Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. február 1., szerda Kölcsey nevével Vásárosnamény (KM — K. J.) — A vásárosnaményi Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1992. március 16-án ünnepélyes keretek között vette fel XIX. századi kiváló költő-politikusunk nevét. A jeles aktus mozzanatait videofelvételeken örökítették neg az utókor számára. Az intézmény aulájában kapott helyet a poétát megörökítő dombormű. Ez a „szent hely” ez időtől a „színpada” az iskolai ünnepélyeknek; a hosszabb távú programok meghirdetésekor szintén itt gyülekeznek a tanulók. 1993 és 1994 januárjában is színvonalas műsorral emlékeztek meg nemzeti énekünk, a Himnusz születésnapjáról. Meghirdetett irodalmi pályázatukhoz csatlakoztak a mezőkaszonyi gyermekek. Januártól márciusig készültek a pályamunkák, amelyeket a névadó hét rendezvényein, március 15-ig értékelnek minden évben. — így tettük ezt 1995 januárjában is — tájékoztatott Fábián Gusztávné igaz- gató. — Ünneplőbe öltözött gyermekek emlékeztek a névadóra, a kultúra napjára. Ezt a hagyományt 1992ben teremtettük, és szeretnénk továbbfolytatni. Szándékunk az, hogy példaként álljon klasszikus költőnk életműve, hazaszeretete, áldozatvállalása gyermekeink előtt. Ezért tervezzük évente az aktív, cselekvő részvételt, az alkotási lehetőségeket, a nyelvészeti vetélkedőket, az emlékezetes irodalmi előadásokat. Örömmel tölt el bennünket, hogy ünnepélyeink közösek a szülőkkel, hiszen egy-egy kitüntetett jelentőségű alkalmon sok gyermek munkáját ismerhetik meg, amikor ellátogatnak hozzánk. Ha kérjük, mert szükségét érezzük a segítségnek, az apukák és az anyukák mindig társaink a cselekvésben. Nincs akadálya tehát, hogy bevonjuk őket — és természetesen magukat a nebulókat is — a nevelő, emberformáló indíttatású, szervezett programokba. A tanítványaink gyűjtőmunkája termését tablóink, különböző kollekcióink őrzik. Egyetlen célunk: sok szempontból szeretnénk megfelelni névadónk versben megírt elvárásainak: „S tégy minden jót, ami tőled telik, / s mindenütt, ahol alkalom nyílik”. A Gyulai... ...Várszínház két bemutatót tervez az idei évadra. G. B. Shaw „Szent Johanna”, valamint Hubay Miklós „Színház a cethal hátán” című művét láthatja majd a Körös-parti fürdőváros nyári teátrumának közönsége; a Hubay-mű előadása ősbemutató lesz. (MTI) A Vésztői... ...Kalendárium negyedik alkalommal jelent meg. A kissárréti település 1992 óta megjelenő évkönyve számos érdekes írással szolgál az olvasóknak. Egyik érdekessége a naptárnak az a hosszú csasztuska, amelyet az új moziépület 1954. évi avatásakor „csattogtattak” el az új filmszínház köszöntésére. (MTI) Az Orpheus... ...irodalmi folyóirat legfrissebb (de még az 1994. évfolyamhoz tartozó 4. számában olvasható Karádi Zsolt Apa és fiú (Aprily Lajos és Jékely Zoltán) című tanulmánya. A szerző a nyíregyházi tanárképző főiskola irodalom tanszékének az oktatója. (KM) Vadpartok... ...című, tekintélyes terjedelmű kötetében a rockköltészet történetét tekinti át Göbölyös N. László, a Kurír munkatársa. (KM) Drámapályázat Budapest (MTI) — Lezárult a Magyar Nemzeti Színház elmúlt évben meghirdetett meghívásos drámapályázata. Ä magyar kultúra napjának ünnepéig — valamennyi felkért szerző — Deák Ferenc újvidéki, Fejes Endre, Görgey Gábor, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Hubay Miklós, Kertész Ákos, Páskándi Gáza, Pozsgai Zsolt, Spiró György és Sütő András alkotása megérkezett a bírálóbizottsághoz. A zsűri elnöki tisztét Czimer József tölti be. A drámapályázat ünnepélyes eredményhirdetése március 15-én lesz. A pályázat első díja egymillió, a másodiké hétszázötvenezer, a harmadiké pedig félmillió forint. A rock nemzetközi hőse Hatemeletes torta —játékmacival • Gracelandet százezrek keresik fel évente Memphis — Nyíregyháza (MTI — KM — K. J.) — Közel egy hónapja már, hogy Elvis Presley több mint ezer rajongója megünnepelte az amerikai Tennessee állambeli Memphisben az egykori rock and roll király 60. születésnapját. Akkortájt a világsajtó tele volt az esemény kommentálásával, s szárnyra kaptak ismét azok a híresztelések is, melyek sugallják: a sztár még él... Még él...? Valahol, visszavonultan, in- kognitója titkát a legnagyobb precizitással őrizve. Lemondva egy sokak által várt, álomszerűén szenzációs visszatérés kissé abszurd lehetőségéről. Hogy hitelt érdemlőek-e a legendamorzsalékok, ki-ki döntse el racionalitása vagy fantáziája csapongása szerint. Egy azonban biztos: a Love Me Tender, a Jailhouse Rock vagy a Viva, Las Vegas!, a Blue Moon csodáshangú előadójának a népszerűsége alig mérséklődött napjainkra. Újabb és újabb generációk hangolódnak rá Elvis Presley sokszor érzelgősen csepegős- nek tűnő, máskor kőkemény vadságukkal lehengerlő nótáira. Relikviáinak „piaci ára” csillag-magasságokig szökik, s az üzlet (a business) ködösítő és elked- v e 11 e n í t ő mázai alól mindegyre kibukkan a talán sohasem feledhető tehetség igazi arcának egy-egy újabb részlete. Rajongók klubja A januári ju- bileumra nemcsak az Egyesült Ál- lamokból, hanem Ausztráliából, Német- Elvis egyik „sármos'' arcképe Archív felvétel (magángyűjtemény) országból, Dániából, Norvégiából, és Japánból Svédországból is érkeztek hódolók. A rock and roll egykori koronázatlan királyának otthonába, Gracelandbe látogatott körülbelül 1500 zarándok között volt a The Official Elvis Presley Fan Club (Az Elvis Presley-rajongók Hivatalos Klubja) nevű nagy-britanniai szervezet 300 tagja is. Elvis feltétlen híveit a Happy Birthday eléneklésében az 1977-ben elhunyt sztár egykori háttérvokáljának néhány tagja, J. D. Summer, a Stamps és a Sweet Inspirations kísérte — mesteri módon. Zongora, gitár Felix De Weldon Los Ange- les-i szobrászművész leleplezte az énekes-gitárosról általa alkotott bronz mellszobrot, amelyet ajándékba adott Gra- celandnek. Weldon szerint Elvis nemzetközi hős volt a világ fiatalsága és idősei számára egyaránt. Memphis városának, illetve Shelby körzetnek a polgár- mesterei vágták fel á hátemeletes születésnapi tortát, amelyet egy rózsaszín Cadillac, egy játékmackó, egy zongora és egy gitár díszített. Gracelandben, ahova évente 600 ezer turista látogat, minden évben augusztus 16-án megemlékeznek Elvis halálának évfordulójáról is. Százharminc éves a Pesti Vigadó A restaurált épület 1980. március 12-én fogadott ismételten vendégeket Budapest (MTI) — A Pesti Vigadó százharminc évvel ezelőtt nyitotta meg termeit „fényes és nyilvános táncvi- galommal” a régi Vigadó, akkori néven a Redut helyén, amely 1849-ben kigyulladt és leégett. Az épület — Feszi Frigyes tervei alapján — a megsemmisült Redut helyén és részben megmaradt alapfalainak felhasználásával készült. Duna-parti főhomlokzatán — az emeleti ablakok fölött — címereket ábrázoló domborműves fríz kapott helyet. Az egykori látogató a főbejáraton át pilléreken nyugvó alacsonyabb térbe lépett, amelyből széles lépcsősor vezetett az emeleti nagyterembe, és az annak két végén kialakított oldalsó termekbe. A három teret oszlopos, íves architektúra választotta el, míg a nagytermet emeletes árkádsor határolta el a két hosszoldalon is. Freskósorozat A lépcsőházat Than Mór és Lotz Károly, a Tündér Ilona- mondából merített freskósorozata díszítette. A reprezentatív helyiségek falmezőit, valamint gazdag kialakítású famennyezetét dús aranyozás borította. A falmezőket kör alakú pan- nók, arabeszkes betétek és oszlopos konzolokon nyugvó szobrok ékítették. Jeles premierek A Vigadó falai között számos nagy hírű művész lépett fel. Az épület megnyitásának esztendejében itt mutatta be Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. A Vigadó volt az otthona többi között annak az ünnepi rendezvénynek is, amelyet Pest és Buda egyesítésének fél évszázados jubileumán tartottak. Az évfordulós hangversenyen volt a premierje Kodály Psalmus Hungaricus, valamint Dohnányi Ernő Ünnepi nyitányának is. Az „új” Vigadó a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. Az építészeti és kultúrtörténeti műemlék helyreállításáról hosszú évekig anyagiak hiányában csupán elméleti vita folyt. Újjáépítését végül is 1966-ban kezdték meg. Teljes felújítás A műemléki részek felújítását Czagány György, a belső berendezést Fehérvári Sándorné tervezte. A restaurált épület tizenöt esztendővel ezelőtt, 1980. március 12-én fogadott ismételten vendégeket. Tudományunk közleményei Szászi Ferenc a szabolcsi kivándorlás történetét írta meg Reszler Gábor Az 1994-95. tanév első féléve január 31-én lezárult. A napokban a nyírteleki 1. Számú Általános Iskola tanulói is megkapják az ilyenkor szokásos értékelést Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza — Rövid időn beliül a megyehatáron túl is elismerést váltottak ki a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének közleményei. A sorozatban eddig napvilágot látott művek a helyi tudományos élet sokszínűségét tükrözik. A történelem iránt érdeklődők legutóbb Szászi Ferenc munkáját vehették kézbe a sorozat darabjaként. A szerző könyvében Szabolcs, Szat- már és Bereg megyék gazdaságának, társadalmának 1890 és 1944 közötti fő jellemzőit foglalta össze. A nyíregyházi tanárképző főiskola tanára a tárgyalt korszak elismert kutatója. A szabolcsi kivándorlásról írt munkája a könyvtárak helytörténeti gyűjteményének sokat forgatott kötete. Ebben az új művében a társadalmi helyzet hosszú távú folyamatainak eredt a nyomába. Részletesen ír a mezőgazdaság kapitalista átalakulásáról, az alkalmazott gazdálkodási módokról, az iparosodás és a szolgáltató ágazat tétova jelentkezéséről, végül a munkanélküliség és a bérek alakulásáról. Már-már közhely, hogy múltunk ismerete nélkül nem érthetjük meg jelenünket, nem tervezhetjük jövőnket. Ez a három, jól szerkesztett fejezetből álló kötet ismét ráébresztett bennünket erre a régi igazságra. Szomorú tény, hogy napjainkban többek között megyénkben a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Ez áttételesen összefügg azzal, hogy térségünket a XIX-XX. század fordulóján és századunk első felében is elkerülte az ipari forradalom. Megrekedt a mezőgazdaság fejlődése, és a növekvő népességnek, a lakosság nagy tömegeinek jelentős gondot jelentett az állandó munka, a megfelelő életkörülmény biztosítása. Napjaink másik szomorú aktualitása a mezőgazdaság értékesítési válsága, piaci problémája. Ezen gond történeti előzményeit is megismerhetjük Szászi adatgazdag könyvéből. Az 1929-33-as világ- gazdasági válság miatt bekövetkezett árzuhanás tragikus mélypontot jelentett. Azokban a válságos esztendőkben kétharmaddal csökkentek a mezőgazdasági árak, ugyanakkor szétnyílt az agrárolló, és sok gazdálkodó lába alól kicsúszott a föld. A válság következményeit súlyosbította, hogy a trianoni békekötés után új közigazgatási határokkal létrejött két megye — Szabolcs és Ung, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye — az ország legrosszabb fekvésű megyéi közé került. Elszakadtak természetes piacaiktól, és a termékekért kapott ár sok esetben egyenlő volt a kiadásokkal. A piacvesztés, a tőke- és hitelhiány, a magas adóterhek a kedvezőtlen árakkal együtt a mezőgazdaság alacsony szintű jövedelmezőségét konzerválták. A csökkenő bérek miatt állandósult az elszegényedés, a nyomor, nemzedékek életét árnyékolta be a kilátástalan- ság. Könyvhétre Budapest (MTI) — A könyves műhelyek február 15-éig nevezhetik kiadványaikat az idei, immáron 66. Ünnepi Könyvhétre, amelyet június 1. és 5. között rendeznek meg. A könyvünnepre .átevezni” az MKKE propagandaosztályán — 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. X. emelet 1022, telefon: 1184-651, fax: 1184-581) — lehet. A jelentkezéseknek tartalmaznia kell a könyvhétre tervezett kiadvány főbb adatait — címét, a szerző nevét, a kötet műfaji besorolását, várható példányszámát és árát, megjelenésének tervezett időpontját —, valamint rövid tartalmi ismertetését. Az MKKE felhívta a kiadók figyelmét, hogy a könyvheti listára maximum 120 mű címe kerülhet fel. Egy-egy kiadó legfeljebb 10 könyveimmel nevezhet be, és ezekből optimális esetben 5 szerepelhet az ajánlólistán. Az elsőkötetes alkotók munkáit közreadó könyves műhelyek további egy kötettel szerepelhetnek.
