Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
1995. január 9., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 A kicsavart villanykörte Jóval a létminimum alatt • A lakosság már belefásult az áremelésekbe Lehet, hogy csak fél kenyérre jut Harasztosi Pál felvétele ^ \ f ^ ' - .................................. "i | -x ■} í I Jl "fxo.f s'v'' s' Hangsúlyozás Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — Sokk, sokk után! Még alig ocsúdtunk fel a szilveszteri kábulatból, — s bár kellően felkészítettek bennünket előre az áremelésre — mégis nagyon zokon esik, amikor mélyen kell a már amúgy is üres pénztárcánkba nyúlni. Nincs könnyű helyzetben az állampolgár, a politikusok csak azt hangoztatják: szükség van a nadrágszíjszorításra. A legtöbben el is fogadják ezt, csak attól félnek, elfogy a lyuk azon a képzeletbeli nadrágszíjon. Látszat és valóság — Legyünk mi csak egyszerűen Tóthék! Nem mintha szégyellne az ember a saját nevét, mert szégyellje magát az, aki miatt idáig jutottunk! — kezdi kissé furcsa bevezetőjét István, amikor az örökösföldi lakótelep egyik négyemeletes épületében ültünk le beszélgetni. — Mégis úgy gondolom, a szegénységgel nincs mit dicsekedni. Bevallom, kicsit zavarba jöttem, hisz a látszat nem ezt mutatja. Az 53 négyzetméteres lakás szépen berendezett, autójuk (Skoda) van, és egy telkük a város közelében. A tényhez tartozik, a férj lassan egy éve munkanélküli, az egyik nagy megyei építőipari vállalatnál dolgozott. A feleség adminisztrátor, szerencsére, az ő állása még nincs veszélyben. Két gyermekük közül, a nagyobbik fiú most nyolcadikos, a kislány óvodás. — Belefásult már az ember ebbe a sok áremelésbe. Még tiltakozni sincs kedvünk — folytatja bosszankodva a feleség. — Nálunk én vagyok a „pénzügyminiszter”, én kezelem a családi kasszát. Ha mindent összevetünk, fizetést, segélyt, családi pótlékot, a havi jövedelmünk alig haladja meg a harmincezer forintot. Na tessék, ebből éljen meg valaki! Hallottam, Magyarországon egy négy tagú család létminiKéményseprők Nyíregyháza (KM) — A megyében három cég sepri a kéményeket, így Nyíregyházán, Tiszalökön és azok vonzáskörzetében a Viva Bt., Nyírbátorban, Mátészalkán és vonzás- körzetükben a Termoszol Kft., Kisvárdán, Vásáros- naményban, Fehérgyarmaton és vonzáskörzetükben a Carbon Szaksz. Bt. Mint azt Valkó Lászlótól, a Megyei Kéményseprő Ipartestület elnökétől megtudtuk: a kötelező jellegű kéményseprő alaptevékenység díjait a megyei önkormányzat hagyja jóvá. 1995. január elsejétől, az ismert okok miatt, a díjakat 22 százalékkal emelték meg. Egy kémény évi seprési díja ezután 288 forint lesz (ez magába foglalja az AFA-emelést is), melyet a cégek dolgozói két részletben szednek be, amikor a konkrét kéményseprést végzik el. A szabadáras tevékenységük díjtételei változatlanok maradtak. muma majdnem hatvanezer, egy személyre kiszámítva 14 320 Ft. Ettől mi jócskán elmaradunk. Varázslónak kell tehát lenni, hogy jusson mindenre. A kiadásaik nagyvonalakban így alakulnak: az OTP- törlesztés 4000, most a fűtés 4700 Ft, nyáron ennek a fele, a víz 2100 (van vízórájuk!), villanyszámla 400 körül, a közös költség 800, a feleség autóbuszbérlete 950, ami februártól előreláthatólag 1200 lesz. A gyerekekért majdcsak 4000- et kell fizetni. Ehhez jön a tv, a telefon, az autó költségei, biztosítás, adó, üzemeltetés szolidan 6000. Ha mindent összevetünk, több mint húszezer forint. Még tízezer sem marad, amiből lehet enni, inni, tisztálkodni, ruházkodni stb.! Nem panaszkodnak — Ez volt eddig. Most még fel sem tudjuk mérni, mennyit nőnek a kiadásaink — teszi hozzá Zsóka asszony. — Lesújtó már az is, amivel találkoztam az ABC-ben. Ha csak a legszükségesebbet veszi meg az ember, a kenyeret, a tejet, a felvágottat, oda egy ötszázas. Hogyan mondjam meg a kamaszodó fiamnak: ne egyél, mert nem jut, vagy az óvodás lányomnak, ma nincs kakaó! Bár mindehhez azt is hozzá kell tenni, korábban is voltak hasonló volumenű áremelések, például a mosószereknél, arról miért hallgattak az újságok? Talán mert azt lépcsőzetesen vezették be! — Sohasem voltunk panaszkodósok — veszi át a szót a házigazda. — Én vidékről kerültem a városba, a szüleim nem nagyon tudtak segíteni. Mindent a magunk erejéből értünk el. Bevallom, bosszant, a kormány ránk, bérből és fizetésből élőkre tesz minden terhet. Hol van itt az egységes közteherviselés? Nem mindegy, hogy valaki százezrekkel gazdálkodik, ő az áremeléseket valószínűleg másként éli meg, mint mi. Megértem az ország gazdasági gondjait, de nekünk már nincs mivel takarékoskodni. Az autóval már régen csak néhanapján járunk. Sör legfeljebb hét végén kerül áraikat és valószínűleg elkerülhetetlen az emelés. A Nyíregyházi Helyőrségi Klubban működő Gasztronom Kft.-nél a környező üzemek, intézmények, kereskedelmi cégek dolgozói étkeznek. Sín- ka Csaba vezető szomorúan és sajnálkozva állapítja meg a tényeket, mely szerint: január 15-től — hogy ne legyenek veszteségesek — kénytelenek áraikat 15-20 százalékkal megemelni. Ezt a lépést akkor is muszáj megtenni, ha a forgalmuk esetleg átmenetileg visszaesik. A munkaadók általában kollektív szerződésben rögzíaz asztalra. Minden zöldségfélét megtermelünk magunknak, igyekszünk a felesleget hűtőládába elrakni. Ősszel járok almát szedni ismerősöknek. Tényleg, érdemes elgondolkodni, milyen reális lehetőségeik vannak Tóthéknak, hogy csökkentsék a kiadásaikat. Bár a család által felvetett ötleteket néha kínkeserves mosoly is kíséri, a valóság kegyetlen, s minden fillér számít. Remélik, hogy a férj végre munkát kap, van is egy kereskedő kft.-től ajánlat, ez mindenképen hoz a konyhára. De így el is esnek attól a plusz pénztől, amit a rendszertelen alkalmi munkáival keresett. Az autóval csak nyáron járnak majd. A csillárban a három égő helyett csak egy világít majd, el kell felejteni a zuhanyozást, a tussolást. Marad az egymásutáni kádban fürdés. Lemondják az újságot. Nem néznek annyit televíziót. Hét végeken, ha lehet, kimennek a nagymamához ebédre. Elmarad a nyárra tervezett túra. Alagút vége — Nevetséges, amikor azt hallom, szigeteljük le jobban a nyílászárókat, mert szökik a meleg — húzza el a száját a férj. — Amúgy is őrületbe tudnak kergetni a reklámok. Lassan már televíziót sem szabad nézni. Eddig még szerencsénk volt, mert elkerülték a családot a betegségek, de rossz belegondolni, mi lenne egy komolyabb baj esetén. Lassan itt a fél év, dönteni kell a gyerek jövőjéről. Vajon, hogy teszek vele jót, ha szakmát adok a kezébe, vagy ha gimnáziumba iratom be. — Az igazán szomorú mégis az, hogy nem látja senki az alagút végét. Nekem már hiába papolnak, hisz ezt hallottuk a szocializmusban, az Antal/-kormány idején és most is. Azt mondják, pesszimista nép a magyar, vajon mitől lenne optimista? Tudom, mi vagyunk az átlag. Nagyon sokan hasonló gondokkal küszködünk, de vajon odafigyel erre valaki?! tik a dolgozóiknak nyújtott étkezési hozzájárulást. Ezzel kapcsolatban kerestünk meg néhány céget: vajon ők hogyan oldják meg az ebédjegytérítést? A válaszokból kiderült, mindenki igyekszik megadni a maximum 1200 forintos támogatást, mely után még nem kell adózni. Ezen túlmenően például a Dunapack Rt.- nél elmondták, legfeljebb márciusban tudják felülvizsgálni az adott összeget, mert az esetleges emeléshez a kollektív szerződés módosítása szükséges. A Tejiparnál lehetőség van a kapott zsetonok levásár- lására a helyi szakboltban. Réti János P őse tartoztam a ká- V kán is csomót kereső kJ nyelvőrködők közé, nem figyeltem, ki mikor, hogyan vét a magyar nyelv szabályai ellen. Már csak azért sem, mivel gondolom, magam is gyakorta követek el ilyen hibát (is!) akaratom ellenére. A napi gondok, problémák között ugyanis kihagyhat ellenőrző rendszerünk és megeshet, hogy némely gondolat kifejezése félresikerül. Mondattani- lag, szótanilag vagy a hangsúlyt illetően. Főleg a hangsúly sorozatos csorbulása tapasztalható nap-nap után. A meteorológus képtelen érzékeltetni a kettőspontot, helyette leviszi a hangját a mondat kellős közepén és új mondatot kezd. A pályaudvari bemondó nem tudja egyszuszra elmondani, amit egyszuszra kellene. Nem szólva a reklámfdmekről, amelyekben a magyar szöveg alámondói gyakorta fittyet hánynak a hangsúlyozás szabályaira. Főleg a gyermekszereplőik, akik valósággal hullámvasutat csinálnak a rájuk bízott mondatból és a végét úgy „fel- kunkorítják”, hogy a hallgatónak belefájdul a füle. Sajnos annak eldöntése, hogy hova kerüljön a hangsúly, mire helyeződjék egyáltalán, soha nem volt erős oldala a mi előhangsú- lyozóinknak, a fő hangsúly- csinálóinknak. Amikor Több... ...település önkormányzata vállalta a megyében, hogy a településen működtetett gázcseretelepen a beszerzési áron adja tovább a PB- gázt. (KM) Az Állami... ...Vagyonügynökségnél 1991 óta több mint 1700 esetben vásároltak állami tulajdont Egzisztencia-hitel segítségével. Az 50 milliós felső határon kívül, a jogszabályban egyéb változás Nyíregyháza (KM) — Sokan panaszkodnak, bosszankodnak manapság, de talán annyira egy szakma sincs veszélyben, mint a taxisoké — jelentette ki mindezt Győri Imre, az egyik legrégebbi nyíregyházi taxis. S itt nemcsak a januárban bevezetett áremelések miatt aggódnak, bár ez is jelentősen sújtja őket. Többen például hiába álltak át a gázüzemű autóra, a gáz ára utolérte a benzinét vagy a gázolajét. A benzin, az alkatrészek, a karbantartás, a biztosítás, az adó, a vizsgák, a felszerelések mellett régi, visszatérő gond, hogy a városunkban sok a személyfuvarozó. A konkurenciaharc, az elvtelen engedmények megnehezítik, s az amúgy is gondokkal teli helyzetet még feszültebbé teszik. Ha valaki leteszi a szakvizsgát, s rendelkezik a össze kellett volna tartani, őseink a széthúzásra, a pártütésre helyezték a hangsúlyt, ahogy erődítmények építésére is csak akkor, amikor a tatárok már javában a napidíjakat vették fel a kán titkárságán. A jogalkotás akkor kapott hangsúlyt, amikor kiderült, a joghézagok áthidalására, egész felkelések, kisebb háborúk sem elegendőek. Aztán amikor, a törökre kellett volna hangsúlyt helyezni, mi a dinasztiára figyeltünk, ahogy fordítva is bekövetkezett hangsúlyeltolódás. Később is: beléptünk, amikor kilépni kellett volna és nem ugrottunk ki, amikor bentmaradni volt veszélyes. De igaz úgy is, hogy, amikor a mezőgazdaságot kellett volna hangsúlyozni, mi nehéziparral bajlódtunk és amikor az oktatás, az egészségügy, a közlekedés szorult volna támogatásra, mi testvéri, baráti szolgálatok sorával hangsúlyoztuk a hovatartozásunkat. És most is: alapvető megélhetési gondokkal küzdenek milliók, közben eddigi mindkét kormányunk Befektetőékkel, meg Valutaalapékkal próbál belépős tangót lejteni az Európa Táncterem csúszós parkettáján. Sajnos, joggal tarthatunk attól, hogy ha a hangsúlyokat félreviszik, akkor félresikerül a dallam is. Ami célokról és a hozzájuk vezető útról szoktak fölöttünk zengeni. nem várható 1995-ben sem. (MTI) Hajléktalanok... ...átmeneti szállásának fenntartási költségeit személyenként 78 ezer forinttal egészíti ki a kormány. (MTI) Hat éve... ...alakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Német Lovagrend németországi segélyszervezetének mintájára. (KM) megfelelő járművel, kezdheti a fuvarozást, és ebben még segítik is a munka- nélküliség miatt. A törvény módosítása óta ismét megnőtt a másodállásban taxizók száma. Hiányzik viszont a hathatós ellenőrzés. A taxisok Nyíregyházán már négy üzemanyag-áremelést „éltek meg”, de a tarifájuk változatlan. Egyelőre most sem emelik áraikat, de a kérdést nem tudják a végtelenségig kitolni. Hisz Győri Imre kifejtette azt is: — Valahol mi is állampolgárok vagyunk,bennünket is éppen úgy érintenek az egyéb áremelések. S amíg korábban fél vagy egy óránként volt egy fuvarom, ma kettő, kettő és felet is várni kell egy utasra. Azt tapasztaljuk, nincs az embereknek pénzük, s amin lehet, takarékoskodnak: így inkább gyalogolnak. Drágább lesz az ebédünk Üzemi étkezdében Archív felvétel Mk »» : m m Röviden A taxisok még várnak Nyíregyháza (KM — D. M.) — Még napjainkban is sokan ebédelnek üzemi konyhán, s talán már természetes, hogy egy-egy nagyobb áremelés után, többet kell a menüért is fizetni. Nyíregyháza egyik legnagyobb közétkeztetője a Start Vállalat üzemi konyhája. Mint azt Újhelyi Sándorné élelmezésvezetőtől megtudtuk, náluk naponta 1000-1200 adag ebédet készítenek. Az ő főztjüket eszik többek között a Tejipar, a dohánygyár, a konzervgyár, a Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Start valamennyi üzemének dolgozói, sőt már öt oktatási intézmény is innen oldja meg az étkeztetést. Emellett nagyon sok nyugdíjas is tőlük hordja a meleg ételt. A vezető azt is elmondta, egyelőre ők nem nyúltak drasztikusan az árakhoz, mindössze a 2 százalékos ÁFA-különbözetet számolják fel, azaz a korábbi 100 forint helyett ma 102-t kell fizetni az érintetteknek. (Ebből a nyersanyagnorma 55,10 forint.) Sajnos, a rezsiköltségek miatt február elején viszont kénytelenek lesznek felülvizsgálni az
