Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

1995. január 1 1., szerda — KM-POSTA __ Télviz idején nem irigylésre méltó fajta az autós. Szivatóval indul a reggel — is, az autó csak harmadjára — közben reszel a jégkaparó, és az új nap füstölögve, gőzölögve valahogy csak elindul Balázs Attila felvétele A tolvajhoz Január ötödikén este fél hétkor hazafelé mentem a 17-es bu­szon. Táskámban az új pénz­tárcám, amit karácsonyra kap­tam, benne a maradék kb. 2500 forintom. Valaki kizse­belt. Vagyis a táskámat zse­belte ki. Mire leszálltam, a cipzár nyitva volt, s hiányzott a tárcám. Munkanélküli va­gyok. Mit mondhatnék? Azt, hogy legyen neki annyi egész életében, amennyit tőlem el­lopott? Ezt nem mondhatom, mert ez átkozódás. Csupán annyit kérek a tolvajtól, hogy a tárcámban lévő klubtagsági igazolványokon lévő címre legalább a pénztárcámat küld­je el, mert a férjemtől kaptam alig pár napja. Legyen benne egy kis emberség, ha már a másoktól lopott pénzzel bol­dog tud lenni! D.-né Cs. Éva Nyíregyháza Szolgáltatás, óh! Egy bosszúságomat szeretném megosztani önökkel, egy-két kérdést feltéve. Az év második napján felkerestem a nyíregy­házi 1. sz. postahivatalt azzal, hogy elkérjem a budapesti te­lefonkönyvet, egy nagykövet­ség címét és telefonszámát kiírni. A hölgy készségesen átadta a köteteket. Sajnos, ku­tatásom megakadt a Ku be­tűknél, mivel a többi hiányzott az első kötetből. Kérdeztem a hölgyet, belső használatra nincs-e egy másik, hiánytalan. A válasz valahogy így hang­zott: „Hiányzik, ez van, ezt kell szeretni! Különben is ma­guk szaggatták szét.” Megkö­szöntem a felvilágosítást, és elgondolkoztam. A Magyar Posta szolgáltat? így? Ha hi­ányzik az a pár oldal, fénymá­solással nem tudja pótolni? A megyében egy helyen lehet ezt megtekinteni, és csak ilyen hiányosan? Mikor lesz már a szolgáltatás = SZOLGÁLTA­TÁS? K. Csaba Nyírszőlős Madárkarácsony Tomyospálcán 1994. decem­ber 28-án reggel 8 órakor in­dultak útnak a madártani szak­kör tagjai Agárdy Sándor tanár úr vezetésével, a cél a ricsikai- erdőszél volt, ahol néhány fát feldíszítettünk; almafűzérrel, szalonnadarabokkal és külön­böző madáreleséggel. Út köz­ben sok érdekességgel talál­koztunk. Láttunk különféle, szebbnél-szebb madarat: má- tyásmadárt, széncinkét, fenyő­rigót, sárgarigót, és kishar- kályt valamint vadkacsákat. Különböző fészkeket is talál­tunk, amelyet haza is vihet­tünk, saját kis gyűjteményünk­be — mert ezek a madarak nem költenek újra azokba az elhagyott fészkekbe — és így szabadon maradt ágvillára újból rakhatnak fészket. Elég borongós volt az idő, meg is áztunk egy kicsit, de nem akadályozott meg minket sem­miben sem. úticélunk végez­tével, elfáradva ugyan, de sok örömteli élménnyel, indultunk haza. Kiss Anita Tomyospálca Lelketlenség Ma már megszokott cikk az újságban az emberölés, betö­rés, lopás stb., de az alábbi az nem mindennapos. Feleségem sírján tizenkét évig állt egy jól gondozott fenyőfa. Kará­csonyra a fának a tetejét van­dál kezek levágták, így akar­tak borravalót, vagy örömet szerezni kedveseiknek. Nagy volt a meglepetés, amikor megláttam. Mit tudtam tenni, a lecsonkított fa mellett könnyes szemmel megálltam és gon­doltam, vajon kinek a szobáját díszíti és ki az a család aki örül a lopott karácsonyfának. Ezt nem a kis Jézus, hanem egy el­vetemült ember hozta. Köszö­netét nem tudok adni érte. Kocsán József Nyíregyháza Melegség a szívekben Sivár érzelmi világunkban, a decemberi ünnepek alatt, a paposi önkormányzat je­lesre vizsgázott ez évben is. 1994 a család éve volt. En­nek az önkormányzatnak már a korábbi évek is a család éve jegyében teltek. Szűkös anyagi lehetőségei ellenére is igyekeznek a családok gondjaiban osz­tozni. Evek óta az iskolások ingyen kapják a könyveket, füzeteket, a napköziben 21 forintért étkezhetnek a gye­rekek, a többit a testület pó­tolja. Melegség járta át a szívemet, amikor a Miku­lás-napkor Kállai Tibor polgármester úr kíséreté­ben, végigjárta a Mikulás a falut és megajándékozta a pici gyermekeket, óvodáso­kat, este pedig szép műsor keretében megajándékozta az iskolásokat is. (Mint nagymama ott voltam ezen a szép ünnepségen.) Kará­csony előtt pedig, a helyi képviselőkkel együtt újra útra kelt, hogy élelmiszer­csomagokat ajándékozzon a karácsonyfa alá a falu mindes egyes családjának. A nyugdíjasok pénzbeli tá­mogatást is kaptak az ön- kormányzat nevében. So­kunk kérésére írom ezt a levelet és egyben gratulálok az újra megválasztott pol­gármesternek és a képvi­selőknek is. Kívánok erőt, egészséget munkájukhoz. Paposi nyugdíjasok Jogviták folynak a földről Jár a részaránytulajdon • Csak közös megegyezéssel • Kártalanítási összeg Dr. Kovács Mihály S. P. nyíregyházi levélírónk, egy korábbi cikkünkre hivat­kozva arról számol be, hogy az állami gazdaságban 1991. no­vember 9-én megszűnt a mun­kaviszonya. A gazdaság veze­tői ezért nem akarják elismer­ni jogosultságát a részarány- tulajdonra. Jogászunk válasza szerint, a kárpótlási földalapok elkülö­nítésekor az 1991. évi XXV. törvény 17. paragrafus (1) be­kezdésének értelmében, az ál­lami gazdasági alkalmazottak esetében, 20 AK értékű föld- mennyiséget kellett elkülöní­teni. A földalapok kijelölésé­nél az állami gazdasági alkal­mazottak esetében, az 1991. január 1-jén és a törvény ha­tálybalépésekor (1991. au­gusztus 10.) munkaviszony­ban állókat, illette meg a 20 AK értékű földjuttatás. Az Ön leveléből úgy tűnik, hogy jogszabálysértő volt az állami gazdaság döntése. Javasoljuk, próbálja meg bírói úton igazát megkeresni. B. Mihály myíregyházi olva­sónknak a földrendezés során, a földkiadó bizottság tanyájá­hoz közeli, ősi tulajdont jelölte ki és adta használatba. O kér­te, hogy mérnök mérje ki hiva­talosan a földet, de erre nem került sor. Sőt, két hónappal később a bizottság kárpótlás­ban kiadta valaki másnak a fenti területet. Mit tehet ilyen­kor? Jogászunk szerint, sajnos, Ön nincs egyedül problémájá­val, amelynek oka alapvetően az, hogy a földkiadó bizottsá­gok és a földrendező bizottsá­gok tevékenysége nem volt összehangolva. A helyszíni azonosításkor nem jártak utá­na, hogy ki, milyen jogcímen birtokolja az adott földterüle­tet. Miután a kárpótlási árve­résen tulajdonjogot szerző személy jóhiszeműen szerezte a földet — hiszen a kijelölé­seket a Kárpótlási Hivatal a Földhivatallal együtt végezte — így csak közös megegye­zéssel kaphatja vissza a szülői földet. (Természetesen helyet­te az árverési tulajdonosnak hasonló értékű földet kell kap­nia.) Amennyiben ilyen ön­kéntes földcserére nincs lehe­tőség, akkor sajnos az árverési tulajdonost illeti meg az el­sőbbség, hiszen Önnek sem írásbeli határozata, sem hiva­talos kimérése nem volt. J. E.-né telkéből 30 évvel ez­előtt 50 négyzetméter területet beleegyezésük nélkül kisajátí­tottak tejcsarnok építésére. A telken lévő gyümölcsfákat ki­vágták, s akkor azt ígérték, hogy a felmerült kárt megtérí­tik. Hosszú ideig járták a bíró­ságot, amíg káruk egy részét kifizették. Most jó pénzért el­adták a tejházat, állítólag sem a termelők, sem pedig az ön- kormányzat nem tudott róla. Vajon hová fordulhat kárigé­nyével? Jogászunk szerint, sajnos, az Ön részére nem tudunk ked­vező választ adni. Hiszen a kisajátítás miatt — főleg a ko­rábbi évtizedekben — nem sok eséllyel lehetett tiltakozni. A kártalanítási összeget a bíró­ság állapította meg, tehát az el­vett terület annak a szervezet­nek a tulajdona lett, aki épí­tette a tejházat. A privatizációs előírások szerint az eladásra kerülő építményeket két or­szágos napilapban hirdették meg, tehát aki megvette, az jóhiszemű szerzőnek minősül. Az ügy kivizsgálását egyéb­ként helyben kell kezdemé­nyezni, a tejházat korábban üzemeltető szervezetnél, ugyanis olvasónk nem konkre­tizálta, hogy a tsz, vagy a Teji­par volt a korábbi tulajdonos. Vásárosnaményi olvasónk férje még 1987-ben meghalt. Mivel a termelőszövetkezetben dolgozott, az akkori elnök megígérte neki, hogy minden évben megkapják a háztáji földet. Most, hogy fölbomlott a tsz, nem kaptak egy szemernyi területet sem. A visszaadott földet is férje szüleinek juttat­ták. Kérdése, hogyan juthatna jogos tulajdonához? Jogászunk szerint a mező- gazdasági termelőszövetke­zetnek az 1993. évi II. törvé­nye alapján át kellett alakul­nia, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Ez azzal járt, hogy új alapszabályt kellett elfogadni, ahol meghatározták a tagsági viszonnyal járó köte­lezettségeket és jogokat is. A leveléből úgy tűnik, hogy az Ön által sérelmezett háztáji juttatás az anyósát illette meg, ha ez igaz, akkor először ezt kell tisztázni, azaz, hogy ki volt a föld tulajdonosa, amiért a tsz fizette a járadékot. Kelet-Magyarország 7 Gyermeknevelési... ...támogatás elbírálására la­kóhelyének polgármesteri hivatala az illetékes — tájé­koztatjuk 0. M.-né vásáros­naményi olvasónkat. Szociálpolitikai... ...kedvezményt tartalmazó rendelet 1994. november 7- én lépett hatályba. Rendel­kezéseit, a hatályba lépést követően benyújtott kérel­mek esetében lehet alkal­mazni — üzenjük A. István- nénak Mátészalkára. Jogászunk... ...szerint 1994. január 1-ig visszamenőleg, csak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátásokat volt kötelező felemelni, amelyet a Társa­dalombiztosítási Önkor­mányzat kérés nélkül is tel­jesített — tájékoztatjuk Cs. Jánosné nyírbátori olva­sónkat. A Kenfert Kft.-töl... ...kapott tájékoztatás sze­rint, a kft. a tartozásait elő­reláthatólag ez év január­ban egyenlíti ki — vála­szoljuk V. Zoltánnak Kis­szekeresre. A törvény... ...értelmében, aki az el­hunyt tag örököseként nem kérte írásban 1994. április 24-ig a tagsági viszony helyreállítását, annak igé­nye elveszett — a KM üze­ni ramocsaházi levélírónk­nak. Munkajogi tanácsok Szerződés és módosítás Nagy Mihály A munkaügyi jogvita fogal­mát és annak kezdemé­nyezési jogát nem változ­tatta meg az új törvény. Munkaügyi jogvita csak a munkaviszony keretében felmerült jogokkal és kö­telezettségekkel kapcsola­tos vita lehet. Munkavi­szony hiányában munka­ügyi jogvita fel sem merül­het. Ennek megfelelően munkaügyi jogvita alanya csak a munkavállaló és a munkáltató lehet. A gya­korlatban azonban a mun­kaviszony és egyéb jogvi­szony elemei keverednek, azért annak elhatárolása nem minden esetben egyér­telmű. E tekintetben a felek szándéka sem mindig azonos. Nem munkaviszony pél­dául a vállalkozói és a meg­bízásos jogviszony. Ez utóbbiakra általában jel­lemző, hogy nem kötelező a személyes munkavégzés, nincs kikötve a munkaidő és annak napi beosztása. A munkát nem a megbízó ál­tal kijelölt telephelyen és annak eszközeivel kell vé­gezni. A megbízó közvet­len utasítást nem adhat a munkavégzés módjára, a munka abbahagyására és más munka végzésére. A munkaügyi jogvitákat általában két nagy csoport­ra oszthatjuk. Az első cso­portba sorolhatjuk a mun­kaviszonyból eredő igé­nyek érvényesítését. Leg­gyakoribb az elmaradt munkabér iránti követelés. Ezeket az igényeket három évre visszamenőleg lehet érvényesíteni. Az elévülési időt az esedékesség napját követő naptól (bérfizetési nap) kell számítani. Téves az a köz­tudatban elterjedt ismeret, mely szerint a tárgy évben igénybe nem vett rendes szabadságot a tárgy évet követő március 31-ig lehet kiadni. A szabadság kiadá­sának időpontját a munkál­tató határozza meg. Ebből következik, hogy annak ki­adásáért felelősséggel tar­tozik. Vita esetén a kiadást a munkáltatónak kell bizo­nyítani. Másik csoportba azok a jogviták tartoznak, amikor a munkáltató által hozott intézkedés sérti a munka- vállaló érdekeit. Ilyen lehet például az egyoldalú mun­kaszerződés-módosítás, a munkaviszony egyoldalú megszűntetése. Ebbe a cso­portba tartozó intézkedés megváltoztatása érdekében az elévülési idő 15 nap, amelyik az egyeztetést kö­vető nappal kezdődik. A szoros határidő miatt az ide tartozó ügyek az alábbiak: a munkáltató egyoldalú mun­kaszerződés módosítása; a munkaviszony megszűnte­tése; (a közös megegyezés esetén is); rendkívüli fel­mondás; egyes kötelezett­ségszegés miatt kiszabott jogkövetkezmény (a kol­lektív szerződés szabályai szerint); fizetési felszólítás; jóhiszeműen felvett mun­kabér visszafizetése; kárté­rítésre kötelezés; (a kollek­tív szerződés szabályai sze­rint). A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A törvény azonban hat hónapon belül lehetőséget ad a kimentés­re, például ha a munkavál­laló olyan állapotba kerül, hogy a saját ügyeinek inté­zésére képtelen, ha a mun­káltató nem hívja fel a fi­gyelmet a munkavállaló jogorvoslati lehetőségére. Itt jegyezzük meg, hogy a szerkesztőségünkhöz írt le­vél a kimentésre nem alkal­mas. A zebra nem parkírozó! — bár úgy tűnik, ezt nem mindenki tudja Amatőr felvétel Fórum olvasóink leveleiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom