatékony vezetéssel a kilábalási program 1997-re teljesülhet, de egyes területe­ken már ez év végére érzékel­hető a javulás kell. M inden nap jeles nap valakinek valamiről. Való igaz, mert az egyéni jelességen túl a nap­tári napok majd mindegyike tartogat hagyományőrzésre figyelmeztető, keresztény kul­túránkból fakadó, népi regu­lákkal kapcsolódó jeles na­pokat. A farsangi időszakot még viselő, de már a tavaszra kacsintgató február is bővel- kedikfigyelemre méltó, a nép­hagyományokban még élő je­les napokkal. A hagyományszokások földrajzi helytől, etnikai kör­nyezettől, felekezeti hovatar­tozástól, a helységben, a csa­ládban meghonosodó örök­lött vagy átvett szokásoktól függenek. A kalendáris ün­nepek, a jeles napok sorában más fontosabb a katolikus­nak, megint más a protes­tánsnak. Ki-ki őrizze a maga szokásait, de ismerje meg, tartsa tiszteletben a másik fe- lekezetét is. Az élet harmó­niája is ezt kívánja. S a ha­Ha Dorottya szorítja gyománytisztelet, a harmó­niakeresés ma fontosabb, mint bármikor, mert egy nemzet nemzetnek maradá­sáról van szó. Február már csak azért is érdekes hónap, mert rövi- debb a többinél. Takarékos hónap. Mikor eszik a diák a legkevesebbet? — kérdezi egy régi találós kérdés. El­múlt a Gyertyaszentelő Bol­dogasszony, Mária földi ér­telemben vett megtisztulásá­nak ünnepe. Az ókereszté­nyek fáklyáit gyertyák váltot­ták fel, mint a megújulásnak, a megvilágosodásnak, a jö­vendő reménységének eszkö­zei. Szent Balázs püspök em­lékére is kiosztották a torok­védő emlékáldást, hogy min­den gyermek mentesüljön a torokgyíktól. Dorottya-napja nagy fi­gyelmet élvez a népi regulák szerint, mert „ha Dorottya szoríttya, Julianna tágíttya”, vagyis enged a hideg idő a szorításából. Minden jel a hosszú, unalmas tél után a tavaszvárást sejtteti. Az újabban divatossá vált sze­relmesek napja, az idegen Valentinból honosított Bálint név napja szintén a népi megfigyelés, a természet for­dulatainak jeles napja, mivel a néphit szerint a cinege nó­tát változtat, s folyamatosan hirdeti, hogy nyitnikék! Az itthon telelő madarak e na­pon párt választanak. A szépen hangzó Zsuzsan­na napján megszólalnak a természet prímásai, a pacsir­ták. Jégtörő Mátyás is na­gyon fontos ember, mert ha nem talál, csinál, ha talál, tör jeget. Ki tudja, hány év­százados megfigyelésen ala­pulnak eme népi bölcsessé­gek? De mindenképp a ter­mészet, a kenyéradó föld szo­ros közelségében élő gazda­ember odafigyelése a vál­tozásokra, alkalmazkodása a nagyobb úr, a természet tör­vényeihez. Cseppben a ten­ger. Lassan a végéhez közele­dik a báli vigasságok ideje, kaput nyit a fénylő természet, de addig a sors könnyed já­tékszere, a kurta február okozhat még néhány tréfát. Mert a naprendszeri időbe­osztás végett négyévenként hosszabb egy nappal. Ilyen­kor azt mondjuk, szökőév van. S a jót, a kedvességet ne csak szökőévként gyakorol­juk. P enyigén él egy fiatal­ember, aki február hu- szonkilencedikén szü­letett. Neki csak négyévenként van születésnapja. Iskolás ko­rában csak kétszer tudtuk fel­köszöntem, alsóban és felső­ben. A huszonötödik születés­napján éppen százéves lenne. Adja isten, hogy megérje! Görcsoldó Balogh József j-t ik laknak a kollégiu- mokban? Kik ülnek J-\. be a színház nézőte­rére? Milyen csapatok ver­sengenek a sportcsarnok­ban? Kik tapsolnak a művé­szeti együtteseknek? Tulaj­donképpen ezekre a kérdé­sekre válaszoltak csütörtö­kön azon az egyeztető bi­zottsági ülésen, ahol a me­gyei közgyűlés és Nyíregy­háza önkormányzatának képviselő-testülete nevében tettékmérlegre a válaszokat, s azzal együtt mintegy nyo­matékül a működtetéshez szükséges milliókat. Abból is kiindulhattak volna, hogy ha Nyíregyhá­záé a középiskolai kollégi­um, vagy itt működik a könyvtár, a színház, tartsa el magának a város, ám ez igazságtalan — sajnos az utóbbi időkben elviselhe­tetlen — teher is lenne. Mert természetes dolog, hogy egy nyíregyházi kollé­giumban nem nyíregyházi gyerekek laknak, a színház­ba sem csak nyíregyháziak ülnek be és a bujtosi sport- csarnokban is éppúgy sze­repelhetnek a megye bár­mely területéről érkezett csapatok, mint a megye- székhelyen működő klubok csapatai, a fenntartásukról is közösen kell tehát gondo­skodni. Voltak, s lesznek is még nyilván nehezen meg­születő számok, hisz a me­gyeszékhelynek is kevés a pénze, a megyei önkor­mányzat pedig egy különle­ges státusú önkormányzat a megyében működő 229 kö­zött, hiszen a megyei köz­gyűlésnek nincsenek diák­jai, sportolói vagy színház- látogatói. Azt pedig igen nehéz lenne pontosítani: melyik településről hányán vesznek igénybe Nyíregy­házán lévő intézményeket, s mennyivel terhelik meg a megyeszékhely kasszáját. Amilyen ellentétek feszül­nek a vidék és a főváros, ehhez hasonlóak munkál­nak a megye és a város és a város és a vidék között. Ré­gi reflexek, rég keletkezett beidegződések ezek. Am ha sikerülne a most először felállított egyeztető bizott­ságnak feloldani a görcsö­ket, akkor az elkövetkező négy év a szegénység elle­nére is eredményes lehet. Úgy látom kislányom, hogy megint Jocó bélyeggyűj­teményét böngésztétek Ferter János rajza Vendégváró Marik Sándor M int szombati la­punkban közread­tuk: két fontos tiszt­séget betöltő közéleti szemé­lyiség, a megyei közgyűlés elnöke és a Szuverén Máltai Lovagrend vatikáni nagy­követe vette kézbe a falusi vendégfogadás Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei fel­lendítésének ügyét. Evek óta téma ez már, de valahogy nem sikerült kimozdulni a holtpontról: inkább csupán beszéllek róla azok is, akik vállalkoznának, de azok is, akiknek dolga a feltételek megteremtése, a szervezés, a közös fellépés, népszerűsí­tés, hívogatás lenne. Most a FAO (az ENSZ római székhelyű szakosított szervezete) Ausztriában, Spanyolországban, Portu­gáliában és másutt már bevált projektjeinek me­gyénkre történő kiterjeszté­sét, támogatását kéri e heti olaszországi látogatásán a megyei közgyűlés elnöke, a Szabolcsban jól ismert Kál- lay-család most Rómában élő befolyásos tagja pedig a családi vendégfogadás Olaszország egyes területe­in kiválóan működő szerve­zetének megismeréséhez, az ilyen ismereteket oktató in­tézmények tanulmányozá­sához nyújtott segítséget. Ezek közül néhányat sze­retnének megnyerni arra, hogy jöjjenek megyénkbe, s itt helyben tanfolyamokon oktassák a mi vállalkozó­inkat, adják át tapasztala­taikat, hogy végre valóban lendületet kaphasson e tá­jon a régen tervezett és várt falusi vendégfogadás. Mert az nyilvánvaló, hogy egy-egy vendégfoga­dásra vállalkozó, falun élő ember aligha tudja felvirá­goztatni vállalkozását, ha egyedül éviekéi, nem pedig egy — bármilyen laza — szerveződés tagjaként. Együttműködéssel lehet fo­lyamatos a vállalkozás, ak­kor lehet belőle megélni, ha a vendég az év nagy részé­ben folyamatosan érkezik. Ehhez pedig nem elég a tiszta szoba, a kiváló főzt- jéről híres háziasszony, a gyönyörű táj és önmagában még a nyelvtudás sem. Tud­ni kell kínálatunkról hatá­ron innen s túl és szükséges még valami plusz. Ezért mentek most. Amúgy a vállalkozásokat akár már most is lehetne in­dítani. Műtét közben Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom