Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1995. január TUDOMÁNY, TECHNIKA A gyilkos digitális testlenyomata Immár „halhatatlanná” lett egy - az Egyesült Államokban elítélt és kivégzett - gyilkos, akinek digitális testlenyomatát immár a világ legnagyobb szá­mítógépes hálózata, az Inte­rnet őrzi. Az Egyesült Államok Nem­zeti Egészségügyi Intézete megrendelésére 700 ezer dol­láros költséggel készült el a hatalmas munka, amely óriási segítséget jelenthet majd az orvostanhallgatók oktatásában és a tudományos kutatások­ban. A tavaly halálos injekció­val kivégzett ember maga ajánlotta fel testét az orvostu­domány számára. S mivel megfelelt az egyébként igen szigorú feltételeknek (megfe­lelő kor, egészégi állapot, test­méretek), róla készült el a vi­lág eddigi legrészletesebb, 41 gigabájtnyi adatot tartalmazó háromdimenziós anatómiai térkép. A még ki sem hűlt tetemet először mágneses rezonancia módszerével tapogatták le, amely a lágy szövetekről ad képet, majd számítógépes röntgentomográfiával, amely­lyel a lágy szövetekről és a csontokról egyaránt képet kaphatnak. Ezt követően a tes­tet lefagyasztották, s egy milli­méter vastag metszeteket ké­szítettek belőle összesen 1878 darabot. Az egyes metszetek­ről készített fényképfelvéte­lek, csakúgy, mint a mágneses rezonanciával és a röntgento­mográfiával felvett adatok, számítógépbe kerültek, amely egy különleges program segít­ségével lehívhatóvá teszi a test bármely részletének belső há­romdimenziós képét. Mindez azonban nem pusz­tán adathalmaz. Megfelelő programokkal ez a „kibertest” működésbe is hozható: szimu­lálható a járása, az emésztő­rendszerének a működése, a lélegzése, stb. A program azonban ezzel még nem ért vé­get. A kutatók máris azon dol­goznak, hogy elkészítsék egy női test még ennél is részlete­sebb anatómiai térképét. A már kiválasztott, tavaly el­hunyt marylandi asszony tes­tét még vékonyabb, mindössze 0,3 milliméteres metszetekből fogják felépíteni. (New Scientist) Kipusztult fenyők a szakadékban Sydney (MTI) Valóságos Jú- ra-parkra bukkantak Ausztrá­lia egy elhagyatott zugában, noha nem dinoszauruszok né­pesítik be, hanem „csak” ki­pusztultnak hitt ősfenyők. A fafaj 150 millió éve jelent meg a Földön és az eddigi ismere­tek szerint mintegy 60 millió éve kihalt. A sydneyi Királyi Botanikus Kert igazgatója, Carrick Chambers professzor szerint a felfedezés tudomá­nyos szempontból csaknem akkora, mintha egy élő őshül­lőt találtak volna. Az „élő kövületeket” a Kék­hegységben, a Wollemi Nem­zeti Parkban találták, amely ugyan alig kétszáz kilométerre fekszik Sydneytől, de a félmil­lió hektár kiterjedésű területén még turistautak sincsenek. A természetvédelmi területeket felügyelő állami hivatal egyik munkatársa, a 29 éves David Noble a parkot járva kötélen leereszkedett egy 600 méter mély szakadékba, ahol min­tegy ötezer négyzetméternyi területen szokatlan faféleségre lett figyelmes. Összesen 23 felnőtt faóriást és 16 facseme­tét számolt össze. Kérgük cso­koládébuborékhoz hasonlított. Egyes példányok magassága meghaladta a 40, átmérőjük pedig a három métert. Egy fa­ágat magával vitt, bár arról sejtelme sem volt, hogy a vi­lág egyik legritkább növényfa­jára bukkant, amelynek legkö­zelebbi, rég kipusztult rokonai csak megkövült formában is­mertek a földtörténeti közép­kor jura és kréta időszakának üledékes rétegeiből. Az évszázad egyik legjelen­tősebb növénytani felfedezé­sét eltitkolták, egy sydneyi új­ság azonban a minap kikürtöl- te a szenzációt. Új-Dél- Wales szövetségi állam kor­mánya kénytelen-kelletlen megerősítette a lap értesülését, a környezetvédelmi miniszter pedig leszögezte: a Wollemi- fenyőnek elnevezett botanikai ritkaság megóvása érdekében ezután sem árulják el a fák pontos lelőhelyét. A Föld leg­szárazabb kontinensén az elég nedvességet őrző, és a bozót- tüzektől is mentes szakadék­völgy mint parányi ökológiai fülke megóvta az ősfenyőt a kipusztulástól, de emberi gon­datlanság vagy oktalan vanda­lizmus nyomán végképp el­tűnhet a Föld színéről. A sza­kadék pontos helyét (egyelő­re?) csak tíz ember ismeri. A génmanipulált szuperparadicsom Budapest (MTI) - Az Egyesült Államokban valószínűleg en­gedélyezik a genetikai mani­pulációval előállított és a rom­lásnak, zsugorodásnak ellenál­ló és frissességét sokáig meg­őrző szuperparadicsom forgal­mazását. Mint a Nature folyói­ratban olvassuk: öt év telt el a szabadföldi kísérletektől a for­galmazás engedélyezéséig, hogy minden tekintetben el­lenőrizzék: teljesen veszélyte­len-e a szuperparadicsom fo­gyasztása. A biotechnológiai cégek re­mélik, hogy a közönség is megbarátkozik az új termék­Film nagyban Budapest (MTI) - A japán Sony elektronikai kon­szern a kanadai Imex vál­lalat filmtechnikusaival együttműködve újabb kí­sérletet tett arra, hogy a mozinézőknek tökéletes il­lúziót nyújtson. A New York-i Lincoln Square új Sony-színházában néhány hete megnyílt új mozi vetí­tővászna 24 méter magas és 30 méter széles. Speciális szemüvegük­kel a nézők háromdimenzi­ós képet látnak, amely lát­szólag közvetlenül előttük kezdődik, és a végtelenbe nyúlik. A film egyes koc­kái mintegy tízszer akko­rák, mint a szokásos 35 milliméteres filmeké; a filmtekercset emelővillás targoncával kell a lecsévé­lő asztalra emelni. kel. Egyesek szerint nő a biza­lom a genetikailag megváltoz­tatott termékek iránt. Ez tény. De elszánt ellenzők is akad­nak. Ők bojkottot szerveznek a genetikailag manipulált élel­miszerek ellen. Szerintük ezeknek káros mellékhatásaik lehetnek, és például allergiát okozhatnak. Úgy látszik azon­ban más okok miatt is óvato­san kell bánni a genetikailag megváltoztatott növényekkel. Erre figyelmeztet a Science amerikai tudományos folyói­rat egyik cikke, amely arizonai kutatók vizsgálatairól számol be. A vírusok a mikroszkopi­Washington (MTI) - Hús he­lyett zöldséget együnk! Újabb okot találtak erre a tudósok: ha egy nő naponta 10 gramm telí­tett zsírt fogyaszt el, 20 száza­lékkal nagyobb mértékben te­szi ki magát annak, hogy pete­fészekrákot kap. Ám napi két kis adag zöldséggel kivédhető ez a veszély - ez áll abban a témáról szóló tanulmányban, amely az amerikai Országos Rákkutató Intézet folyó­iratában jelent meg.- Ha nő lennék, féltétlenük megváltoztatnám az étrende­met - mondta a tanulmány szerzője, Harvey Risch. - Ä bizonyításhoz még további kutatásokat kell végezni, de az étrendváltoztatás mindenkép­pen hasznos. Az Egyesült Államokban évente 20 ezer nő betegszik meg petefészekrákban és kö­zülük 12 500 meg is hal, fő­képp azért, mert korai stádiu­kus gombák után a második helyen állnak a pusztító növé­nyi betegségek okozóinak lis­táján, és sok millió dollár veszteséggel sújtják a világ mezőgazdaságát. Ezért a bio­technológia kutatói olyan gé­neket próbálnak beültetni a ha­szonnövények örökletes anya­gába, amelyek ellenállóvá te­szik azokat a kórokozók táma­dásával szemben. De előfor­dulhat - igaz, ennek lehetősé­ge rendkívül csekély hogy a növényeken a fertőző vírusok megváltoznak, és olyan új tör­zsek alakulnak ki, amelyek még agresszívebbek, és az új mában nehezen észlelhető a baj. A legfőbb rizikótényező az ösztrogén, a női tüszőhor­mon, s ha ennek termelődése csökken - például abban az esetben, ha egy nő fogamzás- gátló tablettát szed - akkor csökken a veszély is. A kutatók régóta gyanítják, hogy a szívbetegségek kiala­kulását segítő telített zsír szin­tén rizikótényező. Az idézett tanulmányban viszont most először jutottak arra a követ­keztetésre, hogy reális összef­üggés van a petefészekrák és a telített zsír között. A sok friss gyümölcsből, zöldségből álló étrend sokféle betegségtől megvéd, s most úgy tűnik, a petefészekráktól is. Azt még pontosan nem derítették ki, hogy a hormonok által befo­lyásolt rákbetegség kialakulá­sát miképpen befolyásolják a telített zsírok. A Yale Egyetemen dolgozó környezetben is fertőzőképes­sé válnak. így esetleg nagyobb kárt okozhatnak, mint az ere­deti vírusváltozatok. Az új tu­lajdonságok a vírus örökletes anyagában rögzülnek, így azu­tán ezektől függ, hogy a víru­sok mely növényeket támad­nak meg, milyen rovarok ter­jesztik azokat, és így tovább. Esetleg előfordulhat, hogy egy légyfaj terjeszt olyan víruso­kat, amelyeket eddig csak a le- véltetvek hordoztak, vagy hogy a dinnyét olyan vírus fer­tőzze meg, amely csak a gabo­nát támadta meg. Az óvatos­ság tehát indokolt. Harvey Risch tanulmányában beszámol arról, hogy a toron­tói egyetem kutatóival végzett kísérlet során össze-hasonlít- ották 450 frissen diagnoszti­zált petefészekrákos kanadai beteg és 540 egészséges nő ét­kezési szokásait. Megállapí­tották, hogy a naponta elfo­gyasztott minden 10 gramm­nyi telített zsiradék 20 száza­lékkal növelte a petefészekrák kockázatát, amely ugyanígy 20 százalékkal csökkent abban az esetben, amikor a nők 10 grammal csökkentették a telí­tett zsírok napi fogyasztását. (Az észak-amerikaiak naponta körülbelül 30 gramm telített zsírt vesznek magukhoz, hús, sajt, vaj és más ételek fogyasz­tásával.) ígéretes megfigyelés, hogy a napi étrendbe bevett minden 10 grammnyi zöldség­rost ugyanakkor 37 százalék­kal csökkentette a petefészek- rák veszélyét. Prevenció gyümölccsel, zöldséggel Kelet-Magyarország 15 Sivatagi napenergia Budapest (MTI) - Az izra­eli Weizmann Intézet sajtó- közleménye szerint Reho- votban nemrég avatták föl a napenergia kémiai tárolásá­ra és szállítására szolgáló keringési rendszert. Az iz­raeli sivatagos vidéken fel­fogott napenergiát így ké­miai alakban az ipari régi­ókba lehet vezetni. A keringési rendszer két legfontosabb része a szolá- ris átalakító és a metánreak­tor. A napfényt az átalakító tükreivel koncentrálják és a koncentrált fény hatására megindul a metán és a szén­dioxid kémiai reakciója. A reakció végterméke szén- monoxid és hidrogén ele­gye, amit szintézisgáznak is neveznek. A gázelegyet le­het tárolni, de nagy távol­ságra is elvezethető. A metánreaktorban ellen­kező irányú folyamat megy végbe energiafelszabadu­lás közben, a felhaszná­lás helyén. A keletkező metánt és szén-dioxidot a zárt rend­szerben visszavezetik az átalakítóba, ahol ismét szintézisgázzá alakítható. Az új eljárás energiakiter­melése sokkal jobb, mint azoknál a szokásos eljárá­soknál, ahol a napenergiá­ból elektrolízissel hidro­gént állítanak elő. Az izrae­li módszer nem szennyez- i a környezetet, és külön előnye a hidrogénnel szem­ben, hogy nagyobb a gáze­legy fűtőértéke. A múmia halála Budapest (MTI) - Egy ka­nadai orvoskutatónak sike­rült megállapítania egy há­romezer éves múmiáról, hogy mi okozta a halálát. A kanadai Royal Ontario Mú­zeum egyik látványossága egy thébai múmia. Azt már a sírkamrájában talált tár­gyakból és díszes koporsó­jából, valamint a tetem vizsgálatából már régebben megállapították, hogy egy gazdag nő maradványai le­hetnek, és időszámításunk előtt 1000 táján élhetett. De vajon mi okozhatta a halá­lát? Egy kanadai kutató komputer tomográfiái rönt­genfelvételeket készített a múmia koponyájáról, és megállapította, hogy az egyiptomi nőt nagyméretű állkapocstályog gyötörhet­te. Az idő tájt, amikor még nem voltak korszerű gyógyszerek, egy ilyen hatalmas fertőzés szinte biztosan vérmérgezést okozhatott. Mundurucu művészet Amerika fölfedezése előtt a mundurucu indiánoknál szokás volt, hogy a termé­szetes módon mumifikáló- dott fejből művészi kompo­zíciót készítettek. Ilyen a képen látható fej is, amelyet gondosan elrendezett tol­iakkal és fonott zsineggel díszítettek. A Kolumbusz előtti idő­ből fennmaradt indián mú­miák egy része természetes eredetű. Olyan helyeken, ahol forró és száraz volt az éghajlat, a homokba teme­tett holttest nem porladt el, hanem összeszáradva kon­zerválódott. Az indiánok azonban a mumifikálás tech­nikáját is ismerték. A tete­met úgy tartósították, hogy először eltávolították belőle a gyorsan romló belső szer­veket, a koponyából pedig az agyat, s a többi részét különféle, természetes ere­detű vegyi anyagokkal - fa­héjsavval, benzoesavval, perubalzsammal, mentollal és cseranyagokkal - itatták át. Az Amazonas medencé­jében élő indián törzseknél az is divat volt, hogy nem az egész testet, hanem csak a fejet mumifikálták zsugo­rítással. Ilyenkor az ajkakat tövissel összetűzték, majd a fejbőrt felpuhították, s a fe­jet forró homokba temették. Bizonyos idő múltán kiás­ták a zsugorodásnak indult fejet, s forró kővel kisimí­tották az arc bőrét. Amikor ezt többször megismételve megfelelő állagú lett a fej, a törzsre jellemző módon dí­szítették. A hajat elrendez­ték, s az előzőleg az orrba vagy a szájba rögzített kari­kára fonott zsinegeket akasztottak. (Elet és Tudomány)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom