Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31kedd HOBBI Keiel-Magyaiország 7 Séta az állatkertben Fázósan kuporodik össze a gerendán a pávián A szerző felvétele Cservenyák Katalin Sóstógyógyfürdő (KM) — Tőlem aztán mondhatnak akármit a meteorológusok, akkor is hideg van. A lábam majd lefagy a csizmában, a kezem meg tiszta lila. Iga­zából nem is értem, mit kere­sek én itt ilyenkor, amikor normális ember lök még egy lapáttal a tűzre és közelebb húzódik a kályhához. Valami hasonlót kúrálhattak a vadaspark bejáratánál lakó gyöngytyúkok is, mert mikor megláttak, kotyogva szaladtak elő rejtekhelyükről. Nosza, felriadt erre a pulykapár is, s a kakas méltóztatott megmutat­ni: habár korántsem olyan díszesek farktollai, mint a pá­váké, azért szép félkör ívet raj­zolnak terebélyes háta fölé. A tengerimalacoknak eszük ágában sincs kibújni a jó me­leg vackukról. Nem hiszem, hogy alszanak, csak éppen­séggel nincs melegük. Kis testüket rövid, keménykés szőrzet borítja, nem biztos, hogy a legmegfelelőbb viselet így télvíz idején. Az a furcsa eset állt elő egyébként, hogy ez egyszer nem én tátottám a számat a parkban élő állatokra, hanem ők szaladtak elém kifutóikban tágra nyílt szemekkel, mintha még soha az életben nem lát­tak volna embert. Ilyenkor látszik csak igazán, mennyire okosan alkotta meg a természet az állatokat. A kis őz rejtőzködő színe azonos a lehullott avaréval, törékeny, hosszú lábai, mint egy-egy nö- vendékfácska törzse. Ha ügye­sen és időben bújik a bokrok mögé, nincs vadász, amelyik puskavégre kapná. Itt azonban nem fenyegeti veszély. Egé­szen közel merészkedik, rám emeli nagy, fekete szemeit, csak éppen meg nem kérdezi: mit hoztál? Semmit. Szakítok hát pár szál zöldet az árokpartról, s az orra elé pottyantom. Belesza­gol a fagyos levélkébe, aztán hátat fordítva hozza tudomá­somra: nem erre gondolt. Alig néhány méterrel távo­labb akkorát horkant a vad­disznó, hogy majd eldobom a táskámat. Még szerencse, hogy a vállamon hordom. In­cselkedik az ebadta. Mintha legalábbis rohamra indulna, nekiiramodik, aztán hirtelen lefékez. Hogy messzebb ke­rült, mind a négy lábát meg­vetve bátran néz a szemembe, s pont olyan képet fest, mintha hamuba dugta volna orrát. Rozsdás testéből szinte élővi­láguk az a kis világos folt, ami a „túróját” körülveszi. Nem éri be egyszeri roham­mal. Amikor észreveszi, hogy tökéletesen sikerült magára vonnia figyelmemet, tovább produkálja magát — most már társát is bevonja a játékba. Úgy látszik mindenáron be akarja bizonyítani: habár nem a szépségéről híres a vaddisz­nó, azért látványnak nem rossz az állatkertben. A Sziklás-hegységben bizo­nyára magasabb szirteket is megmásznának azok a muf­lonok, amelyeknek a homokos Nyírségben csak egy domb ju­tott. Ez a domb viszont tel­jességgel olyan, mintha a megye úthálózatát erről nagyí­tották volna: keskeny ös­vényeket rajzoltak oldalába a vékonyka lábak. Hátsó lábaira emelkedve kö­szönt a város legszelídebb far­kasa. A vadasparkban szüle­tett, s mivel ember nevelte, leginkább a játszópajtását, fal- katársát látja a látogatóban is. Most legszívesebben egy ki­adós sétára indulna, ezért nyomja gyönyörű pofáját a ki­futó kijáratához. Nyilván tudja, hol lóg a lakat — láthatta eleget —, én viszont — meg kell értenie — nem tudom, hol a kulcs. így aztán megegyezünk: én me­gyek, ő marad. Mert amúgy kíváncsi va­gyok még Manci medvére is. Az okosok, persze most azt mondják: mit akarok télen egy medvétől. Alszik, hagyjam hát békében. Tévednek. Az állat­kerti medvék nem alusznak téli álmot, s ugyanúgy táplál­koznak is, mint az év többi szakában. Manci viszont nincs túl rózsás kedvében. Mióta megözvegyült, egyedül unat­kozik a ketrecben. Szegény Miska, a párja alig örülhetett az új kifutónak, ahol még egy kis medencében is lubickolha­tott. A páviánokat persze ez a legkevésbé sem érdekli. Ki az a bolond, aki ilyen hidegben úszni vágyik? Fázósan bújnak össze szállásukon, s csak az ajtóban épp portaszolgálatot teljesítő mordul rám bosszús, vakkantásszerű hangon: „kit keres?” (Legalábbis ezt jelent­heti magyarra fordítva.) Öregesen kivánszorog, rá­érősen felmászik az első ge­rendára, s összekuporodik, amilyen kicsire csak tud. Fá­zósan dörzsölgeti egymáshoz két kezét, s alig várja, hogy tovább lépjek ketrecük elől, mert akkor végre visszabújhat társai közé. S ha szerencséje van, nem ették meg az összes hagymát, mert az a kedvence. Császárpingvinek — az életmüvészek Kádár Erzsébet (MTI-Press) — A császár­pingvinek hangosan lármáz­nak, kiabálnak. A nőstények éppen most tértek vissza hosszú, két hónapos tengeri élelemszerző útjukról. Körül­belül húszezren vannak a meg­hízott pingvinasszonyok, akik megérkezésük után örömmel, nagy lármát csapva hívják fér­jüket. Olyan a hangzavar, mint egy futballstadionban. A nagy kavarodás ellenére mindig si­kerül megtalálni párjukat. Azután az apa odalöki a féltve őrzött közös tojást a fe­leségének, amelyet annak tá­vollétében oly gonddal őrzött és ült rajta. Mínusz 50 fokos hőmérsékleten hamarosan vi­lágra jön a kis fekete pingvin­bébi, amit az anya vastag, zsír­ral átitatott alhasi tollazata védelmez. A fiatal pingvinek számára komoly veszélyt je­lentenek a nagy tengeri ra­gadozó sirályok és a fókák. A pingvinek igazi életmű­vészek és legyőznek minden veszélyt. Kis csoportokban Pingvinek — frakkban szorosan egymás mellett állva kölcsönösen melegítik egy­mást, és így energiát spórol­nak a leghidegebb téli sarki vi­har idején is. Ha egyedül áll­nának, bizonyára megfagyná­nak a hideg vidékeken. E repülni képtelen madarak számára egyedül a tenger nyújt táplálékot. Az élelem­szerzés céljából kénytelenek lemerülni a víz alá, hogy ha­lakat fogjanak. Mégsem szíve­sen úsznak a pingvinek, mivel a víz alatt ezer ellenség lesel­kedik rájuk. Többek között az MTI-fotó oroszlánfókák, cápák, cetha­lak kíméletlenül vadásznak a frakkos pingvinekre. Ezért szinte minden pingvincsoport vonakodik, mielőtt a tenger veszélyes vizébe alámerülne. A csoport egyik legbátrabb tagja merül le elsőként, azután hirtelen felbukik, s a többit is buzdítja a mélybe merülésre. A pingvineknek mintegy ti­zennyolc fajtája ismeretes, ál­talában a hideg sarki égövön élnek, az Antarktisz szigetvi­lágában. Többek között a Falkland­szigeteken és a Tűzföldön for­dulnak elő a szirti pingvinek. A legismertebbek a császár- és királypingvinek. A pingvinek fajtájuktól függően 40-120 centiméteres magasságot ér­nek el. A királypingvineknek a fülüknél jellegzetes narancs- sárga tollazatuk van. A szirti pingvinek feje búbján világos tollazat figyelhető meg. A szirti pingvinek általában a meredek sziklákba kis odút készítenek a költés idejére. A dél-afrikai ún. szemüveges pingvin elviseli a meleget is. Ezért ezt a fajtát lehet leg­gyakrabban az állatkertekben látni. A törpepingvin mind­össze 40 centiméter magas, Ausztráliában fordul elő, A sárga szemű pingvineket kivé­ve az összes pingvinfajta nagy kolóniákban él. A tengeren lévő olajöm- lések, a levegőszennyezés, a katonai repülőgépek zaja és a terelőhálók mind-mind veszé­lyezteti létüket. Általában nem félnek az emberektől, mivel tudvalévőén lakatlan területe­ken élnek, s nem is gyanítják, hogy félniük kellene. Veszélyben az őskőkori sziklavésetek Lisszabon (MTI) — Ve­szélybe kerültek az őskőkori portugál sziklavésetek, mert az állami áramtermelő cég a kormány kérésére sem haj­landó felfüggeszteni egy gát építését a közelben. Emiatt a Coa-folyó mentén található, felbecsülhetetlen értékű kul­turális emlékek néhány éven belül víz alá kerülhetnek. Az EDP vállalat a portugál sajtó szerint arra hivatkozik, hogy a víz legkorábban négy év múlva érheti el a véseteket, amelyek egy teljes kilométerre fekszenek a kérdéses helytől, így a cég szerint semmi nem indokolja a munkálatok azon­nali leállítását. Az EDP azon­ban azt is hangoztatja, hogy kész megfontolni az értékes művészeti emlékek megvédel- mezésére előterjesztett szak­értői tervezeteket, ha azok a kulturális értékkel párhuzamo­san szem előtt tartják az or­szág infrastruktúra-fejlesztési érdekeit is. Mivel a kérdéses vésetek — mintegy 50 ábra —- a világ legértékesebb őskőkori mű­emlékei közé tartoznak, nem­zetközi szakértők is érdeklőd­nek iránta. Utóbbiak közül többnek a jelentése már a por­tugál műemlékvédelmi hivatal (IPPA) vezetői előtt fekszik. Az IPPA elnöke, Santos Pin- heiro azonban a lehető legjobb megoldás megtalálása érde­kében az ENSZ kulturális szervezetéhez, a UNESCO- hoz is segítségért folyamodott. Molly, az Amazon London (MTI) — Az „Amazon Molly” édesvízi hal, amelynek kizárólag nőstény egyedei léteznek, rokon halfajták hímjeinek spermáját és „mikrokro- moszómáit” használja fel a szaporodáshoz. A megálla­pítást Manfred Schartl né­met tudós, a Würzburgi Egyetem kutatója közölte, a „Nature” című folyóirat legutóbbi számában. A fejlődésbiológia egyik alaptétele szerint a szexua­litás útján történő szaporo­dás azért fontos, mert az így bekerülő új genetikai anyag megakadályozza a mutáci­ók létrejöttét és a faj eset­leges kihalását. Az Amazon Mollyról a tudósok mostanáig azt gon­dolták, hogy a rokon halfaj­ták hímjei spermájával tör­ténő megtermékenyüléskor nem használja fel azok ge­netikai anyagát. Manfred Schartl cáfolja ezt a véleményt, és közli kutatásainak eredményét. Ezek alapján bebizonyoso­dott, hogy az „Amazon Molly” igenis felhasználja a rokon halfajták hímjeinek genetikai anyagát, mégpe­dig mikrokromoszómák formájában. Ezeket nagyon nehéz kimutatni, de most már bizonyos, hogy létez­nek, sőt örökölhetők. A német tudós erről így nyilatkozik: „A nőstény Amazon Molly szervezeté­be időről-időre bekerül egy minimális mennyiségű hím genetikai anyag, és ez — az Amazon Molly aszexuali- tása ellenére — biztosítja az egészséges genetikai fennmaradáshoz szükséges szexuális információt. Zimbabwei fánipánik Zimbabwe (MTI) — Zim­babwe kénytelen eladni, vagy elpusztítani legalább 5000 elefántot még ebben az évben, hogy megakadá­lyozza az ország legna­gyobb természetvédelmi övezetében a ökológiai egyensúly felborulását. Dr. Peter Mundy, a természet- védelmi parkok vezető öko­lógusa azt nyilatkozta az AP amerikai hírügynökség munkatársának, hogy a túl sok elefánt kárt okoz a 14 ezer négyzetkilométer ki­terjedésű Hwange Nemzeti Parkban. Ezért hirdetést ad­nak fel, hogy megvegyék az állatokat. Á megmaradot- takat kénytelenek lesznek elpusztítani. Becslések szerint a nem­zeti parkban 20 ezer elefánt számára van elegendő nö­vényi táplálék. A helikop­terről végrehajtott számlá­lás során 31 ezer elefántot találtak, és megállapították, hogy az állatok nagy káro­kat okoztak a fákban és bokrokban, ami megnehe­zíti a kisebb állatok táplál­kozását. Egy elefánt 300 kiló növényi táplálékot fo­gyaszt el naponta. Számítá­sok szerint a nemzeti park­ban az elefántok száma 5 százalékkal növekszik évente, annak ellenére, hogy kiterjedt orvvadászat folyik az elefántcsontért. Az elefántok elpusztításá­nak szándéka erős ellenál­lást keltett az állatvédő cso­portok körében. A párizsi... ...Katakombát, sok millió csontváz hátborzongató lakhelyét hat hónapra be­zárták, hogy klímaberen­dezést építsenek a föld alat­ti helyiségekbe. A Kata­kombát a XVIII. században építették, s különböző te­metőkből hosszú ideig fo­lyamatosan hoztak ide csontokat. A II. világhábo­rú alatt itt volt a francia el­lenállás főhadiszállása. (MTI) A hainani... ...turistaparadicsom park­jában a talajmunkálatok már megkezdődtek, hogy létrehozzanak az amerikai Disneylandhez hasonló szórakoztató komplexu­mot. A közel 67 hektáros park 1996-ban részben már a látogatók rendelkezésére áll. (MTI) A Sárréti... ...Múzeumban a tengerek­ben élő csillagok, koraitok, csigák, kagylók, sünök és teknőcök mészvázaiból rendeztek természettudo­mányi tárlatot. Párdy Mi­hály malakológus (a puha­testűekkel foglalkozó tu­dományág művelője) ma­gángyűjteményében mint­egy kétezer tengeri élőlény mészvázát őrzi. (MTI) Lopják... ...az állatkerti madarakat. Egy Párizs környéki állat­kertből két tucatnál több rit­ka vörös flamingót loptak el nemrég, a dortmundi ál­latkertből pedig kilenc ritka papagájt: négy rózsaszínű és négy inkapapagájt, vala­mint egy sárga bóbitájú ka­kadut. Értékük összesen 40 000 márka. (MTI) A svájci óraipar... ...exportja minden eddigi rekordot megdöntött 1994- ben. A svájci óragyártók szövetségének előzetes adatai szerint a svájci óra­gyártók tavaly összesen 7,96 milliárd svájci frank értékben értékesítettek órát és óraalkatrészt külföldön. (MTI) Gazdikereső Nyíregyháza (KM) — Fiatal szuka fehér pulinak kere­sünk gazdát. Mostani gaz­dája ajándékba adja, de csak olyannak, aki szeretet­tel gondoskodik róla. Két kistestvérnek is gaz­dit keresünk. Hathetesek, az egyik kutyus drapp, a másik szürkésfekete színű. Külön és együtt is elvi­hetők. Érdeklődni vala­mennyi kutyusról — szer­kesztőségünkben — tele­fonon a 311-277-es szá­mon, vagy személyesen a Zrínyi Ilona utca 3-5. szám alatt lehet. HooomireK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom