Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

1995. január 23., hétfő SPORT Klára címeres mezben A tájfutó télen sem pihen • Naponta ingázik Demecserbe a világbajnok Nyíregyháza (S. J.) — Az atlétika nekem életelemem — vallja Ladikné Zarnóczay Klá­ra rádiós tájfutó, a világbajno­ki női csapat tagja, az egyéni verseny vb-bronzérmese. — Milyenek a hétköznap­jaim? Nyíregyházán lakom öt­éves fiammal, Szabolcskával. Naponta utazom Demecserbe és vissza. Ott dolgozom nyolc éve, testnevelőként. Reggel vonatindulás előtt irány az ovi. Demecserben a lyukasórái­mon lefutom a hosszú adagot. Fél négy körül érek haza. A tanárképzőn végzem a gyor­sasági edzéseket és az erő­fejlesztési gyakorlatokat. Utá­na sietek a gyerekért az óvodá­ba. Klári tizennégy éves volt, amikor felfigyeltek rá. Atle- tizált. Molnár István lett az edzője. Versenyzett 400 gáton és távolugrásban egyaránt. Már a felnőtt női válogatott tagja volt, amikor egy sajná­latos sérülés miatt 1982-ben szüneteltetnie kellett verseny­zői pályafutását. Új korszak kezdődött életében, amikor később Orosi János — aki ma már hétszeres világbajnok — a rádiós tájfutók táborába in­vitálta. E sportág korántsem olyan ismert, mint például a labda­rúgás, ezért arra kértem Klá­rát, mutassa be, ismertesse meg velünk, laikusokkal ked­venc időtöltését, sportját. — Öt rádióadót rejtenek el a terepen. Ezek más-más jeleket sugároznak egymás után, Megölték az elnököt Algir(AFP) —- Merénylet áldo­zata lett Rachid Haraigue, az Algériai Labdarúgó Szö­vetség elnöke. Az ismeret­len tettesek akkor hajtották végre fegyveres támadásu­kat, amikor az 58 eszten­dős sportvezető Algír vá­rosában lévő lakásából ki­lépve éppen autójához kö­zeledett. Algériában nem ez volt az első sportvezető elleni terrortámadás. Balázs Attila felvétele megadott sorrendben, egy-egy percig. Az állomásokat térkép és rádióvevő segítségével kell fellelni, méghozzá minél gyor­sabban. A táv sem rövid. Légvonalban 7-10 kilométer között változhat. Valójában et­től többet kell futni. Nem elég jól futni, kitűnően kell tudni bánni a rádióvevővel is. A svédországi terep tavaly próbára tett mindenkit. A vb pályáját jobbára sziklás vidé­ken jelölték ki, de tarkítva volt mocsaras területtel is. Aki meg akarta úszni száraz láb­bal, időt veszíthetett. — Bizony átgázoltam rajta — emlékszik vissza Zamó- czay Klára. — Amikor a stop­pert megállították nálam, 62 perc 41 másodpercet mutatott, ami egyéniben csak a harma­dik helyhez lett elég. Tizenegy másodperccel maradtam el az elsőként befutó eredményétől. Madrid (AP) — Jupp Heynckes, a német labdarúgó­bajnokság első osz­tályában szereplő Eintracht Frankfurt vezetőedzője megle­pő interjút adott a Marca nevű spanyol napilapnak. Heynckes egykoron az Ath- letico Madrid együttesét irá­nyította, így vannak személyes tapasztalatai az ibériai lab­darúgásról. Nem is rejtette vé­ka alá a véleményét, amelyben Johan Cruyffról, az FC Bar­celona szakvezetőjéről ejtett el néhány érdekes megjegyzést. Azt még tudni kell, hogy egy- egy csapatban három fő verse­nyez, s az első két legjobb táj­futó eredményét számítják be a csapatviadalba. Egyik tár­sam valamivel 78 perc fölötti eredményt produkált, s az ötö­dik helyen végzett. így lettünk csapatban másoktól jobbak, és állhattunk a dobogó legfelső fokára. A szlovákiai EB-re való felkészülés máris megkezdő­dött. Szinte egymást érik a ha­zai és külföldi versenyek. Egy évben akár 15 megmérette­tésre is sor kerülhet, közülük nyolcon kötelező rajthoz állni, amiből négy válogató erőpró­ba. Ezenkívül januárban, feb­ruárban és márciusban havon­ta felmérik a válogatottak tel­jesítményét 8 ezer méteres sík­futásból. Áprilisban, június­ban és augusztusban Tatán, Mátraházán és Budapesten edzőtáborban folytatják a fel­készülést. A rádiós helyzetek megol­dására a nyíregyházi Venczel Miklós és neje, Bartha Ildikó — mindketten világbajnokok — készítették fel itteni csapat­társaikat. Nagy tisztelettel be­szél Zarnóczay Klára a Nyer­gesújfalun élő, ma már nyug­díjas volt edzőjéről, Orgován Ferencről. A válogatott új ed­zője Nagy György (Pécs) ’92- ben szerzett világbajnokságot. Paskuj Mátyás szövetségi ka­pitány pedig Szegeden él. A csapattársak, Horváth Judit (Eger) és Fent Marianne (Szé­kesfehérvár) megint máshol — Cruyff a világ legjobb edzője, de nem tudja elviselni, ha kritizálják. Nem szereti, ha szembeszállnak vele. Kitű­nően érzi magát a diktátor sze­repében - mondta az Eintracht mestere. Heynckes a spanyolországi idegenlégiósokról is adott rö­vid jellemzéseket: Ronald Ko- emanról, az FC Barcelona hol­land védőjéről ekképpen véle­kedett: „Meghatározó egyéni­ség, de szerintem itt az ideje, hogy visszatérjen hazájába.” Michael Laudrupról, a Real Madrid dán labdarúgójáról, a készülnek. Már a kapcsolat- tartás sem lehet könnyű. Nagyon sok segítséget ka­pok anyukámtól, apukámtól. A felkészülés bizonyos idő­szakaiban, az edzőtáborok és versenyek alkalmával pedig minden alkalommal ők vi­gyáznak a fiamra. Bár néhány­szor őt is magammal vittem és lefutottam vele a korosztá­lyának megfelelő 4—600 mé­teres távot. Követi-e majd az anyuci példáját? Még nem tudni. Most azt mondja, is­kolás korában majd karatézni akar. Ladikné Zarnóczay Klára azért mégiscsak beoltott vala­kit a rádiós tájfutás szereteté- vel, méghozzá egyik tanítvá­nyát Demecserben. Cserpák Zsolt tehetséges gyerek. Nyol­cadikat végzett. Eredményei biztatóak. Ifi kategóriában egyéni vagy csapatversenyben már ott lehet a dobogó vala­melyik fokán. Tavalyi ered­ményei alapján Cserpák Zsolt­nak ítélték Szabolcs-Szatmár- Bereg megye legjobb ifjúsági sportolója címet. A felnőttek közül pedig a megye második legjobb sportolója kitüntető címet Ladikné Zarnóczay Klá­ra kapta. — A terveim? Szeretnék az idei szeptemberi EB-n dobo­góra kerülni egyéniben és csa­patban is. Addig azért jó lenne támogatókat találnom a sike­resebb, nyugodtabb és bizto­sabb felkészülés érdekében. A következő világbajnokság pe­dig 1996-ban lesz Kínában. volt Barcelona-játékosról ezt mondta: „Ő volt a Barcelona szíve, nem kellett volna a múlt idényben kispadra ültetni.” A világbajnoki aranyérmes brazil válogatott csatárban, a Barcelonából a Flamengóhoz hazatért Románéban is fel­fedezett hibát: „Ördögi típus, de sajnos megbolondult a vb után.” Végezetül a „Barca” spa­nyol válogatott támadójába, Jose Maria Bakeróba is bele­csípett: „Az rendben van, hogy jó játékos, de már 32 éves.” Heynckes szerint Cruyff diktátor A német futballszakember véleménye a spanyol fociról Nem a legeredményesebb lett a legjobb Bácskái Zsolt nemzetközi eredménye Pokrovenszki József edző javára dönt Nyíregyháza (KM - M. L.) — Már is­mert, hogy szava­zás alapján kik let­tek megyénk legjobb spor­tolói és edzői. Január elején lapunk is közzétett egy listát, amelyen a szakszövetségek és az egyesületek jelölték meg az általuk legjobbnak tartott versenyzőket illetve edzőket. Atléta szakberkek­ben Kerekes Lászlót nevez­ték a legjobb edzőnek, ame­lyet Timkó József nyíregy­házi olvasónk kifogásolt. Ezt egy levélben tette, amelyet újabb követett. Ebben töb­bek között ezt írta: — Január 9-én — úgy hiszem közérdekű — rövid írást ad­tam le a Kelet-Magyarország sportrovatában Mán László kezeihez. Az írás arról szólt, hogy kifogásoltam azt, hogy az 1994. évi legjobb sportolók és edzők sorából kimaradt Pokrovenszki József atlétaed­ző, így nem lehetett elismerni a mérhetően is legjobb atlé­taedző teljesítményt. Sajnálatosan ehhez Mán László is asszisztált, mert többszöri kérésem ellenére (és ígérete ellenére) sem műkö­dött közre abban, hogy az írás napvilágot lásson. Nem értem, mert ha az téves tartalmú, ak­kor aki jegyezte, vállalja a következményeit, míg az el­lenérdekű fél is kifejtheti saját álláspontját, amivel megvédi a javaslatát... Ez olyannyira nem történt meg, sőt az észrevételezést is sikerült annyira késleltetni, hogy a megye legeredménye­sebb atlétaedzője nem kapott lehetőséget arra, hogy a spor­tot szerető és ismerő közvé­lemény ezt elismerje. Ebben a fentiekre való tekintettel Mán Lászlónak „elévülhetetlen ér­demei” vannak. Kár hogy nem a legjobbakra szavaztak. Timkó úr sorai bizony igen kemények, ám a teljesebb kép érdekében lássuk, mi a vétkem a történtekben. Való igaz, hogy január 9-én megkeresett a régi ismerős Timkó József,, és átnyújtotta első levelét. Eb­ben azt kifogásolta, hogy mi­ért nem barátját, Pokrovenszki Józsefet javasolták az év atlé­taedzőjének. Amennyiben az írást azonnal közöljük, január 10-én látott volna napvilágot, a megye legjobb sportolóira és edzőire eddig lehetett szavaz­ni. (Mellesleg különös: a ja­vaslatot miért nem az illetéke­sekhez küldte, hiszen lapunk nem gyűjtött szavazatokat.) Mégsem került a másnapi lap­ba, mert szerettünk volna utá­najárni a kérdésnek. Ezt el­kezdtük, és a kérdésre Brez- nyicki Pál a megyei atlétikai szövetség elnöke válaszolt: — Azt, hogy ki kerüljön fel a listára, egy öttagú bizottság dönti el. Ennek most tagja volt Nagy Gábor, főtitkár Orendi Mihály, Petrika Ibolya, Gyar­mati Mihály és jómagam. Ez az öt ember úgy látta jónak, hogy az atlétaedzők közül ez alkalommal Kerekes László kerüljön a jelöltek közé. Ez nem elégített ki bennün­ket, és szerettük volna, ha ettől részletesebb választ kapunk. Erre a felsoroltak közül a leg­illetékesebbnek Orendi Mi­hály az NYVSC atlétikai szak­osztályának vezetőedzője tűnt, ám ő nem volt itthon. Mivel a szavazási határidő lejárt, egyébként sem korteskedni akartunk, hanem utánajárni egy jogosnak tűnő kérdésnek, ezért vélhettük úgy: ha pár nappal később írjuk meg a tör­ténteket, akkor is elégtételt kaphat Pokrovenszki József. Xmi végül is megtörtént, hi­szen sikerült beszélnünk Orendi Mihállyal. O nem kis meglepetésre azzal kezdte, hogy nem volt ott azon a bi­zonyos elnökségi ülésen, ame­lyen a legjobb edző személyé­re szavaztak. Neki egyébként az a véleménye, hogy a leg­jobb edzőnek a legtöbb ered­ményt felmutató trénert kell választani. Igaz, hogy Kerekes László tanítványai hat korosz­tályos magyar bajnoki címet szereztek, ám Pokrovenszki Józsefnek is vannak magyar bajnok tanítványai, ráadásul Bácskái Zsolt világbajnoksá­gon lett hetedik, márpedig a nemzetközi teljesítmény a döntő. Feloszlóban a viharfelhők Nagyhalász (KM) — Néhány nappal ezelőtti számunkban se­gélykiáltás hangzott el a nagyhalászi futball jövő­jével kapcsolatban, és bi­zony ez a jövő eléggé ki­látástalannak tűnt. Elfog­laltságai miatt akkor nem sikerült elérnünk az egye­sület lemondott elnökét, Szoboszlai Ottót, aki egy­ben a város polgármeste­re is. Végül sikerült talál­koznunk, és kiderült, hogy a kép szerencsére már korántsem olyan sö­tét mint egy héttel ezelőtt. □ Kezdjük talán azzal, hogy mi volt az elnökség lemondásának a hátteré­ben? — Tudni kell, hogy bár három éve tizenegy tagú el­nökséget választott a köz­gyűlés, gyakorlatilag két ember, Albók Józsefét, Bal- lai Mihály intézte a csapat körüli teendőket, jómagam pedig a háttér megterem­tésén igyekeztem dolgozni. Az elmúlt időszakban — a csapat jó szereplése elle­nére — rengeteg bírálatot kaptunk, volt aki azt vetette a szemünkre, hogy sok ide­gen játszik az együttesben, mások másban kerestek hi­bát, az itt élő egykori edzők részéről is ment a „háttér- duruzsolás,” de az utolsó csepp a pohárban az az ominózus, minket becsmér­lő újságcikk volt. Az utolsó meccset követő vacsorán be is jelentettük, hogy felül­iünk, ha valakik úgy érzik, hogy új irányvonalra van szükség az egyesület veze­tésében, nem állunk az út­jukba. Ráadásként azt is hozzá­tettem, hogy részemről nem tudom teljes energiával el­látni a feladatomat, hiszen elsősorban a város érde­keiért kell dolgoznom. □ Jelentkező viszont nem akadt. — A jelölőbizottság kö­rülbelül negyven embert megkeresett, korábbi veze­tőket, edzőket, vállalkozó­kat, de nem akadt senki, aki vállalta volna az elnökségi tagságot. Ezzel gyakorlati­lag patthelyzet alakult ki. □ Valami azért mégis történt. — Az utolsó, közgyű­lésen felálltam, és elmond­tam, hogy mint polgármes­ter, egy település választott vezetője, felelősséget érzek a város sportja iránt, és amíg ez a helyzet meg nem oldódik, addig megpróbá­lom együtt tartani a csapa­tot, valamint ígéretet tettem a további önkormányzati támogatásra. Ezt a segítsé­get nem elnöki, hanem pol­gármesteri minőségemben ajánlottam, és csak addig, amíg nem tapasztalom is­mét az őszi „aknamunkát”. □ Mi történt azóta? — Elbeszélgettünk a já­tékosokkal, döntő több­ségük maradni kíván, sike­rült rábeszélnem Ballai Mi­hályt, hogy a halászi sport érdekében ő is tegye félre sérelmeit. Az elmúlt hét elején elkezdődtek az ed­zések, tárgyalások indultak új játékosok igazolásáról, gyakorlatilag megoldódott az edzőkérdés, az indulás­hoz szükséges anyagiakat is sikerült előteremtenünk. Úgyhogy szerencsére sta­bilizálódni látszik a hely­zet. Sportkaleidoszkóp Elképzelhető... ...hogy menesztik George Graham-t, az angol lab­darúgó-bajnokság élvona­lában szereplő, tavalyi KEK-győztes Arsenal ve­zetőedzőjét, mivel a lon­doni együttes csak 13. a bajnokságban. (Reuter) Az olasz... ...labdarúgó-bajnokság él­vonalában jelenleg lista­vezető Juventus valószínű­leg szerződteti a huszonkét éves Luis Figót, a portu­gál elsőosztályú Sporting Lisboa 20-szoros válogatott támadó középpályását. Kényszerpihenő... ...vár Adrian Knupra. A német Karlsruhe svájci csa­tára Achilles-problémákkal küzd, s az első orvosi véle­mények szerint legalább hat hétig nem léphet pályára, (dpa) El kell halasztani... ...a WBO lepkesúlyú világ- bajnoki döntőjét, mert a címvédő dél-afrikai Baby Jake Matlatát ételmérgezés miatt kórházba szállították. (AP) Az Iráni Labdarúgó... ...Szövetség hat hónaptól három évig terjedő eltiltás­sal sújtott több játékost, akik részt vettek az ország két élcsapata, a Pirouzi és az Esteqlal közötti mér­kőzésen kitört verekedés­ben. (Reuter) A lesiklók öltözéke már a jövő századot idézi. Képünkön az olasz Barbara Merlin a Cortina d' Ampezzo-i Világ Kupa futam ezüstérmese robog a cél felé AP-felvétel ■ Kelet-Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom