Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

1995. január 30., hétfő HAZAI HOL-MI Dolgozni, vagy már pihenni Egy intézkedés következménye • Nők a nyugdíjkorhatár-emelésről • Hatvan év Elek Emil felvételei Nők — szatyorral Bartha Andrea Nyíregyháza (KM) — Mióta világ a világ, rossz döntések mindig is születtek. Akkora ellenállással azonban ritkán találkozni, melyet a nők nyugdíjkorhatárának ter­vezett hatvan évre emelése váltott ki a közvéleményben. Ötven éven felüli nők köré­ben — a ritka kivételtől elte­kintve — szinte szóba hozni sem érdemes ezt a témát, mert felgyülemlett összes ke­serűségüket egyéb illetékes nyitott fülek híján az újság­íróra zúdítják, aki, lévén szintén dolgozó nő, ezek után kénytelen magára vetítve végiggondolni az in­tézkedés következményeit. Az ötödik ikszen túl kimerül­nek az asszonyok, akár szelle­mi, akár kétkezi munkát vé­geznek. A legtöbb szabadság­gal rendelkező pedagógusokat sem lehet kivételnek tekinteni ez alól, mint ahogy az örökös­földi 21-es iskola nyugdíjkorú igazgatónője, Diczkó Józsefné is elmondja: Teret az ifjúságnak — Harminchat éve vagyok a pályán, decemberben töltöt­tem be ötvenötödik évemet, de soha nem jutott eszembe, hogy meghosszabbítsam aktív évei­met. Az iskola, s mellette a család felemészt minden ener­giát, alkotókedvet. 84 tanár dolgozik itt, 938 gyereket ok­tatunk, akiket, ha névről nem is, de arcról mind ismerek. Fáradt vagyok én már az aktív kereséshez. Kimerül a szerve­zet, amit onnan is észreveszek, hogy a három és fél évtized alatt nem mentem táppénzre, csak éppen most, az utolsó évben. Az igazgatónő komor képet fest a pályakezdők helyzeté­ről. Minden év májusában je­lentkeznek nála a frissdiplo­mások, nyolcvanan-kilencve- nen, s ő képtelen számukra ál­lást ajánlani. Azért is akar nyugdíjba menni, hogy teret engedjen az ifjúságnak. A fiataloknak szeretné átad­ni helyét az 51 éves Czobor Sándorné is, aki az EKO Kft- nél minőségbiztosító. Saját be­vallása szerint kizárólag azért Kulcsok Nyíregyháza (KM) — Az új nyugdíj számítási szisz­témában felbukkant két fo­galom: a degressziós kulcs és a valorizáció. Az első szerint a nyugdíjalap ki­számításánál csak bizo­nyos keresetrészt vesznek figyelembe, a kereset nö­vekedésével csökken a nyugdíjalapba beszámított rész. 20 ezer forintig teljes egészében figyelembe ve­szik az átlagjövedelmet, 20 és 22 ezer között 90 száza­lék a nyugdíjalap, 22 és 30 ezer közt 80 százalék, majd tízézer forintonként tovább csökken tíz szá­zalékkal. Az utóbbi az inf­láció követését jelenti: mi­vel a nyugdíjszámításhoz az 1988. január 1-je utáni kereseteket veszik figye­lembe, tekintettel kell len­ni arra, hogy az akkori fi­zetések vásárlóértéke nem azonos a maiakéval. Ezért az 1988 és 1991 közötti kereseteket évenként kü­lönböző szorzókkal eme­lik. Eljutunk eddig az ajtóig? szavazott a választások idején az MSZP-re, mert azt ígérték, nem emelik a nők nyugdíjkor­határát. Mélységesen csalódni fog, ha ennek ellenére mégis életbe lép az új törvény. — Úgy kellene azt a tör­vényt hozni — így Kecskeméti Miklósné, a kft. 53 éves gép­kezelője —, hogy aki mun­kában tölt bizonyos időt, az 55 éves kora után választhasson, el akar-e menni, vagy inkább marad. Én harminc éve va­gyok fizikai állományban, de már nagyon elfáradtam. Kecskemétiné az EKO Kft. talán legidősebb dolgozója. Amikor ugyanis a kft. átvette a Nyírség Konzervipari Rt. em­bereit, elbocsátás helyett fela­jánlotta, hogy ötven évesen, korengedménnyel nyugdíjba lehet menni. Több, mint szá­zan!!) választották ezt a lehe­tőséget, nyugdíjba menekültek a létbizonytalanság elől. Kecs­kemétiné azonban egy hóna­pig sírt, mikor megtudta, hogy harminc év után nyolcezer fo­rint lenne a nyugdíja, s végül a főnöke biztatására maradt — a három műszakban. Bár magas a vérnyomása, a táppénzt sem igen engedheti meg magának, akkor ugyanis bajosan tudja beosztani a havi fizetését. A konzervgyár humánpoli­tikai osztályán jó néhány ötve- nen felüli asszony gyűlik ösz- sze. Nincs, aki ne értene egyet az előtte szólóval, a kényszer Nyíregyháza (KM - B. A.) — A mai Magyarországon nincs önálló nyugdíjtörvény, a jelenlegi kereteket az 1975- ös társadalombiztosítási tör­vény szabja meg. Szükséges­sé vált tehát az egészség- és a nyugdíjágazat szétválasztá­sa, melyre a tervek szerint 1996-ban kerül sor. Idén februárban is várható azonban a parlament részéről nyugdíjakkal kapcsolatos dön­tés, előreláthatóan egyrészt emelni fogja azok összegét, másrészt legalizálja majd a je­lenlegi helyzetet, mely szerint 1995-től a nők nyugdíjkorha­tárát egy évvel növelni kell, s aki idén tölti be az ötvenötödik évét, az maga dönthet, hogy ez évben, vagy jövőre megy el nyugdíjba. Mint azt Virág Gyulától, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjétől meg­tudtuk, hozzájuk eddig hat- vanan nyújtották be igényüket az 55 éves nyugdíjaztatásra, s hatvannyolcán jelezték, hogy ellen, hogy esetleg hatvan éves korig kötelező dolgozni, valamennyien tiltakoznak. Véleményük abban is egyezik, hogy bérüket is keveslik, eb­ből kifolyólag a nyugdíjuk még kevesebb lesz, mégsem szavaznak a továbbmaradás mellett. Még az 51 éves Har­man Andrásáé sem, pedig neki csak elsős középiskolás a lá­nya, s nincs kizárva, hogy to­vább akar majd tanulni. Többen táppénzen Harmanné a számviteli osztá­lyon dolgozik, leszázalékolt férje mellett ő a családfenn­tartó, éppúgy, mint Lőrinc Jó­zsefné, aki éppen táppénzről érkezik vissza munkahelyére, a konyhára, ahol szakácsnő. O még abban sem bízik, egyál­talán 55 éves koráig helyt tud- e állni, olyan rossz állapotban van az egészsége. Azzal lesz egyébként gond — beszélik az aszszonyok —, hogy ugrás­szerűen megnő majd a hiány- zási arány, s idővel a munkál­tató nem lesz hajlandó az idő­sebb korosztályt foglalkoztat­ni. Van, aki még keményebben fogalmaz: engedjenek ben­nünket halálunk előtt még né­hány évet pihenni! A kereske­delmi szakközépiskola kony­háján Soltész Lászlóné épp nyugdíjba készül, s ennek kap­csán merül fel az ottlévők kö­zött a téma. Soltészné állítja, az 56 éves korhatárt választ­ják. Az 1996-os törvény mondja majd ki, hogy utána kétéven­ként egy-egy évvel nő a korha­tár mindaddig, míg a hatvan évet el nem éri — azaz 2005- ig. A népjóléti miniszter több fórum előtt is tett olyan kije­lentést, hogy szeretnének ki­alakítani egy „nyugdíjcentru­mot”: olyan ötéves időszakot — 55 és 60 év között —, melynek elején a dolgozó nő saját belátása szerint dönthet, hogy nyugdíjba megy-e, de nem küldhető el, utána pedig elküldhető lesz, de maradhat is, ahogy jobbnak látja. Aki korábban megy nyugdíjba, az természetesen hátrányosabb helyzetbe kerül, mint aki mun­kahelyén tölti be hatvanadik évét. Szó esett arról is, hogy or­szágosan nő a rokkantosítások száma — ami a magyar népes­ség jelenlegi egészségi ál­lapotát tükrözi. Virág Gyula ugyanakkor megyénkben nem tapasztalt növekvő tendenciát; akkor is elmenne, ha nem en­gednék, olyannyira elfáradt az állandó talponlétben. Konyha­lányként kezdte harminc évvel ezelőtt, egy évtizede főz hat­száz embernek. Terhére van már a nagy felelősség, hogy amit készít, az elég is legyen, meg jó is. Csak arra nem mer gondolni, hogy élnek majd meg két nyugdíjból, még ha megtermelik is a kiskertjük­ben az asztalra kerülő zöldsé- get-gyümölcsöt... Nagy nehezen, hosszas utánjárással azért találni egy önként és dalolva továbbdol­gozó örömnyugdíjast. Igaz, Matyuka, azaz Kindrusz Pálné helyzete azért némileg más, mint beosztottként, vagy akár vezetőként dolgozó társaié: ő ugyanis belvárosi kis trafikjá­ban teljesen a maga ura. 1982- ben váltott szakmát, lett szem- felszedő-műstoppolóból trafi- kos, amikor férje, a városi rendőrkapitány nyugdíjba ment. Megrendelőit addig a la­kásban fogadta, ahol dolgo­zott, de férje nyugalmát nem akarta megzavarni, ezért tért át a kereskedésre. Meg is szólták akkor sokan, de ő kedvet érzett a váltáshoz, most meg már szükség is van erre a kis kiegészítésre, hisz mindössze 10 ezer forint a nyugdíja, s fér­jéé, egy volt kapitányéi!) is csak 20 ezer. Öt unokájuk van, a családban egymást követik a név- és születésnapok, a két nyugdíjból nem futná az aján­dékokra. Matyuka egyébként tele van energiával, éjfélekig főz, nyaranta többszáz üveg paradicsomot tesz el, s tervei­nek csak az induló tőke hiánya szab határt: büfét szeretne nyitni nyaralójukban, ahol ma­ga sütné a lapcsánkát, meg a fánkot, s addig nem nyugszik, míg fia kertjében fel nem épül egy kemence, ahol megmutat­hatja az unokák-nak, hogy kell házikenyeret sütni. Tíz év múlva is... Trafikját magyar áruk boltjává tervezi változtatni, s mindad­dig működtetni, amíg az egészsége bírja. O az, aki vállrándítással fe­lel az újságíró faggatózására: „...hatvan év? Mit nekem? Most épp annyi vagyok, re­mélem, tíz ev múlva is itt talál­kozunk!” 130 ezren részesülnek nyug­díjban és nyugdíjszerű ellátás­ban, a nyugdíjasok 15-18 szá­zaléka kap évek óta rokkant­nyugdíjat. A nyugdíjszerű el­látásban, pontosabban rend­szeres szociális járadékban részesülők száma sem nő, ők megközelítően 30 ezren van­nak. A köztudattal ellentétben ez nem ugyanaz, mint a rok­kantnyugdíj, rendszeres szo­ciális járadékra ugyanis az jo­gosult, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, vagy a nyugdíjkorhatárt több, mint öt évvel betöltötte, s a rokkantsági időhöz szükséges szolgálati időnek legalább a felét megszerezte. (Tudvale­vő, hogy rokkantsági nyugdí­jas az lehet, aki munkaképes­ségét legalább 67 százalékban vesztette el!) 1991-92-ben voltak kiemelkedően sokan egy jogszabályi változás miatt, mely akkor tette lehetővé, hogy az 1968 előtt született gyerekek után gyermekenként egy év betudható. Bartha Andrea is hazánknak leküzd- ■ú hetetlen vágya, hogy x\- a csekélyke különb­séget, mely bennünket Nyu- gat-Európától még elvá­laszt, minél gyorsabban le- küzdje. Nálunk ötvenöt éve­sen mennek a nők nyugdíj­ba ? Nosza, emeljük fel a kor­határt hatvanra, micsoda dolog, hogy öt évvel kullo­gunk a hőn áhított nyugati normák mögött! Hogy ennek aztán micsoda következmé­nyei lesznek?... Nyugat-Európában még mindig létezik az egykere- sős családmodell: a család­fő dolgozik, s fizetéséből el­tartja feleségét és gyerme­keit. Lehet, hogy ott sem tudnak nagylábon élni egy keresetből, de a modell mű­ködik, legalábbis addig, míg a gyerekek el nem érik az iskoláskort. Mivel a gyes-gyed is­meretlen, az anya magától értetődőnek tartja, hogy karrierista vágyainak kiélé­sét néhány évvel elhalaszt­ja, s megvárja, míg gyer­mekeinek már nincs olyan nagy szüksége rá. Így aztán betölti a har­minc-harmincötödik évét, mire munkába áll; s az sem megy ritkaságszámba, ha valaki ennyi idősen keresi első munkahelyét. Munká­ban töltött éveinek száma, míg eléri a nyugdíjkorha­tárt, legfeljebb 25-30 év lesz. Végezzünk most " egy gyors számítást. Egy átla­gos magyar nő — ha sze­A saját jogú... ...nyugdíjasok száma Magyarországon jelenleg 2 286 300, 200 ezerrel több ebből a nő, mint a férfi. (KM) A nyugellátásban... ...részesülők aránya a né­pességből 1980-ban 19,4 százalék volt, 1993-ban el­érte a 27,9 százalékot. (KM) Túl későn,... ...december 27-én döntött a parlament a január 1-től ér­vényes nyugdíjszámításról, így a nyugdíjas korúak 1994-95 fordulóján sem dönthették el, mi előnyö­sebb számukra: ha még az rencséje van, s el tud he­lyezkedni — tizennyolc éve­sen munkába áll. Szül két gyereket, akikkel két-két évet otthon tölt—a harma­dik évet, vagyis a gyes-t már kevesen engedhetik meg maguknak, olyan mini­mális a segély összege. Hatvanéves koráig tehát harmincnyolc(l) évet kell ledolgoznia! Még az értel­miségieknek is csak néhány évvel csökken ez az időszak, míg el nem végeznek egy főiskolát vagy egyetemet. Míg a jóléti társadalmak­ban a javuló egészségügyi ellátás, az életszínvonal nö­vekedése következtében egyre nő az átlag életkor, Magyarországnak riasztó statisztikákkal kell szembe­sülnie: a férfiak halálozása az 1930-as évek adataival cseng össze, s a nők átlag életkora is messze elmarad a nyugat-európaitól. Mint ahogy a fasorban sincs életszínvonalunk a példa­képp emlegetett országoké­hoz képest: hány olyan dol­gozó nő van ma nálunk, aki a második műszak terhei­nek könnyítésére bejárónőt alkalmazhat, vagy, ha ki- kapcsolódásra vágyik, esté­re képes megfizetni egy ba- by-sittert, ne adj isten a va­sárnapi ebédet étteremben költheti el? Csak nézzünk szét az utcán, a járókelők között, s keressünk olyan ötvenen felüli nőket, akik nem lót- nak-futnak dugig pakolt szatyrokkal, nem a fáradt­ság, a keserűség rí le az ar­cukról — találunk egyálta­lán ilyeneket? év végén, vagy ha inkább az új év kezdetén mennek nyugdíjba. (KM) A minimálnyugdíj... ...összege emelkedett, az öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb havi 8400 forint­nál. (KM) Az özvegyi... ...és szülői nyugdíj legki­sebb összege havi 7800 fo­rint, míg az árvaellátásé 7200. (KM) Az idén ... ...nyugdíjba vonulók nyug­díjának összegét január 1-je óta nagyobb mértékben be­folyásolja az illető keresete, mint korábban. (KM) Egy nagyi mindig mindenre ráér. Neki van ideje elhozni a gyereket az óvodából, sétálni vele egyet a parkban, sőt, ha az unokának épp olvasni támad kedve, nem rángatja tovább, hogy „gyere fiam, annyi dolgom van, azt sem tudom, hol áll a fejem, nincs időm ilyesmire!" Leül vele a téli napsütésben a padra, s türelmesen végignézegeti a képeket. Viszont a na­gyi türelme is csak akkor végtelen, ha nem kell már a munkahelyén napi nyolc órát eltölteni, nem várja ott­hon a szaladó lakás... Túl az ötvenötödiken is Februárban várható a parlament részéről a elöntés

Next

/
Oldalképek
Tartalom