Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
1994. december 20., kedd HÁTTÉR Több esély az élethez A korszerűen felszerelt mentőállomás hét település 13 ezer lakosát látja el Az ünnepélyes avatás egy pillanata A szerző felvétele Nyírlugos (KM - K. D.) — Bár már november elejétől működik a mentőállomás Nyírlugoson, az ünnepélyes avatásra december hetedikén került sor. A létesítmény a település lakóival együtt közel 13 ezer ember sürgősségi betegellátását biztosítja, egyelőre egy 24 és egy 12 órás szolgálatot ellátó mentőautóval. Jelentősen nőttek tehát az itt élők életbenma- radási esélyei. A létesítményt dr. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára avatta fel, a vendégek között köszönthették dr. Gobi Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, Bírta Sándort, a térség országgyűlési képviselőjét, és dr. Vraukó Tamást, a megyei mentőszervezet vezető főorvosát. Az épület kialakításához jelentős anyagi segítséget nyújtott Balogh Gyula, a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft., egyben a volt nyírlugosi Állami Gazdaság tulajdonosa, korszerű, számítógép vezérelte műszert adott ingyen a Szív Alapítvány, melyet dr. Zsonda László főorvos adott át. Fehér foltok A történet évekkel ezelőttre nyúlik vissza. Egy megyei közgyűlésen az Áerocaritas felajánlotta légimentő szolgáltatását. Amellett, hogy ez csak nappali körülmények között lett volna kivitelezhető, hátrányt jelentett a szolgáltatás nem éppen olcsó volta. Végül a megye munkába állította a később szerencsétlenül járt mentőhelikopterét, de már akkor voltak olyan érvek, hogy a megyebeli fehér foltok felszámolására inkább mentőállomásokat kellene építeni. Záhony és Kölese környéke mellett ez a térség is a gyengén ellátott vidékek közé tartozott, így Nyírbélteknek ajánlották fel: ha biztosítja az épüM ostanában a szó szoros értelmében színes történeteknek, illetve történéseknek voltam tanúja. Történt pedig, hogy az egyik megyei intézmény szolgálati kocsijába invitáltak: ugyan már, menjek velük egy beregi településre és tudósítsak egy kosárfonó tanfolyam megnyitásáról. A kocsiban kitűnő volt a légkör, szilveszter előtti vidám a hangulat. A sokat tapasztalt, jó humorérzékkel megáldott főelőadó Oros után kollégája felé fordult és rezzenéstelen arccal ezt mondta neki: „Majd megállunk valahol az út mentén és kapsz egy feketét”. „Az jó lesz” — mondta a kollégája, mivel rátelepedett az év végi fáradtság, vágyott egy kis frissítőre. Robogott a kocsi, s mi szenvedélyes hangon politizáltunk. Értékeltük a választások eredményét, szóba jött a szilveszteri tv-műsor is. Múlattuk az időt, már elhagytuk a szépséges erdőt, amikor a nyilván beavatott sofőr lassított, majd megállt. Az út mentén egy barna hajú lány sétált fel és alá, még egy Ladára is felszállt... Az árok szélén maradt még egy sétáló. Egy fekete hajú. A minden hájjal megkent, jópofa főelőadó így szólt a naív társához: letet, akkor a működés feltételeit a mentőszervezet megteremti. A környező települések elvben támogatták a felvetést. Két év telt el érdemi előrehaladás nélkül, s mivel a nyírlugosi polgármester, Hovánsz- ki György továbbra is úgy látta: szükség lenne az elmaradottság felszámolására, mentőállomás megépítésére, a megyei mentőszervezet vezető főorvosához fordult. Ekkor ajánlotta fel, hogy kialakítják Nyírlugoson az épületet, be is rendezik, ha a mentőszervezet pártfogolja az ötletet. Közmunkások révén A megállapodás megszületett, a nyírlugosi önkormányzat felvállalta a beruházást. Kérése csupán az volt, amennyiben lehetséges, képzettségüknek megfelelően nyírlugosi lakosok is kapjanak munkát a men„Na, Józsi, ahogy ígértem, kaphatsz egy feketét. Itt egy fekete”. Jót nevettünk az ugratáson, közben a sofőr azonnal gázt adott. A tanfolyam színhelyén jóízűen elfogyasztottunk egy igazi, gőzölgő feketét. Mit ád Isten! A megnyitóra csupa barna bőrű ember jött el. Főleg lányok és asszonyok. A tanfolyamvezető egyenletesen strigulázott, mert minden név olvasta után „jelen” volt a válasz. A sor vége felé azt mondta a tanfolyamvezető, hogy Lakatos Piroska. Pillanatnyi csend után valaki beköpte, hogy — „Nincs itt, mert teherbe esett". Derültség töltötte meg a termet, pedig a téma nagyon is komoly. Komolyra is fordult a szó, a megnyitó után átmentünk egy kis műhelybe ahol a kis kötőgépek mellett fűzfavesszők álltak garmadába rakva. Szóba jött, hogy a tanfolyamhallgatók kevés pénzt fognak kapni. Nyomott volt a légkör. A minap pedig egy felsőszabolcsi községbe kormányoztam Alekómat. A szerencsés véletlen összehozott a helység kedélyes református papjával. Arról is beszéltőállomás személyzetében. (Ez meg is történt.) Az önkormányzat azt is tudomásul vette, hogy a mentőállomás 7 települést lát majd el, Nyírlugos mellett Nyírbélteket, Nyír- mihálydit, Nyírgelsét, Encsen- cset, Penészleket és Ömbölyt. Közel tizenháromezer ember sürgősségi betegellátását biztosítva. A létesítményt egy volt bölcsőde épületének felújításával és hozzáépítéssel hozták létre, az építési munkálatokat jórészt nyírlugosi közhasznú munkások végezték el. Látva az elkészült épületet, nyugodt szívvel ki lehet jelenteni: méltán lehetnek büszkék munkájukra. A mentőállomás kialakítását nagyban segítette Balogh Gyula, a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft, s egyben az egykori Nyírlugosi Állami Gazdaság tulajdonosa, aki több mint egymillió forint tágettünk vele, hogy minden hivatás gyakorlói bele-bele- kóstolnak valamilyen humoros eseménybe. A tiszteletre méltó pap így adta elő egyik történetét: — Egy nyárvégi délután beállított hozzám egy csapat cigányasszony. Öten lehettek. A szóvivőjük azt mondta, hogy egy maszek kertből loptak néhány kiló babot, meg egy kis paprikát. A tulajdonos asszony rajtakapta őket és átkozódni kezdett. Az asszonyok kértek: oldozzam fel őket a bűn alól, hogy ne fogjon az átok. Mondtam, hogy mi reformátusok nem gyónunk és nem oldozunk. Am a többszöri kérésre oldásfélét mormoltam, majd hozzá tettem: De másko ne lopjatok a más kertjéből! — Az asszonyok megnyugodva mentek kifelé a parókia kapuján, ám egyikük visszalépett hozzám: „ Oszt a téeszbül szabad lopni?” Mondtam, hogy onnan se, mert láttam én már átkozódó tsz-elnököt. A pap még megjegyezte: Mostanában sokan nyúlnak a közöshöz. Ha ők mindnyájan feloldozást kérnének, akkor a papoknak éjjal-nappal volna tennivalójuk. mogatást adott a megvalósításhoz. Önerőből Az átadáson is elhangzott: ez az önerőből létrehozott mentőállomás nem egy az ilyen létesítmények sorában, hanem országosan is jelentős a felszereltségét tekintve. Különösen, ha átadják a közelében épülő háziorvosi rendelőt, ami az orvosi ügyelet helyszíne is lesz. A mentőállomás megépítésének, a mentőautók szolgálatba állításának óriási előnye, hogy jelentősen nőnek az életben- maradás esélyei, mivel a korábbi egy-másfél óra helyett jóval rövidebb idő alatt érhet a kórházba a beteg. (Az európai norma 15-20 perc.) Friss a példa: egy nyírbélteki férfi balesetéhez kivonult mentők a kiérkezést követő 36. percben már a kórházi műtőben átadták a beteget az orvosoknak. Lakásépítés Budapest (MTI) — Az országban januártól november végéig összesen 15 456 lakás épült, de ebből mindössze 197-et építettek az önkormányzatok, és 31-et a központi költségvetési szervek. A különféle gazdasági szervezetek 1811, a magánszemélyek 13 337 lakást hoztak létre — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A számokból az is kitűnik, hogy csaknem 2400 lakás szűnt meg, s 1262 üdülőt építettek 11 hónap alatt. Az előző évhez képest Budapesten 25 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban 13 százalékkal, a többi városban 5 százalékkal több, a községekben pedig 3 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A lakásépítések száma összességében 1,6 százalékkal csökkent egy év alatt. Üdülőt 4,9 százalékkal kevesebbet építettek az idén november végéig mint tavaly. Á megyék adatait figyelembe véve a legtöbb lakás — összesen 2595 — Pest megyében létesült, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1130, majd Hajdú-Bihar 1012 felépült lakással. A növekedés Pest megyében a tavalyihoz képest csaknem 26 százalék. Kiugróan magas az új üdülők száma Hajdú-Bihar megyében.. Kováts Dénes T T eves viták, aggodal- ! I más és bosszús meg- jegyzések kísérték a 13. havi bérek kifizetése körüli herce-hurcát. A témában ellentétes vélemények, sőt, bírálatok is napvilágot láttak a koalíciós partnerek közötti nézetkülönbségek miatt. Végül a miniszterelnök állást foglalt az ügyben, kijelentve, nem törvénytelen a decemberi kifizetés, és egyes helyeken a tizenharmadik havi bér felét még decemberben megkapják a dolgozók. Ha csak a belügyminisztériumhoz tartozó szervezetekre gondolunk, akkor is jó néhány embert érint a bérkifizetés, rendőrök, határőrök és tűzoltók tízezrei várják és várták, hogy még karácsony előtt (a korábbi gyakorlatnak megfelelően) megkapják járandóságukat, jó néhány család évek óta erre alapozza ugyanis karácsonyi bevásárlását. Félmegoldás a két részletben történő kiBodnár István j-v ár a debreceni egyelj tem csak 50 kilomé- ÁJ térré van a nyíregyházi tanárképző főiskolától, a távolság ennél jóval nagyobbnak, szinte áthidalhatatlannak tűnik a két intézmény között. A képzés szinte teljesen azonos szakokon és szakpárokon folyik, s a képzési időben is csupán egy évnyi a különbség, mégis megoldhatatlan az átjárás a főiskola és az egyetem között. Bizonyára többen is tapasztalták azt — ami az egyik ismerősömmel a közelmúltban megesett —, hogy főiskolai végzősöket vagy végzés előtt állókat az egyetem még első évfolyamra se fogad azonos szakokon sem. Ha valaki első, másodéves korában nem gondolta meg az átjelentkezést, később— bármilyen jó tanuló — már nem teheti meg. Két lehetőségük van a végzetteknek: vagy jelentkeznek hároméves kiegészítő szakra levelező képzés formájáfizetés — de több, mint semmi. A jelek szerint „késői ébredés” tanúi vagyunk, szinte az utolsó pillanatban született meg a miniszterelnöki bejelentés, a kormányülés előtti nyilatkozatról is megoszlottak a vélemények. Nem felejtkezve meg természetesen hazánk gazdasági helyzetéről azért ez a példa is azt mutatja: időnként még mindig nem kellően átgondolt, inkább kapkodó döntések születnek, alkalmanként a döntésközeli helyzetben lévőket is meglepve. Úgy tűnik, mind többször a napi politikai helyzet függvénye a miniszterelnök egy-egy döntése — bár jó szándékához nem fér kétség — s nem könnyű az átgondolt lépések rendszerét megvalósítani. Az a remény azonban élhet, hogy ez megváltozik, hiszen előremutató elképzelések születtek már egy újabb problémaforrás, a diósgyőri kohászok ügyében. Legyen ez példaértékű — hosszú távra. ban, vagy ha ennél többet szeretnének, hogy alaposabban elmélyülhessenek valamelyik tudományágban, akkor újból felvételizhetnek a most érettségizőkkel együtt. Tanári diplomával a kezükben mindent kezdhetnek elölről, s újabb öt év alatt szerezhetik meg ugyanazon a szakon az egyetemi diplomát. Lehetne szó több területen is párhuzamos képzésről is, de tudomásunk szerint ez is egészen minimális. Manapság, amikor olyan nagy szükség lenne a gazdaságos szakemberképzésre, bizony érthetetlenül állunk ilyen merev szabályok előtt. Már csak azért is, mert mostanában gyakran hallhatunk az Universitas, az egyetemek, felsőfokú intézmények összességéről, öszszekapcsolódásá- ról. Múltkorában például éppen a nyíregyházi és a debreceni intézmények vezetői tárgyaltak a fejleszthető kapcsolatokról. Remélhetőleg a tárgyalások mihamarabb meghozzák a gyümölcsüket. Színes történetek Megmondaná jóember, hogy mi a fenét rakjak rá meg alá is? Ferter János grafikája Az universitas szellemében A (fél) 1 3.
