Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
1995. február 13., hétfő HÁTTÉR Átvilágítás a kórházban Az ésszerű gazdálkodás az országnak és betegnek egyaránt érdeke Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Nincsenek ma könnyű helyzetben az egészségügyi intézmények. A gyógyítás szinte minden területén tapasztalható a költségrobbanás, a pénz egyre kevesebb. Mindezek a gondok a megyei Jósa András Kórházat is sújtják, ráadásul helyzete is speciális: miközben folyamatosan működik, területén több milliárdos beruházás is folyik. Eközben az egész világon cél, hogy a kórházak a korábbinál gazdaságosabban működjenek. Rég volt az az idő, amikor csak a betegekkel kellett törődniük. Dr. Vadász Mária igazgató főorvossal, a Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának előző és jelenlegi elnökével arról az átvilágításról beszélgettünk, amelynek nemrég második fázisa is befejeződött. Az első felmérés 1992-ben történt, s a gazdasági problémák mellett funkciózavarokat is felfedezett, ezért már akkor szükségét látta a közgyűlés annak, hogy a kórház alkossa meg középtávú stratégiai tervét, hajtson végre szervezet- fejlesztést, alakítsa át struktúráját, hogy igazodhasson a megváltozott szükségletekhez. Az intézmény akkor egy év határidőt kapott mindezen feladatok elvégzésére. □ A nemrég befejeződött második felmérés anyaga többszáz oldalra rúg. Mi benne a legnagyobb kifogás? — A szervezetlenség. A folyamatos növekedésből származó hibák ugyanis egymásra halmozódtak. A kommunikáció akadozott, ennek orvos és beteg egyaránt kárát látta. Közben megváltozott a kórház finanszírozásának rendszere, belépett a teljesítményelv.' 1993. júliusa volt a határideje a korábban felfedezett hibák kijavításának, a kibontakozást azonban több dolog is nehezítette, ráadásul az újfajta finanszírozás meglehetősen kedvezőtlenül hatott a nyíregyházi kórházra, melynek van egy súlyos öröksége: a nagy gépi beszerzések a ’80-as évek végére estek, a műszerpark rendkívül elöregedett. Hiába próbált a megyei közgyűlés komoly pénzekkel segíteni, ami adható volt, igen csekély javulást hozhatott. A kórház vezetésével és a közgyűléssel közös megállapodás alapján profi szaktanácsadó cég végezte az átvilágítást. A versenytárgyaláson 23 pályázó közül a Diebold Vezetési és Technológiai Tanácsadó Kft. kapta a feladatot. Az első fázisban az átvilágítás történt meg, melynek során tisztázódott az a helyzet, ahonnan a kórháznak el kell indulnia, megállapították az intézmény erősségeit és gyengeségeit. □ Halljuk talán elsőként az erősségeket! — A megállapítás szerint ugyanis nagyon jól képzett, tapasztalt orvos- és nővérgárda dolgozik a kórházban, a szellemi tőke gazdag, ráadásul tartalékok is vannak. Az ellátási spektrum széles, több mint harminc gyógyító osztály, s számtalan részleg működik, az országban egyedülállóan itt a legtöbb a speciális szakrendelések száma is. A dokumentum szerint „Az általános szakmák széles skálája miatt a kórház szakmai működési lehetőségei jobbak az országosnál”. Másik erősség, hogy a nagy betegforgalom gyorsan fordul. Kiemelkedően magas diagnosztikai egységek jöttek létre, számos igen modem műszer áll rendelkezésre. □ A gyengeségek következnek... — Legsúlyosabb közöttük, hogy „a környezettől elszigetelődött felső vezetés” irányítja a kórházat, ami nemcsak a tulajdonoshoz való viszonyban, hanem az orvoskörök, a beosztottak és az alapellátással történő kapcsolat esetében is igaz. Ez a probléma az átvilágítok szerint olyan mértékű, olyannyira aktuális és fontos, hogy a szakemberek külön projekt kidolgozását tartották szükségesnek. A gyengeségek közé sorolták, hogy maga a szervezet is nehézkes, nem alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, a tervezés esetleges, gondok vannak a gazdálkodással, az informatikai rendszer erkölcsileg és műszakilag elavult. Probléma, hogy a járóbeteg szakellátás nem felel meg az újonnan fellépő követelményeknek, s a megyei kórház területén nagy tömegű alapellátás történik. □ Az elméletek szépek, csakhogy mindennek meghatározója manapság a pénz, amivel a kórház nem áll valami fényesen ezen a téren. Milyen lehetőségei vannak akkor a gazdálkodásban? — Az átvilágítás gazdasági szempontokat is részletesen vizsgált, s kiszámította az egyes betegre jutó költségeket. Nagy pozitívum, hogy ma már legalább mindenki tudja az egyes osztályokon, évente mire mennyit költ el. Az intézmény tavaly 2 milliárd 743 millió forintos árbevétellel számolhatott, 130 millió forinttal lépte túl a lehetőségeit, miközben a területén 550 millió forint értékű beruházás zajlott. Igen rövid idő alatt meg kell tehát határozni azokat a tennivalókat, amelyekkel a gazdálkodás kézbentartható, a gyógyítás színvonala javítható. Az átvilágítok háromszintű stratégiát dolgoztak ki, az azonnal intézkedésektől a hosszú távú programokig terjednek a feladatok. Igen fontos a gyógyszergazdálkodás megszervezése, a gazdaságtalanul működő baktalőrántházi részleg átalakítása és részleges bezárása, azonnali intézkedések szükségesek a megyebeli tüdőszűrő állomások ügyében is. □ Az átvilágítás megtörtént, a feladatok ismeretesek. Mi a garancia a feladatok teljesülésére, a felmérésbe fektetett sok-sok pénz és energia megtérülésére? — Az például, hogy e stratégia kidolgozásában hat hónapon át nemcsak a felkért cég, hanem a tulajdonos ön- kormányzat, s elsősorban olyan kórházi team is részt vett, akik szívügyüknek érzik a Jósa András Kórház jelenét, jövőjét. Hatékony vezetéssel a kilábalási program 1997-re teljesülhet, de egyes területeken már ez év végére érzékelhető a javulás kell. M inden nap jeles nap valakinek valamiről. Való igaz, mert az egyéni jelességen túl a naptári napok majd mindegyike tartogat hagyományőrzésre figyelmeztető, keresztény kultúránkból fakadó, népi regulákkal kapcsolódó jeles napokat. A farsangi időszakot még viselő, de már a tavaszra kacsintgató február is bővel- kedikfigyelemre méltó, a néphagyományokban még élő jeles napokkal. A hagyományszokások földrajzi helytől, etnikai környezettől, felekezeti hovatartozástól, a helységben, a családban meghonosodó öröklött vagy átvett szokásoktól függenek. A kalendáris ünnepek, a jeles napok sorában más fontosabb a katolikusnak, megint más a protestánsnak. Ki-ki őrizze a maga szokásait, de ismerje meg, tartsa tiszteletben a másik fe- lekezetét is. Az élet harmóniája is ezt kívánja. S a haHa Dorottya szorítja gyománytisztelet, a harmóniakeresés ma fontosabb, mint bármikor, mert egy nemzet nemzetnek maradásáról van szó. Február már csak azért is érdekes hónap, mert rövi- debb a többinél. Takarékos hónap. Mikor eszik a diák a legkevesebbet? — kérdezi egy régi találós kérdés. Elmúlt a Gyertyaszentelő Boldogasszony, Mária földi értelemben vett megtisztulásának ünnepe. Az ókeresztények fáklyáit gyertyák váltották fel, mint a megújulásnak, a megvilágosodásnak, a jövendő reménységének eszközei. Szent Balázs püspök emlékére is kiosztották a torokvédő emlékáldást, hogy minden gyermek mentesüljön a torokgyíktól. Dorottya-napja nagy figyelmet élvez a népi regulák szerint, mert „ha Dorottya szoríttya, Julianna tágíttya”, vagyis enged a hideg idő a szorításából. Minden jel a hosszú, unalmas tél után a tavaszvárást sejtteti. Az újabban divatossá vált szerelmesek napja, az idegen Valentinból honosított Bálint név napja szintén a népi megfigyelés, a természet fordulatainak jeles napja, mivel a néphit szerint a cinege nótát változtat, s folyamatosan hirdeti, hogy nyitnikék! Az itthon telelő madarak e napon párt választanak. A szépen hangzó Zsuzsanna napján megszólalnak a természet prímásai, a pacsirták. Jégtörő Mátyás is nagyon fontos ember, mert ha nem talál, csinál, ha talál, tör jeget. Ki tudja, hány évszázados megfigyelésen alapulnak eme népi bölcsességek? De mindenképp a természet, a kenyéradó föld szoros közelségében élő gazdaember odafigyelése a változásokra, alkalmazkodása a nagyobb úr, a természet törvényeihez. Cseppben a tenger. Lassan a végéhez közeledik a báli vigasságok ideje, kaput nyit a fénylő természet, de addig a sors könnyed játékszere, a kurta február okozhat még néhány tréfát. Mert a naprendszeri időbeosztás végett négyévenként hosszabb egy nappal. Ilyenkor azt mondjuk, szökőév van. S a jót, a kedvességet ne csak szökőévként gyakoroljuk. P enyigén él egy fiatalember, aki február hu- szonkilencedikén született. Neki csak négyévenként van születésnapja. Iskolás korában csak kétszer tudtuk felköszöntem, alsóban és felsőben. A huszonötödik születésnapján éppen százéves lenne. Adja isten, hogy megérje! Görcsoldó Balogh József j-t ik laknak a kollégiu- mokban? Kik ülnek J-\. be a színház nézőterére? Milyen csapatok versengenek a sportcsarnokban? Kik tapsolnak a művészeti együtteseknek? Tulajdonképpen ezekre a kérdésekre válaszoltak csütörtökön azon az egyeztető bizottsági ülésen, ahol a megyei közgyűlés és Nyíregyháza önkormányzatának képviselő-testülete nevében tettékmérlegre a válaszokat, s azzal együtt mintegy nyomatékül a működtetéshez szükséges milliókat. Abból is kiindulhattak volna, hogy ha Nyíregyházáé a középiskolai kollégium, vagy itt működik a könyvtár, a színház, tartsa el magának a város, ám ez igazságtalan — sajnos az utóbbi időkben elviselhetetlen — teher is lenne. Mert természetes dolog, hogy egy nyíregyházi kollégiumban nem nyíregyházi gyerekek laknak, a színházba sem csak nyíregyháziak ülnek be és a bujtosi sport- csarnokban is éppúgy szerepelhetnek a megye bármely területéről érkezett csapatok, mint a megye- székhelyen működő klubok csapatai, a fenntartásukról is közösen kell tehát gondoskodni. Voltak, s lesznek is még nyilván nehezen megszülető számok, hisz a megyeszékhelynek is kevés a pénze, a megyei önkormányzat pedig egy különleges státusú önkormányzat a megyében működő 229 között, hiszen a megyei közgyűlésnek nincsenek diákjai, sportolói vagy színház- látogatói. Azt pedig igen nehéz lenne pontosítani: melyik településről hányán vesznek igénybe Nyíregyházán lévő intézményeket, s mennyivel terhelik meg a megyeszékhely kasszáját. Amilyen ellentétek feszülnek a vidék és a főváros, ehhez hasonlóak munkálnak a megye és a város és a város és a vidék között. Régi reflexek, rég keletkezett beidegződések ezek. Am ha sikerülne a most először felállított egyeztető bizottságnak feloldani a görcsöket, akkor az elkövetkező négy év a szegénység ellenére is eredményes lehet. Úgy látom kislányom, hogy megint Jocó bélyeggyűjteményét böngésztétek Ferter János rajza Vendégváró Marik Sándor M int szombati lapunkban közreadtuk: két fontos tisztséget betöltő közéleti személyiség, a megyei közgyűlés elnöke és a Szuverén Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete vette kézbe a falusi vendégfogadás Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei fellendítésének ügyét. Evek óta téma ez már, de valahogy nem sikerült kimozdulni a holtpontról: inkább csupán beszéllek róla azok is, akik vállalkoznának, de azok is, akiknek dolga a feltételek megteremtése, a szervezés, a közös fellépés, népszerűsítés, hívogatás lenne. Most a FAO (az ENSZ római székhelyű szakosított szervezete) Ausztriában, Spanyolországban, Portugáliában és másutt már bevált projektjeinek megyénkre történő kiterjesztését, támogatását kéri e heti olaszországi látogatásán a megyei közgyűlés elnöke, a Szabolcsban jól ismert Kál- lay-család most Rómában élő befolyásos tagja pedig a családi vendégfogadás Olaszország egyes területein kiválóan működő szervezetének megismeréséhez, az ilyen ismereteket oktató intézmények tanulmányozásához nyújtott segítséget. Ezek közül néhányat szeretnének megnyerni arra, hogy jöjjenek megyénkbe, s itt helyben tanfolyamokon oktassák a mi vállalkozóinkat, adják át tapasztalataikat, hogy végre valóban lendületet kaphasson e tájon a régen tervezett és várt falusi vendégfogadás. Mert az nyilvánvaló, hogy egy-egy vendégfogadásra vállalkozó, falun élő ember aligha tudja felvirágoztatni vállalkozását, ha egyedül éviekéi, nem pedig egy — bármilyen laza — szerveződés tagjaként. Együttműködéssel lehet folyamatos a vállalkozás, akkor lehet belőle megélni, ha a vendég az év nagy részében folyamatosan érkezik. Ehhez pedig nem elég a tiszta szoba, a kiváló főzt- jéről híres háziasszony, a gyönyörű táj és önmagában még a nyelvtudás sem. Tudni kell kínálatunkról határon innen s túl és szükséges még valami plusz. Ezért mentek most. Amúgy a vállalkozásokat akár már most is lehetne indítani. Műtét közben Elek Emil felvétele
