Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1 995. ianu,-26 > csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Kelei-Magyarország 7 Elkészült a cpő Tisztel Kelet-Magyaror- szág srkesztősége! Ezl'<n szeretnék köszö- netetlondani Dankó Mi- hályrnak, akinek segítsé­gév ortopédcipő-ügyünk meJldódott. mlékeztetőül nagybá- tyn Szabó István másfél ée megrendelt ortopéd ci­nje a mai napig nem ké­zült el a Gyógyászati és Segédeszközök Szegedi gyáregységében. Kértem a Tisztelt Címet segítsenek utána nézni, hogy hol akadtak el, mert mi már többszöri érdeklődés elle­nére tehetetlenek vagyunk. Örömmel közlöm, hogy a cipő a mai nap megérke­zett. Szíves segítségüket nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel Németh Sándorné Nyírbátor, Kisbogáti u. 29. Tévedés Dr. Veress Lajos bíró le­ányának indokolt kérésére az alábbiakat közlöm. A Justitia tudathasadása című könyvem (Püski Ki­adó, 1993.) 77. oldalán tár­gyalt perben, Thuróczy Zoltánnak 1945 júniusában lefolytatott perében nem dr. Veress Lajos bíró járt el, így ő nem is hozhatott ítéletet. Mivel a büntetőper iratai könyvem megírásakor már nem voltak föllelhetők, az egykori tárgyaláson részt vett személyek két évtized­del későbbi, téves vissza­emlékezéseire hagyatkoz­tam. Dr. Veress Lajos 1945 októberében tért haza a hadifogságból, tehát nem tárgyalhatta az ügyet. Dr. Bernáth Zoltán Budapest A Nagy Imre Társaságról Sok levelet kapunk mos­tanában. Szeretném felhív­ni érdeklődő, szimpatizáló leendő tagtársainkat, hogy létezünk, élünk. Nem tar­tozunk egyetlen párthoz sem, de nem harcolunk egyetlen párt ellen sem. Mi a történelemmel foglalko­zunk. Célunk: megismer­tetni Nagy Imrét és 1956- ot torzításmentesen a köz­véleménnyel. Tagjaink so­rába beveszünk mindenkit, aki büntetlen előéletű, igaz ember. Irodánk a Hősök tere 9. II./207. sz. alatt található, ahol minden hét­köznap 9 órától tizenegy óráig várjuk az érdeklő­dőket. Kovács László, a NIT megyei elnöke A szerkesztőség fenntart­ja magának azt a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a kö­zölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltét­lenül ért egyet. Félszáz éve történt 1945. január 12-én a szovjet csapatok nagy támadást indí­tottak Lengyelországban. A támadás során Konyev marsall csapatai január 20. és 25. kö­zött kiűzték a németeket Krakkóból, ugyanakkor észa­kon elesett Tilsit és Tannen­berg (Grünwald), majd Zsu- kov marsall csapatai Byd- goszczot vették birtokukba. Január 27-én pedig Konyev csapatai Krakkó közelében felszabadították az auschwitzi koncentrációs tábor területét. A táborba benyomuló katonák előtt a maga teljes szörnyűsé­gében tárult fel a fasiszta bar­barizmus látványa. A tábor te­rületén 35 nagy raktár volt te­lizsúfolva a rabok ruházatával, az SS hóhéroknak az utolsó pillanatban ebből 29-et sike­rült megsemmisíteniük. A szovjet támadás gyorsasága azonban megakadályozta őket abban, hogy teljesen eltüntes­sék bűneik nyomait. Borzal­mas látvány volt az életben maradt foglyok vánszorgó, csonttá-bőrré aszott, elcsigá­zott tömege. Csupán az épség­ben megmaradt hat raktárban mintegy 1,2 millió halálra kín­zott ember teljes felső és alsó ruházatát találták meg, a tábor bőrgyárában pedig 7000 kilo­gramm hajra bukkantak, ame­lyet 140 ezer nő fejéről nyírtak le. A szövetséges hatalmak szakértői bizottsága megálla­pította, hogy egyedül ebben a táborban legkevesebb 4 millió szovjet, lengyel, román, ma­gyar, francia, jugoszláv, cseh­szlovák, bolgár, holland, belga és más állampolgárt pusztítot­tak el. Köztudott, hogy a má­sodik világháború során a ná­cik 26 európai ország mintegy 6 millió zsidó származású ál­lampolgárát gyilkolták le fő­leg koncentrációs táborokban. Auschwitz volt a legnagyobb és leghirhedtebb az összes ná­ci haláltábor között. A koncentáricós táborok in­tézménye egyidős volt Hitler hatalomra kerülésével. Az őrült diktátor mint tudjuk, a Harmadik Birodalom határait ki akarta terjeszteni keleten az Uraiig, a Balkánon Törökor­szágig, nyugaton pedig be akarta kebelezni a Benelux ál­lamokat, és Franciaország északnyugati területeit. Az „Új Rend” megteremtése ér­dekében Európában ki akart ir­tani minden embert, aki zsidó­nak vagy cigánynak született, de ki akarta irtani a lengyele­ket, az oroszokat, az ukránokat és minden más kisebb népet, akiket ő „alacsonyabb rendű­nek” tartott. Az 1946-ban lezajlott nürn­bergi per tanúvallomásaiból tudjuk, hogy Auschwitzban — és a többi koncentrációs tábor­ban — nemcsak gázzal történő tömeges kivégzés folyt, de élő embereken végeztek náci or­vosok biológiai és más kísér­leteket. Gázokat, mérgeket próbáltak ki élő embereken, nőkön sterilizálást és rákra vonatkozó kísérleteket, férfi­akon lehűlési kísérleteket vé­geztek jéghideg vízben. Az ember azt hinné, hogy az emberiség tanult a második világháború borzalmaiból, és örök időkre elítélte a faji megkülönböztetést. Sajnos nem így van. Napjainkban is láthatjuk Boszniában, a Közel- Keleten, Ázsia és Afrika szá­mos országában Hitler szelle­mének, a fajgyűlöletnek az újjáéledését. Dr. Horváth Sándor Kedvezménnyel utazók Amit a nyíregyházi VOLÁN-bérletekről tudni kell Lapjuk 1995. január 12-i szá­mában megjelent Dupla vagy semmi című cikkre válaszolva az alábbi tájékoztatást adom: Nyíregyháza helyi autó- busz-közíekedésének viteldí­jait a helyi önkormányzat ren­deleté alapján állapítja meg. E rendelet szerint a negyedéves bérletek árát a havi bérletek árának figyelembevételével lehet megállapítani. Az önkormányzati választá­sok december 11-i időpontja miatt nem volt arra mód, hogy a képviselő-testület az 1995 évi díjakat már a decemberi közgyűlésen megállapítsa, er­re várhatóan januárban kerül sor. Tekintettel arra, hogy az el­ső negyedév hónapjai közül csak a január hónapra érvé­nyes bérletár volt megállapít­ható, a negyedéves bérlet árát nem lehet megállapítani, hi­szen az új viteldíjakról még csak javaslat született, döntés nem. Nyugdíjas utasaink által vál­tott bérlet kedvezményes árú, a teljes ár negyedét fizetik az utasok, háromnegyedét az ál­lam fizeti szociálpolitikai ked­vezmény címén. A negyedéves bérlet váltá­sakor utasaink valóban meg­előlegezik további két hónap bérlet árát, ez azonban a fent említett kedvezmény miatt nem olyan jelentős összeg, hogy annak kamatai érzékel­hető bevételt eredményezné­nek. Az ÁFA-törvény vonat­kozó rendelkezései és az álla­mi kedvezmények után bizto­sított kiegészítések számítási szabályai miatt az utasunk ál­tal felvetett kérdés a kamattal kapcsolatban nem úgy jelenik meg egy gazdálkodó szerve­zetnél, mint a magánembe­reknél. A Volán pénzügyesei és ve­zetői ismerik a vonatkozó sza­bályokat, tudnak számolni és arra törekednek, hogy az inflá­ció hatásai minél kevésbé érintsék utasainkat. Az ország­ban egyedül Nyíregyházán le­het jelentős kedvezménnyel utazni 8-13 óra között és nincs minden városban rendszeresít­ve napi jegy és heti bérlet sem. A tömegközlekedés műkö­dési költségeit az önkormány­zat részben sem tudja magára vállalni, ezért javasoljuk évről évre, hogy a viteldíjakat az autóbusz-közlekedésre vonat­kozó infláció mértékének megfelelően módosítsák. Ignácz László vezérigazgató Lehetne pontosabban! Tisztelt Szerkesztőség! A lap számai csak késéssel jutnak kezemhez, ezért kissé késve írok. Általános jellege miatt utólag is értelmét látom soraimnak. Mellékelek két kivágást, fi­gyelembevétel okából. Az egyiken fiatalok kirándulása kapcsán képet közölnek egy „lipcsei” városnézésről. S áll­nak a gyerekek Geothe-Schil- ler közös szobra előtt Weimar- ban. Lipcsében nincs Goethe- Schiller szobor (csak külön Goethe). A másik kivágás egy ausztriai látogatást ismertet, mondván, hogy „winemeu­A Kelet-Magyarország 1994. december 15-i számában Egy a sok közül című írásomban egy 84 éves idős, özvegy né­niké szomorú sorsáról írtam. E néni egy mások által felvett hi­tel miatt az egyébként nyolc­ezer forint összegű nyugdí­jából a levonás miatt ötezer fo­rintot kap. írásomban a néni nevét és lakcímét nem közöl­tem, így Jánkmajtistól Raka- mazig, Szakolytól a városi polgármesteri hivatalig közel egy tucatnyian kerestek meg, stadti” „városkát” nézték meg. Wienemeustadt nem i-vel, ha­nem ie-vel íródik. De minek a német nevét használni. A ma­gyar történelemből is jól is­mert város (és nem „városka”, hiszen 40 ezernyi lakosa van, erős gyáriparral és katonai jel­leggel) neve magyarul is is­mert és állandóan használt Bécsújhely, az I. világháború végéig 6 km-re feküdt az ál­lamhatárunktól és még ma is tele van magyar vonatkozású emlékekkel, hogy mást ne mondjak, egyik főutcájának neve „Ungargasse”, vagyis Magyar utca. Csak az ott hogy ha tudom a néni nevét és lakcímét, úgy közöljem velük, mert segítséget nyújtanának a néninek. Hosszas nyomozás után rátaláltam a nénire egy Örökösföld Család utcai ker­tes családi ház hátsó udvará­ban. így az érdeklődők kérése­inek eleget tettem, a nevet és a címet elküldtem. Pár nappal ezelőtt véletlenül találkoztam a nénivel, aki ra­gyogó arccal, könnyes szem­mel boldogan újságolta, hogy több embertől kapott pénzt és járt énekkar ne vette volna észre? Szeretném még a figyelmet felhívni egy helyesírási hi­bára: a gyászjelentésekben még tavaly is előfordult, hogy a név előtti idősb jelzőt idős­nek írták. Ez teljes tévedés. Aki a két azonos nevű közül az idősebb, nem feltétlenül idős, mert lehet akár 25 éves és egyáltalán nem idős. Tisztelettel kívánok külön­ben szeretett lapunknak összes jót: Dr. Horthy György volt nyíregyházi polgár Sikerült segíteni a néninek Orvosok bálja a Bikában Mint mindig februárban, a maga bohémságával, fel­hőtlen jókedvével idén is ránk köszönt a farsang. Bár manapság nem sok okunk van vigalomra, mégis a ma­gyar mentalitás, a „vér”, ha egy kis időre is, de fel­jogosít bennünket arra, hogy fityiszt mutassunk a múltnak és pár napra szem­bekacagjuk a kissé ré­misztőre festett jövőt. Egy kis történelem: Évszázadok során az em­ber türelmetlen vágya, hogy a kemény teleket mi­nél hamarabb felváltsa a megújulás, tavasz. Ilyenkor óhatatlanul is Weöres Sán­dor piciny rigmusa jut eszünkbe: Berepült a nap a házba, Tele lett a szoba éggel, Tele lett a téli ember Keskeny szíve szélességgel. Nem csoda hát, ha múlt­ban, akár mostanság jó­kedvvel, tánccal ünnepel­ték vízkereszttől-húsvét el­ső napjáig a zord idők el­múlását. Hajdan a köz­vélemény-kutató intézetek híján a farsang adott számot a társadalom élénkségéről, a köznép hangulatáról. A bál intézménye hazánkban a XIX. századra nyert pol­gárjogot. Hatalmas pompá­val különféle szervezetek, egyletek rendezték meg mulatságaikat. Ezek közül színvonalában már akko­riban is kiemelkedett a dok­torok bálja, jelezve a szak­ma társadalmi rangját. Az újrakezdés, megú­julás: Negyven évi szünet után az Orvoskamara létrejöt­tével lehetőség nyílt a szak­mán belül polgári szer­veződésre, így a régi ha­gyományok felvállalására, ápolására is. A Debreceni Orvostudományi Egyetem és a régió kórházainak összefogásával kerül meg­rendezésre az orvosok bál­ja. Karnevál hercege a híres debreceni Aranybika Szál­loda termeibe látogat. Feb­ruár 11 -én szombaton este hét órakor a Bartók Terem­ben kamarazenekar meló­diái mellett a bál védnöke dr. Kovács Pál népjóléti miniszter és dr. Gergely La­jos a DOTE rektora, az est házigazdája fogadja a meg­hívott vendégeket. A rendezők elképzelése szerint három szintéren, a Bartók, a kongresszusi és a protokoll teremben pörög­nek majd az események. Az ellejtett nyitótánc után a DOTE kórusát hallhatják a vájtfülűek. Ezt követően dr. Vukán György orvosmű­vész jazz triójának lesz tiszte megadni a hajnalig tartó dínom-dánom alap­hangulatát. Ezen felül a szórakozni vágyók élvez­hetik a nyíregyházi Man­dala Dalszínház Musical Varázs című produkció­ját és a több évtizede igényes szórakoztató zenét játszó Atlantis tánczene­kar muzsikáját is. Ter­mészetesen nem maradhat el a cigányzene sem, fel­csendül majd az örökbecsű nóta a „Hallod rózsám Katika, kell-e doktor pati­ka” című örökzöld talpalá- való is. A szervezők a hölgyekre is gondolva divatshow-ot rendeznek, ahol a vár­hatóan népes publikum összemérheti saját toalettjét a szomszédjáéval. Az iga­zán bensőséges hangulat is biztosítva lesz, hiszen az orvos képzőművészek al­kotásaiból külön tárlat kedveskedik a szemnek. Éjféltájban Fortuna asz- szonyság osztja áldását a szerencsés kiválasztottakra. A tombola fődíja egy ízzig- vérig egészségügyi talál­mány, azonban ez még maradjon titokban. A ké­nyeztetés a gyomornak is kijár — vallják a fiatal szer­vezők —, alak hamisítatlan 100 éves ételeket vará­zsolnak az asztalokra. Ezek után már csak hab a far­sangi tortán Székhelyi Jó­zsef színművész úr sze­repvállalása, aki sajátos hu­morú fűszerezéssel a bál narrátorral ötvözött Har­lekin alakítását vállalta fel. Ha valaki e színesnek ígérkező kavalkádnak még ellent tud állni, annak fel­tétlenül orvosra lenne szük­sége. Viszont a DOKI-k mind a „Bikában” találhatók! Je­gyek elővétele telefonon: 1995. január 12—17-ig, sze­mélyesen 1995. január ló­tól február 3-ig. Molnár Ervin Debrecen Csúfítják a környéket Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon felháborított Gy. Á. cikke, így nem tudom megállni, hogy egy pár sor­ral ne válaszoljak rá. Nem értem, miért nem tetszenek Önnek az OTP előtti kis színes pavilonok? Arról nem írt, hogy milyen ócskás bolt van a régi szép OTP-palota alatt, mindkét oldalon elcsúfítják ki­rakataikkal a környéket, szinte ez a város szégyene. Régen egy csodálatos cuk­rászda volt itt, a Lantos­féle, vagy pl. ott van a volt Veszszős-féle étterem a sarkon, hogy néz ki a du- fartjával együtt! Engem inkább ezek za­varnak. Szerintem a régi és az új nagyon jól megférhet­nek egymás mellett. Az OTP-t nem csúfítják a szí­nes pavilonok, el sem takar­ják, mert akinek szüksége van rá, az úgy is megtalálja. Tisztelettel: Mészáros Istvánná Nyíregyháza * * * Tisztelt Asszonyom! írásomban valamit félreérthetett. Én is azt val­lom, hogy a régi és modem városképi elemeknek egy­formán érvényesülniük kell. De nem egymás el­lenében, nem egymás hatá­sát lerontva. A bódékkal tu­lajdonképpen nincs bajom. Az elhelyezésük zavar. Inspirációját köszöni: Gyüre Agnes tartós élelmiszer-csomagot. Elmondta, hogy e jószívű se­gítőknek szeretné megköszön­ni az adományokat, de levél­írásra képtelen és drága is a posta. így én most a Kelet- Magyarországban a néni nevé­ben köszönöm meg, hogy segítettek. Isten áldását kéri segítőire és kíván jó egészsé­get és boldog életet mind­nyájuknak. Nagy Miklós Nyíregyháza, Dobó u. 2. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom