Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

1995. január 11szerda Befektetőcsalogató konferencia A HungarHotels-ügy árnyékot vethet a magyar-amerikai üzleti tárgyalásokra Budapest (ISB - D. Zs.) — Magyar szakemberek is részt vesznek azon a befek­tetésösztönzési konferen­cián, amelyet január 12-13- án Clevelandben, rendeznek meg az Egyesült Államok hi­vatalos körei. A hazai dele­gációt Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter vezeti. A Fehér Ház Konferenciát Clinton elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy a kelet-eu­rópai országok méltó módon mutatkozhassanak be az ame­rikai üzleti körökben. A részt­vevő országok között szerepel hazánkon kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgá­ria, a Cseh Köztársaság, Észt­ország, Horvátország, Len­gyelország, Lettország, Litvá­nia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A konferencia komolyságát jel­zi, hogy a második napon beszédet mond maga Clinton is. Az amerikai vállalkozók közül eddig mintegy 350 je­lezte részvételét a rendezvé­nyen. A tárgyalásokra 8 külön­böző szekcióban kerül sor. Hazánk a szállítás, a közle­kedés, az egészségügyi ellátás, az élelmiszergazdaság, az energia, a hírközlés, a gyógy­szergyártás, a vegyipar, vala­mint a gépipar területén kíván megbeszéléseket folytatni az amerikai vállalkozókkal. A magyar delegációban az iparin kívül helyet kapott az agrár tárca és a privatizációért fe­lelős kormánybiztos, Bartha Ferenc is a küldöttség tagja lesz. A befektetéseket leginkább igénylő vállalatok közül a Ma­gyar Villamosművek, a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rt., a Rába Rt., a MATÁV Rt., a Bábolna Rt., a Lajta-Hansági Mezőgazdasági Rt., a Zalahús Rt., a Transelektro, a Concor­dia Rt. és a Dunaholding kép­viselteti magát. A tervek sze­rint a magyar szakemberek Clevelandon kívül ellátogat­nak New-Yorkba és Chicagó­ba is, ahol szintén tájékoz­tatják az ottani üzletembereket a magyarországi befektetési lehetőségekről. Még nem tudni, hogy mek­kora árnyékot vet a tárgyalás- sorozatra az ezen közben itt­hon bonyolódó HungarHotels­ügy, de hogy szóba kerül a megbeszéléseken, az szinte biztosra vehető. Az amerika­iak hazánkban eddig több mint 3 milliárd dollárt fektettek be, ami a térségben egyedülálló nagyságrendűnek számít. Pál László szerint érdekünk, hogy megtartsuk vezető szerepün­ket az amerikai befektetőknél, s ezért mindent meg is kell tennünk. A miniszter megerősítette, a HungarHotels privatizációjá­ban érintett American General Hospitality január 9-én, hétfőn dönt az AVÜ legutóbbi aján­latáról. A kormány pedig ezt követően csütörtökön tárgyal­ja az ügyet. Ám, hogy a priva­tizáció végére mikor kerül pont, azt ma még nem lehet tudni... Röviden Külföldi... ...katonai ellenőrök érkez­tek hétfőn hazánkba. A francia, luxemburgi és né­met ellenőrökből álló cso­port tegnap Tápiószecsőn a tüzérségi eszközök meg­semmisítését tekintették meg. (MTI) A köztársasági... ...elnök Vidus Tibor ezre­dest a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját ve­zérőrnaggyá nevezte ki. (MTI) A „nemzeti... ...mozgalom a vasútért” munkacsoport hétfői or­szágos ülésén döntött ar­ról, hogy elvállalja a vo­nalmegszüntetésekkel ve­szélyeztetett területeken élők érdekképviseletét, il­letve fellép a vasútvonalak felszámolása ellen. (MTI) Új gazdája... ...van az Új Magyarország című lapnak. A Kordax Rt. meg akarja őrizni a lap ed­digi konzervatív arculatát. Biztosíték lehet erre a lap öttagú szerkesztő bizotsá- ga, amelynek tagjai ismert művészek, közéleti em­berek. (MTI) Felmentették... ...a Duna Tv Híradójának főszerkesztőjét, Horváth Pétert. A felmondás oka gazdasági és pénzügyi sza­bályok megsértésre. (MTI) Versenyjogot... ...sértett a posta azzal, hogy jelentős árkedvez­ményt nyújtott azoknak akik nem a konkurens Bt.- től rendeltek szolgáltatást Egerben. (MH) Veszélyes a felelőtlenség Inkább legyen kockázatos a munkahely, csak fizessék meg Budapest (ISB - HM) — A hazai munkavédelem, és a munkavédelmi mentalitás fejlesztésére közel 13 millió forintot szánt a közelmúlt­ban az Amerikai Egyesült Államok Munkaügyi Mi­nisztériuma. Ebből az összegből magyar munkavédelmi felügyelők jár­tak tanulmányúton az USA- ban, és amerikai szakértők jöt­tek hozzánk előadásokat tar­tani, és azért, hogy egy nagy- vállalat példáján segítsenek el­terjeszteni az óceán túloldalán már bevált, és megszokott kor­szerű munkavédelmi előírá­sokat, rendszereket — számol­tak be újságírók előtt a Mun­kaügyi Minisztérium illetéke­sei az amerikai segítség fel- használásáról. Pályázat útján a fűzfői Nit- rokémiai Rt. nyerte el a lehe­tőséget, így az ő két kiválasz­tott üzemegységükben folynak most az amerikai szakértők vizsgálódásai. Békés András, az Országos Munkaügyi Fő­felügyelőség elnökhelyettese szerint a hazai munkamorál, a munkavédelmi mentalitás na­gyon rossz, ezért a segítség nem is jöhetett volna jobbkor. Mint mondta, a manapság működő mintegy 140 ezer munkáltatónál a munkavédel­mi előírások betartásának el­lenőrzését összesen 300 felü­gyelő látja el. Ezért nem lehet elég hangsúlyt fektetni a fe­gyelem, az előírások betar­tására, betartatására. Nálunk egy dolgozó nem azt nézi egy munkahelyen, hogy ott meny­nyire védik egészségét, testi épségét. Inkább legyen veszé­lyes a munkahely, csak fi­zessék meg — mondják sokan a munkavédelmi szakember szerint. Tavaly Magyarországon 44 ezer baleseti bejelentést vizs­gáltak meg, melyből 273 bi­zonyult súlyosnak. Ez a szám világviszonylatban igen ma­gas, és túlnyomó többségük a szabályok be nem tartásából, a munkavállalók fegyelmezet­lenségéből, felelőtlenségéből adódott. Csak a villanyszerelői szak­munkát kiemelve utalt arra a lesújtó képre az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyettese, mely azt bi­zonyítja, hogy többeket pusz­tán azért rázott meg az áram, mert azt gondolták, hogy mi­után ők villanyszerelők, nekik bele lehet nyúlni az áram­körbe. Az alapvető munkavédelmi ismeretek elterjesztéséhez já­rul hozzá az a 10 fajta tájékoz­tató füzet is, melyekhez a munkahelyeken ingyen juthat­nak hozzá a dolgozók. A hazai tapasztalatok, illetve a baleseti statisztikák alapján kiválasz­tott témák között van például a mélyépítés, a magasépítés, a járművezetés, a villanyszere­lés, de a mezőgazdasági mun­kavégzés is. A nyugdíjjárulék levonható Az adóbevallást ebben az évben is postán célszerű feladni Budapest (ISB - D. Zs.) — Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) a teg­napi nappal megkezdte az adózási egységcsomagok ki­postázását. A legszembetű­nőbb újdonság, hogy a borí­tékban névre szóló csekket is találnak az adózók, amelyen befizethetik esetleges adóju­kat. A hivatal ezzel gyor­sabbá és átláthatóbbá kíván­ja tenni az ügymenetet. Az APEH január 20-ig minden nyilvántartásában szereplő adózónak kiküldi a szükséges nyomtatványokat. Aki tehát eddig az időpontig nem kapja meg, annak kérnie kell — le­vélben vagy személyesen — az adóhivataltól. Külön cso­magot kapnak a személyi jö­vedelemadót fizető magánsze­mélyek, az ÁFA-körbe tartozó magánszemélyek, a nem ket­tős könyvelést vezető egyéni vállalkozók, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók. Kettős könyvelés Újdonság az idén, hogy a személyi jövedelemadót fizető nem kettős könyvelést vezető egyéni vállalkozók az egy­ségcsomagban kézhez kapják a társadalombiztosítási járu­lékalap bevallására szolgáló adatlapot is. Az illetékesek ez­zel kapcsolatban felhívták az állampolgárok figyelmét arra, hogy bár egy csomagban küldik ki az adó- és tb-adat- lapot, mégis — értelemsze­rűen — két különböző helyre kell visszaküldeni a bevallá­sokat. Az adót az APEH-nek, a tb-járulékot pedig annak a megyei egészségbiztosítási pénztárnak, amelynek a jelen­téseit amúgy is küldi a vál­lalkozó. Viszont a társasági adó hatá­lya alá bejelentkezett egyéni-, valamint az egészségügyi, a szociális vállalkozást folytató egyéni vállalkozók, és a me­zőgazdasági kistermelők to­vábbra is a megyei egészség- biztosítási pénztártól kapják meg a járulékalap bevallásá­hoz szükséges nyomtatványo­kat. Március 20-ig Az adózóknak január 31-ig kézhez kell kapniuk a bevallás kitöltéséhez szükséges igazo­lásokat. Az egyéni vállalko­zóknak február 15-ig, a sze­mélyi jövedelemadót fizetők­nek március 20-ig, a kettős könyvvitelt vezetőknek május 31-ig kell eleget tenniük fizetési kötelezettségüknek. Ha a magánszemélyek már­cius 20-ig nem fizetik be adó­tartozásukat, késedelmi pótlé­kot szab ki rájuk az adóhi­vatal. (Ennek mértéke minden késedelmes nap után a 25 szá­zalékos jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része.) Természetesen, ez a késedelmi pótlék az APEH-et is terheli, ha adóvisszatérítés esetén nem tartja be a 30 napos fizetési határidőt! Minél előbb Visszaigénylésnél egyébként azt tanácsolja a hivatal, hogy az állampolgárok ne várják meg a március 20-i határidőt, hanem minél előbb nyújtsák be követelésüket. A felesleges sorban állás elkerülése végett a bevallásokat célszerű postán feladni. Ezt március 20-ig díj­mentesen tehetik meg az adózók, a csomagban található válaszboríték felhasználásá­val. Pitti Zoltán, az APEH új el­nöke figyelmeztetett néhány változásra az adatlapok kitöl­tésével kapcsolatban. Az egyik, hogy a másodállásból, a mellékfoglalkozásból és a fő­munkaviszonyból származó jövedelmeket egy sorban kell szerepeltetni. Ugyanakkor — a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása mi­att — 1994-től megszűnt az al­kalmazotti adókedvezmény. Viszont összjövedelmet csök­kentő tételeknek számítanak a nyugdíj- és egészségbiztosí­tási járulékként befizetett/le- vont összegek, valamint a lakáscélú hitelek törlesztő részletei és a gazdasági kama­rai tagdíjak. Koalíciósdi Dombrovszky Ádám A nemzet egysége szem­pontjából kétségtelenül vannak pozitív elemek ab­ban, hogy az önkormányza­ti választásokat követően egyes településeken, illetve a megyei önkormányzatok­ban a legkülönfélébb koalí­ciók alakultak ki. „Föllazult a parlamenti szembenállás” — írta egyik országos napi­lapunk, s valóban — ha csak a hat parlamenti pártra gondolunk — szinte per­mutálni lehetne őket: nemi­gen akad olyan variáció, hogy valaki valakivel vala­hol ne lépne koalícióba. E helyzet előnyei közé sorolhatjuk, hogy az ország meghatározó pártjai bizo­nyos fokig közelítenek egy­máshoz. Mint valami kis „laboratóriumban”, kikísér­letezik az egymással való együttműködés lehetősé­geit. Talán menet közben az is kiderül, hogy sokkal több az összetartó elem, sokkal több a találkozási pont, mint azt korábban gondol­ták. Mindenképpen kedve­ző ez abban a tekintetben is, hogy talán közelítünk egy olyan időszak felé, amikor az önkormányzatokban nem a pártérdekek mentén lesznek a törésvonalak, ha­nem egy olyan konszenzu­sos politika alakul ki, amely minden érdeket integrálni tud a település felvirágoz­tatásáért. Tartani lehet azonban at­tól, hogy a most születő kényszerkoalíciók némelyi­ke csak rövid távon lesz életképes. Nem tagadom, a magam részéről sokkal inkább mást látok e koalíciós összevisz- szaság hátterében. Még a rendszerváltozás kezdetén, valamikor 1989 végén egy kis északkelet-magyaror­szági faluban a pártosodás- ról készítettem riportot. Sorra interjúvoltam a kü­lönféle pártok helyi alapí­tóit, s közben ugyancsak kapkodtam a fejem. Az or­szágos pártelit nézeteit is ismerve valahogy sehogyan sem állt össze a kép. Teljes káosz mutatkozott a kisgaz­da, az eszdéeszes, a szocia­lista és az emdéefes nézetek között. Amikor erre rá pró­báltam kérdezni, tömören így hangzott a helyi SZDSZ-szervező válasza: „A Jóska alapította az MDF-et, a Pista pedig a Kisgazda Párt helyi elnöke. Hát én tán csak nem fogok ezekkel egy pártba lépni”. Azóta persze eltelt öt esz­tendő. Még a Parlamentben is tanúi lehettünk, hogy az országgyűlési képviselők miként cserélgették frak­cióikat. Előttünk alakult át az egyik legantikommu- nistább nézeteket hangoz­tató párt az MSZP koalíciós partnerévé. Másik pártunk egy év két választása során két homlokegyenest ellen­tétes választási szövetség­nek volt tagja. December­ben pedig egy olyan har­madik párttal működött együtt, amelyik az önkor­mányzati választásokat követően egy nyugatma­gyarországi megye köz­gyűlésében úgy oldotta fel a kormánykoalíciós-ellen- zéki patthelyzetet, hogy „átállt” kormánykoalíciós oldalra. Jegyzet Kiábrándulás... Kovács Éva fordulnak a poli­tikától az emberek- M J olvasom az egyik közvéleménykutató eredmé­nyeit. A szakértők a számok­ból, adatokból, a széles kör­ben végzett felmérésekből következtetve arra a megál­lapításra jutottak, hogy ha most lenne hazánkban a szavazás, akkor tíz száza­lékkal kevesebben járulná­nak az urnákhoz, adnák le voksaikat, mint tették az önkormányzati választások idején. Az adatokból kiderül az is, hogy mára a legtöbb szavazót az MSZP veszítette, míg a kisgazdák és a FIDESZ valamivel javított nagynak korántsem nevez­hető népszerűségén. A felmérés tanulsága a részeredmények mellett is egyértelmű: egyre kevesebb embert érdekel a politika. E megállapítással szerin­tem sokan egyetértenek. Aki csak kicsit is nyitott szem­mel jár e hazában, az bi­zony naponta lát és tapasz­tal olyan dolgokat, amelyek előbb-utóbb elveszik a ked­vét a politizálástól. Az sem titok ma már, hogy amíg az előző kormány hibájául leginkább a gőgöt és a fel­sőbbrendűség érzését rót­ták fel az emberek, a mos­tanira főképp a folyamatos áremelések, következetlen­ségek miatt haragszanak. A nagypolitika mellett persze mindenkit legalább annyira érdekel a környe­zetében zajló „kispolitika”, a helyi pártok és képvise­lőik megnyilvánulása, vi­selkedése is, s ugyancsak eltátják a szájukat, ha azt látják, korábbi ellenségek miképpen lesznek egy csa­pásra barátokká, barátok meg ellenségekké, csak azért, mert ezt kívánja több­nyire a személyes, legke­vésbé pedig a köz érdeke. Országos és helyi példákat emlegetve, a választások idején és azóta is gyakorta hallani, egyesek magabiz­tosan, az „egész párt’’ ne­vében cselekszenek és nyi­latkoznak, okosan hallgat­va arról, adott esetben magát a pártot közel sem a tömegek, hanem néhány ér­dekember alkotja, akik a párt mögé bújva szeretnék nagyon is egyéni elképzelé­seiket megvalósítani. Kell-e akkor csodálkozni, ha az ilyen esetek után egy csa­pásra hiteltelenné válik a párt, a politikus, s vele ma­ga a politika, érthetelen-e, ha kiábrándulnak, a saját szemüknek jobban, a han­goztatott ideológiáknak ke­vésbé hisznek az emberek? Miért olyan csoda az, ha személyekben és progra­mokban csalódva mind többen látják és mondják: úri huncutság, rendes em­bernek nem való a politi­ka... * KÖZÉLET uj vezetőség Nyíregyháza — A Mun­káspárt megyei koordiná­ciós bizottsága január 7-én tartott ülésén vezetőséget választott. Elnök Kovács Sándor dr. (Geszteréd), ügyvezető álelnök Horváth Endre dr. (Nyíregyháza), alelnökök; Bán György (Tiszadob), Ignéczí Zoltán (Kisvárda), Krupíncza Ismínné (Nyíregyháza).; I Az elnökség tagjai: Enyedl Sándorné (Nagykálló). !Pásztor István (Fehér- gyarmat), Tóth Péter (Zá­hony), Varga Imre (Nyír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom