Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-30 / 25. szám
1995. január 30., hétfő HAZAI HOL-MI Dolgozni, vagy már pihenni Egy intézkedés következménye • Nők a nyugdíjkorhatár-emelésről • Hatvan év Elek Emil felvételei Nők — szatyorral Bartha Andrea Nyíregyháza (KM) — Mióta világ a világ, rossz döntések mindig is születtek. Akkora ellenállással azonban ritkán találkozni, melyet a nők nyugdíjkorhatárának tervezett hatvan évre emelése váltott ki a közvéleményben. Ötven éven felüli nők körében — a ritka kivételtől eltekintve — szinte szóba hozni sem érdemes ezt a témát, mert felgyülemlett összes keserűségüket egyéb illetékes nyitott fülek híján az újságíróra zúdítják, aki, lévén szintén dolgozó nő, ezek után kénytelen magára vetítve végiggondolni az intézkedés következményeit. Az ötödik ikszen túl kimerülnek az asszonyok, akár szellemi, akár kétkezi munkát végeznek. A legtöbb szabadsággal rendelkező pedagógusokat sem lehet kivételnek tekinteni ez alól, mint ahogy az örökösföldi 21-es iskola nyugdíjkorú igazgatónője, Diczkó Józsefné is elmondja: Teret az ifjúságnak — Harminchat éve vagyok a pályán, decemberben töltöttem be ötvenötödik évemet, de soha nem jutott eszembe, hogy meghosszabbítsam aktív éveimet. Az iskola, s mellette a család felemészt minden energiát, alkotókedvet. 84 tanár dolgozik itt, 938 gyereket oktatunk, akiket, ha névről nem is, de arcról mind ismerek. Fáradt vagyok én már az aktív kereséshez. Kimerül a szervezet, amit onnan is észreveszek, hogy a három és fél évtized alatt nem mentem táppénzre, csak éppen most, az utolsó évben. Az igazgatónő komor képet fest a pályakezdők helyzetéről. Minden év májusában jelentkeznek nála a frissdiplomások, nyolcvanan-kilencve- nen, s ő képtelen számukra állást ajánlani. Azért is akar nyugdíjba menni, hogy teret engedjen az ifjúságnak. A fiataloknak szeretné átadni helyét az 51 éves Czobor Sándorné is, aki az EKO Kft- nél minőségbiztosító. Saját bevallása szerint kizárólag azért Kulcsok Nyíregyháza (KM) — Az új nyugdíj számítási szisztémában felbukkant két fogalom: a degressziós kulcs és a valorizáció. Az első szerint a nyugdíjalap kiszámításánál csak bizonyos keresetrészt vesznek figyelembe, a kereset növekedésével csökken a nyugdíjalapba beszámított rész. 20 ezer forintig teljes egészében figyelembe veszik az átlagjövedelmet, 20 és 22 ezer között 90 százalék a nyugdíjalap, 22 és 30 ezer közt 80 százalék, majd tízézer forintonként tovább csökken tíz százalékkal. Az utóbbi az infláció követését jelenti: mivel a nyugdíjszámításhoz az 1988. január 1-je utáni kereseteket veszik figyelembe, tekintettel kell lenni arra, hogy az akkori fizetések vásárlóértéke nem azonos a maiakéval. Ezért az 1988 és 1991 közötti kereseteket évenként különböző szorzókkal emelik. Eljutunk eddig az ajtóig? szavazott a választások idején az MSZP-re, mert azt ígérték, nem emelik a nők nyugdíjkorhatárát. Mélységesen csalódni fog, ha ennek ellenére mégis életbe lép az új törvény. — Úgy kellene azt a törvényt hozni — így Kecskeméti Miklósné, a kft. 53 éves gépkezelője —, hogy aki munkában tölt bizonyos időt, az 55 éves kora után választhasson, el akar-e menni, vagy inkább marad. Én harminc éve vagyok fizikai állományban, de már nagyon elfáradtam. Kecskemétiné az EKO Kft. talán legidősebb dolgozója. Amikor ugyanis a kft. átvette a Nyírség Konzervipari Rt. embereit, elbocsátás helyett felajánlotta, hogy ötven évesen, korengedménnyel nyugdíjba lehet menni. Több, mint százan!!) választották ezt a lehetőséget, nyugdíjba menekültek a létbizonytalanság elől. Kecskemétiné azonban egy hónapig sírt, mikor megtudta, hogy harminc év után nyolcezer forint lenne a nyugdíja, s végül a főnöke biztatására maradt — a három műszakban. Bár magas a vérnyomása, a táppénzt sem igen engedheti meg magának, akkor ugyanis bajosan tudja beosztani a havi fizetését. A konzervgyár humánpolitikai osztályán jó néhány ötve- nen felüli asszony gyűlik ösz- sze. Nincs, aki ne értene egyet az előtte szólóval, a kényszer Nyíregyháza (KM - B. A.) — A mai Magyarországon nincs önálló nyugdíjtörvény, a jelenlegi kereteket az 1975- ös társadalombiztosítási törvény szabja meg. Szükségessé vált tehát az egészség- és a nyugdíjágazat szétválasztása, melyre a tervek szerint 1996-ban kerül sor. Idén februárban is várható azonban a parlament részéről nyugdíjakkal kapcsolatos döntés, előreláthatóan egyrészt emelni fogja azok összegét, másrészt legalizálja majd a jelenlegi helyzetet, mely szerint 1995-től a nők nyugdíjkorhatárát egy évvel növelni kell, s aki idén tölti be az ötvenötödik évét, az maga dönthet, hogy ez évben, vagy jövőre megy el nyugdíjba. Mint azt Virág Gyulától, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hozzájuk eddig hat- vanan nyújtották be igényüket az 55 éves nyugdíjaztatásra, s hatvannyolcán jelezték, hogy ellen, hogy esetleg hatvan éves korig kötelező dolgozni, valamennyien tiltakoznak. Véleményük abban is egyezik, hogy bérüket is keveslik, ebből kifolyólag a nyugdíjuk még kevesebb lesz, mégsem szavaznak a továbbmaradás mellett. Még az 51 éves Harman Andrásáé sem, pedig neki csak elsős középiskolás a lánya, s nincs kizárva, hogy tovább akar majd tanulni. Többen táppénzen Harmanné a számviteli osztályon dolgozik, leszázalékolt férje mellett ő a családfenntartó, éppúgy, mint Lőrinc Józsefné, aki éppen táppénzről érkezik vissza munkahelyére, a konyhára, ahol szakácsnő. O még abban sem bízik, egyáltalán 55 éves koráig helyt tud- e állni, olyan rossz állapotban van az egészsége. Azzal lesz egyébként gond — beszélik az aszszonyok —, hogy ugrásszerűen megnő majd a hiány- zási arány, s idővel a munkáltató nem lesz hajlandó az idősebb korosztályt foglalkoztatni. Van, aki még keményebben fogalmaz: engedjenek bennünket halálunk előtt még néhány évet pihenni! A kereskedelmi szakközépiskola konyháján Soltész Lászlóné épp nyugdíjba készül, s ennek kapcsán merül fel az ottlévők között a téma. Soltészné állítja, az 56 éves korhatárt választják. Az 1996-os törvény mondja majd ki, hogy utána kétévenként egy-egy évvel nő a korhatár mindaddig, míg a hatvan évet el nem éri — azaz 2005- ig. A népjóléti miniszter több fórum előtt is tett olyan kijelentést, hogy szeretnének kialakítani egy „nyugdíjcentrumot”: olyan ötéves időszakot — 55 és 60 év között —, melynek elején a dolgozó nő saját belátása szerint dönthet, hogy nyugdíjba megy-e, de nem küldhető el, utána pedig elküldhető lesz, de maradhat is, ahogy jobbnak látja. Aki korábban megy nyugdíjba, az természetesen hátrányosabb helyzetbe kerül, mint aki munkahelyén tölti be hatvanadik évét. Szó esett arról is, hogy országosan nő a rokkantosítások száma — ami a magyar népesség jelenlegi egészségi állapotát tükrözi. Virág Gyula ugyanakkor megyénkben nem tapasztalt növekvő tendenciát; akkor is elmenne, ha nem engednék, olyannyira elfáradt az állandó talponlétben. Konyhalányként kezdte harminc évvel ezelőtt, egy évtizede főz hatszáz embernek. Terhére van már a nagy felelősség, hogy amit készít, az elég is legyen, meg jó is. Csak arra nem mer gondolni, hogy élnek majd meg két nyugdíjból, még ha megtermelik is a kiskertjükben az asztalra kerülő zöldsé- get-gyümölcsöt... Nagy nehezen, hosszas utánjárással azért találni egy önként és dalolva továbbdolgozó örömnyugdíjast. Igaz, Matyuka, azaz Kindrusz Pálné helyzete azért némileg más, mint beosztottként, vagy akár vezetőként dolgozó társaié: ő ugyanis belvárosi kis trafikjában teljesen a maga ura. 1982- ben váltott szakmát, lett szem- felszedő-műstoppolóból trafi- kos, amikor férje, a városi rendőrkapitány nyugdíjba ment. Megrendelőit addig a lakásban fogadta, ahol dolgozott, de férje nyugalmát nem akarta megzavarni, ezért tért át a kereskedésre. Meg is szólták akkor sokan, de ő kedvet érzett a váltáshoz, most meg már szükség is van erre a kis kiegészítésre, hisz mindössze 10 ezer forint a nyugdíja, s férjéé, egy volt kapitányéi!) is csak 20 ezer. Öt unokájuk van, a családban egymást követik a név- és születésnapok, a két nyugdíjból nem futná az ajándékokra. Matyuka egyébként tele van energiával, éjfélekig főz, nyaranta többszáz üveg paradicsomot tesz el, s terveinek csak az induló tőke hiánya szab határt: büfét szeretne nyitni nyaralójukban, ahol maga sütné a lapcsánkát, meg a fánkot, s addig nem nyugszik, míg fia kertjében fel nem épül egy kemence, ahol megmutathatja az unokák-nak, hogy kell házikenyeret sütni. Tíz év múlva is... Trafikját magyar áruk boltjává tervezi változtatni, s mindaddig működtetni, amíg az egészsége bírja. O az, aki vállrándítással felel az újságíró faggatózására: „...hatvan év? Mit nekem? Most épp annyi vagyok, remélem, tíz ev múlva is itt találkozunk!” 130 ezren részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, a nyugdíjasok 15-18 százaléka kap évek óta rokkantnyugdíjat. A nyugdíjszerű ellátásban, pontosabban rendszeres szociális járadékban részesülők száma sem nő, ők megközelítően 30 ezren vannak. A köztudattal ellentétben ez nem ugyanaz, mint a rokkantnyugdíj, rendszeres szociális járadékra ugyanis az jogosult, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, vagy a nyugdíjkorhatárt több, mint öt évvel betöltötte, s a rokkantsági időhöz szükséges szolgálati időnek legalább a felét megszerezte. (Tudvalevő, hogy rokkantsági nyugdíjas az lehet, aki munkaképességét legalább 67 százalékban vesztette el!) 1991-92-ben voltak kiemelkedően sokan egy jogszabályi változás miatt, mely akkor tette lehetővé, hogy az 1968 előtt született gyerekek után gyermekenként egy év betudható. Bartha Andrea is hazánknak leküzd- ■ú hetetlen vágya, hogy x\- a csekélyke különbséget, mely bennünket Nyu- gat-Európától még elválaszt, minél gyorsabban le- küzdje. Nálunk ötvenöt évesen mennek a nők nyugdíjba ? Nosza, emeljük fel a korhatárt hatvanra, micsoda dolog, hogy öt évvel kullogunk a hőn áhított nyugati normák mögött! Hogy ennek aztán micsoda következményei lesznek?... Nyugat-Európában még mindig létezik az egykere- sős családmodell: a családfő dolgozik, s fizetéséből eltartja feleségét és gyermekeit. Lehet, hogy ott sem tudnak nagylábon élni egy keresetből, de a modell működik, legalábbis addig, míg a gyerekek el nem érik az iskoláskort. Mivel a gyes-gyed ismeretlen, az anya magától értetődőnek tartja, hogy karrierista vágyainak kiélését néhány évvel elhalasztja, s megvárja, míg gyermekeinek már nincs olyan nagy szüksége rá. Így aztán betölti a harminc-harmincötödik évét, mire munkába áll; s az sem megy ritkaságszámba, ha valaki ennyi idősen keresi első munkahelyét. Munkában töltött éveinek száma, míg eléri a nyugdíjkorhatárt, legfeljebb 25-30 év lesz. Végezzünk most " egy gyors számítást. Egy átlagos magyar nő — ha szeA saját jogú... ...nyugdíjasok száma Magyarországon jelenleg 2 286 300, 200 ezerrel több ebből a nő, mint a férfi. (KM) A nyugellátásban... ...részesülők aránya a népességből 1980-ban 19,4 százalék volt, 1993-ban elérte a 27,9 százalékot. (KM) Túl későn,... ...december 27-én döntött a parlament a január 1-től érvényes nyugdíjszámításról, így a nyugdíjas korúak 1994-95 fordulóján sem dönthették el, mi előnyösebb számukra: ha még az rencséje van, s el tud helyezkedni — tizennyolc évesen munkába áll. Szül két gyereket, akikkel két-két évet otthon tölt—a harmadik évet, vagyis a gyes-t már kevesen engedhetik meg maguknak, olyan minimális a segély összege. Hatvanéves koráig tehát harmincnyolc(l) évet kell ledolgoznia! Még az értelmiségieknek is csak néhány évvel csökken ez az időszak, míg el nem végeznek egy főiskolát vagy egyetemet. Míg a jóléti társadalmakban a javuló egészségügyi ellátás, az életszínvonal növekedése következtében egyre nő az átlag életkor, Magyarországnak riasztó statisztikákkal kell szembesülnie: a férfiak halálozása az 1930-as évek adataival cseng össze, s a nők átlag életkora is messze elmarad a nyugat-európaitól. Mint ahogy a fasorban sincs életszínvonalunk a példaképp emlegetett országokéhoz képest: hány olyan dolgozó nő van ma nálunk, aki a második műszak terheinek könnyítésére bejárónőt alkalmazhat, vagy, ha ki- kapcsolódásra vágyik, estére képes megfizetni egy ba- by-sittert, ne adj isten a vasárnapi ebédet étteremben költheti el? Csak nézzünk szét az utcán, a járókelők között, s keressünk olyan ötvenen felüli nőket, akik nem lót- nak-futnak dugig pakolt szatyrokkal, nem a fáradtság, a keserűség rí le az arcukról — találunk egyáltalán ilyeneket? év végén, vagy ha inkább az új év kezdetén mennek nyugdíjba. (KM) A minimálnyugdíj... ...összege emelkedett, az öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb havi 8400 forintnál. (KM) Az özvegyi... ...és szülői nyugdíj legkisebb összege havi 7800 forint, míg az árvaellátásé 7200. (KM) Az idén ... ...nyugdíjba vonulók nyugdíjának összegét január 1-je óta nagyobb mértékben befolyásolja az illető keresete, mint korábban. (KM) Egy nagyi mindig mindenre ráér. Neki van ideje elhozni a gyereket az óvodából, sétálni vele egyet a parkban, sőt, ha az unokának épp olvasni támad kedve, nem rángatja tovább, hogy „gyere fiam, annyi dolgom van, azt sem tudom, hol áll a fejem, nincs időm ilyesmire!" Leül vele a téli napsütésben a padra, s türelmesen végignézegeti a képeket. Viszont a nagyi türelme is csak akkor végtelen, ha nem kell már a munkahelyén napi nyolc órát eltölteni, nem várja otthon a szaladó lakás... Túl az ötvenötödiken is Februárban várható a parlament részéről a elöntés
