Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

AKTUÁLIS INTERJÚNK Csak azonos feltételekkel Elérhetővé tenni az agrártámogatást a hátrányos helyzetű térségekben is V * .> Balogh József Meghatározó szerepe volt és marad a jö­vőben is az ország anyagi helyzetében a mezőgazdaságnak. Ismert, hogy miként zi- lálódtak szét a termelőszövetkezetek, s hogy nagyon sok feltétel hiányzik még a földhöz jutottak, a farmergazdaságok ered­ményes működéséhez. Egyáltalán: mi­lyen most és milyennek kellene len­nie a mezőgazdasági dolgozók ér­dekvédelmének? Kik fogják betölteni a jövőben ezt a szerepet? Többek kö­zött ezekre a kérdésekre kerestük a választ az egyik érdekelttel, Jakab Fe­renccel, a Gazdakörök Megyei Szö­vetségének elnökével. □ Talán kezdjük egy rövid bemutat­kozással, mert valószínű sokan nem ismerik a gazdaköröket. — A Gazdakörök Országos Szö­vetsége budapesti székehellyel műkö­dött az elmúlt évben, ma mind a 19 megyében működik a Gazdakörök Megyei Szövetsége. Megyénkben 42 gazdakör jött létre, és napjainkban is újabbak alakulnak. A megyei szövet­ség már az önkormányzati választáso­kon közismertté vált azzal, hogy a Gazdakörök Megyei Szövetségének je­löltjei közül ketten ma már a megyei közgyűlés tagjai. □ Megfelel-e tevékenységük az elvá­rásoknak? ' — Ma még nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amit a jelenlegi és a jövendő gazdálkodók támasztanak vele szemben. A gazdakörök érdekképviseleti szerepet kívánnak ellátni, hasonlót, mint a MOSZ például, amely a termelőszövetke­zetek érdekképviseletét látta el, de mi a csa­ládi alapon nyugvó magángazdálkodást vagy farmergazdálkodást szeretnénk erősí­teni, gazdálkodásukat nyomon követni, fi­gyelni, segíteni, információkkal ellátni és érdekképviseletüket megvalósítani. □ Milyen eredményeket tudnak felmutat­ni? J — Talán legjelentősebb kezdeményezé­sünk volt más megyei érdekképviselettel együtt az országos terméktanács létreho­zása, az almatermesztők szövetségével kö­zösen pedig elértük, hogy a miniszter is el­fogadta a terméktanácsot, és ezáltal mű­1 1 '• ................................................. Van olyan gazdakör, amelyik megszervezte az ezüstkalászos egyéves gazdatanfolyamot. yy ködőképessé vált jogilag is. Ezen túl két egymást követő évben sikeres traktorakci­ót szerveztünk, ennek következtében a gaz­dálkodók igen kedvező feltételekkel jutot­tak mezőgazdasági gépekhez, traktorok­hoz, munkaeszközökhöz. Van olyan gazda­kör, amelyik megszervezte az ezüstkalá­szos egyéves gazdatanfolyamot, ahol negy­ven gazdálkodó szerezte meg azokat az alapvető szakmai ismereteket, amelyek szükségesek a növénytermesztésben, az ál­lattenyésztésben, a gyümölcstermesztésben. Számos növényvédelmi, úgynevezett zöld­könyves tanfolyamot szerveztünk, ezzel le­hetővé tettük, hogy a gazdálkodók a fel­tételes forgalmazású szereket is megvásá­rolhassák, és a munkavédelmi és egészségü­gyi előírásoknak megfelelően használni tudják. Néhány gazdaköri tagunk Ameri­kában járt, tanulmányozhattuk az izraeli, a lengyel mezőgazdaságot, és jó kapcso­latot sikerült kiépíteni Észtországgal, Finn- k országgal és az utóbbi időben a Német Pa­rasztszövetséggel. Az Amerikai Nemzeti Farmerszövetséggel olyan elmélyült kapcso­latunk van, hogy szakértői az itteni tanul­mányok alapjárt nyújtanak segítséget a va­lós szövetkezetek szervezésében. □ Mit ért valós szövetkezetek alatt? — Önkéntes társuláson alapuló beszerző, értékesítő, szolgáltató és finanszírozó szö­Jakab Ferenc Elek Emil felvétele vetkezetek létrehozását, amelyek nyugati mintára szerveződnének. □ ...mert nem a termeléshez kell az ész, hanem az értékesítéshez? — Ezért igyekeznek a gazdakörök be­kapcsolódni a mezőgazdasági információs hálózatba, ahonnan segítséget kapnak a mezőgazdasági termékek termeléséhez, fel­dolgozásához, illetve ahonnan alapanya­gokat szolgáltatnak, így jó kapcsolat kezd kialakulni a növényvédő szert és a vetőma­got forgalmazó cégekkel. De az utóbbi idő­ben az ásványolaj-forgalmazó, illetve -fel­dolgozó és üzemanyagot forgalmazó cégek is jelezték, hogy a gazdakörök részére köz­vetlen szállításokkal tudnák kedvezőbbé tenni a feltételeket. Feladatunknak tartjuk a mezőgazdaságban dolgozók iskolán kí­vüli oktatását, képzését, és szeretnénk olyan helyi kis közösséget alkotni valamennyi községben, ahol a gazdálkodók klubszerű foglalkozásokon információkat cserélhet­nek, és tartalmasán eltölthetik a szabad idejüket, ahol különböző cégek üzletkötői vagy ügynökei is elmondanák a gazdaköri tagoknak, milyen termékek beszerzésében tudnak segíteni, milyen termékeket tudnak felvásárolni, illetve feldolgozni. ” A megyék között a másodikok voltunk a lehetőségek kihasználásában, yy □ Milyen feltételek kellenének ahhoz, hogy megfeleljenek a saját maguk állítot­ta követelményeknek? — Működő infrastruktúrára és jó szak­emberekre van szükség. Ezért is volt az a törekvésünk a gazdakörök létrejötte és a falugazdász hálózat megalakulása után, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a két szervezet között, mert ezzel egy infor­mációs hálózat kiépítését láttuk megvalósu­lónak. Elsősorban az adó, a hitel és a pénzügyi lehetőségekről kaphattunk ér­demleges információkat, de a mezőgazda­ságban működő támogatási és pályázati rendszert is nagyon gyorsan megismerhet­ték a gazdák. Es ennek sikerét mutatja az, hogy pályázati rendszerben Szabolcs me­gyében igen nagy összegek áramoltak, a megyék között a másodikok voltunk a le­hetőségek kihasználásában. Most sajnálat­tal vesszük tudomásul Lakos miniszter úr nyilatkozatát, hogy a gazdaköröket az új kormányzat sem gyengíteni, sem erősíteni nem kívánja. □ Mit jelent ez a gazdakörök szá­mára? — A MOSZ-nak az elmúlt években is privilégiuma volt, amikoris egyedüli mezőgazdasági érdekképviselet volt, és úgy is nyilvánult meg. Napjainkban működnek más paraszti érdekképvi­seletek, a Paraszt Szövetség, a Gazdák Szövetsége, a Gazdakörök Szövetsége és még számos érdekképviselet is létre jöhet. Sajnos megkezdődött a ben­nünket segítő falugazdász hálózat el­sorvasztása. A minisztérium, illetve az ország költségvetése nem vállalta fel a korábbi 700 falugazdász finánszí- rozását, megyénkben sem biztosítják az ötven falugazdász működési költsé­geit, így félő, hogy számuk csökken­ni fog a megyében. Ezt a hálózatot in­kább bővíteni kellett volna, másrészt megfontolandó lett volna, hogy Ma­gyarországon — nyugati mintára — a szaktanácsadást megerősítsük. A szaktanácsadó nemcsak mezőgazda- sági, hanem pénzügyi, adótanácsokkal is szolgál a farmerek számára. A gazdál­kodók ma még nincsenek abban a helyzet­ben, hogy saját költségükre szaktanácsadót foglalkoztassanak, mert a gazdálkodási te­vékenység beindítása nagyon sok beruhá­zással jár, másrészt a termelés finanszíro­zásához sincsenek meg az anyagi feltéte­lek. □ Nehéz-e manapság hitelhez jutni? — Nagyon nehéz, illetve a hitelkama­tok oly mértékben megemelkedtek, hogy aligha lesz a gazdák számára elérhető. Ezért is tartja sajnálatosnak a Gazdakörök Szövetsége, hogy a jelenlegi agrártámoga­«« ...............................-....................... " A jelenlegi agrártámogatások egy része kamattámogatásban nyilvánul meg. ++ tások egy része kamattámogatásban nyilvá­nul meg. Ehhez pedig csak úgy juthat a gazda, ha hitelt vesz fel, mert a hitel kama­tát támogatja a kormányzat. Ha viszont nem rendelkezik a hitelhez szükséges ga­ranciákkal, akkor nem jut hozzá a sok-sok milliárdos meghirdetett agrártámogatás­hoz. Magyarország nincs még abban a helyzetben, hogy a gazdálkodók hitelszö­vetkezeti rendszert hozzanak létre. Volt er­re próbálkozás, de a nagy bankok elzár­kóztak. Sajnálatos, hogy az agrártámogatás rendszere a korábbitól eltérően nem veszi figyelembe a lehetőségeket és feltételrend­szert, aminek alapvető tárgya maga a föld, a föld termőképessége és ezáltal eltartó ere­je is. Lecsökkent a föld aranykorona-értéke után adható állami támogatás, illetve a korábban kialakult rossz szabályozás kö­vetkeztében azonos feltételekkel rendelkező települések esetében is előfordul, hogy egyik hozzájut, a másik pedig nem. Olyan szabályokat kellene alkotni, hogy az elma­radott térségekben az agrártámogatás a gazdák számára is hozzáférhető, elérhető legyen. MAGÁNVÉLEMÉNY Válogatósak Az egyik minapi hír azt adta tud­tunkra: „... az almásfüzitői tim­földgyárból el­bocsátott dolgo­zókat nem ér­deklik az eszter­gomi Suzuki Au­tógyárban felkí­nált szalag mel­letti munkahelyek, — derült ki azon a tájékoztatón, amelyet az amerikai program alapján szerveződött munká­ba helyezési bizottság tartott. Az üzemlátogatás után a 40 érdeklődő­ből mindössze hárman jelezték belé­pési szándékukat a Suzukihoz. ” Ahogy mondani szokás: az ember csak ámul. Kiváltképp itt mifelénk, abban a megyében, ahol kiugróan a legmagasabb a munkanélküliek szá­ma. Mert a fenti hírből nemcsak az derül ki, hogy mennyire válogatósak az ország nyugati részén lévő elbocsá­tott dolgozók, hanem az is: az ő meg­segítésükre amerikai program alapján szerveződött egy munkába helyezési bizottság. Ez már döfi! Nem csak úgy egyszerűen megpróbálunk keresni vagy létesíteni néhány munkahelyet, amihez jól megizzadva pályázatokat nyújtunk be, aztán reménykedünk, hogy az odaítélő bizottság odaítéli ne­künk, hanem amerikai program alap­ján ér valamit a munkába helyezés. Nyilvánvaló, hogy ez a program sem fillérekbe kerül valahol, valakinek, de ne legyünk rossz májúak s tételezzük fel, hogy ez az amerikai program ille­tőleg az annak alapján szerveződő munkába helyezési bizottság kitűnő tevékenységet folytat. Talán az sem véletlen, hogy e bizottság munkáját éppen a Dunától nyugatra eső ország­részen tesztelik, modellezik, hiszen nagy ott most a felbuzdulás, amióta Ausztria benne van az Unióban. Amíg idáig jutok az eszmefuttatás­ban, magamhoz térek, s már csak ar­ra gondolok: vajon mikor ér el hoz­zánk ez a megváltó munkába helye­zési bizottság, amely amerikai prog­ram alapján szerveződött. Minden­esetre fogadják szíves invitálásunkat s mi garantáltan sikerélményben ré­szesítjük őket: itt egy, a Suzukihoz hasonló színvonalú gyárban — amit persze ide is kellene telepíteni — a szalag melletti munkahelyeket pilla­natok alatt be tudjuk tölteni. Nem kell majd órákon át kérlelni az érdek­lődőket, bizonyára a munkahelyet el­fogadók lesznek többen, s nem a munkahelyek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy mifelénk nincsenek olyanok, akik kapva kapnak a munkalehetőség után, ők jól elvannak a segélyen is, legfeljebb svarcban hozzákeresnek. Itt is előfordult már, hogy amikor a ki­közvetített megismerte a feladatot, fej­vesztve menekült mindenféle ürügyet hajtogatva. Mégis: ők vannak ke­vesebben, s azok többen, akik külö­nösen egy ilyen Suzuki-féle (vélhető­en jól fizető) gyárba szinte repülné­nek reggelente. Angyal Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom