Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő CSUPA ÉRDEKES Forró nyarunk lesz (MTI-Panoráma) — Eu­rópának 1995-ben szélső­séges időjárásra kell felké­szülnie. Az évet ugyanis — hangoztatja a „Százéves naptár” — a Mars bolygó befolyásolja. A Mars-évek­ben a viszonylag meleg ja­nuárt és hideg, nedves ta­vaszt, júliusban és augusz­tusban forró nyár követi. Mauritius Knauer apát (1613-1664) így foglalta össze a „Mars-év” jellem­zőit, az úgynevezett „Száz­éves naptár” című művé­ben. Meteorológusok az apát naptárát mesének tart­ják. Ennek ellenére azon­ban az 1988-as „Mars-év- bert” Baden-Württemberg tartomány déli részén janu­ár 5-ikén 17,9 fok Celsiust mértek és Brémában is 10,8 fokot mutatott a hőmérő. Az apát megfigyelései hasonlóak a paraszti tapasz­talatokhoz: ha a január eny­he, a nyár forró lesz. Az 1974-es „Mars-év” is rendkívül forró nyarat ho­zott. Németország nagy ré­szében 33 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála és még Hamburgban is 32 fokot mértek augusztus 16-án, ami rekordnak számít. Itá­lia, Spanyolország és Por­tugália strandjain néha 46 fokos volt a forróság. A „Százéves naptár” sze­rint sokáig kell vámunk eb­ben az évben a melegre. Március hideg, nedves és szeles lesz, és a tavasz ele­jén még jeges utakra is szá­mítanunk kell. Áprilisban reggel talajmenti fagyok keletkeznek, s havas eső is hullhat —- jövendölte az apát. Még a május is csupán kis mértékben hoz meleget a Mars-években. A fagyos­szentek a hó közepén olyan hideget hoznak, hogy csak május 20-ika után számol­hatunk gyenge felmelege­déssel. Ez az időszak június közepéig tart, és csak az­után áll be a forróság — ol­vasható a „Százéves nap- tár”-ban. Picassoék perelnek Los Angeles (AP/MTI-Pa- noráma) — Pablo Picasso örökösei pert indítottak egy Beverly Hills-i férfi ellen, aki engedélyük nélkül ké­szít Picasso-mesterműveket ábrázoló pólókat, nyakken­dőket és karórákat. Claude Picasso, a Picas- so-hagyatékot kezelő tár­saság kurátora a múlt hé­ten nyújtott be keresetet Neil Norman ellen az al­kotások törvényellenes sokszorosítása ellen. Az örökösök és a párizsi szék­helyű társaság állítása sze­rint ők az egyedüli tulajdo­nosai a Picasso-művekkel kapcsolatos jogoknak. Normandia-híd. Január 20-án adják át a Szajna fölött átívelő új Normandia-hidat, amely a folyó torkolatánál, Honfleur és Le Havre között épült. A függőhíd 2200 méter hosszú, és két, egyenként 214 méter magas pillér tartja, amelyek 20 ezer tonna beton felhasználásával készültek AP-felvétel Számítógépben Nostradamus jóslata Fenyeget a jövővel • Kutatók sokaságát foglalkoztatja a régi jövendölés (MTI-Press) — A jövőjé­re kíváncsi ember immár 440. esztendeje forgatja-la- pozza Nostradamus könyvét, a kiragadott jóslatrészleteket próbálja elhelyezni a törté­nelem folyamatában. Medici Katalin horoszkóp- készítője és IX. Károly udvari orvosa, Michel de Nostre Dame — ismertebb néven: Nostradamus — ugyanis 1555-ben adta ki a későbbi századok során elhíresült jövendöléseit, Próféciák cím­mel. A könyv máig hat, ha nem is a mindenben megvaló­sult jóslásaival, hanem azzal, hogy kutatók, elemzők so­kaságát foglalkoztatja; könyv­tárnyi lehet a hozzá kapcso­lódó irodalom. A franciaországi Saint- Rémy de Provence-ban, 1503- ban született orvosként is praktizáló asztrológus élete önmagában is kínálja az érde­kes témát. Ez bizonyítja, hogy nemrégiben látványos fordu­latos film témájául is szolgált, melyet angol-német kopro­dukcióban készítettek. De Nostradamus mégis inkább azáltal ismert és izgalmas, amit jósolt és amelynek meg­fejtését ma is keresik. Vagy éppen a bekövetkezésétől tar­tanak. Egy német kutató — Manf­red Didme — minden korábbi elemzőtől eltérő módon vette sorra Nostradamus jövendölé­seit. S ezt akár szó szerint is fogadhatjuk, hiszen szétszed­te, majd számítógépes prog­ramban összerakta a jövőre vonatkozó, immár közel fél­ezer éves titkokat. Nos, a szá­mítógép egyáltalán nem csök­kentette, inkább fokozta a fe­szültséget. A jövő komputer­változatából ugyanis kitűnik, hogy a következő évezred ele­jén — tehát a mai gyermekek felnőtt éveiben — kitör a har­madik világháború. Ezt a Szá­mítógépes Nostradamus alap­ján 2010—14 „jósolja”. Bizo­nyosra vehető az is, hogy a földöntúli lények kétségbe­Radar védheti az Estoniát Intézkedés a kalózbúvárok ellen a nyílt tenger közepén Palotai Mária Stockholm (MTI-Panoráma) — Mit tehetek, ha valaki fel­hív és megkérdi, hogy meny­nyit adok feleségem ékszere­iért — kérdezte a kormány képviselőitől a szeptemberben az Estonia komphajót ért ka­tasztrófa során eltűnt egyik asszony özvegye. A probléma annak kapcsán merült fel, hogy a svéd kor­mány a közelmúltban úgy ha­tározott, nem emelik ki a finn partok közelében elsüllyedt komphajó roncsait. A hozzá­tartozók és a hivatalos szervek közötti megbeszélésen olyan információk kerültek napvi­lágra, amelyek szerint amatőr német búvárok többek között pezsgősüvegeket hoztak fel a Keleti tenger déli részén ko­rábban elsüllyedt lengyel komphajóról, a Jan Hewe- liuszról, és azokat mint „szu­venír tárgyakat” árulják. Fenn­áll tehát a veszélye annak, hogy amatőr búvárok „fel­keresik” az Estonia rocsait is, és onnan esetleg különféle tár­gyakat hoznak a felszínre. A svéd hajózási hivatal je­lentése szerint a nagy mélység ellenére technikailag lehet­séges, hogy „kalózbúvárok” tevékenykedjenek az Estonia roncsain. Ennek megelőzésére most a szerencsétlenség helyét védett területté akarják nyil­vánítani, ami a svéd törvények szerint egy Svédország, Finn­ország és Észtország között megkötendő egyezménnyel le­hetségessé válna. A gond azonban az, hogy a katasztrófa helye messze kint van a tenger közepén, így könnyen elkép­zelhető, hogy lesznek, akik megsértik a törvényt. Finnország nem messze onnan radarral megfigyelés alatt tartja azt a területet, ahol az Ilmarinen finn hadihajó a második világháború alatt elsüllyedt. Az Estonia csak néhány tengeri mérföldnyire fekszik onnan, így elképzel­hető, hogy Svédország kérésére a finnek a kompha­jó roncsai körüli területet is radarellenőrzésük alá von­nák. A svéd hajózási hivatal ezen kívül más lehetőségeket is megvizsgált, hogy megóvja az Estoniát a fosztogatóktól. Ilyen módszer lehetne például, hogy az egész hajótestet acél­lal és/vagy nejlon fóliával borítanák be vagy betont önte­tének rá. Egy harmadik le­hetőség, hogy kővel fednék be. A hivatal szakértői szerint létezik már technikai meg­oldás arra, hogy néhány deci­méter átmérőjű kődarabokat, de esetleg nagyobbakat is, egy speciális csövön keresztül nagy mélységben pontosan ar­ra a helyre juttassanak, aková akarják. Az Estonia komphajó ez év szeptember végén süly- lyedt el és 900 ember lelte halálát a hullámsírban, akik nagy részének holttestét a mai napig sem találták meg. A tengerfenéken marad a komphajó vonhatatlanul hírt adnak ma­gukról. Egy egészen közeli ese­ményt is jelez a német kutató a Próféciák számítógépes olva­sata alapján: 1995-ben új pápa lép majd Szent Péter trónjára, a Vatikánban. Manfred Didme, mint írja, tíz évet fordított arra, hogy számítógép nyelvére „lefordít­sa” Nostradamus jövendölé­seit. S minthogy az okkult tu­dományok legnagyobbjának tartott asztrológus több jóslata már igazolódott, a gép segít­ségével megfejtett prófécia bennünket készít fel a jövőre. Ha nem éppen fenyeget a jö­vővel... Sarki utazás Vlagyivosztok (MTI-Pa­noráma) — Antarktisz-kö- rüli szilveszteri útra indult csütörtökön egy orosz jég­törő. Az utasszállító hajó­vá átalakított „Hlebnyikov kapitány” különböző or­szágokból érkezett turistá­kat visz a jég birodalmába. Az új év jeges köszöntése minden bizonnyal emléke­zetes lesz, s az utasok re­mélik, hogy jéghegyekkel nem, de pingvinekkel ok­vetlenül találkoznak. Az orosz távol-keleti tengerhajózási társaság számára meglehetősen sokba kerül a jégtörőflotta fenntartása. Ezért a „Hleb­nyikov kapitány” luxusút­jai komoly anyagi segít­séget jelentenek. A jégtö­rőt egy német hajógyárban alakították át 64 utast befo­gadó, kényelmes utasszál­lító hajóvá. Első útja két éve az Északi-sark kanadai felségvizeire vezetett, ta­valy pedig — az ideihez hasonlóan — a Déli-sarkot hajózta körül. A különle­ges utak iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a kabi­nok már évekre előre el­keltek — jelentette az ITAR-TASZSZ. Mi az opera? „Operának azt nevezik, amikor egy tele torokból ordítozó pasast hátbaszúr- nak a színpadon, de nem vér ömlik belőle, hanem nóta’'’ E. Gardner rádióriporter A „Földszél" elnevezésű vóBalfozós nsakísérli végrehajtani az első, megállós : nélküli, földkorüli léghaióutazást. twrom- fős legénységgel a fedélzetén, a léggömb tervezett útja az 50. szélességi foktol észak­ra, észak-deli irányban lesz. Az utaz idő­járástól függően 12-21 napig fog tartani. Léghajókosár 7,3 m hosszú, 3 m széles az átmérőié. Légkörvezérlésíí, két. folyadékhűtéses benzinmotorja van, amelyek elektromos energiával látják el a nyomásszabályozó berendezést, a fedélzeti kísérleti esz­közöket és egyéb energiái igénylő rendszereket. Az alsó léggömb (rögzíto/ballaszt gömb) 33.5 méteres túlnyomásos gömb, \ 14160 köbméter levegővel. Fedélzeti kísérletek A légballon NASA és szovjet tudományos műszereket szállít a fedélzetén, amelyek a légkör áramlatait és az ózonréteget vizsgálják. Az áramlatok megfigyelésére eddig csak bizo­nyos helyeken volt lehetőség, de a „Földszél" segítségével sokkal nagyobb területekről gyűjt­hetnek adatokat. Emelkedő \ ballon Nyomás nélküli héliummal töltőit ballon, A10670 mé­teres, legnagyobb magasság esetén 36 ezer köbméter az űrtartalma. A körzetben , előforduló heves väimsk akar a tokaion j szintéig is .;§ emolkertosnek. f A téli viharok termetei, amelyek veszélyessé teszik a leszállási 1&S70 rratetas ittasságban Repülés közben Ammt a „Földszél" felemelkedik / febego magasságba f 1Ö67CM2190 m) / a ktfső légnyomás csökken, és a baPon. / gömb alakúvá válfc. Egy kevés hélium - . / - >< kiengedésével megelőzhető a balkni / áj szétrobbanása A hélium kiterjedését , <• pj|yj okozhatja a m melege is. Egy nagy \j(M teljesítményű elektromos ventilátor se* NM gftségóvel növelhető az alsó ballon belső ^ nyomása, (és így súlya is) ha a léghajónak fejjehb kell ereszkednie. Emelkedő v léggömb N A ballon belse­jében lévő hélium , könnyebb mint a levegő, így a ballon felemelkedi A légnyomás meg­akadályozza, hogy a léggömb túlsá­gosan megnyúljon. A föld szintjén' merttéijes ma­gasság 103,6 m. / Az alsó ballon ­\ (rbgzitö/ballaszt gömb) \ Nyomáscsökkentés által J a léggömb könnyebbé válik / és így a felső léggömb felemelkedhet. Egy Concorde méretéhez viszonyítva ____________REUTER Az Estonia körülbelül 80 m mélyen fekszik a Balti- tengerfenekén. Több mint 1000 ember tartózkodott a fedélzetén. Csak 137-en éltek tut a katasztrófát, es nindóssze 94 holttestet sikerült megtalálni. Búvárok: Segítségük­kel holtteste­ket találhat­nának. A leszakadt ajtó Ingvar Carsson, svéd miniszterelnök csütörtöki bejelentése szerint kormánya úgy döntött, hogy nem emeli ki a tengerből a szeptemberben elsüllyedt, 900 ember életét kioltó Estonia komphajót. A hajót a tervek szerint befedik és intézkedéseket hoznak, hogy a nyugvóhely védelmét biztosítsák. Homok vagy beton: A hatóba és köré szórhatnák. / Kövek: ('W Segítségével\* szarkofágot 'S alakíthatnak ki. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom